Zrínyi költői műveinek kéziratos és nyomtatott szöveghagyománya | |
A Zrínyi-hagyaték és a Zrínyi-könyvtár | 6 |
A saját kezű és a másolatban fennmaradt verskéziratok | 13 |
A "Syrena"-kódex írásképe | 13 |
A kódex javításrétegei és Zrínyi kézírása | 17 |
Az "Elegia" másolata | 21 |
A négy saját kezű epigramma | 22 |
A könyvbejegyzésekről | 22 |
A könyvbejegyzések formájában fennmaradt versek | 24 |
A Zrínyi-kiadások | 28 |
A "Syrena"-kódex és a "Syrena"-kötet | 28 |
Zrínyi Péter horvát "Syrena"-fordítása és egy ismeretlen epigramma | 34 |
Kazinczy és Farkas Lajos | 36 |
Széchy és Négyesy | 39 |
Négyesy után | 45 |
A versek időrendje | |
Az eposz előtt | 47 |
A "Szigeti veszedelem" keletkezésére utaló kormeghatározó adatok | 49 |
Homonnai Gyurkó | 51 |
Zrínyi és Lippay | 52 |
A XIV. ének további kihagyott strófái | 54 |
A kanizsai török támadás | 57 |
Czobor Mihály "Chariclia"-fordítása | 58 |
Az "egy tél" kérdése | 59 |
Az eposz után | 63 |
A "Syrena"-kódex és a "Syrena"-kötet munkálatai | 63 |
Az Eusebia-sirató és a "Feszületre" kronológiai dilemmája | 68 |
Az elveszett Eszterházy-epicédium | 70 |
A "Vitéz hadnagy" utáni epigrammák és az "Elegia" | 71 |
A megkomponált verseskönyv: Az "adriai tengernek syrenaia" | |
A versek műfaji és tartalmi-életrajzi egymásrautaltsága | 74 |
Kötetkompozíció-minták | 77 |
Balassi és Rimay? | 77 |
Catullus és Vergilius | 78 |
Scipione Herrico? | 80 |
Petrarca | 81 |
A "Syrena"-kötet mint tipográfiai kompozíció | 91 |
Az elmaradt illusztrációk kérdése, a horvát "Syrena" és a genovai Tasso-kiadások rézmetszetei | 95 |
A pályakezdő olasz versek és a költői tájékozódás olasz forrásai | |
"Primauera alli amanti" | 102 |
"Io amo chi mi struge" | 104 |
A hiányzó magyar madrigál | 107 |
A Marino-kérdés | 115 |
A Marino-kötetek kísérő iratai | 116 |
Marino Tasso-képe | 118 |
Líra - bukolikum - eposz | 120 |
Az Achillinihez írt és a Claretti-levél, imitáció és versformák | 124 |
A magyar hagyomány és az olasz költői formák alkalmazása: az ekhós vers a "fantasia poetica" | |
A hazai "bukolikus hajlandóság" | 128 |
"A vadász és Echo" | 132 |
A népköltészeti réteg | 132 |
A "nóta"-betét canzonetták | 139 |
A forrásvidék | 143 |
Az elhallgatott Visszhang | 148 |
A "Fantasia poetica" | 150 |
A versbe zárt nyolc madrigál | 150 |
"Az vadász elnyugszik..." | 153 |
Egyéb strófaszerkezetek | 158 |
A forrás és a minta: "L'Aminta" | 161 |
A Viola-ciklus | |
A lírai versek "könyvé"-nek terve | 167 |
A két "Idilium" | 171 |
Azonosságok és különbségek | 171 |
A források | 174 |
Az idillek és a hősköltemények | 182 |
Az idillek metamorfózisa | 191 |
A teljes metamorfózis: az "Arianna sirása" | 196 |
"Euridicét igy siratta Orpheus" | 211 |
A kódex és a kötet lírai utóhangja: A "feszületre" és a "peroratio" | |
A Feszület-himnusz | 223 |
"Véghöz vittem immár nagyhirü munkámat..." | 238 |
Az Eszterházy-epicédium és az "Elegia" | |
"Eszterházy László véletlen halálárul..." | 246 |
Izsák siratása | 256 |
Az epigrammák | |
A király-epigrammák: az "Atilla"-"Buda"-kompozíció | 262 |
Az eposz szereplőinek megidézése: a négy hős-epigramma | 267 |
Az eposz XIV. és XV. énekének epigrammatikus kiegészítése | 272 |
"Az idő és hírnév" | 277 |
A hitelesség | 277 |
A keletkezés | 279 |
Idő, hírnév, halál: a ciklus rendje és verse | 286 |
Vázlat az epigrammák utóéletéről | 305 |
XVII-XIX. század | 305 |
Epigramma és szonett: a "magyar szonettek" | 316 |
Összegzés és utószó | |
Tárgy | 319 |
Módszer | 320 |
Eredmények | 322 |
E könyv születése és vitatható pontjai | 326 |
Jegyzetek | |
A jegyzetekben használt rövidítések | 335 |
Névmutató | 441 |