kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
Oldalszám: | 250 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 23 cm x 15 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája. Ötödik átdolgozott és bővített kiadás. |
Bevezetés | 1 |
A logika fogalma | |
Feladata | |
Módszere | |
Formalis és dialecticai logika | |
Fontossága és haszna | |
A logikai gondolkodás kifejlődése | |
A gondolat legprimitivebb formája | |
Gondolatlánczolat | |
Logikai formák | |
A gondolkodás alap-formái és functiói | |
A fogalmak | 12 |
Értelmezésük | |
Feltételeik | |
Különböző nemeik | |
Egyes és általános, abstract és concrét fogalmak | |
Logikai kategoriák | |
Viszonyuk a grammatikai kategoriákhoz | |
Ezen elmélet birálata | |
A fogalom-viszonyok öt csoportja | |
A fogalom-viszonyok geometriai feltüntetése | |
Objectiv és subjectiv fogalmak | |
Világos és szabatos fogalmak | |
Az itéletek | 29 |
Kifejlődésük | |
Fogalmuk | |
Az itélet analytikus művelet | |
Analytikai és synthetikai itéletek | |
Fontosságuk | |
Az itélet alkotó részei | |
Főkategóriák | |
A copula | |
Ezen elmélet birálata | |
Itéletalalakok | |
Alany-formák: elbeszélő, leiró értelmező itéletek | |
Az állitmány quantiflacitója | |
Az alany és állitmány közti változó viszony formái: azonos, subordinált, coordinált, függő itéletek mint határozott formák | |
Határozatlan itélet-formák | |
Az itélet transformatiója | |
Ezen fejtegetés értéke | |
A következtetések | 54 |
A syllogismus | |
Egyszerü syllogismus-formák | |
Összetett syllogismusok | |
Valódi következtetések | |
Az inductio | |
A rendszeres gondolkodás formái | |
A meghatározás | 86 |
Fogalma | |
Kellékei | |
A meghatározás analytikus művelet | |
Kétféle definitio: abstract és concret, leiró és tudományos | |
Név- és dologmeghatározás | |
E megkülönböztetés helytelensége | |
Az osztályozás | 95 |
Fogalma | |
Functioja | |
Tudományos osztályozás | |
Két neme: a természetes és mesterséges osztályozás | |
Az osztályozás értékének mértéke | |
A természetes csoportnak egy természetes sorozatba való elrendezése | |
Elvei | |
Gyakorlati kivitele | |
Typus felállítása | |
A bizonyítás | 104 |
Fogalma | |
Czélja | |
Functiója | |
"A priori" igazságok elmélete | |
Mill ellenérvei | |
A bizonyítás különböző nemei | |
Tapasztalati és elméleti bizonyítás | |
Direct és indirect bizonyítás | |
Hypothesis | |
A hypothesis-alkotás feltételei | |
Deductiv és inductiv bizonyitás | |
Az analogiára és valószínüségre alapított bizonyitás | |
Elméletök | |
Feltételeik | |
A nem valódi bizonyítások | |
Különböző formáik | |
A tudományos kutatás módszerei | |
A tudományok felosztása | 120 |
Főbb módszerek | |
Inductio | |
Az inductiv kutatási módszer | |
A deductiv módszer | 154 |
Elmélete | |
Különbözik a közönséges értelemben vett deductiótól | |
Három műveletet foglal magában | |
E műveletek mivolta és nehézségei | |
Sikeres alkalmazhatásuk feltételei | |
A deductió számitási művelet | |
Az igazolás fontossága | |
A természeti jelenségek magyarázata | |
Módjai | |
A tudományok további osztályozása és egyéb módszerek | 168 |
Exact és nem exact tudományok | |
E megkülönböztetés alapja | |
Az exact tudományok typusa: a mathematika | |
Módszere: az abstract deductio | |
Lényege | |
Minden tudomány arra hajlik hogy minél több deductiv elemet vegyen fel kutatási módszerébe | |
Miért? | |
A nem exact tudományok két osztálya | |
Az első osztályba tartozók typusa: a chemia | |
Módszere: a chemiai módszer | |
Lényege | |
A második csoportba tartozó tudományok | |
A kisérleti physika s a társadalmi tudományok | |
A concrét deductiv vagy physikai módszer | |
Jellemzése | |
Két formája: a direct deductiv és a megforditott rend szerint haladó deductiv vagy történelmi módszer | |
Comte és Mill | |
Miképen alkalmazható e két módszer? | |
Whewell osztályozási táblázata | |
Comte és Spencer felosztása | |
Abstract és concrét tudományok | |
Megkülönböztetésök | |
Abstract, abstract-concrét és concrét tudomány-csoportok | |
Jellegök | |
Az ismeret problémája | |
Ismeret-elméleti irányzatok | 189 |
Ismere-formák | |
Az ismeret különböző formái | |
Befejezés | |
A gondolkodási törvények. Az azonosság és ellentmondás-, a kizárás-, az elégséges ok elve. Észrevétele a formalis logika tantételére. A dualitás törvénye | 241 |
Újabb logikai irodalom | 245 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.