kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Agroinform Kiadóház |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 519 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | A Közgazdasági és Jogi Kiadó 1961-ben megjelent kiadásának reprintje. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. |
A MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS KEZDETEI | 9 |
A finnugor őskor | 12 |
Az ugor-korszak | 13 |
A magyarság különválása | 15 |
A magyarság Levédiában | 18 |
A honfoglalók lovai | 19 |
A racka-juh | 21 |
A magyar szürke szarvasmarha | 22 |
Az ősi sertésállomány | 22 |
A magyar tyúkfajta | 24 |
A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLATTENYÉSZTÉS | 25 |
A feudális földtulajdon és munkaszervezet kialakulása | 27 |
A nagybirtok | 29 |
A jobbágyság helyzete | 31 |
Az állatállomány fejlődése | 36 |
Keleti vérű lótenyésztés | 37 |
A magyar szürke szarvasmarha elterjedése | 39 |
Nagyarányú juhtenyésztés | 39 |
Makkoltató sertéstartás | 40 |
A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORA | 41 |
A hódoltság hatása a mezőgazdaságra | 43 |
A mezőgazdaság a királysági és erdélyi területen | 46 |
Az állatállomány és az állattartás színvonala | 49 |
Szarvasmarhatenyésztés a kivitel jegyében | 51 |
Idegen vér a magyar lótenyésztésben | 55 |
Juh- és sertéstenyésztés | 57 |
Állattenyésztési ismeretek a XVI-XVII. században | 59 |
Az állattenyésztési irodalom csírái | 61 |
A TIZENNYOLCADIK SZÁZAD | 63 |
Elnéptelenedés és anyagi pusztulás | 66 |
Bécs gyarmatosító politikája | 66 |
Földesurak és jobbágyok | 70 |
Lassú fejlődés a mezőgazdaságban | 71 |
Gyönge takarmánybázis | 73 |
Állattenyésztés a jobbágyi és földesúri gazdaságokban | 75 |
A lótenyésztés központi irányításának kezdetei | 78 |
Spanyol, nápolyi, berber, arab, angol és német vér a lótenyésztésben | 78 |
A lóállomány és a lótartás színvonala | 80 |
A hadsereg lóellátásának kérdése | 82 |
A mezőhegyesi katonai ménes alapítása | 84 |
A bábolnai állomás alapítása | 85 |
A juhtenyésztés átalakulása a merinó juhok behozatalával | 86 |
A merinó-import megindulása | 86 |
Infautado-negeretti, escurial-electoral | 88 |
A magyar merinótenyésztés kezdetei | 89 |
A tejelő szarvasmarha tenyésztésének megindulása | 91 |
Elégtelen szarvasmarhaállomány | 92 |
A ridegtartás uralkodó jellege | 95 |
Az istállózó tartás kérdései | 98 |
A szántóföldi takarmánytermelés kezdetei | 99 |
A mangalica-sertés behatolása | 102 |
Az állattenyésztési rodalom és ismeretterjesztés | 105 |
V. A REFORMKORSZAK | 109 |
Tovább tart a vámblokád | 111 |
A gazdasági fejlődés kerékkötője: a jobbágyi intézmény | 112 |
A szállítás és értékesítés problémája | 116 |
A világpiac és a magyar mezőgazdaság | 117 |
A pénzromlás | 118 |
Az állattenyésztés szerkezete, színvonala és gazdasági helyzete | 120 |
Állattenyésztés a kos csillagképében | 120 |
Az állatállomány nagysága és összetétele | 123 |
Az állattartás színvonala | 125 |
Az állattenyésztés gazdasági helyzete | 130 |
A külkereskedelmi forgalom | 132 |
A magyar juhtenyésztés fénykora | 134 |
A juhállomány nagysága és összetétele | 134 |
Fajta és tenyészirány | 135 |
Gyapjúhozam, gyapjúminőség | 136 |
Testméretek | 138 |
Istállózás | 138 |
A juhok takarmányozása | 140 |
A hágatás és elletés ideje | 141 |
Egyszeri vagy kétszeri nyírás | 142 |
A juhok fejése | 143 |
A juhtenyésztés jövedelmezősége | 144 |
Az angol vér terjedése a magyar lótenyésztésben | 147 |
Satnyulás és vegyes vér | 147 |
A fajta kérdése | 148 |
A katonai ménesek fejlődése | 151 |
Mezőhegyes | 152 |
Bábolna | 153 |
Udvari és magán-ménesek | 155 |
A köztenyésztés állapota | 156 |
Az első lóversenyek | 159 |
A lótenyésztés gazdasági helyzete | 160 |
Széchenyi és a magyar lótenyésztés | 161 |
Lassú fejlődés a tejelő szarvasmarhatartásban | 163 |
A hanyatlás gazdasági és szervezeti okai | 163 |
A marhavész pusztításai | 167 |
A marhaállomány össztétele | 169 |
A tejhozam | 171 |
Külföldi tenyészállatok | 172 |
Az állomány földrajzi megoszlása | 172 |
Javuló sertéstenyésztés | 175 |
A tartott sertésfajták | 175 |
Tenyésztési és tartási irányelvek | 177 |
Az állattenyésztési irodalom | 182 |
Takarmányozási ismeretek | 184 |
Örökléstani ismeretek | 185 |
Könyvek, folyóiratok | 188 |
Oktatás | 188 |
AZ ABSZOLUTIZMUS KORA | 191 |
A jobbágyfelszabadítás hatása | 194 |
A bámsorompó megszűnése | 197 |
A városok és a közlekedés fejlődése | 198 |
Az állattartás általános helyzete | 200 |
Az állatállomány alakulása | 200 |
Javuló gabonakonjunktúra, stagnáló állattenyésztés | 203 |
A takarmányozási helyzet | 208 |
Az országos törzskönyvezés kezdetei | 211 |
Kiállítások, versenyek | 212 |
Az 1863-as szabály | 212 |
Kormányzati intézkedések a lótenyésztés fejlesztésére | 215 |
A lótenyésztés helyzete | 215 |
A fajta-kérdés | 217 |
Kisbér | 220 |
Bábolna | 221 |
Mezőhegyes | 222 |
Méntelepek | 223 |
Magánménesek | 224 |
Lóversenyek | 225 |
A jutalmazási rendszer | 226 |
A köztenyésztés színvonala | 226 |
Növekedő lókivitel | 228 |
A nyugati fajták szórványos behatolása a szarvasmarhatenyésztésbe | 230 |
Az állomány alakulása | 230 |
A szarvasmarhatenyésztés helyzete | 231 |
Az állomány hasznosítása | 233 |
A jobb fajta és jobb tartásmód kérdései | 235 |
A bonyhádi tájfajta kezdetei | 237 |
Csekély szarvasmarhakivitel | 238 |
A keleti marhavész | 239 |
A juhtenyésztés irányváltozása | 240 |
Az állomány valószínű alakulása | 240 |
A jövedelmezőség kérdései | 241 |
Finom és durvább gyapjú | 243 |
A fejés kérdése | 246 |
Feladatok a juhtenyésztés körül | 246 |
Törzskönyvezés | 247 |
A gyapjú mosása | 247 |
Gyapjútermelés és kivitel | 248 |
A sertéstenyésztés fejlődése | 250 |
Szegényes állattenyésztési tudomány és irodalom | 254 |
Oktatás | 257 |
A DUALIZMUS KORSZAKA | 259 |
A mezőgazdaság helyzete a közös vámterületen | 262 |
A parasztság helyzete | 266 |
Elégtelen belföldi fogyasztás, extenzív mezőgazdaság | 268 |
Az állattenyésztés külső piacai | 271 |
Az állattenyésztés általános helyzete | 275 |
A takarmánybázis | 275 |
A rétek és legelők területének csökkenése | 276 |
A szántóföldi takarmánytermesztés | 279 |
A takarmányok adagolása | 281 |
A silózás kezdetei | 282 |
Az állatállomány | 282 |
Állattenyésztés és nemzeti jövedelem | 285 |
Az állattenyésztés és az államapparátus | 286 |
A gazdasági egyesületek | 291 |
Törzskönyvezés | 292 |
Országos tenyészállatkiállítások és vásárok | 293 |
Az állategészségügy | 293 |
Az állattenyésztés az első világháború idején | 295 |
A szarvasmarhatenyésztés új irányai | 298 |
A magyar szürke szarvasmarha kitenyésztésének kérdése | 298 |
A tenyészkerületek első megállapítása | 301 |
A nyugati fajták térhódítása | 303 |
Tenyészállat-import | 304 |
Fajta szerinti megoszlás | 305 |
Tisztavérű szimmentáli tenyészetek | 306 |
A bonyhádi tájfajta javítása szimmentálival | 307 |
Apaállat-ellátás | 308 |
Járványok | 309 |
Hizlalás és kivitel | 309 |
A tejgazdaság gyors fejlődése | 311 |
Tejszövetkezetek | 312 |
Lefejő tehenészetek | 314 |
A lótenyésztés javuló irányzata | 317 |
Állami ménesek | 318 |
Javaslat az állami ménesek feloszlatására | 320 |
Kisbér | 321 |
Bábolna | 322 |
Mezőhegyes | 323 |
Fogaras | 325 |
Méntelepek | 326 |
Ménesek és zugmének | 328 |
A fajtakérdés | 328 |
Lóversenyek | 329 |
A lótenyésztés irányításának szervezete | 330 |
Törekvések a jövedelmezőség javítására | 331 |
Külföldi sikerek | 332 |
A lótenyésztés az első világháborúban | 334 |
Egyoldalú zsírsertéstenyésztés | 336 |
Az ipari sertéshizlalás kezdetei és a kivitel | 336 |
A fajtakérdés | 339 |
Fajta szerinti megoszlás | 341 |
A mangalica hibái | 342 |
A hússertés lassú térfoglalása | 343 |
A sertésvész pusztításai | 345 |
A hanyatló juhtenyésztés | 347 |
Az állomány és összetétele | 347 |
A fésűs irányzat | 352 |
Húsjuhok | 353 |
Racka, cigája | 354 |
Gyapjúaukciók és kivitel | 355 |
A baromfitenyésztés kifejlődése | 358 |
Fejlődő állattenyésztési tudomány | 365 |
Szakoktatás | 366 |
Intézmények | 368 |
A tudományos munka | 370 |
Örökléstan | 371 |
Takarmányozás | 373 |
KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZT | 377 |
A területváltozás hatásai | 383 |
Szerkezeti változások a mezőgazdaságban | 385 |
Egészségtelen birtokmegoszlás | 385 |
Az állattenyésztés eltérő jelentősége a kis- és nagybirtokon | 387 |
Az általános gazdasági helyzet és gazdaságpolitika | 389 |
Az állattenyésztés helyzete a két világháború közt | 392 |
Az állatsűrűség változásai | 392 |
Szűkös takarmánybázis | 393 |
A rétek és legelők hozama | 396 |
A szántóföldi takarmánytermelés | 398 |
Szálastakarmányok | 399 |
Abraktakarmányok | 399 |
Kukoricaszár és szalma | 401 |
A növénytermelés takarmányozásra használt hányada | 402 |
Az állatállomány és a talajerő | 403 |
Az állatállomány területi megoszlása | 404 |
Az állatállomány időbeli változásai | 405 |
Az állati termékek termelése | 406 |
Belföldi fogyasztás és export | 410 |
Az árak és a fövedelmezőség alakulása | 417 |
Az állattenyésztés hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez és a mezőgazdasági pénzbevételhez | 423 |
Az állattenyésztés minőségi fejlődése | 425 |
Az állattartás gépesítése | 428 |
A szarvasmarhatenyésztés | 429 |
Az állomány hosszas stagnálása, majd növekedése | 429 |
Változások az állomány területi megoszlásában | 432 |
Az állomány fajta szerinti összetétele | 433 |
A minőségi javulás tényezői | 434 |
A köztenyésztés apaállat-ellátása | 435 |
A tenyészállatbehozatal | 436 |
Törzskönyvezés és tejelés-ellenőrzés | 437 |
Vágóállat-termelés és felhasználás | 438 |
A szarvasmarhahizlalás rentabilitása | 440 |
Az igásökör-állomány | 442 |
A tejtermelés | 443 |
A tejtermelés ár- és jövedelmezőségi helyzete | 446 |
Sertéstenyésztés | 451 |
Mennyiségi növekedés időszakos hullámzással | 451 |
Az állomány évközi hullámzása | 456 |
Vágósertés-termelés és felhasználás | 457 |
Az exportpiacok | 458 |
A tenyésztés és a hizlalás jövedelmezősége | 460 |
A minőségi fejlődés | 465 |
Lótenyésztés | 469 |
Túlméretezett volt-e a lóállomány? | |
Fajta szerinti megoszlás | 473 |
Az állam tenyésztéspolitikai intézkedései | 478 |
Juhtenyésztés | 482 |
Az állomány a gyapjúkonjunktúra függvénye | 482 |
Az állomány elhelyezkedése | 485 |
Gyapjútermelés és felhasználás | 486 |
Vágójuh-termelés és felhasználás | 487 |
A juhok fejése | 488 |
A minőség és a jövedelmezőség | 489 |
Baromfitenyésztés | 493 |
Kisüzemi, extenziv baromfitenyésztés | 493 |
Az állomány területi megoszlása | 494 |
Az állomány és a termelés időbeli változásai | 495 |
A kivitel alakulása | 497 |
Árak és jövedelmezőség | 499 |
A minőség | 501 |
Az állattenyésztési tudomány eredményei és fogyatékosságai | 503 |
Állami kísérletügyi és kutatóintézetek | 504 |
Állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás | 504 |
Tejgazdasági Kísérleti Állomás | 506 |
Gyapjúminősítő Intézet | 508 |
A gazdasági akadémiák | 509 |
Az egyetemi oktatás | 511 |
Doktori értekezések | 516 |
A tudomány hatása a gyakorlatra | 518 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.