1.066.283

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A logika tudománya I. (töredék)

A logika tudománya I. (töredék)
A logika tudománya I. (töredék)
Szerző
Szerkesztő
Fordító
Budapest
'Georg Wilhelm Friedrich Hegel: A logika tudománya I. (töredék) ' összes példány
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 366 oldal
Sorozatcím: Filozófiai írók tára
Kötetszám: 13
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Töredék kötet.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A német klasszikus filozófia hasonló szerepet játszott Németországban, mint a felvilágosodás filozófiája Franciaországban. Engels Feuerbach-ban tett megállapítása szerint a politikai összeomlást... Tovább

Előszó

A német klasszikus filozófia hasonló szerepet játszott Németországban, mint a felvilágosodás filozófiája Franciaországban. Engels Feuerbach-ban tett megállapítása szerint a politikai összeomlást itt is, ott is filozófiai forradalom vezette be«. A hasonlóság mellett azonban Engels nyomatékosan hangsúlyozza a két filozófiai forradalom alapvető különbségét is. A franciák nyílt háborúban voltak az egész hivatalos tudománnyal, az egyházzal, gyakran az állammal is, írásaik a határon túl, Hollandiában vagy Angliában látnak napvilágot, ők maguk gyakran voltak útban a Bastilleba. A németek ellenben professzorok, az ifjúság államilag (kirendelt tanítói, írásaik elismert tankönyvek. Az egész fejlődés zárókövét, a hegeli rendszert pedig bizonyos mértékig még porosz királyi állami filozófia rangjára is emelték!
A két filozófiai forradalom e különbségét mindenekelőtt a francia és a német gazdasági-társadalmi fejlődés különbsége határozta meg. »... Franciaországban is, Németországban is a filozófia éppúgy, mint az irodalom általános fellendülése ebben az időben, egyúttal a gazdasági fellendülés eredménye volt.« Míg azonban Franciaországban a gazdasági fellendülés a polgári termelési viszonyok rohamos megerősödését eredményezte,, addig Németországban erről csak korlátozott formában lehetett szó. Franciaországban a gazdasági fejlődés a forradalmi polgárság javára változtatta meg az osztályok erőviszonyait. A német polgárság sohasem tudott ennyire megerősödni. Vissza

Tartalom

I. kötet:
Erdei László: Bevezetés
Előszó az első kiadáshoz1
Előszó a második kiadáshoz6
Bevezetés19
A logika általános fogalma19
A logika általános felosztása35
A lét tana41
Mivel kell kezdeni a tudományt?43
A lét általános felosztása55
Meghatározottság (minőség)57
Lét58
Lét58
Semmi58
Levés58
A lét és semmi egysége58
1. megjegyzés. A lét és a semmi ellentéte a képzetben59
2. megjegyzés. »A lét és a semmie egysége, azonossága« kifejezés hiányossága65
3. megjegyzés. Ezeknek az absztakcióknak elszigetelése69
4.megjegyzés. A kezdet felfoghatatlansága79
A levés mozzanataI. keletkezés és elmúlás80
A levés megszüntetve-megőrzése91
Megjegyzés. Az »Aufhebenź kifejezés82
A létezés84
Létezés mint olyan84
A létezés általában84
Minőség (kvalitás)86
Megjegyzés. Realitás és negáció87
Valami90
A végesség92
Valami és más92
Meghatározás, mineműség és határ87
A végesség103
A végesség közvetlensége104
A korlát és a kellés105
Megjegyzés. A kellés107
A véges átmenete a végtelenbe110
A végtelenség111
A végtelen általában111
A véges és a végtelen kölcsönös meghatározása112
Az affirmatív végtelenség116
Az átmenet123
1. megjegyzés. A végtelen folyamat124
2. megjegyzés. Az idealizmus128
A magáért-való lét130
A magáért-való-lét mint olyan130
Létezés és magáért-való-lét131
Egyért-való-lét132
Megjegyzés. A »was für eines« kifejezés133
Egy136
Egy és sok137
Az egy önmagában137
Az egy és az üres138
Megjegyzés. Az atomisztika139
Sok egy. Taszítás140
Taszítás és vonzás143
Az egy kizárása143
Megjegyzés. Az egy és a sok egységének tétele145
A vonzás egyetlen egye146
A taszítás és vonzás viszonya147
Megjegyzés. Az anyag kanti konstrukciója a vonzó- és taszítóerőből151
A mennyiség (kvantitás)158
Megjegyzés159
A kvantitás161
A tiszta kvantitás161
1. megjegyzés. A tiszta kvantitás képzete162
2. megjegyzés. Az idő, a tér, az anyag oszthatatlanságának és végtelen oszthatóságának kanti antinómiája164
Folytonos és diszkrét mennyiség173
Megjegyzés. E mennyiségek szokásos elválasztása174
A kvantitás határolása175
Kvantum177
A szám177
1. megjegyzés. Az aritmetika kiszámolási műveletei. A szemlélet kanti szintétikus a priori tételei179
2. megjegyzés. A számmeghatározások használata filozófiai fogalmak kifejezésére187
Extenzív és intenzív kvantum192
Különbségük192
Az extenzív és intenzív mennyiség azonossága195
1. megjegyzés. Ennek az azonosságnak példái196
2. megjegyzés. A fokmeghatározás alkalmazása a lélek létére Kantnál198
A kvantum meghatározása199
A kvantitatív végtelenség200
Fogalma200
A mennyiségi végtelen progresszus202
1. megjegyzés. A végtelen progresszus nagyratartása203
2. megjegyzés. A kanti antinómia a világnak időben és térben való határoltságáról és határtalanságáról204
A kvantum végtelensége213
1. megjegyzés. A matematikai végtelen fogalmi meghatározottsága215
2. megjegyzés. A differenciálszámítás célja - alkalmazásából levezetve248
3. megjegyzés. A kvalitatív mennyiségi meghatározottsággal összefüggő egyéb formák275
A mennyiségi viszony287
A direkt viszony288
A fordított viszony290
Hatványviszony294
Megjegyzés296
A mérték299
A specifikus mennyiség305
A specifikus kvantum305
Specifikáló mérték308
A szabály309
A specifikáló mérték309
Megjegyzés310
A két oldalnak mint minőségnek viszonya311
Megjegyzés314
A magáért-való-lét a mértékben316
A reális mérték320
Önálló mértékek viszonya321
Két mérték kapcsolata321
A mérték mint mértékviszonyok sora323
Vegyrokonság326
Megjegyzés. Berthollet a kémiai vegyrokonságról és Berzeliusnak róla szóló elmélete328
Mértékviszonyok csomós vonala337
Megjegyzés. Ilyen csomós vonalak példái; arról, hogy nincs ugrás a természetben339
A mértéktelen342
A lét lényeggé válása345
Az abszolút indifferencia345
Az indifferencia mint tényezőinek fordított viszonya346
Megjegyzés. A centripetális és centrifugális erőről349
Átmenet a lényegbe353
A fordító utószava355
Névmutató367

Témakörök

Georg Wilhelm Friedrich Hegel

Georg Wilhelm Friedrich Hegel műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Georg Wilhelm Friedrich Hegel könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A logika tudománya I. (töredék) A logika tudománya I. (töredék)

A gerinc elszíneződött.

Állapot: Jó
2.980 ,-Ft
15 pont kapható
Kosárba