A magántulajdon keresztény szempontból

Tartalom

Bevezetés 3
A társadalmi kérdés és a kereszténység. - A magántulajdon kérdése a legfontosabb társadalmi kérdés. - A társadalmi felforgatók a kereszténységnek nem árthatnak, de a kereszténység segíthet a társadalmi bajokban; akar is segíteni. - A keresztény erkölcsi felfogás a társadalmi kérdésben nélkülözhetetlen. - A bajokat erkölcsi okok is előidézték. - A társadalmi élet törvényeinek a magánélet törvényeivel meg kell egyezni. - Erkölcsi okok segítették a múltban is a gazdasági javulást. - Az államhatalom nem elegendő. - XIII. Leó állásfoglalása.
ELSŐ RÉSZ.
I. Gazdasági állapotok a kereszténység keletkezése idején 8
1. Palesztina gazdasági viszonyai. - Mózes intézkedései. - Családi tulajdonjog s ennek célja. - 2. Róma gazdasági állapota. - Caesar és Augusztus fáradozásai. - 3. Palesztina a római uralom alatt.
II. Jézus és a magántulajdon 13
A gazdagság múlandósága, veszedelmei, igazságtalan vagyon. - Jézus érintkezése a gazdagokkal. - A szegények méltósága. -
Az alamizsna ereje az örök életre. - Apostolok szegénysége. - Jézus önkéntes szegénysége. - Közömbösség a vagyonnal szemben. - Szent Ignác szavai. - Erkölcsi szabályok. - A lélek az első.
III. A keresztény ókori irók a magántulajdonról - 22
Az apostolok vélekedése a magántulajdonról; szent Péter, szent Pál, szent Jakab. - A jeruzsálemi vagyonközösség. - Az egyházi irók. - 1. Gazdagság és szegénység az egyházi Íróknál. - A vagyon Istentől van, tehát jó. - A vagyon erkölcsi fölfogása. - A gazdagság veszedelmei. - A vagyon erkölcsileg közömbös. - Az egyházatyák jobban vonzódtak a szegénységhez. - 2. A munka. Magunk hasznáért és mások javáért kell dolgozni. - Kötelességek. - 3. Az egyházi irók a magántulajdon természetéről. Didache. - Constit. Apostolorum. - Epistola Barnabae. - Justinus. - Ep. ad Diognetum. - Alex. Kelemen. - Lactantius. - Nagy szent Vazul. - Nazianzi szent Gergely. - Szent Cyprián. - Aranyszájú szent János. - Cyruszi Theodoretus. - Szent Ambrus. - Szent Ágoston.
IV. Aquinói szent Tamás 46
A skolasztika a természetes és természetfölötti igazságok rendszerbe foglalása. - A ker. bölcselet a jogról. - Szent Tamás a tulajdonjogot a ius gentiumhoz sorolja Aristoteles s a római jog nyomán. - Szent Tamás védi a magántulajdont. - Bizonyítékai. Az önzés miatt szükséges. - A helyes önszeretet erkölcsileg nem kifogásolható. - Magának az ember nagyobb szorgalommal, lelkiismeretesebben dolgozik; saját szerzeményét takarékosabban használja. - A magántulajdon a társadalmi rend biztosítéka. - A termelés és fogyasztás statisztikailag nem szabályozható. - Az erőszakos szabályozás a szabadsággal ellenkezik. - Nem az anyagi javak a legnagyobb javak. - A béke könnyebben föntartható a magántulajdon mellett. - Saját tulajdonból kevesebb is elég. - Igazságosság és szeretet - A tulajdonjog nem korlátlan. - Szent Tamás és a keresztény ókori irók.
V. A magántulajdon az egyház gyakorlatában 59
Az egyház a magántulajdonnak erkölcsi oldalát nézi. - Két főelv: igazságosság és szeretet. - Igazságosság a tulajdon megszerzésében, használatában, elosztásában. - Az egyház az igazságos gazdasági rendet sürgette az ókorban, középkorban s az újkorban is. - A szeretet művei nagyobbak, mint az igazságosságé. - A keresztény szeretet művei a történelem folyamán. - Erkölcsi szabadság utólagos felelősséggel a tulajdon használatában. - A «Rerum novarum» enciklika. - A társadalmi bajokat nem a magántulajdon fölforgatása szünteti meg. - A magántulajdon eltörlése igazságtalan. - A magántulajdon az ember természetének megfelel. - Közös használat nem közös tulajdon. - A magántulajdon sértetlenül fentartandó. - Az egyház ma is a régi állásponton van. - Az igazság és szeretet útja. - A nemzetgazdaságtannak a keresztény elveket követnie kell.
MÁSODIK RÉSZ.
A magántulajdon ellenségei 69
Anarchizmus és kollektivizmus. Közös céljuk a polgári társadalom lerombolása. - Fölosztás.
1. Kropotkin s az anarchizmus 71
Tévedés azt hinni, hogy a jövő társadalomban bőség lesz. - A nagytőke elosztása nem szünteti meg a szegénységet. - A közös vagyon igazságos fölosztása lehetetlen. A termékek kicserélése s a foglalkozás kényszere. - A törvények nélkülözhetetlenek. - Az általános forradalom lehetetlen.
2. Laveleye Emil történeti módszere 72
Laveleye elmélete szerint a magántulajdon fokonkint fejlődött a közös vagyonból. - A történelem Laveleye állítását megcáfolja. - A magántulajdon nem fejlődött ki mindenütt egyformán. - A magántulajdon már a legrégebb népeknél is megvolt: a zsidóknál, egiptomiaknál; Babylonban, Asszíriában, Kinában, Görögországban s Rómában. - Az orosz mír. - A jávai dessa vagyonközösség. - A germán Mark vagyonközösség.
3. Henry George földjáradék elmélete 79
George komoly ellenfele a magántulajdonnak. - Schöpfer és George ellentétes következtetései. - George álláspontja: - A szegénységet meg lehet szüntetni. - Nem Isten rendelése a szegénység. - A probléma. Miért van szegénység a haladás nyomában. - A termelés tényezőit kell megvizsgálnunk. - A valódi értelemben vett és viszonylagos vagyon. - Mi a tőke. - A munkabért nem a tőke fizeti. - A munkabért a munkatermékből fizetik. - A munkás megélhetése feltételeit sem kapja meg a tőkéből. - A munkás fogyasztása indítja meg a cserefolyamatot. - A tőke valódi szerepe. - A tőke nem akadálya a termelésnek. - A tőke nem hibás a munkabér leszorításában. - A sűrű népesség sem oka az alacsony munkabérnek. - Malthus elmélete tarthatatlan. - Nem a termelésben, hanem a termék aránytalan elosztásában van a hiba. - Földjáradék, kamat, munkabér forgalma. - A földjáradék meghatározása. - A kamat szerepe. - A munkabér törvényei. - A földbirtokos aratja le az összes nyereséget. - Hogyan történik a haladással párhuzamosan a föld több termelése? - a) A népesség szaporodása növeli a földjáradékot. - b) Az ipari haladás és a földjáradék. - Csak a földjáradék megszüntetésével lehet a bajt orvosolni. - A magánföldtulajdon igazságtalan. - A magánföldtulajdon rendszere mellett a föld nem eléggé jövedelmező. - George reformjának célja. - George földjáradék elméletének bírálata. - A föld megtermi a megélhetéshez szükséges javakat, de nem mindig úgy és ott, ahol az emberek akarják. - Egyesek munkanélkülisége a szabad munkaválasztás eredménye. - A termelésnél nemcsak a mi földünk, tőkénk, munkánk szerepel. - A természet is termel. - Öröklött tőkék. - George egyenlete. - A munkabér nem változatlan, sőt állandó emelkedésben van. - XIII. Leó munkabér-elve. - A munkabérre a tőkés termelő is jogosult. - A kamatláb nem mutatja, hogy a tőke mennyit foglal le a termésből. - A tőkekamat legnagyobb része a földjáradékból telik ki. - Nem igaz tehát, hogy a jövedelmet a földjáradék foglalja le. - George nem használ egyenlő mértéket a földtulajdonnal és pénztőkével szemben. - Az igazság és a felebaráti szeretet alkotja meg az egyensúlyt a tőke és munkás közt. - A telek értéke csak viszonylagosan emelkedik. - A városi házteleküzérkedést mi is elitéljük. - Befejezés.
4. Marx. 98
A főkérdés az, hogy a tőkekamat jogos-e? - Szabadelvűek és kollektivisták. - Marx Kapital c. művének tartalma: - A munkatermék mint árú. - Az érték kétféle: használati és csereérték. - A pénz értékmérő. - A pénz átalakulása tőkévé. - Az árúforgalom és pénzforgalom. - A munkaerő, mint árú. - A munkaerő értékének legalacsonyabb határa. - A munkás hitelez a tőkésnek. - A termelő folyamat föltételei. - A termelő folyamat. - A tőkés megvásárolja a munkaerőt s nem fizeti meg egészen. - A termelő eszközök és az értéknövekedés. - Az értéktöbbletet a munkaerő termeli. - Az értéktöbblet és haszon. - Az árú árának előzetes megállapítása. - A munkaerő kihasználása a munkaidő meghosszabbításával. - A szükséges munkaidő megrövidítésével. - A munkaerő kihasználása a részmunka útján. - A gépek és a munkaerő kihasználása. - A gépipari termelés fokozása. - A gépek erkölcsi káros hatásai. - Az újratermelés folyamata. - Malthus vasbértörvénye. - A népesség szaporodása és a munkabér. - A gépek tökéletesítése a tőke központosítását segíti elő. - Az ipari tartaléksereg. - A munkás a tőkéhez van kötve. - Marx rendszerének bírálata. - Marx és a kereszténység. - Marx nemzetgazdasági érdemei. - Módszere. - A gazdasági mechanizmus lehetetlen. - A természet és szabadakarat szerepe a termelésben. - A statisztika Marx ellen szól. - A Kapital bírálata. - A Kapital irányzatos mű. - Egyes alapigazságok és föltevések. - A munka kizárólagos értékképző ereje be nem bizonyítható. - Marx értékelméletéből nem következik szükségképen a kollektivizmus. - Az értékelmélet helytelen. - Vannak a munkán kívül más értékképző tényezők. - Nemcsak a fölhalmozott emberi munka, hanem a használhatóság is közös tulajdonsága minden terméknek. - Az emberi munka nem egyenlő. - A tőkés munkaerejét is számítani kell. - Magának dolgozó tőkés és másnak dolgozó bérmunkás. - A terméket a termelő tényezők között egész igazságosan nem lehet fölosztani. - Egyszerű egyenlet több ismeretlennel. - A legkülönfélébb munkaerővel lehet azonos termelést előidézni. - Ha a munkaerőre eső termékrészt nem lehet kiszámítani, akkor a munkabér se határozható meg pontosan. - Nem minden munkaerőért jár munkabér és nem minden fizetés a munkaerő ára. - A tőke értéktermelése. - Az értéktöbbletelmélet helytelen. - Értéktermelő-e a kölcsöntőke? - Különböző fölfogások. - A kánonjogi fölfogás. - Melyik álláspont helyes?
Összefoglalás 121
A kereszténység célja nem zárja ki a nemzetgazdaság célját. - A kereszténység a saját útján halad. - A keresztény álláspont. - Tulajdonjogi korlátozások. - A római jog meghatározása. - A tulajdonjog nem föltétlen. - Isten a legfőbb ura a természetnek. - A tulajdonos Istennek felelős. - A kereszténység irányelveit nem erőszakolja. - A társadalom fejlődő szervezet. - Nem rendszerek kellenek, hanem reformok. - Az egyházi vagyon.

Témakörök