A lovári nyelv történeti szótana/Lovári-hindi összehasonlító szótár

Fülszöveg

Dr. Janurik Tamás magyar és összehasonlító nyelvész, a Kecskeméti Főiskola professor emeritusa, a nyelvtudományok kandidátusa, különböző európai nyelvek kutatója. A romani nyelvet (illetve annak standardizált nyelvi változatát, a lovárit) évek óta tanítja a főiskolán.
A lovári nyelv az ókori India kultúrnyelvének, a szanszkritnak az egyik örököse, szókészletének ősi elemei, hangrendszere és nyelvtani rendszere (számos egyszerűsítéssel) erre az ősi nyelvállapotra vezethető vissza.
„A lovári nyelv történeti szótana" Magyarországon először kísérli meg a lovári alapszókincs összevetését a legismertebb újind nyelv, India államnyelve, a hindi szókészletével, valamint annak feltárását, hogy az Indiából Magyarországig tartó hosszú, több évszázados vándorlás során a lovári nyelvváltozatot beszélő roma népesség nyelve milyen új szókészleti elemekkel gazdagodott a perzsa, kurd, örmény, görög, szláv (bolgár, szerb, szlovák), román, német és magyar nyelvekből átvett szavak révén. A könyv első része 826 lovári szó eredetét (ősi vagy jövevényszó voltát) mutatja be szótárszerű elrendezésben. A második rész a hindi-lovári közös szóanyagból kimutatható hangmegfeleléseket rendszerezi a szókezdő mássalhangzók, az első szótagi magánhangzók és a szóbelseji-szóvégi mássalhangzók szerinti csoportosításban. A harmadik rész a lováriban használatos ejtéskönnyítő eszközöket és a jövevényszavak átvételének eszközeit tekinti át.
A szótani részekhez egy 1246 szavas „Lovári-hindi összehasonlító szótár" kapcsolódik, amelyben NAGYBETŰS és félkövér kiemelések jelzik a két nyelv között kimutatható 246 szóegyezést. Vissza