A lengyel paraszt Európában és Amerikában 4.

Előszó

E mű első kötetében megvizsgáltuk a lengyel paraszt tradicionális elsődlegescsoport-szerveződését, ahogyan a messzi századokból a mai nemzedékre hagyományozódott. Megállapítottuk, hogy ez a szerveződés az elmúlt ötven év során gyors ütemben változott meg, s valószínű, hogy ma már egyetlen paraszti közösségben sem találhatnánk meg vegytiszta formájában; mindenütt új típusokkal keveredik. A hatodik kötetben egy olyan egyén írja le életét, aki nem találja helyét ebben az átalakuló környezetben, mert alapvető attitűdjei teljes mértékben a régi típusú társadalomszerveződésnek felelnek meg, jóllehet társadalmi helyzete révén már nem tartozik oda, és minden útmutatás nélkül kerül olyan új körülmények közé, amelyekhez mindig csak részlegesen és tökéletlenül tud alkalmazkodni.
A következőkben megpróbáljuk részleteiben meghatározni a társadalomszerveződésnek azon új típusait, amelyek a régieket váltják föl, és szemügyre vesszük magának a változásnak a folyamatát. Bár vizsgálódásunk csak a lengyel parasztra szorítkozik, azért igyekszünk olyan következtetésekhez jutni, amelyek hipotetikusan általános szociológiai törvényszerűségekként szolgálhatnak, és más társadalmakkal való összehasonlításban igazolódhatnak. Az a jellegzetes fejlődési vonal ugyanis, amely az elsődleges csoport felől vezet a racionális együttműködésen alapuló társadalomszerveződéshez, elég általános. Az elsődleges csoport nem csak a primitív társadalmakban és az európai parasztok között található meg; nem a múlt csökevénye, hanem spontán módon kialakuló intézmény, amely minden társadalomban, minden társadalmi osztályban, a kulturális fejlődés bármely fokán megtalálható. Az elsődleges csoport hol jobban, hol kevésbé elszigetelődik a komplexebb és racionálisabb társadalmi rendszerektől, tagjainak érdekeit ritkán vagy egyáltalán nem teszi teljes mértékben magáévá, ám az emberiség túlnyomó többsége számára mégis ez a társadalmi élet legfontosabb formája. Vissza

Fülszöveg

William Isaac Thomas (1863-1947), amerikai szociológus és szociálpszichológus. Több nagy amerikai egytem professzora volt (University of Chicago, New School for Social Research, Harvard University). Fontosabb munkái: Sex and society (1907), Source-Book for Social Origins (1909), The Undadjusted Girl (1923), Primitive Behaviour (1937). Fő műve a Florian Znaniekcivel együtt írt, 1918-1920-ban megjelent több mint kétezer oldalas munka, A lengyel paraszt Európában és Amerikában, amelyben népcsoportok összehasoníltó vizsgálatával és személyes élettörténetek elemzésével próbálja megérteni a modernizációval együtt járó társadalmi változások természetét.
Florian Znaniecki (1882-1958) a Poroszországhoz tartozó lengyel Swiatnikiban született nemesi családban. Miután nacionalista szervezkedés miatt eltávolították a Varsói Egyetemről, Genfben, Zürichben és Párizsban tanult, majd Krakkóban doktorált filozófiából. 1913-ban megismerkedett a Lengyeországban kutató W. I. Thomasszal. Thomas révén lehetősége nyílt arra, hogy a Chicagói Egyetemen tanuljon, majd részt vett abban a kutatómunkában, amelynek végeredménye A lengyel paraszt Európában és Amerikában. 1920-ban a Poznani Egyetem szociológia professzora lett, majd 1922-ben megalapította a Lengyel Szociológiai Intézetet. 1940-től haláláig a University of Illinois tanára. Fontosabb munkái: The Laws of Social Psychology (1925), The Method of Sociology (1934), Social Actions (1936), The Social Role of the Man of Knowledge (1940), Cultural Sciences, Their Origin and Development (1952), Modern Nationalities (1952). Vissza