1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve 1964/2.

A Bükkhegység földtani képződményei - XLVIII. kötet 2. (záró) füzet

Szerző
Lektor
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött papírkötés
Oldalszám: 719 oldal
Sorozatcím: Annales Instituti Geologici Publici Hungarici
Kötetszám:
Nyelv: Magyar   Német  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Megjelent 900 példányban. Fekete-fehér ábrákkal, fotókkal illusztrált. Mellékletekkel.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kevés hegysége van hazánknak, amelyet oly hosszú időn át övezett volna a földtani felépítés alapkérdéseinek bizonytalansága, mint a Bükk-hegységet. Beudant, F. S.-nek (1822) a hegység egész... Tovább

Előszó

Kevés hegysége van hazánknak, amelyet oly hosszú időn át övezett volna a földtani felépítés alapkérdéseinek bizonytalansága, mint a Bükk-hegységet. Beudant, F. S.-nek (1822) a hegység egész tömegében paleozóikumot látó, túlzó általánosításával szemben a bécsi iskola (1854-1867) a bükki képződmények egy részét - kellően alá nem támasztott vélekedéssel - a triászba, sőt a júrába sorolta. A Schréter Z. féle első 25 000-es térképezés (1912-1919) a bécsiek elképzelését a júra kiküszöbölésével helyesbítette ugyan, a triász mennyiségét a paleozóikummal szemben azonban elenyészőnek minősítette. Valószínűbb kép kialakítása, az ópaleozóosnak vagy karbonnak tartott képződmények jelentékeny részének permbe vagy triászba emelésével csak 1935-től kezdve, a Legányi F. gyűjtötte ősmaradványok meghatározása útján vált lehetségessé. A képződmények "fiatalítás"-ának ezen első módját és mértékét 1937. és 1952. kötött Schréter Z. 25 000-es reambulációval igyekezett térképileg is rögzíteni. E munka végső szakasza azonban átszövődött azzal az 5000-es méretarányban végzett második újratérképezéssel, amelyet 1950-ben, az észak-magyarországi triász képződmények összehasonlításából levont következtetések alapján szerző indított meg. Ennek nyomán, a dél-bükki "karbon" palaösszlet s a Keleti-Bükk "ópaleozóos" eruptívumainak triászba sorolása, továbbá a bükki rétegszelvény egészének jelentős átformálása révén a Schréter Z. által kezdeményezett "fiatalítási irányzat" olyan kifejléshez jutott, amely a hegység korábban feltételezett szerkezeti bonyolultságának lényegesen egyszerűbb tektonikai képpel való fölcserélését teszi lehetővé.
A Bükk egész tömegének 5000-es újrafelvétele s az évtizedeken át összegyűlt kövületanyag revíziója még távol van a befejezéstől. Különösen a fiatalabb rétegtagok besorolása vagy finomrétegtani és hegységszerkezeti kérdések megoldása tekintetében várhatunk sokat a jövőtől. A jelenlegi rétegsorrend azonban az északi részek, valamint Répáshuta és Felsőtárkány környékének földtani térképezésével máris széleskörű alátámasztást nyert. E kulcsterületek rétegtani és kifejlődésbeli törvényszerűségei a hegység egészére kivetíthetőknek látszanak anélkül, hogy a részletmunkák folytatása esetén azok gyökeres megváltoztatásától kellene tartanunk. Elsősorban ez teszi lehetővé szerző számára, hogy eddigi eredményeink összefoglalását és az egész hegységre alkalmazását a földtani szakközönség elé tárja. Vissza

Tartalom

Bevezetés245
A Bükkhegység helyzete, kapcsolatai, jelentősége248
A bükki alaphegység földtani tanulmányozásának története250
A "hőskor"251
A bécsi átnézetes térképezés időszaka252
A 25 000-es térképzeés252
Átmeneti anyagfeldolgozás257
Az első reambuláció262
A második reambuláció267
Rétegtani áttekintés276
Az idősebb keret képződményei276
Alsó-karbon276
Általános jellemzés276
A képződmény kora279
A Bükkhegység paleo-mezozóikuma280
Felső-karbon280
Namuri és baskir emelet. A moszkvai emelet mélyebb része282
Általános jellemzés282
A képződmény ősmaradványai és kora285
A moszkvai emelet felső része287
Általános jellemzés287
A képződmény ősmaradványai289
A Bükkhegység felső-moszkvai faunáinak rétegtani értékekése299
Urali emelet307
Általános jellemzés307
A képződmény kora307
Perm311
Alsó- és középső-perm312
Általános jellemzés312
A képződmény kora314
Felső-perm315
Általános jellemzés315
A képződmény ősmaradványai és kora319
A rétegtagok valószínű sorrendje322
A bükkhegységi újpaleozóikum kifejlődésbeli és faunisztikai kapcsolatai338
Kárpátokon belüli területek338
Déli-Alpok342
Dinaridák346
Kelet-Európa347
Észak-Kaukázus és Djoulfa349
Salt Range349
Kína351
Timor352
Japán353
Sosio, Dél-Tunisz, Asturia353
Észak- és Dél-Amerika354
Korreláció355
Következtetések359
Triász360
Werfeni emelet361
Anizuszi emelet369
Alsó- és középső-ladini emelet391
Felső-ladini-karni emelet403
Nóri emelet432
Felső-kréta433
Cenomán-turon? emelet433
Szenon emelet437
A bükki alaphegység felszín alatti elterjedése441
A bükkhegységi üledékképződés menete444
Paleozoikum 444
Mezozóikum447
Harmad- és negyedidőszak453
Eocén453
Oligocén456
Miocén458
Pliocén és negyedidőszak464
Hegységszerkezet466
Általános jellemzés466
Következtetések478
Bükkhegységi kőzetek elemzési adatai479
Irodalom
Rövidítések517

Balogh Kálmán

Balogh Kálmán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Balogh Kálmán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem