A logikus gondolkodásra nevelés eljárásai a matematikatanításban

Előszó

Mind az általános iskolai, mind a középiskolai tanterv feladatul jelöli meg a tanulók logikus gondolkodásra nevelését. Ennek érdekében hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a tanulók absztrakcióra való képességét; szoktatnunk kell növendékeinket világos fogalomalkotásra, összefüggések matematikai formába öntésére, szabatos kifejezésére és alkalmazására; fel kell ébresztenünk igényüket az állítások logikai igazolására.
A tantervi utasítások részben tájékoztatnak arról, hogy mit értsünk a fenti követelményeken. Pl. "... a matematika tanításával a gondolkodás olyan mozgékonyságát akarjuk elérni, amely képessé teszi az embert ismeretei felhasználására, alkalmazására, gondolkodásbeli teljesítményekre." (L. Tanterv és utasítás a gimnáziumok számára Tankönyvkiadó, 1965.) Vagy: "A matematika jellegét tekintve egyre inkább ki kell alakulnia a tanulókban annak a felismerésnek, hogy a matematikát rendkívül absztrakt mivolta jellemzi. Absztrakciókra minden tudományban szükség van, az absztrakcióra való képesség kialakítása érdekében azonban szinte a legtöbbet a matematika tanítása tehet, hiszen a matematika minden fogalma elvont fogalom. Innen ered a matematikatanítás legfontosabb feladata: képességek kimunkálása elvont fogalmak kialakítására, vizsgálatára, s ehhez járul hozzá a logika dedukciós módszerének, a bizonyításnak az elsajátítása. A matematika tanítás legfontosabb feladata a logikus gondolkodásra nevelés." (L. Tanterv és utasítás gimnáziumok számára, Tk. 1965.) Vissza