A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón

Tartalom

Előszó 9
I. A magyar agrárgazdaság átalakulása 1960 és 1990 között 11
1. A mezőgazdaság fejlődésének nemzetközi jellemzői 12
2. A magyar mezőgazdaság fejlődésének társadalmi és gazdasági feltételei 16
2.1. A mezőgazdaság helye és szerepe a magyar nemzetgazdaságban 17
2.2. A mezőgazdasági termelés alakulása 20
2.3. A mezőgazdaság termelési értékének és összetételének alakulása 21
2.4. A fejlődés általános közgazdasági feltételei 26
2.5. Nemzetközi, termelői árarányok és versenyképesség 30
2.6. Az élelmiszer-fogyasztás alakulása 32
2.7. Az élelmiszertermékek külkereskedelmi forgalma 34
3. A mezőgazdaság erőforrásai 38
3.1. A mezőgazdasági foglalkoztatottak létszámának alakulása 38
3.2. Az átlagkeresetek alakulása a mezőgazdasági nagyüzemekben 41
3.3. A mezőgazdasági munkaerő minőségi változásai 42
3.4. Az emberi erőforrások 43
3.5. A mezőgazdaság munkaerő-ellátottsága 43
4. A termőföld 48
4.1. A földtulajdon és földhasználat alakulása 48
4.2. A művelési ágak változása 50
4.3. A földjáradék jellege és nagysága 52
4.4. A földtőke és földjövedelem 56
5. A mezőgazdaság műszaki fejlesztése 57
5.1. A mezőgazdaság eszközállományának alakulása 57
5.2. A kistermelés állóeszközei 59
6. A mezőgazdaság termelőerőinek hatékonysága 60
6.1. A földminőség szerepe a gazdálkodásban 60
6.2. Az állóeszköz-hatékonyság alakulása 60
6.3. Az anyagfelhasználás alakulása 63
6.4. Az élőmunka-termelékenység alakulása 64
7. Az 1968. évi gazdasági reform bevezetésének tapasztalatai 66
7.1. Az integráció kialakulása és működése 71
7.2. A gazdaságirányítás átalakítása 74
7.3. A magyar mezőgazdaság fejlődési tendenciái és forrásai 76
7.4. A magyar mezőgazdaság fejlődésének társadalmi és közgazdasági feltételei 77
7.5. A mezőgazdaság termelési feltételeinek alakulása 79
7.6. A fejlődés szervezeti feltételei 82
8. A magyar falu átalakulása 83
II. Az agrárgazdaság átalakulása 1990-2000 között 85
1. Az agrárgazdaság fejlődése 85
1.1. A világ élelmiszer-termelésének alakulása 85
1.2. Az élelmiszer-fogyasztás tendenciái 86
1.3. A világ élelmiszer-kereskedelmének jellemzői 87
1.4. Magyarország helye a világ élelmiszer-termelésében
és -kereskedelmében 90
2. Az agrárgazdaság súlya a magyar nemzetgazdaságban 92
2.1. Az agrárgazdaság főbb nemzetgazdasági arányai 93
3. Az agrárgazdaság átalakulása 96
3.1. A tulajdonviszonyok átalakulása 96
3.2. A mezőgazdaság strukturális átalakulása 102
3.3. A globalizáció feltételezi az integrációt 107
3.4. A vidékfejlesztés és a szövetkezetfejlesztés összekapcsolása 109
3.5. Az átalakulás néhány tanulsága 111
4. Az élelmiszeripar privatizációja 113
4.1. Az élelmiszeripar szervezeti és tulajdoni átalakulása 113
4.2. Az élelmiszeripar privatizációjának értékelése 119
5. Az agrárgazdaság közgazdasági helyzetének alakulása 121
5.1. A mezőgazdasági és fogyasztói árak és az árollók alakulása 122
5.2. A mezőgazdaság vállalati és ágazati jövedelmezőségének alakulása 123
5.3. Az élelmiszer-feldolgozás gazdálkodási eredményességének és jövedelmezőségének alakulása 127
5.4. A jövedelemviszonyok alakulása a termelés, feldolgozás és forgalmazás fázisában 129
6. A mezőgazdaság támogatottsága 131
6.1. A mezőgazdaság támogatásának nemzetközi értékelése 131
6.2. A magyar mezőgazdaság támogatási rendszerének értékelése 135
7. A hazai külkereskedelem alakulása és fejlesztési lehetősége 139
7.1. Az agrár-külkereskedelem és egyenlegének alakulása 139
7.2. Az exportpiacok alakulása 140
7.3. Az EU-ba irányuló agrár-külkereskedelem feltételeinek értékelése 141
8. Merre tart ma a magyar mezőgazdaság? 143
HL Az agrárgazdaság versenyképessége és az EU-csatlakozás 146
1. Az agrárgazdaság versenyképessége 146
1.1. Nemzetközi árarányok és a versenyképesség 146
1.2. A magyar termelői árarányok 151
1.3. A nemzetközi bérarányok 153
1.4. A magyar agrártermelés versenyképessége 154
1.5. A versenyképesség javításának feltételei 155
1.6. Az integráció szerepe a versenyképességben 156
2. A nemzeti agrárprogram és az EU-csatlakozás 157
2.1. A nemzeti agrárprogram feltételei 157
2.2. Létkérdés a jövedelempozíció javítása 157
2.3. Az EU-csatlakozás várható előnyei 158
2.4. Az EU-csatlakozás problémái 161
2.5. A termelésfejlesztés iránya 163
2.6. A vállalkozói gazdaság feltételei 164
2.7. A közgazdasági feltételek rendezése 166
2.8. Az állami szabályozás lehetősége 167
3. Az EU-csatlakozás jelentősége 169
IV. Összefoglalás 171
Irodalomjegyzék 193
Függelék 195

Témakörök