A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1976. évről

Előszó

A FÖLDTANI ELŐKUTATÁS IDŐSZERŰ FELADATAI ÉS A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET 1976. ÉVI MUNKÁJA Az elmúlt évtizedben hazánkban is jelentősen növekedtek, ugyanakkor sokrétűbbek és differenciáltabbak lettek a földtani kutatással szemben támasztott állami igények. A növekvő igények kielégítése érdekében végzett munka során - állami és intézményi szinten egyaránt - megkezdődött a megnövekedett feladatok megoldását a korábbinál hatékonyabban segítő kutatásszervezési, tervezési, irányítási módszerek kialakítása és alkalmazása. Az állami kutatásirányítás rendjének változása a financiális kutatásirányítás bevezetésével kezdődött. Az Intézet felügyeleti hatósága az idő- és intézményközpontos tervezésről a feladatcentrikus tervezésre, intézményfinanszírozásról feladatfinanszírozásra tért át. Ezt követően kezdődött meg a gyakorlati-népgazdasági igények által meghatározott időszerű kutatási feladatok megfogalmazása. A legfontosabb kutatási célkitűzések rövid leírását az Országos Távlati Tudományos Kutatási Terv keretében készült „Az ország természeti erőforrásainak kutatása és feltárása" című tárcaszintű kutatási főirány 1975. évi továbbfejlesztett változata tartalmazza. A kutatásirányítás-kutatásszervezés fejlesztésének soron következő lépéseként napjainkban van folyamatban a földtani kutatás természetes folyamatának és szakaszainak funkcionális elemzése, valamint az országos kutatásszervezési kategóriákkal (alap, alkalmazott, fejlesztő) való egybevetése. E munka elsősorban a gazdaságos kutatásszervezést, a kutatási kapacitások legcélszerűbb, leggazdaságosabb hasznosítását szolgálja. A kutatási folyamat célszerű és természetes szakaszokra tagolása ugyanis a gyakorlati igények által meghatározott feladatok - vagy alapvető és önálló részfeladatok - végrehajtásakor döntési csomópontokat biztosít. Az ilyen tagolás indokoltságát és fontosságát a kutatási feladatok túlnyomó részét adó ásványinyersanyag-kutatás példázza a legszembetűnőbben. Az itt kialakult és egyre határozottabban érvényesülő gyakorlat szerint a földtani kutatás folyamata funkcionálisan kétosztatú. Az előkutatást és a felderítő kutatási fázist magába foglaló első rész célja új ásványinyersanyag-lelőhelyek, nyersanyagkészletek megismerése, feltárása. Az előzetes és részletes fázisokat magába foglaló második rész célja tervezési információkat biztosítani a népgazdaságilag indokolt és szükséges bányatelepítésekhez. A Magyar Állami Földtani Intézet szervezeti szabályzatában rögzített, profilszerű fő feladatai a földtani kutatási folyamat első részébe, kiemelten az előkutatási szakaszba tartoznak. Az Intézet időszerű teendői, közép- és hosszú távú feladatai így szükségszerűen a földtani előkutatás funkciójának, céljának, eredményeinek, történetileg kialakult szervezetének, s a földtani kutatással szemben támasztott állami igények elemzésével vezethetők le. Vissza