A macskagyökér

Valeriana officinalis L.

Szerző

Budapest

'Petri Gizella: A macskagyökér ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	127 oldal
Sorozatcím:	Magyarország kultúrflórája
Kötetszám:	IV/15
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-7621-x
Megjegyzés:	30 fekete-fehér ábrával illusztrált. Angol nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

A Valerianaceae család jellemzése

1. Rendszertan, elterjedés
A Valerianaceae a mérsékelt övben szélesen elterjedt, főleg lágyszárú növényeket magába foglaló, viszonylag kis család; mintegy 13 genusában a fajok száma kicsit több, mint 400. Egyetlen népes nemzetsége a Valeriana genus, amelynek 200 faja igen elterjedt.
A család rokonsági kapcsolatát tekintve köztes helyzetű a Caprifoliaceae és a Dipsacaceae között, mind virágfelepítés, mind növénykémiai szempontból. A virágfelépítés hasonlóságot mutat a Caprifoliaceaeval: közös jelenség, hogy a 3 termőlevélből csak 1 fertilis, továbbá a porzók számbeli redukciója. Feltehetően a két család rokonságát jelzi, hogy valeriánsav fordul elő a Sambucus és a Viburnum genusban.
ENGLER (1936) még - mint forrtszirmú családot - a Sympetalae végére helyezte. BESSEY (1897) és GROSSHEIM (1945) is az ernyősök rokonsági körébe vonja. HUTCHINSON (1964) a kizárólag lágyszárú Valerianaceaet a Saxifragalesre vezeti vissza. Soónál (1965) a Rubiales nagyrendben szerepel. FROHNE-JENSEN (1979) a Dipsacales rendben tárgyalja, HEYWOOD (1978) úgyszintén.
A Valerianaceae fajai megtalálhatók az északi féltekén Eurázsiában, Észak-Amerikában; a déli félgömbön Dél-Afrikában és Dél-Amerikában. Az Óvilágban a legnagyobb gazdagságban Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint a Földközi-tenger vidékén élnek. Maga a Valeriana genus fajainak 40%-a Dél-Amerikában, az Andok térségében összpontosul; itt élnek a legváltozatosabb életformájú Valerianák.
A család sok növényfaja kedveli a nedves termőhelyet; folyópartok, tavak mellékén tenyésznek, mind a síkságon, mind a hegyvidéken. Más fajok sziklabevonatot képeznek (pl. Valeriana montana, V. saxalilis), alpesi réteken az örök hó határán nő a Valeriana celtica. A Falkland-szigeteken élő Valeriana sedifolia varjúhájszerű szukkulens növény. Nagyon jól alkalmazkodtak az arid klímához a Földközi-tenger melléki, valamint a Nyugat- és Közép-Ázsia területein élő egyéves Valerianella fajok.
A család legnagyobb genusa a Valeriana, melynek a hideg magashegységi, illetve arktikus tundrától a forró pusztáig, a száraz szikláktól a lápokig egyaránt élnek fajai, ennek megfelelő életformai és alaki változatosságban. A nagy alakgazdagságban és eltérő termőhelyeken élő Valeriana officinalis populációk sem képviselnek egy fajt, sokkal inkább egy faj együttest. Vissza

Tartalom

Summary 6
A Velerianaceae család jellemzése (M. Draskovits Rózsa) 7
1. Rendszertan, elterjedés 7
2. A vegetatív szervek alakulása 7
3. A virág és virágzat 8
4. A termés 8
5. Hatóanyagok; felhasználás 8
I. A macskagyökér neve (Priszter Szaniszló) 10
II. A Valeriana officinalis s. I. rendszertana és elterjedése (PRISZTER SZANISZLÓ) 14
1. A rendszerezés története 14
2. A Valeriana nemzetség ma (vagy egykor) gyógynövényként hasznosított további fajai. ... 26
III. A hazai Valeriana officinalis s. 1. növényföldrajzi, ökológiai és társulási viszonyai (TERPÓ ANDRÁS) 27
IV. A Valeriana officinalis (és a subsp. collina) külső alaktana (Szujkóné LACZA JÚLIA) 29
1. Csíranövény 29
2. Gyökérzet, rizóma 30
3. Levélzet 30
4. Virágzat és virág 34
5. Termés 38
V. A macskagyökér belső alaktana (LISZT KATALIN) 39
1. Csíranövény 39
2. Gyökér 39
3. Szár 42
4. Levél 46
5. Virágzat és virág 48
6. Termés és mag 49
7. Az illóolaj-kiválasztás anatómiai vonatkozásai 51
8. A Valeriana-drog szövettana (PETRI GIZELLA) 54
9. Kromoszómaszámok 57
VI. A macskagyökér csírázásbiológiája (Zámboriné Németh Éva) 60
VII. A macskagyökér virágzásélettana (Zámboriné Németh Éva) 62
VIII. A macskagyökér fizio-ökológiája (Bernáth Jenő) 64
1. Fény 64
2. Hőmérséklet 65
3. Vízellátottság 66
4. Talaj 70
5. Tápanyag-ellátottság 73
IX. A macskagyökér károsítói . . 77
1. Kórokozók (VÖRÖS JÓZSEF) 77
2. Állati kártevők (Szalay-Marzsó László) 81
X. A macskagyökér termesztése (PETHEŐ FLÓRA-BERNÁTH JENŐ) 84
1. Vegetatív és generatív szaporítás 84
2. Elővetemény 85
3. Talaj-előkészítés 85
4. Trágyázás 85
5. Telepítés 85
6. Növényápolás 85
7. Betakarítás, elsődleges feldolgozás 86
8. Vetőmagtermesztés 86
XI. A macskagyökér genetikája és nemesítése (BERNÁTH JENŐ) . . .87
1. Természetes populációk genetikai változékonysága 87
2. Kvantitatív tulajdonságok öröklődése 87
3. Nemesítés 92
XII. A Valeriana officinalis s. 1. kémiai összetétele (PETRI GIZELLA) .94
1. Illóolajok 94
2. Valepotriátok 96
3. Egyéb anyagok 103
XIII. A macskagyökér kultúrtörténete (Dobson Szabolcs) 105
XIV. A Valeriana-drog terápiás jelentősége (PETRI GIZELLA) 107
Irodalom 113
Név- és tárgymutató (PRISZTER SZANISZLÓ) 120

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem