A lényeg tana | |
A lényeg, mint önmagára irányuló reflexió | 6 |
A látszat | 7 |
A lényeges és a lényegtelen | 7 |
A látszat | 8 |
A reflexió | 12 |
A tételező reflexió | 13 |
A külső reflexió | 15 |
Megjegyzés | 16 |
Meghatározó reflexió | 18 |
A lényegiségek vagy a reflexiós meghatározások | 21 |
Megjegyzés. A reflexiós meghatározások tételek formájában | 21 |
Az azonosság | 23 |
1. megjegyzés. Elvont azonosság | 23 |
2. megjegyzés. Első eredeti gondolkodási törvény, az azonosság tétele | 25 |
A különbség | 29 |
Az abszolút különbség | 29 |
A különbözőség | 30 |
Megjegyzés. A különbözőség tétele | 34 |
Az ellentét | 36 |
Megjegyzés. Az aritmetika ellentétes mennyiségei | 40 |
Az ellentmondás | 43 |
1. megjegyzés. A pozitív és a negatív egysége | 48 |
2. megjegyzés. A harmadik kizárásának tétele | 50 |
3. megjegyzés. Az ellentmondás tétele | 51 |
Az alap | 56 |
Megjegyzés. Az elégséges alap tétele | 58 |
Az abszolút alap | 59 |
Forma és lényeg | 59 |
Forma és anyag | 62 |
Forma és tartalom | 67 |
A meghatározott alap | 68 |
A formális alap | 68 |
Megjegyzés. Formális magyarázási mód tautologikus alapokon | 70 |
A reális alap | 73 |
Megjegyzés. Formális magyarázási mód a megalapozottól különböző alapon | 75 |
A teljes alap | 78 |
A feltétel | 81 |
A relatív feltétlen | 81 |
Az abszolút feltétlen | 83 |
A dolgok egzisztenciába lépése | 85 |
A jelenség | 89 |
Az egzisztencia | 91 |
A dolog és tulajdonságai | 94 |
Magánvaló dolog és egzisztencia | 94 |
A tulajdonság | 97 |
Megjegyzés. A transzcendentális idealizmus magánvalója | 98 |
A dolgok kölcsönhatása | 100 |
A dolog matériákból áll | 101 |
A dolog felbomlása | 103 |
Megjegyzés. A matériák likacsossága | 105 |
A jelenség | 108 |
A jelenség törvénye | 109 |
A megjelenő világ és a magánvaló világ | 114 |
A jelenség felbomlása | 118 |
A lényeges viszony | 121 |
Az egész és a részek viszonya | 122 |
Megjegyzés. Végtelen oszthatóság | 126 |
Az erőnek és megnyilvánulásának viszonya | 127 |
Az erő feltételtől-függése | 128 |
Az erő gerjesztése | 129 |
Az erő végtelensége | 132 |
A külső és belső viszonya | 132 |
Megjegyzés. A belső és külső közvetlen azonossága | 134 |
A valóság | 138 |
Az abszolútum | 139 |
Az abszolutum értelmezése | 139 |
Az abszolút attribútum | 142 |
Az abszolútum modusza | 143 |
Megjegyzés. Spinoza és Leibniz filozófiája | 145 |
A valóság | 150 |
Esetlegesség vagy formális valóság, lehetőség és szükségszerűség | 151 |
Relatív szükségszerűség vagy reális valóság, lehetőség és szükségszerűség | 155 |
Abszolút szükségszerűség | 159 |
Az abszolút viszony | 164 |
A szubsztancialitás viszonya | 165 |
Az oksági viszony | 168 |
A formális okság | 168 |
A meghatározott oksági viszony | 170 |
Hatás és ellenhatás | 176 |
A kölcsönhatás | 178 |
A fogalom tana | 183 |
Előszó | 185 |
A fogalomról általában | 187 |
Felosztás | 205 |
A szubjektivitás | 207 |
A fogalom | 208 |
Az általános fogalom | 209 |
A különös fogalom | 213 |
Megjegyzés. A fogalmak közönséges fajai | 220 |
Az egyedi | 225 |
Az ítélet | 230 |
A létezési ítélet | 237 |
A pozitív ítélet | 237 |
A negatív ítélet | 242 |
A végtelen ítélet | 247 |
A reflexiós ítélet | 248 |
Az egyes (szinguláris) ítélet | 250 |
A részleges (partikuláris) ítélet | 256 |
A szétválasztó (diszjunktív) ítélet | 257 |
A fogalmi ítélet | 261 |
A való (asszertórikus) ítélet | 262 |
A lehetséges (problematikus) ítélet | 263 |
A szükségképpi (apodiktikus) ítélet | 265 |
A következtetés | 267 |
A létezési következtetés | 269 |
A következtetés első alakzata | 270 |
A második alakzat: K - E - Á | 277 |
A harmadik alakzat: E - Á - K | 280 |
A negyedik alakzat: Á - Á - Á, vagy a matematikai következtetés | 282 |
Megjegyzés. A közönséges nézet a következtetésre vonatkozóan | 284 |
A reflexiós következtetés | 289 |
Az egyetemes következtetés | 290 |
Az indukciós következtetés | 292 |
Az analógiás következtetés | 294 |
A szükségszerű következtetés | 297 |
A feltétlen (kategórikus) következtetés | 298 |
A feltételes (hipotetikus) következtetés | 300 |
A szétválasztó (diszjunktív) következtetés | 303 |
Az objektivitás | 306 |
A mechanizmus | 312 |
A mechanikai objektum | 312 |
A mechanikai folyamat | 315 |
A formális mechanikai folyamat | 316 |
A reális mechanikai folyamat | 319 |
A mechanikai folyamat terméke | 321 |
Az abszolút mechanizmus | 322 |
A centrum | 322 |
A törvény | 324 |
A mechanizmus átmenete | 325 |
A kemizmus | 327 |
A kémiai objektum | 327 |
A folyamat | 328 |
A kemizmus átmenete | 331 |
Teleológia | 334 |
A szubjektív cél | 340 |
Az eszköz | 342 |
A megvalósított cél | 345 |
Az eszme | 354 |
Az élet | 360 |
Az élő individuum | 363 |
Az életfolyamat | 368 |
A nem | 371 |
A megismerés eszméje | 374 |
Az igaz eszméje | 382 |
Az analitikus megismerés | 385 |
A szintetikus megismerés | 392 |
A definíció | 393 |
A felosztás | 398 |
A tantétel | 403 |
A jó eszméje | 415 |
Az abszolút eszme | 421 |
Névmutató | 441 |