A lovak estére hazaérnek

Fülszöveg

Bágyoni Szabó István regényének a bukaresti Kriterion Könyvkiadó gondozásában kellett volna megjelennie 1985-ben, a cenzúra azonban a megszerkesztett kéziratot a nyomdába adás előtt betiltotta.
A regény, jóllehet erdélyi környezetben játszódik le (és közel egy évszázadot ölel át), nem csupán az ottani magyarság problémáit feszegeti: témája az egyetemes magyar sorskérdések egyike, az át- és kitelepítettek tragédiája. E központi gondolat mentén több melléktéma is át-átüt az idősíkok szabdalta cselekmény szövetén, mint a kisebbségi kérdés, a háborúk problematikája, a zsidóság európai tragédiája - és vele párhuzamosan a szombatosokat ért meghurcoltatások kérdése. A regény egy Sártelek nevű faluban "történik" - a falu telepes helység, azok egyike, amelyeket a század elején a magyar állam támogatásával hoztak létre, s ahol a telepesek 50 évre bérbe kapott földeken dolgoznak és teremtenek maguknak világot; az 1923-as román földreform azonban (Trianon után) valósággal kihúzza alóluk a földet, hiszen a ki nem fizetett birtokok nincsenek egyéni tulajdonban, s automatikusan átcsúsznak a román állam birtokába.
Eme igazságtalan "birtokváltás" tragédiákat szül, különös helyzeteket teremt az író tolla alatt - mind a témakezelés, mind pedig az esztétikum szintjén, minek eredményeként válik a regény az utóbbi idők egyik igen izgalmas irodalmi termékévé, valóságos dokumentummá. Az anyaországból (is) áttelepítettek sorsának irodalmi feldolgozását - mondhatjuk - Bágyoni Szabó István teremti meg ezzel a regényével. Vissza