Előszó
Teljességre való törekvés nélkül, néhány jellemzőnek tartott vonás kiemelésével, megkísérlem Intézetünk 1957-58. évi munkáját, a felszabadulás óta megindult erőteljes fejlődés részeként felvázolni....
Tovább
Előszó
Teljességre való törekvés nélkül, néhány jellemzőnek tartott vonás kiemelésével, megkísérlem Intézetünk 1957-58. évi munkáját, a felszabadulás óta megindult erőteljes fejlődés részeként felvázolni.
A hazai földtani kutatás történetében a felszabadulás alapvető változás szükségszerűségét és lehetőségét hozta. A kapitalista gazdasági rendszer helyébe lépő szocialista gazdaságépítés szükségszerűen előírta az ország hasznosítható ásványi anyagainak pontos számbavételét és ezek fokozott ütemű további felderítését. A létszám és felszerelés jelentős mérvű növelése révén egyúttal a kutatási kapacitás ugrásszerű fejlődését is biztosította. Az ipari geológusszolgálat kiépítésével elmélyülhetett a Földtani Intézet alapozó, módszerkialakító, térképező és szintetizáló munkája. Jelentős támogatással fejlődött a központi nyilvános földtani könyvtár, korszerű elvek alapján fogtak hozzá a rétegtani, kőzettani és teleptani gyűjtemény átszervezéséhez és az Országos Földtani Adattár felállításához.
Az új helyzetből fakadó követelmények megértése és kielégítése nem ment azonnal és nem volt mentes a tévedésektől sem. Nem voltak kész kutatási irányelvek és a hazai feladatok megoldására alkalmas kipróbált módszerek és előírások. Kevés volt a jól képzett, az új feladatokat megértő és megoldani tudó szakember. Mindez az átalakulás időszakának elhúzódását eredményezte.
A Földtani Tanács 1955. évi határozatai, a 10 éves gyakorlat tapasztalatai alapján, tudományosan kidolgozott programot és az új helyzetnek megfelelő irányelveket adtak az egész magyar földtani kutatás számára.
Bár az ellenforradalom átmenetileg megzavarta a helyes irányban megindult fejlődést, az 1957-58-as években a Földtani Intézet gyakorlatban is megvalósította az 1955-ös határozatokat. A rendelkezésre álló kutatási kapacitást népgazdaságilag fontos, nagyobb földtani egységedre (Mecsek-hegység, Mátra-hegység, Tokaji-hegység, Északi-Bakony, Dorogi medence és Budapest környéke) lehetett összpontosítani, ami sokoldalú munkamegosztást, a több évre tervbe vett munka alapos elmélyülést, az előírások a munka egységes stílusát és egyértelműségét biztosítják. Elkészült az ország átnézetes vízföldtani felvétele és folyamatban van az ország 1:100 000-es méretű Gauss-Krüger vetületű földtani térképsorozatának elkészítése is.
Az 1957-1958. években elindított újrendszerű munka, bár részeredményei az eredeti elgondolás helyességét máris igazolták, a további évek során hozza meg a korszerű munka alapján beérlelt gazdasági és tudományos eredményeit. Ez nemcsak kívánalom, hanem az új helyzetből fakadó szükségszerűség.
Ezekkel a gondolatokkal bocsátom útjára az Intézet 1957-58. évi jelentését.
Vissza