Előszó
Kerületünk legifjabb része, Újpalota, születésével szinte egy időben adott otthont a „lila" iskolának, amelyet akkor Kavicsos Közi Általános Iskolaként kezdtek megismerni a helybéliek. Azóta harminc év telt el, s a kerek évforduló számvetésre, visszaemlékezésre késztet.
Az évkönyv lapjain, amelyet kezében tart most az olvasó, történetek, események elevenednek meg, képek emberekről, akik a tudásért, a tudás közvetítéséért keresték fel nap mint nap az iskolát, ezt lapozgatva emlékezhetnek sikerekre, kudarcokra, emberré formálódásuk kezdeti lépéseire. Minden gyermek és felnőtt, aki megfordult e falak között, itt hagyott magából valamit; jelenlétével nem csak maga gyarapodott, épült, csiszolódott, de munkájával, egyéniségével, sikereivel vagy csalódásaival egy-egy kis mozaikkockát épített be abba a képbe, amit ma László Gyula Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda néven emlegetünk.
A kötet emlékeztet a múltra és azokra, akikről a történet szól. Diákokra, akik sikeresek voltak, pedagógusokra, a sikerek kovácsaira. Mert az iskola működésének első pillanatától kezdve lehetőséget biztosított mindenkinek a kezében, testi-lelki gyarapodásra, de ezzel a lehetőséggel jól élni már nem olyan egyszerű dolog. Az itt dolgozók mély pedagógiai elkötelezettsége, szaktudása, fejlett együttműködési készsége, munkáról alkotott becsületes felfogása emelte olyan rangra az intézményt, melyet a kerületben - és szerénytelenség nélkül mondhatjuk: azon túl is - széles körben méltán ismernek és elismernek.
A 30 éves jubileum alkalmából ezzel a könyvvel is kívánok minden valahai és mostani diáknak, pedagógusnak, az iskolával rokonszenvező összes felnőttnek és gyereknek további sikeres évtizedeket és jóleső visszaemlékezést!
Vissza