A logika alaptanai

Tartalom

Bevezetés: A logika fogalma. Feladata. Módszere. Formális és dialceticai logika. Fontossága és haszna. A logikai gondolkodás kifejlődése. A gondolat legprimitívebb formája. Gondoatlánczolat. Logikai formák 1-11
I. AZ ÁLTALÁNOS GONDOLKODÁS-FORMÁK.
I. fejezet. A fogalmak. Értelmezésük. Feltételeik. Különböző nemeik.
Egyes és általános, abstract és concrét fogalmak. Logikai kategóriák.
Viszonyuk a grammatikai kategóriákhoz. A fogalom-viszonyok öt csoportja: 1. Subordinatio; 2. Coordinatio : disjunct, correlat., ellentétes,
érintkező, találkozó fogalmat; 3. Függési viszony ; 4. Állító és tagadó
fogalmak; 5. Disparát fogalmak.
A fogalom-viszonyok geometriai feltüntetése. Objectiv és subjectiv
fogalmak. Világos és szabatos fogalmaké 12-26
II. fejezet. Az ítéletek. Kifejlődésök. Fogalmuk. Az itélet analytíkus művelet. Analytikai és synthetikai itéletek. Fontosságuk. Az ítélet alkotó részei. Főkategóriák. A copula. Itélet-alakok. Alany-formák: határozatlan, egyes, többes ítéletek. Állítmány-formák: Elbeszélő, leiró értelmező ítéletek. Az állítmány quantificatiója. Az alany és állítmány közti változó viszony formái: Azonos, subordinált, coordinált,
függő ítéletek mint határozott formák. Határozatlan ítélet-formák.
Az ítélet transformatiója 27-48
III. fejezet. A következtetések. Fogalmuk. Alkotó-részeik. A következtetés primitív alakja: az észrevételi következtetés.
A syllogismus. Alapformája. Egyéb alakjai. A syllogismus lényege.
Értéke. Következtetési formák osztályozása.
Egyszerű syllogis-formák. Egyjelentésü, subsumptiv, feltételes syllogisnuisok. Jellegök. A fogalom vonatkozásait kifejező syllogismusok.
Fogalom-képző és szabály-alkotó syllogismusok.
Összetett syllogismusok. Teljes összetett syllogismus. Lánczkövetkeztetés. A gondolatok lánczolata. Logikai jelentőségök.
Az inductio. Az inductio lényege. Mill Stuart. Hibás inductio. Az inductio alapja. A természet, megkérdezése. Természettörvények.
A természeti jelenségek közti viszony. Az okság törvénye. Az inductiv művelet biztossága 49-75
II. A RENDSZERES GONDOLKODÁS FORMÁI.
IV. fejezet. A meghatározás. Fogalma. Kellékei. A meghatározás analytikus művelet. Kétféle definitio : leíró és tudományos. Név- és dologmeghatározás. E megkülönböztetés helytelensége 76-82
V. fejezet. Az osztályozás. Fogalma. Functiója. Tudományos osztályozás.
Két neme: a természetes és mesterséges osztályozás. Az osztályozás
értékének mértéke. A természetes csoportnak egy természetes sorozatul való elrendezése. Elvei. Gyakorlati kivitele. Typus felállítása 83-90
VI. fejezet. A bebizonyitás. Fogalma. Czélja. Functiója. A priori igazságok elmélete. Mill ellenérvei. A bizonyítás különböző nemei. Kísérleti és elméleti bizonyítás. Direct és indirect bizonyítás. Hypothesis.
A hypothesis-alkotás feltételei. Deductiv és ínductív bizonyítás.
Az analógiára és valószínűségre alapított bizonyítás. Elméletök.
Feltételeik. A nem valódi bizonyítások. Különböző formáik 91-103
III. A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MÓDSZEREI.
VII. fejezet. A tudományok felosztása. Főbb módszerek. Inductio. Általános tájékoztatás. Deductív és ínductív tudományok. E megkülönböztetés alapja. Az okok összetétele és hatása.
Az inductiv kutatási módszer. Herschel. Whewell. Mill Stuart. Elméleti és valóságos analysis. Observatio és kísérlet. Miben különböznek? Jelentőségök és alkalmazhatóságuk. Herschel elmélete.
Whewell. Míll Stuart elmélete. Az inductio négy módszere:
A megegyezés-, különbözés-, s a kettő egyesített módszere. A maradékok s a párhuzamos változások módszere. Jelentőségök és
alkalmazhatóságuk. Az okok többsége és az okozatok összeszövődése
nehezítő körülmények 105-133
VIII. fejezet. A deductiv módszer. Elmélete. Különbözik a közönséges értelemben vett deductiótól. Három műveletet foglal magában. 1. Az
egyes okok törvényeinek inductiv kikutatása. 2. A közönséges érte-
lemben vett deductio. 3. A nyert eredmények igazolása. E műveletek
mivolta és nehézségei. Sikeres alkalmazhatásuk feltételei. A deductio
számítási művelet. Az igazolás fontossága. A természeti jelenségek
magyarázata. Módjai 134-146
IX. fejezet. A tudományok további osztályozása és egyéb módszerek. Exact
és nem exact tudományok. E megkülönböztetés alapja. Az exact
tudományok typusa: a mathematika. Módszere: az abstract deductio. Lényege. Minden tudomány arra hajlik, hogy minél több
deductiv elemet vegyen fel kutatási módszerébe. Miért ? A nemexact tudományok két osztálya. Az első osztályba tartozók typusa:
a chemia. Módszere : a chemiai módszer. Lényege. A második csoportba tartozó tudományok. A kísérleti physika s a társadalmi tudományok. A concrét deductiv vagy physikai módszer. Jellemzése. Két
formája: a direct deductiv és a megfordított rend szerint haladó
deductiv vágy történelmi módszer. Comte és Míll. Miképen alkalmazható e két módszer ? Whewell osztályozási táblázata. Gomte és
Spencer felosztása. Abstract és concrét tudományok. Megkülönböz
tetésök. Abstract, abstract-concrét. és concrét tudomány-csoportok,
Jellegök 147-166
IV. AZ ISMERET PROBLÉMÁJA.
X. fejezet. Ismeret-elméleti irányzatok. Ismeret-formák. Dogmatismus
és scepticismus. Empirismus. Rationalismus. Criticismus. Az ideálismus és realismus különböző irányzatai. Transcendentalis realismus.
Absolut apriorismus. Absolut. empirismus és realismus 167--173
Az ismeret különböző formái: Subjectiv és objectiv ismeret. A hit.
Vélemény. Tudás. Különbözőségök. Characteristicus jegyeik. A tudás
feltételei és ismertetőjegyei 173-178
BEFEJEZÉS.
A gondolkodási törvények. Az azonosság és ellentmondás-, a kizárás-,
az elégséges ok elve. Észrevételek a formális logika tantételére.
A dualitás törvénye 179-182

Témakörök