A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya-Levéltárak Országos Központja
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: 400 példányban jelent meg.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A levéltárügy elmélete és gyakorlata, mint tudományos diszciplina a marxista-leninista metodológia alapján a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja iratanyagai nyilvántartásának, őrzésének és... Tovább

Előszó

A levéltárügy elmélete és gyakorlata, mint tudományos diszciplina a marxista-leninista metodológia alapján a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja iratanyagai nyilvántartásának, őrzésének és kiegészítésének, tudományos megszervezésének és mindenoldalú felhasználásának kérdéseit vizsgálja.
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után hazánk minden dokumentumkincse a szovjet szocialista állam tulajdonába ment át, s össznépi vagyonná vált. A Népbiztosok Tanácsának 1918. június 1-én kelt, V. I. Lenin által aláírt, "A levéltárügy újjászervezéséről és centralizálásáról" című dekrétuma létrehozta az Egységes Állami Levéltári Fondot, és lefektette a levéltárügy fejlődésének elvi alapjait a Szovjetunióban. Vissza

Tartalom

A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja és Levéltárai
A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja6
Az Állami Levéltári Fond létrehozása6
A Szovjetunió Állami Levéltári Fondja dokumentumanyagainak állománya7
A Szovjetunió Állami Levéltári Fondjának felépítése9
A Szovjetunió levéltárai10
A Szovjetunió állami levéltárai10
A Szovjetunió központi állami levéltárai10
A szövetségi és autonóm köztársaságok állami levéltárai12
A határterületi, területi, körzeti levéltárak és az állandó állományú városi levéltárak13
A változó iratanyag állományú járási és városi levéltárak13
A hivatalok irattárai13
Az ügyvitel anyagai mint a Szovjetunió Állami Levéltári Fondja feltöltésének alapforrása
Az ügyvitel jelentősége a szovjet hivatalokban15
Az ügyvitel értelmezése15
Az ügyvitel jelentősége az államapparátus munkájában16
Az ügyvitel megszervezése s annak jelentősége a Szovjetunió állami levéltári fondja kiegészítésében17
A szovjet hivatalok ügyvitelének megszervezése és irataik általános jellemzése18
Az ügyvitel megszervezése18
Az ügyvitel folyamán keletkező iratanyag főbb csoportjai18
Belső dokumentáció18
Külső dokumentáció19
Speciális dokumentáció19
Típus és jelleg /specifikus/ dokumentáció20
Eredeti iratok és másolatok20
A dokumentumok egyéb ismérvei20
A hivatalos dokumentumok előállítása és a levelezés szervezete21
A hivatali dokumentumok előállítása21
Dokumentum-fajták24
A dokumentum szerzője24
Az iratok tartalma /szövege/24
Az iratok keletkezése26
A hivatalos iratok aláírása26
A címzett megjelölése27
Rendelkezések, megjegyzések, jelzések és iktatószámok az iratokon27
A hivatalos iratok előállítási anyaga28
A levelezés megszervezése29
Az iratok iktatása /regisztrálása/ a szovjet hivatalok ügyvitelében30
Az iktatás /regisztrálás/ feladata az ügyvitelben30
Az iktatás könyvformája30
Az iktatás kartotékos formái31
Az iktatás egyéb formái31
Az iratanyag osztályozása, tudományos csoportosítása a szovjet hivatalok ügyvitelében33
Az osztályozás jelentősége33
Az iratok ügyiratba /gyélo/ csoportosításának ismérvei33
Az ügyiratok nomenklaturája34
A klasszifikátorok36
A tizedes osztályozás36
Az őrzési időt feltüntető dokumentumanyag jegyzéke klasszifikátorként való felhasználása38
Az indexek /iktatószámok/ és azok alkalmazása az ügyvitelben9
Az iratok elhelyezése az ügyiratban40
Az őrzési egységek külső megformálása a hivatali irattárba adás előtt40
A dokumentációs technikai eszközök és azok jelentősége41
A dokumentációs technikai eszközök és azok jelentősége41
A dokumentumok leírásának és sokszorosításának technikai eszközei41
Számológépek42
Kisméretű szervezés-technikai eszközök42
A Szovjetunió Levéltárainak iratanyag elosztása és kiegészítése /komplektizálása/
A szovjet levéltárak közötti anyagelosztás és a levéltári anyagkiegészítés /komplektizálás/ elvei43
A szovjet levéltárak iratanyag elosztásának és anyagkiegészítésének fogalma, feladatai és forrásai43
A szovjet levéltárak közötti anyagelosztás és az iratanyag-kiegészítés elvei44
Az iratanyag korszakok szerinti felosztásának elve45
A levéltári fondok oszthatatlanságának elve46
A levéltári fondcsoportok oszthatatlanságának elve47
A dokumentumanyagok elosztása a Szovjetunió állami levéltárai között49
A különböző korszakok anyagának elosztása az állami levéltárak között49
Az anyagok levéltárak szerinti megoszlása jelentőségük alapján49
Az anyag felosztása a közigazgatás-területi beosztással és annak változásaival kapcsolatban49
Az irányítás speciális szervei anyagának elosztása a levéltárak között51
A működő hivatalok irattárainak kiegészítése52
Az iratanyag átvétele a hivatali irattárakban52
A leadott anyagokkal szemben támasztott követelmények52
Az anyagok átadása a hivatali irattárnak53
Az anyagkiegészítéssel és elosztással kapcsolatos munka /komplektizálás/ megszervezése53
Az anyagkiegészítési és eloszlatási munkák ellenőrzése53
Az anyagkiegészítési és eloszlatási munka tervezése54
Az állami levéltárak kiegészítésének és anyagelosztásának rendje55
Az anyagállomány kiegészítésének lehetőségei az iratok elvesztése esetén55
A fondok tudományos-technikai feldolgozása; az iratanyag rendezése
A levéltári fondok tudományos-technikai feldolgozásának feladatai és megszervezése57
Az iratanyag tudományos-technikai feldolgozásának tartalma57
A fond anyagának vizsgálata és a módszertani útmutatók összeállítása58
A történeti ismertető59
A munkainstrukció60
Az iratanyaggal közvetlenül végzett munka61
Az iratanyag tudományos-technikai feldolgozásának kartotékos módszere61
Az iratanyag rendezése62
Az iratanyag rendezésének jelentősége62
A rendezési sémák63
A strukturális-kronológiai rendezési séma63
A rendezés kronológiai-strukturális sémája64
A kronológiai-ágazati és ágazati-kronológiai rendezési sémák65
Az iratanyagok elhelyezési rendje az alcsoportokon belül65
A találmányügyi bizottságok és irodák, az érettségi bizottságok és a különböző díjkiosztó bizottságok fondjainak rendezése66
A személyi állománnyal kapcsolatos iratanyag rendezése66
A személyi eredetű fondok iratanyagának rendezése67
A személyi eredetű fondok rendezésének sajátságai67
A személyi eredetű fondok rendezési sémái68
Az írók, tudósok és művészek személyi fondjainak rendezése70
Az ömlesztett állapotban lévő iratanyag rendezése71
Az ömlesztett anyag fondonkénti rendezése71
Az ömlesztett anyag rendezése a fondokon belül72
Az anyag elhelyezése a levéltári helyiségekben; topográfiai mutatók72
Az iratanyag csoportosításának sémái a raktárakban72
A topográfiai mutatók és fajtáik74
Az állványok szerinti topográfiai mutatók74
A fondok szerinti topográfiai mutatók75
Az iratanyag selejtezése
Az iratanyag védelmére és selejtezésére vonatkozó szovjet törvények76
Az iratanyag-selejtezés feladatai76
Az iratanyag megőrzésére és selejtezésére vonatkozó szovjet törvények77
A levéltári iratselejtezés megszervezése és módszertana80
A selejtező szervek rendszere80
Az iratanyag értékelésének alapvető ismérvei81
Az iratanyag-jegyzékek83
Az iratanyag selejtezésének végzése a levéltárakban85
A selejtezés szervezete és módszertana85
A selejtezési lista87
Kiselejtezett anyagok megsemmisítésére való beadása88
Az iratanyag leírása
Az iratanyag leírása az őrzési egységek borítólapján90
Az iratanyag leírásának feladatai és jelentősége90
A leirandó őrzési egységek megformálása91
Az őrzési egység borítólapjára írt adatok91
Az őrzési egység címeivel szemben támasztott követelmények92
Az ügyiratalkotás visszatükrözése az őrzési egységek címeiben93
Az őrzési egység fajtája vagy az iratok fajtái94
Az irat szerzője95
Levelező95
Az iratok tartalma96
Helység /terület/97
Dátumok97
Az őrzési egység külső sajátságainak leírása98
Az annotációk összeállítása98
Az iratanyag-leltárak összeállítása99
Az iratanyag-leltárak99
A leltár címlapja99
A leltár szerkezete és tartalomjegyzéke100
A leltár előszava101
A leltár formája az anyag leltárbevételének rendje101
Az összesítő bejegyzés102
A személyi eredetű fondok anyagának leírása103
A személyi eredetű fondok őrzési egységeinek leírása a borítólapon103
A dokumentumok tartalmának tükrözése az őrzési egység címében105
Az iratanyag nyilvántartása, meglétének és állapotának ellenőrzése
Az iratanyagok nyilvántartásának feladatai és megszervezése107
Az iratanyagok nyilvántartásának jelentősége107
Az iratanyagok nyilvántartásának központosítása és szervezete107
Az iratanyag nyilvántartása az állami levéltárakban és a hivatali irattárakban108
Az iratanyag nyilvántartása az állami levéltárakban108
Az iratanyagok beérkezésének nyilvántartása109
Az iratanyagok beérkezési könyve109
A fondjegyzék109
A fondlap110
Az anyagok kiadásának nyilvántartása112
A leltárlajstrom114
A fond ügyirata114
A nyilvántartási tájékoztató iratok őrzése és használata115
A változó állományú állami levéltárak iratanyagainak nyilvántartása115
Az iratanyag nyilvántartása a hivatali irattárakban117
Az iratanyag folyó változásainak nyilvántartása117
A fondkatalógus118
Tájékoztatók, a fond összetételének és nagyságának változásairól118
A változó állományú levéltárak /és irattárak/ iratanyagának nyilvántartása119
Az iratanyag meglétének és állapotának ellenőrzése119
Az iratanyag meglétére és állapotára vonatkozó ellenőrzés feladatai119
Az iratanyag meglétének és állapotának ellenőrzési rendje120
Az ellenőrzés eredményének megformálása120
Intézkedések foganatosítása az ellenőrzés eredményei alapján121
A levéltári tudományos tájékoztató apparátus összetétele és szervezete: az iratanyagok katalógusai
A tudományos tájékoztató apparátus összetétele: a vele szemben támasztott követelmények122
A tudományos tájékoztató apparátus rendeltetése és összetétele122
A fondok iratanyag-leltárai123
Az iratanyag-katalógusok123
A katalógusok rendeltetése123
Az iratanyag katalógusok különböző fajtái124
A tárgyi-tematikus katalógus összeállításának módszertana126
A tárgyi-tematikus katalógus összeállításával kapcsolatos munka megszervezése126
A témára vonatkozó iratok feltárása127
Az iratok leírása a kartotékokon128
A kartotékok rendezése a katalógusban130
A katalógussal végzett további munka130
Az iratanyag áttekintése; a levéltári útmutatók
Az iratanyag áttekintések131
A tematikus áttekintés131
A tematikus áttekintés összeállításának módszere131
A levéltári fondok áttekintései134
A fond-áttekintések összeállításának módszere134
A levéltári útmutatók136
A levéltári útmutató rendeltetése136
Az útmutató összeállításával kapcsolatos előkészítő munka136
A fondok jellemzésének elhelyezési sémája136
A fondok jellemzése az útmutatóban137
A kiadványokhoz készült tájékoztató apparátus: A levéltárak tudományos tájékoztató könyvtárai
A kiadványokhoz készült tájékoztató apparátus139
A tájékoztató apparátus összetétele139
A tájékoztatóhoz készített történelmi-archeográfiai előszó139
A rövidített szavak jegyzéke140
A tartalomjegyzék140
A tájékoztatók megformálása140
A tájékoztatókhoz és publikációkhoz készült mutatók és azok összeállításának metodikája141
A mutatók rendeltetése és fajtái141
A névmutatók142
A földrajzi mutatók144
A tárgymutatók144
A mutatók összeállításával kapcsolatos munka technikája146
A tudományos-tájékoztató könyvtár147
A tudományos-tájékoztató könyvtár feladatai147
A tudományos-tájékoztató könyvtár állománya147
A tudományos-tájékoztató könyvtár munkájának formái és fajtái148
A műszaki irattárak
A műszaki irattárak és a műszaki dokumentumok149
A műszaki irattárak és azok megszervezése149
A műszaki irattárak feladatai149
A műszaki dokumentumok fajtái150
A tervrajzok150
A műszaki rajzok, grafikonok, diagrammok, számítások, műszaki leírások151
A technológiai leírások és a technikai feltételek151
A költségvetések, normák és normatívák152
Kartográfiai anyagok152
A műszaki dokumentációs anyagok komplexumai153
Terv153
A témabeszámoló154
A geodéziai-felvételi és a kartográfiai anyagok komplexumai154
A műszaki dokumentumok előállítása és megformálása154
A tervrajz előállítása154
A tervrajzok megformálása155
A tervrajzok termelési mutatószámozása156
A műszaki dokumentumok egyéb fajtáinak előállítása és megformálása156
A tervezési-költségvetési műszaki dokumentációs anyagok tudományos-technikai feldolgozása a műszaki irattárakban - tervenkénti rendezés esetén157
A műszaki irattárak dokumentumanyagainak csoportjai157
A műszaki dokumentumok tervenkénti rendezése158
Az építészeti tervek tervrajzainak rendezési sajátságai158
A terv őrzési egységeinek száma és azok állományának összeállítása159
A tervezési-költségvetési anyagok leírása és nyilvántartása a műszaki irattárakban159
Az őrzési egységek megformálása159
A műszaki dokumentumok leírása az őrzési egység borítólapján160
A terv leltára161
A tervjegyzékek162
Tárgyi katalógusok162
A tervezési-költségvetési dokumentumanyagok tudományos-technikai feldolgozása folyamatos rendszer szerint164
Az anyagok megszámozása és őrzése164
A műszaki iratok leltározása és nyilvántartása; a tervrajzok leltári leírása az irattárban164
A számítási-szöveges és költségvetési anyagok leltári leírása164
Az objektum-katalógus165
A tervek jegyzékei165
A tárgyi katalógusok166
A folyamatos rendszer változatai166
A tudományos-kutatási munkák /témabeszámolók/ tudományos-technikai feldolgozása a műszaki irattárakban166
A témabeszámoló rendezése166
A témabeszámolók leírása és nyilvántartása167
A témabeszámolók leltárai168
A tudományos kutatási munkák /témabeszámolók/ tárgyi tematikai katalógusai168
A kartográfiai anyagok tudományos-technikai feldolgozása a műszaki irattárakban169
A kartográfiai anyagok rendezése169
A kartográfiai anyagok leírása és nyilvántartása170
A kartográfiai anyagok katalógusai170
A földrajzi katalógus171
A műszaki dokumentációs anyagok felhasználásának nyilvántartása a műszaki irattárakban171
A műszaki dokumentációs anyagok felhasználása172
A műszaki dokumentációs anyagok felhasználásának nyilvántartása172
A műszaki dokumentációs anyagok selejtezésének sajátságai173
A műszaki dokumentációs anyagok selejtezésének megszervezése173
A műszaki dokumentációs anyagok értékelésének kritériumai173
Kino-, foto-, hangfelvétel archívumok
A kino-, foto-, hangfelvétel dokumentumok jelentősége és fajtái175
A kino-, foto-, hangfelvétel dokumentumok jelentősége175
A kinodokumentumok176
A kinodokumentumok műfajai176
A kinodokumentumok fajtái az elkészítés technikája szerint177
A kinodokumentumok komplexumának elemei177
A fotodokumentumok178
A hangfelvétel dokumentumok /fonodokumentumok/179
A mechanikai hangfelvétel180
Az optikai-fotográfiai hangfelvétel180
A mágneses hangfelvétel181
A kino-, foto- és hangfelvétel archivumok hálózata és feltöltésük /komplektizálásuk/ rendje181
A kino-, foto- és hangfelvétel archivumok hálózata181
A kinodokumentumok átvételi rendje az állami archivumokban182
A fotodokumentumok átvételi rendje az állami archivumokban183
A hangfelvétel dokumentumok átvételi rendje az állami archivumokban183
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok őrzésének technikája184
A kino-, foto-, hangfelvétel dokumentumok őrzőhelyével szemben támasztott követelmények184
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok őrzési körülményei185
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok csomagolása és elhelyezése185
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok technikai állapotának ellenőrzése186
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok megelőző restauráló feldolgozása és másolása187
A kino-, foto- és hangvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásának általános elvei187
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásának feladatai187
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozásának sajátságai188
A kinodokumentumok tudományos-technikai feldolgozása189
A kinodokumentumok rendezése189
A kinodokumentumok nyilvántartása189
A kinodokumentumok számozása190
A kinodokumentumok tartalmának a leírása190
A kinodokumentumok összeállítási lapja, leltára és annotációja191
A plán tartalmának leírása191
Az összeállítási lapokhoz készült tájékoztató192
A tematikus kartotékok192
A filmek és filmhíradók katalógusai193
A filmügyiratok193
A fotódokumentumok tudományos-technikai feldolgozása194
A szöveges fotodokumentumok szerkesztése194
A fotonegatívok rendezése195
A fotodokumentumok tudományos és gyakorlati értékének szakvéleményezése195
A fotodokumentumok nyilvántartása és leírása195
A fotodokumentumok nyilvántartási és leltári könyvei195
A fotodokumentumok tematikus kartotékjai197
A hangfelvétel dokumentumok tudományos-technikai feldolgozása198
A hangfelvétel-dokumentumok rendezése198
A hangfelvétel-dokumentumok lehallgatása198
A hangfelvétel-dokumentumok nyilvántartási és leíró könyve199
A hangfelvétel-dokumentumok tematikai kartotékjai200
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok felhasználási formái201
A kino-, foto- és hangfelvétel dokumentumok felhasználásának megszervezése202
A dokumentumanyag felhasználása
A felhasználás feladatai és formái204
A felhasználás formái204
A dokumentumanyagoknak a népgazdasági célok érdekében történő felhasználása204
A dokumentumanyagok felhasználása tudományok célokra206
A dokumentumanyagok tematikai feltárásával és felhasználásával kapcsolatos munka megszervezése207
A munka megszervezése és tervezése207
A tárgyi tematikus katalógusok összeállítása208
Az információs dokumentumok összeállítása210
Az információs dokumentumok fajtái210
Az információs közlemény210
Az orientációs tájékoztatók /szpravka orientirofka/210
A dokumentumanyagok tematikus felsorolása210
A tájékoztató jegyzék211
A tematikus áttekintés211
A levéltárak dokumentumanyagáról történő informálás rendje211
A dokumentumanyagok felhasználásának nyilvántartása212
A dokumentumanyagok felhasználása a levéltárak kutatótermeiben212
A kutatótermek munkarendje212
Az anyag kiadása a kutatóteremben213
A dokumentumanyagok felhasználása agitációs, propaganda és kulturális felvilágosító célokra214
A munka megszervezése214
A dokumentumanyagok kiállításai215
Tájékoztatók, kópiák és kivonatok kiadása a levéltárakba216
A levéltári tájékoztatók216
A dokumentumanyagokról készült másolatok és kivonatok216
A levéltári dokumentumanyagok időleges használatra történő kiadása218
A kiadás rendje218
A kiadás megformálása219
A dokumentumoknak publikálás céljából történő feltárása és kiválogatása
A dokumentumforrások publikálásának jelentősége, feladatai és formái220
A szovjet archeográfia megszületése220
N. G. Markin publikációs tevékenysége220
A dokumentumpublikációk jelentősége221
A dokumentumpublikáció fontosabb fajtái és azok előkészítésének fokozatai222
A dokumentumok kiadására való előkészítésének előzetes munkálatai223
A téma kiválasztása223
A bibliográfia összeállítása; a gyűjtemény témájára vonatkozó irodalom és forrásanyag tanulmányozása221
A kiadvány tervének összeállítása221
A dokumentumok kiadásra történő feltárása225
Történelmi hozzáállás a dokumentumok kiadásra történő feltárásához225
Azoknak a levéltári fondoknak a kijelölése, amelyekben a dokumentumokat feltárják225
A nyomtatott forrásanyagok feltárása225
A feltárás technikája225
A feltárás folyamán összeállított megjegyzések225
A dokumentumok nyomtatásra történő kiválogatása227
A dokumentum tanulmányozása227
A dokumentumok nyomtatásra történő kiválogatásának feladatai és kritériumai228
Az olyan források sajtó alá válogatása, amelyek a néptömegek szerepét tükrözik a társadalom fejlődésében228
A kizsákmányoló osztályoktól eredő dokumentumok kiválogatása229
Dokumentumválogatás a szovjet periodikus sajtóból230
A szovjet publikációk komplex jellege230
A pubikácó tudományos színvonalának és a dokumentumok kiválogatása helyességének összefüggése231
A dokumentum szövegének visszaadása
A dokumentum alapszövegének kiválasztása232
A dokumentum szövegének tanulmányozása232
A nyomtatásra kerülő dokumentumszövegek kiválasztásának kritériumai233
Az eltérések234
A szöveg visszaadása234
A szöveg visszaadásának alapvető követelményei234
A dokumentumok szövegének visszaadása /18. sz. közepe - 20. sz./235
A szöveg pontosságának kritikája235
A szöveg hibáinak kiküszöbölése236
A szöveg értelem szerint helyreállítot részei236
A sor alatti textológiai megjegyzések237
Az aláhúzások visszaadása237
Az idézetek és a közvetlen szöveg visszaadása238
A szövegben említésre kerülő, de nem publikált dokumentumok tartalmának feltárása238
A személyi és földrajzi nevek leírása; a rövidítések és mérték elnevezésének visszaadása239
A dokumentum űrlapjának a visszaadása239
A számjelölések visszaadása240
Az aláírások, utasítások, megjegyzések visszaadása240
A táviratok, rádiogrammok, távmondatok szövegének visszaadása241
A szövegkivonatok publikálása241
A szöveg pontos visszaadásának követelménye242
Az iratok archeográfiai megformálása és elhelyezése a gyűjteményben; a tudományos tájékoztató apparátus
Az irat címének összeállítása244
Az irat címének elemei244
Az irat dátuma244
Az irat fajtája246
Az irat szerzője és címzettje247
Az irat kimenő száma és a megírási helye249
Az irat tartalmának tanulmányozása250
Az irat tartalmának hitelessége250
Az irat tartalmának osztályjellege250
A cím rövidítése251
Az egyes iratok és az iratkomplexumok címei251
Az ellenőrzött tájékoztató adatok /legenda/ összeállítása252
Az ellenőrző tájékoztató adatok összetétele252
A "legenda" egyes elemeinek rövidítése252
Az iratok csoportosításának és a gyűjteményen belüli elhelyezésének rendszere253
Az iratok gyűjteményen belüli elhelyezésének ismérvei253
A különböző ismérvek egybekapcsolása az iratoknak a gyűjteménybe való elhelyezésénél254
Az előszó254
A tudományos-tájékoztató apparátus összetétele254
A történelmi és archeográfiai előszavak254
A rövidítések jegyzéke256
A megjegyzések256
A megjegyzések rendeltetése256
A megjegyzések jellege256
A szövegre vonatkozó megjegyzések257
Az irat tartalmának vonatkozó megjegyzések257
A megjegyzések összeállításának metodikája258
Az eseménykrónika258
Az eseménykrónika rendeltetése258
Az eseménykrónika fajtái258
Az eseménykrónika összeállításának metodikája259
Mellékletek, illusztrációk, tartalomjegyzék; a kiadvány külső formája260
A mellékletek260
Az illusztrációk260
A tartalomjegyzék és a gyűjtemény egyes részeinek elhelyezése260
A kiadvány külső formája260
Az iratanyag mikrofoto másolása
A mikrofoto-másolás és annak fajtái262
A mikrofoto másolás fogalma262
A mikrofoto másolás fajtái262
A tekercses mikrofilmek262
A 35 milliméteres film rövidebb, egyenes állapotban őrzött darabjain lévő mikrokopiák263
A filmlapon vagy papíron készült mikrokopiák /mikrokártya, mikroklissé/263
A mikrofoto-másolás fotoanyagai263
A kisebbítés arányai és mikrofoto másolásnál264
A mikrofoto másolás apparátusája és technológiája264
A mikrofoto másolás apparaturája264
Készülékek a mikrofilmek olvasásához265
A mikrofoto kopiák feldolgozási technológiája266
A mikrofoto másolatok őrzése266
A mikrofoto másolás hasznosítása a levéltárakban266
A mikromásolás jelentősége a levéltár számára266
A mikrofoto másolás alkalmazása a levéltárakban267
A levéltárak épülete és felszerelése
A levéltári épületek tervezése269
A levéltári épületekkel szemben támasztott követelmények269
A levéltári helyiségek összetétele269
A fertőtlenítő kamra270
A levéltári raktárak270
A felelős fondőrzők dolgozószobái270
A tudományos, a levéltár-technikai munkatársak és a levéltári adminisztráció dolgozószobái270
A mikrofoto másolási laboratórium271
Az iratanyag feldolgozását szolgáló helyiségek271
A kutatóterem271
A kisegítő helyiségek271
A beépítendő terület kiválasztása271
A levéltári épületek konstrukciója272
A fundamentum és a pince falai272
A külső falak272
Az emeletközi és padlásfödémek272
A padlók273
A falak és mennyezetek belső megmunkálása273
Az ajtók273
A tető273
A levéltári raktárak világítása274
A levéltári raktárak világításának követelményei274
A természetes világítás274
A mesterséges világítás274
A levegő kondicionálása275
A hőmérséklet és páratartalom a levéltári raktárakban275
A levegő kondicionálás vázlata275
A tűzbiztonsági intézkedések276
A tüzek megelőzése276
A tüzek felszámolása277
A levéltári raktárak belső felszerelése277
Állványok277
A belső szállítás278
A raktárak portalanítása278
A levéltárak instruálásának és felügyeletének szervezete
A levéltárak felügyeletének feladatai és szervezete279
A levéltárak felügyeletének feladatai279
A felügyelet formái281
Felkészülés a vizsgálathoz282
A vizsgálat megszervezése282
A vizsgálat rendje282
Az élenjáró tapasztalatok átadása282
A levéltári munka vizsgálatának metodikája283
A vizsgálat módszereinek kiválasztása283
A járási /városi/ állami levéltárak ellenőrzésének sajátságai284
A hivatali irattárak ellenőrzésének sajátságai285
A levéltári munka ellenőrzése eredményeinek általánosítása286
Az ellenőrzés eredményei286
Az összegező dokumentum /zárójelentés/ összeállítása286
A vizsgálat eredményének megvitatása287
Mellékletek289
Irodalomjegyzék309

K. G. Mitjajev

K. G. Mitjajev műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: K. G. Mitjajev könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban

Könyvtári könyv volt.

Állapot: Közepes
3.830 Ft
1.530 ,-Ft 60
12 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban A levéltárügy elmélete és gyakorlata a Szovjetunióban

A borító foltos, gerince sérült. A kötés javított.

Állapot:
3.830 ,-Ft
31 pont kapható
Kosárba