A Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet 1974. évi jelentése

Előszó

Részlet:
"Az elmúlt évek geofizikai mérései fokozatosan a hegység egyre nagyobb részére terjedtek ki. A hegység peremén, előterében, belső medencéiben (sőt a mezozóos kibúvások „plátóján" is) ma már jelentős azoknak az összefüggő területeknek a nagysága, ahol a - Központi Földtani Hivatal megbízásából - méréseket végeztünk, és ezt követően földtani alapfúrásokat, geofizikai paraméterfúrásokat mélyítettek. A mezozóos (paleozóos) alaphegység szerkezeti felépítéséről egységes szerkesztésű M = i : 100 000-es, 50 000-es, 25 000-es térképek és 10 000 léptékű szelvények (illetve a hegység belső részein 10 000-es térképek és 2000-es léptékű szelvények) készültek.
A 2. ábrán mélységtérképpel adtuk meg azokat a nagyobb területeket, ahol a geofizikai méréseket végeztük. Szürke vonallal jelzettek a területen kívül mért fontosabb geofizikai szelvények.
A mélységtérkép a mezozóos (vagy ennek hiányában a paleozóos) medencealjzat domborzatát ábrázolja. Összeállításakor a legújabb (1974. évi) geofizikai mérések és mélyfúrások eredményeit is felhasználtuk.
Szaggatott mélységvonallal különböztettük meg azokat a területrészeket, ahol 1975-ig csak a 100 000-es méretarányú előkészítő méréseket végeztük el. A kutatás itt uralkodóan gravitációs méréseken (5-10 pont/km2), majd a Bouguer anomália térkép másodlagos számítógépes feldolgozásán alapul. Ezután egy-két jellemző irányban szeizmikus-geoelektromos szelvényeket mértünk, ami lehetővé tette a mezozóos karbonátos aljzat mélységének meghatározását. Ezekre alapszelvényekként támaszkodva, a gravitációs adatokat közelítő mélységtérképpé transzformáltuk. Ez az eljárás csak közelítő mélységeket (+25%) szolgáltat, de jelez mindén nagyobb (kb. 1 km2 kiterjedésű) szerkezetet; így mélységük és kiterjedésük szerint kiválaszthatók azok az érdekesebb egységek, amelyekre a későbbi áttekintő kutatást koncentrálni érdemes." Vissza