Előszó | 11 |
A mag fejlődése és zsöveti szerveződése (Paál Huba) | 13 |
A virág anatómiai felépítése | 13 |
a) Csészelevelek | 13 |
b) Sziromlevelek | 15 |
c) Porzótáj | 15 |
d) Termőtáj | 18 |
e) A magház szöveti felépítése | 20 |
f) A magkezdemények helyzete és szöveti felépítése | 20 |
A megporzás folyamata | 23 |
A megtermékenyülés | 24 |
A mag szerveződése | 25 |
a) A maghéj szerveződése | 25 |
b) A csíra fejlődése | 25 |
Az érett mag szöveti szerkezete | 29 |
Irodalom | 58 |
A magfejlődés biokémiai folyamatai, a mag kémiai összetétele (Pozsár Béla) | 61 |
Szénhidrátok felhalmozódása | 62 |
Fehérjék képződése és kémiai jellemzői | 63 |
Növényi olajok képződése és kémiai jellemzői | 69 |
Egyéb szerves anyagok és szervetlen elemek előfordulása | 72 |
Növényi hormonok keletkezése és előfordulása | 72 |
a) Auxinok | 75 |
b) Gibberellinek | 77 |
c) Citokininek | 79 |
d) Etilén | 80 |
e) Abszcizinsav | 81 |
Irodalom | 82 |
A magtermesztés ökológiai tényezői; a vetőmag érése és biológiai értéke (Elekes Pál) | 86 |
Ökológiai hatások | 86 |
a) A nedvesség | 86 |
b) A hőmérséklet | 87 |
c) A fény | 89 |
d) A légkör és a légmozgás | 89 |
e) A domborzat és a talaj | 90 |
f) Biotikus tényezők | 91 |
A vetőmag érése, gazdasági érettsége és biológiai értéke | 91 |
a) Az érés folyamata, az érettség fogalma | 92 |
b) A vetőmag biológiai értéke | 93 |
c) A növények potenciális termőképessége | 94 |
Irodalom | 94 |
A magvak nyugalmi állapota (Szabó László Gy.) | 96 |
A magnyugalom típusai | 96 |
a) Az embrió éretlensége | 97 |
b) A maghéj (termésfal) mechanikai ellenállása | 97 |
c) A mag endogén anyagcseregátlói | 99 |
d) Indukált magnyugalom | 99 |
A nyugalmi állapot élettani jellemzői | 102 |
A magnyugalom biokémiai és ökológiai szabályozása | 105 |
a) Endogén gátlóanyagok - abszcizinsav | 105 |
b) Hideghatás - rétegezés - gibberellinek | 107 |
c) Fényhatás - fitokróm-rendszer | 110 |
d) Csírázásszabályozó vegyületek és kezelése kölcsönhatása - hormoninterreláció | 112 |
Irodalom | 117 |
A keményhéjúság (Czimber Gyula) | 121 |
a) A keményhéjúság kialakulását befolyásoló belső és külső tényezők | 122 |
b) A keményhéjú magvak arányának változása tárolás alatt | 129 |
c) Keményhéjú kultúrnövénymagvak termesztési és biológiai értéke | 130 |
d) A hazai előfordulású, keményhéjú magot termő növények ökológiai és redszertani vonatkozásai | 134 |
e) A keményhéjúság megszüntetésének módszerei | 136 |
Irodalom | 135 |
A magvak elfekvése a talajban; gyomnövények csírázása (Czimber Gyula) | 141 |
A természetes flóra fajai magnyugalmának biológiai jelentősége | 141 |
Gyomnövények csírázása | 142 |
a) Gyommagvak (idegen magvak) csíranyugalma | 142 |
b) Gyommagvak elfekvése a talajban | 145 |
c) Néhány fontosabb gyom csírázása | 147 |
Irodalom | 150 |
A magvak tárolása (Papp Erzsébet) | 153 |
A levegő hőmérsékletének és páratartalmának összefüggése a magvak víztartalmával és élettartamával | 153 |
A magvak víztartalmának meghatározása | 155 |
A magvak raktározása | 156 |
a) Raktározási módok | 157 |
b) Raktárhelyiségek és tárolóedények | 157 |
c) A csomagolóanyagok, csávázószerek és a raktározási körülmények hatása a magvak csírázására | 160 |
Irodalom | 162 |
A csírázás környezeti szabályozása (Gáspár Sándor) | 164 |
A víz szerepe és a vízben oldott anyagok ozmotikus hatása | 164 |
Az oxigén és a levegő szerepe | 171 |
A hőmérséklet hatása | 173 |
A fény hatása | 177 |
Biotikus tényezők hatása | 178 |
Irodalom | 178 |
A csírázás biokémiai folyamatai (Szabó László Gy.) | 181 |
Alapanyagcsere | 181 |
a) Duzzadás - nukleinsav- és fehérjeszintézis | 182 |
b) Légzés - mitokondriumok tevékenysége | 192 |
c) Hormonális szabályozás | 196 |
Tartaléktápanyagok lebontása | 198 |
a) Zsírok lebontása | 198 |
b) Fehérjék lebontása | 202 |
c) A keményítő és egyéb poliszacharidok lebontás | 203 |
Irodalom | 212 |
A vetőmag kezelése; élettani folyamatok sekentése (Gáspár Sándor) | 220 |
A vetőmag betakarítása | 220 |
a) Szárrövidítés, levéltelenítés hatása | 221 |
b) A biológiai érés és az aratás időpontjának hatása | 222 |
c) A betakarításkor történt magsérülés hatása | 223 |
A vetőmag feldolgozása és előkészítése | 224 |
a) Magszárítás | 224 |
b) Magtisztítás | 226 |
c) Áztatás, hőkezelés | 227 |
d) Csávázás, vetőmagoltás | 229 |
e) Drazsirozás, granulálás | 232 |
f) A vetőmag mechanikai kezelése | 233 |
Irodalom | 234 |
Vetőmagkezelések ionizáló sugárzásokkal termésfokozás és fejlődésserkentés céljából | 236 |
Irodalom | 239 |
Az ultrahangkezelés magbiológiai vonatkozásai | 240 |
Irodalom | 242 |
Peszticidek káros hatása a magvak csírázására (Czimber Gyula) | 243 |
A peszticidek csírázásgátló hatásának biokémiai alapjai (Pozsár Béla) | 243 |
Irodalom | 245 |
Csávázószerek hatása a csírázásra | 245 |
Herbicidek hatása a kultúrnövény- és idegen magvak csírázására | 247 |
Herbicidrezisztencia | 249 |
Irodalom | 250 |
A vetőmag biológiai értékének meghatározása (Barthodeiszky András) | 252 |
Magismeret | 253 |
A fa- és fajtaazonosság laboratóriumi és kitermesztéssel való meghatározása | 255 |
Tisztasági és idegenmagtartalmi értékelés | 256 |
Csírázás, csírázóképesség | 258 |
Csírázóképességi feltételek | 259 |
a) Vízszükséglet | 259 |
b) Hőmérsékletszükséglet | 261 |
c) Fényszükséglet | 262 |
d) Levegőszükséglet | 262 |
e) Csíráztatási közeg | 262 |
Csíráztatási eljárások | 264 |
a) Módszerek | 264 |
b) Csíráztató eszközök | 265 |
c) Csíráztató készülékek | 271 |
A csíráztatási vizsgálatok irányelvei | 273 |
a) Az értékelés egységesítése | 273 |
b) Előkezelési módszerek | 274 |
c) Csíráztatás időtartama | 274 |
d) A csíráztatás értékelése | 276 |
e) Több magvú termések, egységek értékelése | 301 |
f) A csíranövények meghatározása | 302 |
g) Csírázási erély | 303 |
h) A laboratóriumi csírázóképesség és a szántóföldi kelés eredményeinek összefüggése | 306 |
A vetőmag egészségi állapota | |
Irodalom | 322 |
A magvak életképessége és meghatározásának módszere (Gáspár Sándor) | 326 |
Az életképesség fogalma | 326 |
Az életképesség-kimutatás módszerei | 327 |
a) Az embriókiemelés módszere | 327 |
b) Vitális festés | 328 |
c) Redoxiindikátor alkalmazása | 330 |
d) Röntgen-radiográfiás módszer | 347 |
Irodalom | 348 |
A vetőmag- és a csíranövényvigor meghatározása (Gáspár Sándor) | 350 |
A vigor fogalmának kialakulása | 350 |
A vigort befolyásoló tényezők | 351 |
a) Genetikai faktor | 351 |
b) A mag érettségi állapota | 352 |
c) A mag kora | 352 |
d) A mag nagysága | 353 |
e) Környzeti hatások | 355 |
A magvigor meghatározásának módszerei | 357 |
a) Fiziológiai módszerek | 357 |
b) Biokémiai módszerek | 359 |
c) Elektromos vezetőképesség-mérés | 360 |
Irodalom | 361 |
Névmutató | 365 |
Tárgymutató | 377 |