"A Lói Tanáts Zabolázója" I.

Fülszöveg

„A Lói Tanáts Zabolázója"
Első kötés
Berei Farkas András vándorköltő élete és munkássága (1770-1832)
A XVIII. század utolsó és a XIX. század első harmadának egyik kevéssé ismert vándorköltője és alkalmi versszerzője Berei Farkas András. Költői tevékenységének korábbi irodalomtörténeti besorolása számos, eddig csupán részben megválaszolt kérdést vet fel. Irodalmi önmeghatározása, alkotó módszere, műfaji rendszere és poétikai eszköztára egyaránt ismeretlen, s életműve jó alkalmat ad a hagyományos irodalomtörténeti kánon ponyvairodalommal, az alkalmazott, illetőleg a mesterkedő irodalommal kapcsolatos egyes megállapításainak felülvizsgálatára, eddig homályban hagyott irodalmi folyamatok és hatások feltérképezésére.
A Hódmezővásárhelyen született versszerző Csokonai Vitéz Mihállyal együtt tanult a debreceni Református Kollégiumban, ahonnan Csokonaihoz hasonlóan
- különböző fegyelemsértések miatt -eltanácsolták. A befejezetlen tanulmányok után Farkast nem vonzotta sem
a tanítás,... Tovább

Fülszöveg

„A Lói Tanáts Zabolázója"
Első kötés
Berei Farkas András vándorköltő élete és munkássága (1770-1832)
A XVIII. század utolsó és a XIX. század első harmadának egyik kevéssé ismert vándorköltője és alkalmi versszerzője Berei Farkas András. Költői tevékenységének korábbi irodalomtörténeti besorolása számos, eddig csupán részben megválaszolt kérdést vet fel. Irodalmi önmeghatározása, alkotó módszere, műfaji rendszere és poétikai eszköztára egyaránt ismeretlen, s életműve jó alkalmat ad a hagyományos irodalomtörténeti kánon ponyvairodalommal, az alkalmazott, illetőleg a mesterkedő irodalommal kapcsolatos egyes megállapításainak felülvizsgálatára, eddig homályban hagyott irodalmi folyamatok és hatások feltérképezésére.
A Hódmezővásárhelyen született versszerző Csokonai Vitéz Mihállyal együtt tanult a debreceni Református Kollégiumban, ahonnan Csokonaihoz hasonlóan
- különböző fegyelemsértések miatt -eltanácsolták. A befejezetlen tanulmányok után Farkast nem vonzotta sem
a tanítás, sem a családalapítás. Szeretett az emberek között forogni, szórakozni és szórakoztatni, s közben verselni. Célját
- több hasonló szemléletű, másod-, harmad-vonalbeli író, alkalmi költő kortársa példájára - viszonylag könnyen megvalósíthatta volna, ha nem nincstelen. Mecénásokra áhítozva járta az országot, műveit saját költségén adta ki,
s „megpróbáltatásait" rendszeresen megverselte; közülük legtöbbször hajdúszoboszlói („Lói") vasba veretését emlegette. Az 1804-ben Szegeden megjelent A Lói-Tanáts [ ] című művére utalva előszeretettel nevezte magát „A Lói Tanáts Zabolázójá"-nak. Létalapjának megteremtésében több magyar főúr
segítette, ennek ellenére nem telepedett le, s minden pénzét kiadványaira költötte.
Kalandor természetében és költészetében a barokk kor tudatvilága sajátos módon keveredett a felvilágosodás és a korai reformkor eszméivel. Irodalmi példaképei Csokonai mellett Gyöngyösi István, Orczy Lőrinc, Gvadányi József és mások voltak. A magát változatos elő-és melléknevekkel illető poéta írói „létmódját" kezdettől fogva kiegészítette költői és prózai munkái kiadásának és terjesztésének programjával. Kalandos életének hányattatásairól munkáiban rendszeresen beszámol, jól érzékelhető túlzásokkal, humorral és szatírával fűszerezve. Prózája és költészete többszörösen funkcionális irodalom volt, mely számos ponton kapcsolódott az alkalmi műfajokhoz, így többek között a hírversekhez, a világi tárgyú ponyvairodalomhoz és az úgynevezett népies irodalomhoz.
Szívós elszántságával - mellyel az események közelébe férkőzött, jelen volt és részesült a hírekben, s törekedett azokat gyorsan és hatásosan megverselni, kiadni és terjeszteni - kéziratok, nyomtatványok és rézmetszetek sorát hagyta ránk. E források egyedülálló lehetőséget biztosítanak az irodalmiság alsó határán mozgó, a popularitás és a literátusság között sajátos közvetítő szerepet játszó életmű kutatására. Vissza