A levegőtenger partvidékén

Előszó

Ebben az esztendőben már negyedik népszerű kötetünket indítjuk útnak. Reméljük, hogy az a bátorító és további munkára serkentő érdeklődés, amely eddigi könyveinket kísérte, legfrissebb népszerűsítő tanulmányaink és cikkeink gyűjteményének megjelenése után sem fog lohadni.
Nem kételkedünk abban sem, hogy olvasóink, akiknek zömét észlelőink alkotják, még inkább meg fognak győződni a meteorológia, az időjárás tudományának gyakorlati hasznáról, s arról, hogy mindennapi életünknek szinte valamennyi mozzanata kapcsolatban áll éghajlatviszonyainkkal. Legújabb kötetünk éppen erre kíván rámutatni, sokkal nyomatékosabba, mint az előzők.
Olvasóink meggyőződhetnek arról, hogy agrometeorológusaink tudományos kutató munkája és tanácsa nélkül mezőgazdaságunk fejlesztésének nagy ügyét sem szolgálhatnók maradéktalanul.
Dolgozóink egészségvédelmének és üdültetésének nem kevésbé fontos kérdései is számos meteorológiai problémát vetnek fel. Csak egyet említünk meg a sok közül: így például gyógy- és üdülőhelyeink sugárzási viszonyainak alapos ismerete nélkül orvosaink sem lennének képesek arra, hogy azokra a helyekre utalják be dolgozóinkat, ahol - egészségi állapotukat szem előtt tartva - valóban a legmegfelelőbb éghajlati feltételek között pihenhetnek. Nem vitatható az sem, hogy a gyógy- és üdülőhelyek kiválasztásakor az éghajlati tényezők döntő jelentőségűek.
Vajon az ész- és tervszerű vasúti, vízi és légi közlekedés elképzelhető-e a meteorológus véleményének meghallgatása nélkül? Nem okoz különösebb fáradtságot annak bizonyítása, hogy például a vasútközlekedés zavartalan biztosítása nehezebb feladatot jelent akkor, ha zord télre van kilátásunk, s nem enyhére. Nyilvánvaló, hogy nagyobb mennyiségű tüzelőanyagot kell tartalékolnunk, ha csikorgó és hófúvásos télnek nézünk elébe.
Hajóink számára viszont az nem közömbös, hogy folyóinkon milyen mérvű jégzajlás indul meg, s repülőink is biztosabb kézzel érnek célhoz, ha meteorológus eligazítása alapján előzetesen tájékozódnak a berepülendő útvonalon uralkodó időjárási helyzetről.
Az árvíz ellen való védekezés úgyszintén megkívánja a jól megszervezett meteorológiai és hidrológiai jelentő szolgálatot. S mikor hidrológusaink folyóink várható emelkedéséről, vagy apadásáról adnak hírt: - az időjárási prognózisokra építenek.
Tovább már nem szaporítjuk a szót, s ezért csak felsorolásszerűen említjük meg a meteorológia és építészet közös gondjait: a falak felhúzásakor, a tetőzet megszerkesztésekor, a fűtőtestek elhelyezésekor is meghallgatja a jól tervező építész a meteorológus szaktanácsait.
Lényegében ilyesfajta témák megírására vállalkoztak legújabb népszerű kötetünk írói. Reméljük, hogy olvasóink érdeklődéssel fogják őket követni azon az úton, amelyen rámutatnak az időjárás tudományát és a mindennapi életet egybekapcsoló millió meg millió gyakorlatias szálra. Ennek érzékeltetésével egyúttal azt is bizonyítani akarjuk, hogy a meteorológia alaposabb megismerése nem haszon nélkül való.
Azzal a meggyőződéssel bocsátjuk útnak könyvünket, hogy munkásaink és parasztjaink természettudományos műveltségének gyarapításával szocialista építőmunkánk javát szolgáljuk. Vissza