Előszó | 9 |
A magyar kiadáshoz | 11 |
A kezdetek | 13 |
Az érvényesség fogalma | 13 |
Geometriai bizonyítás | 14 |
Dialektika és metafizikai érvelés | 18 |
Erisztika és szofisztika | 23 |
Platón és a logika filozófiája | 27 |
Arisztotelés Organonja | 33 |
Az Organon tartalma | 33 |
A Katégoriák elmélete és logikai következményei | 34 |
A Topika | 42 |
Arisztotelés jelentés- és igazságelmélete | 52 |
Az általános állítások négy típusa | 61 |
A szillogizmus elmélete | 73 |
Arisztotelés modális logikája | 87 |
Nem szillogisztikus logika az Analitikákban | 101 |
Arisztotelész iskolája: Theophrasztosz | 104 |
A megaraiak és a sztoikusok | 117 |
A sztoikus logika előzményei és a megarai filozófia | 117 |
Megarai és sztoikus modalitáselméletek | 121 |
Vita a feltételes állítások természetéről | 131 |
A sztoikusok jelentés- és igazságelmélete | 140 |
A következtetési szkámák sztoikus rendszere | 159 |
A római és a középkori logika | 176 |
Cicerótól Boëthiusig | 176 |
Alcuintól Abélard-ig | 196 |
Az egyetemek logikája | 222 |
A terminusok sajátságai (Proprietates Terminorum) | 243 |
A consequentiák | 273 |
A reneszánsz utáni logika | 296 |
A humanizmus és a természettudomány születése | 296 |
Leibniz érdeklődési köre | 316 |
Leibniz tartalmazási kalkulusa (Calculus de continentibus et contentis) | 331 |
Saccheritől Hamiltonig | 339 |
Bolzano és Mill | 352 |
A matematikai absztrakció | 370 |
Geometria és axiomatika | 370 |
Számok és függvények | 379 |
Boole és a logika algebrája | 391 |
A Boole-féle algebra későbbi fejlődése | 405 |
A relációk elmélete: De Morgan és Peirce | 411 |
Számok, halmazok és sorozatok | 418 |
Frege és kortársai | 418 |
Cantor halmazelmélete | 420 |
Frege kritikája elődeiről | 425 |
A természetes számok Frege-féle definíciója | 436 |
A számsor: Dedekind és Peano | 446 |
Frege általános logikája | 456 |
A Fogalomírás | 456 |
Jelentés és jelölet: tárgyak és függvények | 469 |
A Grundgesetze logikája | 478 |
Frege jelentősége | 484 |
A logika technika fejlődése Frege után | 487 |
A jelölésrendszer változatai | 487 |
A kifejtés módszerei: axiómák és szabályok | 497 |
Természetes levezetés és leszármaztatás | 509 |
Modális logika | 519 |
Javaslatok alternatív logikákra | 537 |
A logika filozófiája Frege után | 545 |
Kifejezés, jelölés és igazság | 545 |
A leírások elmélete és a jelölések változatai | 560 |
Az intenzionalitás problémái | 567 |
Azonosság, függvények, szabályok | 582 |
Szükségszerűség és nyelv | 591 |
A matematika filozófiája Frege után | 612 |
A halmazelmélet paradoxonjai | 612 |
Russell logikai típuselmélete | 616 |
Brouwer intuicionizmusa | 630 |
Hilbert matematikai programja | 638 |
A deduktív rendszerek elmélete | 645 |
Az elemi logika metaelmélete | 645 |
Az általános logika metaelmélete | 656 |
Az aritmetika teljes formalizálásának lehetetlensége | 666 |
Az eldöntésprobléma | 676 |
A logika helye a tudományok között | 688 |
Az utolsó két évtized | 695 |
A modális szemantika fejlődése | 695 |
Modalitás és kvantifikáció | 702 |
Releváns és parakonzisztens logikák | 709 |
Típuselméleti logika | 718 |
Intenzionális logika | 724 |
A logika határai | 732 |
Válogatott irodalom | 735 |
Név- és tárgymutató | 745 |