1.066.445

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A lelkipásztorkodástan kézikönyve

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 1.162 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta Schüch Ignác, a kremsmünsteri benedekrendű apátság tagja, a sz. floriáni theologiai zárdaiskola tanára. A harmadik bővített német eredeti után a magyar viszonyokhoz alkalmazott második kiadás. Fordították a Győri Nagyobb Papnevelde Szent-Imre-Egyletének tagjai. A "Hunyadi Mátyás Intézet" nyomása, Budapest.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ft. Schüch Ignác "Lelkipásztorkodástan"-ával egyletünk másodízben lép a nyilvánosság terére. A mű eredetijének bírálatai s a szerzőhöz magán uton intézett elismerő sorok hangos hirdetői e mű... Tovább

Előszó

Ft. Schüch Ignác "Lelkipásztorkodástan"-ával egyletünk másodízben lép a nyilvánosság terére. A mű eredetijének bírálatai s a szerzőhöz magán uton intézett elismerő sorok hangos hirdetői e mű életképességének; de másrészt a fogadtatás, melyben a magyar lelkészkedő papság fordításunk első kiadását részesítette - eléggé mutatja a fordítás időszerűségét. Ezen első kiadás rövid idő alatt teljesen elfogyván a sokszoros felszólítások- és megrendeléseknek engedve elhatároztuk, hogy újra sajtó alá bocsátjuk. Az engedély megadatván Lelkipásztorkodástanunkat az eközben sajtó alól kikerült harmadik német kiadás után újra átdolgoztuk.
A magyar Lelkipásztorkodástan célja azonos ez eredetiével. Egyrészt tankönyvül akar szolgálni a lelkészkedés magasztos pályájára készülő növendékeknek, hogy édes anyanyelvünkön könnyebben és biztosabban tanulhassák meg azt, „amit alaposan és biztosan tudniok szükséges, s amit - épen emiatt - anyanyelvünkön tanulniok fölötte célszerű"; de másrészt a lelkipásztorkodás terén működőknek is kétes esetekben utmutató segédkönyvet nyújt. Vissza

Tartalom

Átalános bevezetés.
1. §. Krisztus és az egyház pásztori hivatala 1
2. §. A kath. pásztori hivatalnak célja, eszközei és közegei 3
3. §. Lelkipásztorkodástan fogalma és viszonya a többi hittudományokhoz és tanulmányozásának szükséges volta 5
4. §. A lelkipásztorkodástannak forrásai és segédszerei 7
5. §. A lelkipásztorkodástan alapelve és felosztása 11
6. §. A lelkipásztorkodástan történetének és irodalmának rövid vázlata 11

Első főrész.
A LELKIPÁSZTOR SZEMÉLYE.
7. §. A lelkészi hivatal elnyerésének és helyes kezelésének előföltételei 16
ELSŐ FEJEZET.
A lelkész természeti képessége.
8. §. A.) A hivatás fogalma, megléte, szükséges volta a lelkipásztori tiszt sikeres kezelésére 17
A hivatás ismérvei 20
10. §. I. A hivatás benső ismervei 20
11. §. Pásztori tudomány 22
12. §. Pásztori jámborság 23
13. §. Pásztori buzgóság 25
14. §. A pásztori buzgóság tulajdonságai 26
15. §. Pásztori eszélyesség 30
16. §. II. A hivatás külső ismervei 81
17. §. B) A lelkész kiképzése és további önképzése 35
18. §. I. A lelkész kiképzésének és továbbképzésének célja és eszközei 38
19. §. Folytatás. II. Az erénygyakorlati (ascetikus) kiképzés és továbbképzés eszközei 42
20. §. Folytatás III. A pásztori (gyakorlati) kiképzés és további önképzés eszközei 46
MÁSODIK FEJEZET.
A lelkész szentségi képesítése a fölszentelés által.
21. § Az egyházirend szükséges volta és fokozatai s az előkészület arra 51
22. §. A hajkorona (tonsura) 54
23. § Az alsóbb rendekről átalában 56
24. §. Az ajtárság (ostiariatus) 57
25. §. Az olvasárság (lectoratus) 59
26. §. Az eskérség (exorcistatus) . 60
27. §. A gyertyárság (acolytatus) 62
28. §. A felsőbb rendekről. Az alszerpapság (subdiaconatus) 63
29. §. A szerpapság (diaconatus) 66
30. §. Az áldozárság (presbyteratus) 69
31. §. A püspökség 75
HARMADIK FEJEZET.
A lelkésznek küldetése, vagyis egyházi fölhatalmaztatása.
32. § A lelkipásztori hivatal kezelésének joga és kötelessége 79
33. §. A jog a pásgtoritiszt kezelésére 80
34. §. A papi hatalom gyakorlására való fölhatalmazás korlátozása és elvesztése 83
35. §. B. A pásztori tisztek kezelésének kötelmeiről átalán és a plébániai lelkészkedésről különösen 85
36. §. A lelkipásztori kötelmek betöltésének előföltételei 87
A PÁSZTORI HIVATAL KEZELÉSÉRŐL.
37. §. Okadatolás és fölosztás 93
ELSŐ KÖNYV.
A tanítói hivatal kezelése.
Bevezetés.
38. §. Krisztus és az egyház tanítói hivatása. Ennek tárgya, alanya és a lelkipásztor által való kezelésének különféle módja. A pásztori tanitástan 94
39. §. A pásztori tanitástan fogalma és felosztása 96
ELSŐ RÉSZ.
A hitszónoki tiszt kezelésének tana. Hitszónoklattan.
Bevezetés.
40. §. A hitszónoki tiszt fogalma, célja, eszközei és szükséges volta 97
41. §. A hitszónoki tiszt kezelésének és az arra való képesség
megszerzésének kötelme 100
42. §. A bitszónoklattan és a tágabb értelemben vett homilia vagyis egyházi beszéd fogalma. A hitszónoklattan feladata és felosztása 103
43. §. A hitszónoki tiszt kezelésének rövid története, a hitszónoklattan irodalmi vázlata 104
ELSŐ ÉRTEKEZÉS.
Átalános hitszónoklattan.
Az egyházi beszédről átalában.
ELSŐ FEJEZET.
A hitszónoklati tananyag, vagyis az egyházi beszéd tartalma.
44. §. A hitszónoklati anyag megválasztásának letátalánosabb és legfőbb alapelve 109
45. §. Különös alapelvek a hitszónoklati anyag megválasztására vonatkozólag. A) Tekintve a tanitás tárgyait 110
48. §. Folytatás. B. Tekintve a tanítás alanyát 114
47. §. Miről nem kell szólni? 119
Második fejezet.
A hitszónoklati alak, vagyis az egyházi beszéd tartalmának alaki kivitele. (Darstellung.)
48. §. A hitszónoklati alak fogalma, célja, átalános sajátságai és felosztása 122
ELSŐ SZAKASZ.
A belalak, vagyis a hitszónoklati anyag kidolgozása.
I. Cikk.
A hitszónoklati anyag kifejtése.
49. §. A kifejtés fogalma és célja 123
A) A hitszónoklati anyag kifejtése, tekintve az ismerő tehetség megvilágosítását - „ut veritas pateat."
(Az alaki kivitel világossága és alapossága)
I. Az alaki kivitel világossága.
50. §. A világos alaki kivitel fogalma és szükséges volta 124
51. §. A világos alaki kivitel eszközei és módszere
1) Magyarázat 125
52. §. Folytatás. 2) Az érzékités 128
53. §. Folytatás 131
II. Az alaki kivitel alapossága.
54. §. Az alaki kivitel alaposságának fogalma és szükséges volta . 163
55. §. Az alapos alaki kivitel eszközei és módszere 137
56. §. 1) A bizonyításról. Különféle bizonyítási érvek 137
57. §. Kinyilatkoztatási bizonyitékok 138
58. §. Észbizonyitékok 140
59. §. Történelmi és tapasztalati bizonyítékok 141
60. §. Tekintélyi bizonyítékok 143
61. §. A bizonyítási érvek becse és megválasztása 145
62. §. A bizonyítás módszere 146
63. §. 2) A cáfolás 153
64. §. Az eszélyesség elvei a cáfolásban 159
B) A hitszónoklati anyag kifejtése az indulatgerjesztés céljából (a szívnek megnyerése) - „ut veritas placeat." (Az érzés- és hatásteljes, vagy a szívreható alaki kivitel.)
65. §. Fogalma és szükséges volta 160
66. §. Az isteni igazság kifejtése által felgerjesztendö érzelmek különféle nemei . 162
67. §. Az indulatgerjesztés módja 164
C) A hitszónoklati anyag kifejtése az akarat megindításának (megszenteltetés) céljából- ,,ut veritas moveat."
(Az alaki kivitel foganatossága.)
68. §. Az alaki kivitel foganatos voltának fogalma, szükségessége és haszna 168
69. §. Az akarat meginditásának eszközei és módja az isteni igazság alaki előállítása által 169
70. §. Folytatás 175
II. Cikk.
A hitszónoklati anyag elrendezése.
71. §. Az elrendezés fogalma, szükséges volta és haszna 177
72. §. A) Egész beszéd elrendezése 177
73. §. B) Az egyházi műbeszéd alkatrészeinek elrendezése 181
74. §. Folytatás. A szent beszéd tárgyalása és vége 186
MÁSODIK SZAKASZ.
A hitszónoklati anyag külalakja vagyis közlése.
75. §. Fogalma, fölosztása 189
I. Cikk.
Az irály.
76. §. Fogalma. Nemei és átalános kelléke 190
77. §. Az irály különös kellékei. A) Nyelvtani kellékei 192
78. B) Az irály szónoki kellékei 193
79. §. C) Az irály szépészeti kellékei 196
II. Cikk.
Az előadás (pronuntiatio).
80. §. A jó előadás fogalma, fontossága, alapföltételei és részei 197
A) A szavalás vagy szóbeli előadás.
81. §. A szavalás fogalma. Eszközei . 198
82. §. A szavalás kellékei 200
B) Szónoki cselekvés (actio).
83. §. A szónoki cselekvés fogalma, szükséges volta, célja fajai s átalános kellékei 204
84. §. A szónoki cselekvés különös kellékei 206
85. §. Függelék. A fegyelem fölkeltése, ébrentartása és az előadottak emlékezetébe való vésésének szükséges voltáról és eszközeiről 208
MÁSODIK ÉRTEKEZÉS.
Különös hitszónoklattan.
Az egyházi beszédnek különös nemei.
86. §. Fogalma és felosztása 210
A) Az egyházi beszédnek különféle nemei, tekintve tartalmát
87. §. I. Az egyházi beszédnek nemei tekintve tartalmát és főcélját
1) Hitágazattani beszédek 210
88. §. 2) Erkölcstani szónoklatok 215
89. §. Folytatás. 3) A történeti és 4) Liturgiai szentbeszédek 218
90. §. II. Az egyházi beszédek nemei a külső alkalom szerént.
A) Rendes szentbeszédek.
1) Vasárnapi szentbeszédek. 2) Ünnepi szentbeszédek a) az Ur és b) a boldogs. Szűz ünnepein 219
91. §. Folytatás 223
92. § Folytatás. 3) A böjti beszédek 228
93. §. B) Alkalmi szentbeszédek 227
B. Az egyházi beszédnek különféle nemei alakjok szerént.
94. §. Felosztás
95. §. A szónoki alakú szent beszédek nemei 232
96. §. II. A homilia alakú szent beszédek nemei 233
FÜGGELÉK.
A hitszónok előkészülete.
97. §. I. Távolabbi előkészület 239
98. §. II. A szónok közelebbi előkészülete. Fogalma, szükséges volta. Haszna 241
99. §. A közelebbi előkészület módja és eszközei (Praxis) 243
MÁSODIK RÉSZ.
A hitelemzői tiszt kezelésének tana. Hitelemzéstan.
Bevezetés.
100. §. A hitelemzői tiszt fogalma, célja, eszközei és kezelésének szükséges volta 250
101. §. A hitelemzői tiszt kezelésének kötelme, a hitelemzöi tiszt kezelésénél átalában s a hitelemzési oktatásnál különösen előforduló nehézségek s ezek legyőzésére szolgáló eszközök 252
102. §. Hitelemzéstan. Felosztás 256
103. §. A hitelemzöi tiszt kezelésének rövid története ; a hitelemzéstan és hitelemzés irodalmi vázlata 256
ELSŐ ÉRTEKEZÉS.
A hitelemzöi oktatás tana.
104. §. Felosztás 260
ELSŐ FEJEZET.
A hitelemzés tananyagáról.
105. §. A. A hitelemzés tananyagának megválasztása
Irányadó szempontok a hitelemzés tananyagának megválasztása körül 260
106. §. Folytatás. A bibliai történet mint az első oktatásnak kiváló tárgya 263
107. §. Folytatás. A hitelemzési tananyag főleg a fogalom alakjában, azaz a káté szerént. A káté választása 265
108. §. Az évenként elvégzendő hitelemzési tananyag felosztása . 269
MÁSODIK FEJEZET.
A hitelemzési tananyag alaki kivitele.
109. §. A hitelemzési tananyag alaki kivitelének főelve és felosztása 274
ELSŐ SZAKASZ.
A hitelemzési tananyag belső alaki kivitele.
I. Cikk.
A hitelemzési tananyag rendezése.
110. §. A hitelemzési tananyag elrendezésének általános szabályai 275
111. §. A hit- és erkölcstanok összeköttetése. Gyakorlati alkalmazások 277
II. Cikk.
A hitelemzési tananyag kifejtése.
112. §. A hitelemzési tananyag kifejtésének fogalma és célja 279
A. A vallási képzetek hitelemzői közlése.
113. §. Átalános észrevételek 280
114. §. A képletek felosztása és közlésök főelve 280
115. § I. A szemléletek közlése. A szemléletek nemei. Keletkezésök természeti törvényei, és fejlesztésökre vonatkozó átalános szabályok . 282
116. §. Különös szabályok. A) Külső szemléletek közlése 283
117. §. B) Belső szemléletek közlése 286
118. §. Folytatás. Belső szemléletek közlése elbeszélések segélyével 289
119. §. II. A fogalmak közlése. Fogalma, szükséges volta. Keletkezésök természeti törvényei. Átalános szabályok a fogalmak kifejlesztésére 292
120. §. Különös szabályok a különböző fogalom-nemek közlésére .294
121. §. Az eszmék közlése 298
122. §. B. Hitelemzői magyarázat 300
C. Okadatolás a hitelemzésnél.
123. §. Szükségessége. Elővigyázati szabályok 302
124. §. A) Hitelemzői bizonyitás átalában 303
125. §. A kinyilatkoztatási bizonyitékok kezelése a hitelemzésnél 304
126. §. Az észbizonyitékok kezelése a hitelemzésnél 306
127. §. A történelmi, tapasztalati és tekintélyi bizonyitékok kezelése a hitelemzésnél 308
128. §. B) Hitelemzői cáfolás 309
A hittanoncok kedélyére való hatás.
129. §. (A hitelemzői alaki kivitelben való szivélyesség.) 311
C) A hittanoncok akaratának megindítása.
130. §. (A hitelemzői alaki kivitel foganatossága.)
MÁSODIK SZAKASZ.
A hitelemzői tananyag külső alaki kivitele.
131. §. Fogalma, célja, eszközei 315
I. Cikk.
A hitelemzési nyelv.
132. §. A hitelemző feladata a nyelvre vonatkozólag 315
133. §. A) gyermeknyelv 316
134. §. B) A vallási és egyházi nyelv 317
II. Cikk.
A külső előadás. Hitelemzési módszer.
135. §. Beosztás.
136. §. A) A hitelemzési módszer a felfogás céljából 319
137. §. B) a hitelemzési módszer a beélezés céljából 322
II. ÉRTEKEZÉS.
A hitelemzői neveléstan.
138. §. Fogalma, szükséges volta, felosztása 324
ELSŐ FEJEZET.
A hittanoncok vezérlése a vallás tanainak gyakorlására.
139. §. A valláserkölcsi gyakorlatok felosztása 324
140. §. A bittanoncok benső valláserkölcsi életének gyakorlatai, közvetlen összeköttetésben a hitelemzöi oktatással 325
141. §. A bittanoncok oktatása a benső valláserkölcsi élet gyakorlatainak önkéntes elvégzésére 328
142. §. A bittanoncok oktatása a külső valláserkölcsi élet cselekedeteinek önkéntes gyakorlására 329
MÁSODIK FEJEZET.
A hittanoncok oktatása az istentisztelet (cultus) gyakorlására.
143. §. Felosztása 331
144. §. A) A bittanoncok oktatása az ima gyakorlására . .331
145. §. B) a bittanoncok oktatása az istentiszteletben való részvételre átalában 333
146. §. A gyermekek oktatása a szt. mise áldozatban való részvételre különösen 335
147. §. Folytatás 337
148. §. C) A gyermekek előkészítése a szentségek vételére. 342
149. §. A gyermekek előkészítése a törödelem szentségéhez való
gyakori méltó járulásra 342
150. §. Folytatás 345
151. §. A hittanoncok előkészítése az Oltáriszentség vételére 350
152. §. A hittanoncok előkészítése a bérmálás szentségének fölvételére 353
HARMADIK FEJEZET.
A hitelemzői nevelés a fegyelem kezelése által.
153. §. A fegyelem fogalma, célja és felosztása. 355
154. §. A fegyelem kezelése az iskolában . .357
155. §. A fegyelem kezelése az iskolán kivül .361
MÁSODIK KÖNYV.
A papi hivatal kezelése.
Bevezetés.
156. §. Krisztus és az egyház papi hivatala 361
157. §. Szertartás. Szertartástan. A szertartástan tanulásának szükségessége főkép a papra nézve 362
158. § Felosztás 365
159. §. A szertartástan (liturgica) forrásai 365
160. §. Folytatás 370
161. §. A szertartástan irodalma 373
Első rész.
Átalános szertartástan.
I. Értekezés.
Az istentisztelet alapelvei.
ELSŐ FEJEZET.
Az istentisztelet lényege és céljai.
162. §. Az istentisztelet lényegének vagy eszméjének meghatározása 377
163. §. Az istentisztelet céljai 382
MÁSODIK FEJEZET.
Az istentisztelet alakja.
164. §. A liturgiái alak fogalma és szükséges volta 383
165. §. A liturgiái alak különféle nemei. Szent cselekmények.
Ceremóniák. Szertartások (ritus) 385
16G. §. Az istentisztelet alakjainak jellege 387
II. ÉRTEKEZÉS.
Az egyes istentiszteleti ténykedések közös alkatrészei.
167. §. Felosztás 389
Első fejezet.
A szt. idők vagy az egyházi év.
168. §. Az egyházi év lényege. A központi ünnepek s azok jelentése 390
169. §. A központi ünnepek elö- és utóünnepei 392
170. §. A vigiliák 392
171. §. A nyolcadok 396
172. §. A központi ünnepek távolabbi elő- és utóünneplése 398
173. §. A vasárnap 399
174. §. A feriák 401
175. §. Statio- vagy félbőjtnapok (Önmegtartóztatási napok.) 403
176. §. Kántornapok 406
177. §. Az ünnepek. I. Az Ur ünnepei 408
178. §. II. A szentek ünnepei 411
179. §. III. Az angyalok ünnepei 414
180. §. A parancsolt ünnepek története 414
181. §. Az ünnepek megszorítása 416
182. §. Az ünnepek kevesbitése 418
183. §. Az ünnepek különféle nemei 420
184. §. Az ünnepek rangfokozata 422
185. §. Az ünnepek összeesése, megemlítése és találkozása (occurrentia, commemoratio, concurrentia) 427
186. §. Az ünnepek áttétele és elmozdítása. Az áttétel szabályai. 429
MÁSODIK FEJEZET.
Szent helyek.
187. §. Felosztás 434
I. Cikk.
Istentiszteletre szentelt épületek.
188. §. Templomok 435
189. §. Templomépítés 437
190. §. A templom főrészei 439
191. §. I. Áldozathely. Szentély. Oltár 440
192. §. Folytatás, ki oltár jelképes értelme 444
193. §. Az oltárok kellékei és nemei (Oltárkiváltság) 444
194. §. Presbyterium. Tribunal. Alsó szentély 450
195. §. II. A templom hajója 452
196. §. III. Előcsarnok. Tornyok 457
197. §. Templomépitészeti styl 460
198. §. A templom építése, fölszentelése, megszentségtelenitése és kiengesztelése (reconciliatio) 466
199. §. Melléképületek 469
200. §. Kápolnák és imolák (oratorium.) 470
II. Cikk.
Temetkezési helyek.
201. §. Temetők. Sirboltok 471
HARMADIK FEJEZET.
A szent dolgok.
202. §. Fogalmok. Felosztásuk 473
I. Cikk.
Természeti jelvények.
203. §. Fogalmok. Nemeik . . . 474
A) Természeti jelvények, főleg mint vallási igazságok hordnokai .
204. §. A világitó szerek 474
205. §. A tömjén 480
206. §. Só és hamu 482
B) Természeti jelvények, főkép mint isteni kegyelmek közegei
207. §. Az áldozatadományok 483
208. §. Viz, olaj, krizma 484
II. Cikk.
A szent öltözetek- és edényekről.
209. §. Liturgikus személyek öltözékei, szent ruhák 486
210. §. A liturgiái tárgyakhoz való készülékek 493
211. §. A szent öltözékek kellékei 498
212. §. A szent edények 503
III. Cikk.
Szent ereklyék és képek.
213. §. A szent ereklyék 510
214. §. A szent képek és szobrok 514
215. §. Az oltárfeszület. Keresztúti állomások. Kegyelemképek. . 516
NEGYEDIK FEJEZET.
Az istentiszteleti nyelv.
216. §. A latin nyelvnek, mint istentiszteleti nyelvnek használata mellett szóló érvek 522
217. §. A liturgiái formulárék s azok előadásmódja 525
218. §. A szent költészet, ének és zene 527
ÖTÖDIK FEJEZET.
A szent cselekmények.
219. §. Fogalmok. Beosztásuk 531
220. §. Testállás
221. §. A test egyes tagjainak tartása és mozgatása. 533
Második rész.
Részletes szertartástan.
222. §. Fogalma. Felosztása 537
I. ÉRTEKEZÉS.
A nyilvános és közös istentisztelet.
ELSŐ FEJEZET.
A sz. miseáldozat.
223. §. Fogalma. Részei 537
ELSŐ SZAKASZ.
A mise. lényeges alkatrészei.
224. §. Anyaga, alakja a szándékkal együtt. Kiegészítő részei 588
225. §. A sz. mise alkalmazása (applicatio) 546
226. §. Az alkalmazási kötelem 549
227. §. Folytatás 555
MÁSODIK SZAKASZ.
A miseliturgia mint alak.
I. Cikk.
A miseliturgia mint alak átalában.
228. §. A miseliturgia fogalma, eredete, lassankinti fejlődése 566
229. §. Nyugati liturgiák 569
II. Cikk.
A római miseliturgia különösen.
A) Tartalmát tekintve.
230. §. Felosztás 577
I. A sz. mise előkészitő része (Missa Catechumenorum.)
231. §. Célja és tartalma 577
232. §. A lépcsőima 578
233. §. Az Introítus (bemenet) Kyrie, Glória s a Collecta (közimák) 581
234. §. A sz. lecke, a lecke utáni közbeeső ének és az evangelium. 586
II. A tulajdonképeni áldozati cselekvény. (Missa Fidelium.)
235. §. Tartalom 591
236. §. Credo felajálás és Praefatio 591
237. §. A kánon 599
238. §. Folytatás 605
239. §. Az urvétel (communio) 609
B. a sz. mise különféle nemei római szertartás szerént.
240. §. A nemek különböztetése 615
241. §. A de tempore és de Sanctis misék 617
242. §. A votivmisék. Fogalmok. Fölosztásuk A) A votivmisék
nemei kizárólagos tekintettel tartalmokra átalán 618
243. §. B) A votivmisék nemei tekintve ünnepélyességüket és tartalmok különös minőségét 623
244. §. Mely napokon lehet votivmiséket mondani ; kiváltságolt és nem kiváltságolt votivmisék 625
245. §. A votivmisék szertartása 635
246. §. A kötelezettség votivmisék mondására 638
247. §. Gyászmisék (eredetük, mivoltuk, beosztásuk) 640
248. §. A kiváltságolt halottas misék. 643
249. §. A gyászmisék 651
250. §. Az évfordulati gyászmisék 654
251. §. A gyászmisék halottak napján 661
252. §. Nem kiváltságolt gyászmisék v. missae qnotidianae de requie 665
253. §. A gyászmisék ritusa 667
254. § Függelék 669
255. §. A sz. miseszertartás változó alkatrészeinek rövid elsorolása rovattani tekintetben 671
256. §. A misézés helye. Idegen templomban való misézés 682
257. §. A misézés ideje. Kétszeri misézés (binatio) 685
258. §. A misézéshez megkívántató kellékek 692
MÁSODIK FEJEZET.
A nyilvános és közös istentisztelet mellékrészéi.
259. §. Felosztás . 694
ELSŐ SZAKASZ.
A nyilvános ima.
I. Cikk. .
A papi zsolozsma.
260. §. A papi zsolozsma fogalma és története. 695
261. §. A papi zsolosma részei 698
262. §. Kötelezettség a zsolozsma elmondására. A magánzsolozsmázás 706
263. §. Melléklet 714
II. Cikk.
Ünnepélyes közájtatosságok.
264. §. Az ünnepélyes közájtatosságok átalán. Ezek főrészei 720
265. §. Közájtatosságok különösen . 725
266. §. A körmenetek átalában .729
267. §. Márk-napi és keresztjáróheti körmenetek. 733
268. §. Az Urnapi körmenet 736
MÁSODIK SZAKASZ.
269. §. A sz. beszéd 738
II. ÉRTEKEZÉS.
Az istentiszteleti ténykedésekről egyesekre nézve.
270. §. Felosztás. 740
ELSŐ FEJEZET.
A szentségek.
ELSŐ SZAKASZ.
A szentségekről átalában.
271. §. Fejtegetésünk tárgya 741
MÁSODIK SZAKASZ.
A szentségekről különösen.
I. Cikk.
A keresztség.
272. §. A keresztség fogalma és tárgya (lényeges szertartása) 745
273. §. A keresztelés szertartásai az eszterg. rituálé nyomán 746
274. §. A keresztelés ideje és helye 751
275. §. A keresztség alanya 753
276. §. A keresztség kiszolgáltatói 760
II. Cikk.
A bérmálás.
277. §. A bérmálás fogalma. Tárgya 764
278. §. A bérmálás alanya 765
279. §. A bérmálás szentségének kiszolgáltatója 766
III. Cikk.
Az Oltáriszentség.
280. §. Az Oltári szentség fogalma. Tárgya 764
281. §. A kiszolgáltatás ideje s helye. Az oltáriszentség megőrzése
és megújítása s a ciborium purificatiója 773
282. §. Az Oltáriszentség és a vételére megkivántató képesség 77J
283. §. Az áldozó méltóvolta az Oltáriszentség vételére 783
284. §. Az Oltáriszentség vételére vonatkozó egyházi parancsok 787
285. §. A gyakori áldozás 790
286. §. A gyakori áldozás behozatalának és terjesztésének módjáról. 795
287. §. Az Oltáriszentség kiszolgáltatója 797
IV. Cikk.
A törödelem szentsége.
288. §. A törödelem szentségének fogalma, anyaga és alakja. Nem lényeges szertartása 798
289. §. A törödelem szentségének alanya. . 804
290. §. A törödelem szentségének kiszolgáltatója 811
A töredelemszentség kiszolgáltatójának képessége, hatalma.
291. §. Kellékei 811
292. §. A joghatósag elnyerése, elvesztése és korlátozása 811
293. §. A fentartott esetekről átalában 819
294. §. A fentartott esetek megítélése. A fentartás bekövetkezése, tartama és megszüntetése 821
295. §. A fentartott esetekről különösen 826
296. §. Folytatás 838
297. §. Folytatás 844
298. §. Folytatás 847
299. §. Folytatás 847
300. §. Püspöknek fentartott esetek 849
301. §. Folytatás 851
302. §. Zárdai fentartott esetek 854
303. §. A fentartott esetekről és fen nem tartott censuráktól való feloldozás. 855
B) A gyóntató atya kötelmei
304. §. Felosztás 863
I. A gyóntató kötelmei, a törödelemszentség kiszolgáltatásánál.
a) Átalában.
305. §. A gyóntató mint biró. A) A gyónók megvizsgálása 864
306. §. Folytatás. B) A gyónók megítélése 867
307. §. Folytatás. C) Feloldozás 870
308. §. A gyóntatóatya mint tanitó 875
309. §. A gyóntatóatya mint orvos 876
310. §. Az elégtételi cselekedetek feladása. Átalános alapelvek Az elégtételi cselekedetek nemei 876
311. §. b) Különös bánásmód egyes gyónókkal. (Alkalmi bűnösök) 886
312. §. Folytatás. II. Szokásos bűnösök, egyszerűek és visszaesők. 891
313. §. Folylatás. III. Ellenségeskedök. IV. Visszatérítésre kötelezettek 898
314. §. Egyes bűnösökkel való bánásmód. I, Gyermekek gyónása 900
315. §. Folytatás. II. Jegyesek gyónása 903
316. §. Folytatás. III. Látszólagos házasok gyónása 908
317. §. A betegek és haldoklók gyóntatása 911
318. §. Átalános gyónás. Szükségessége, előnyei, hátrányai 914
319. §. Folytatás. A gyóntató magatartása átalános gyónásnál 917
320. §. Folytatás 919
II. A gyóntatóatya kötelmei a törödelem szentségének kiszolgáltatása után.
321. §. A) A gyónás pecsétjének megőrzése 922
322. §. Folytatás. A gyónásnál szerzett tapasztalatok felhasználhatóságáról 920
323. §. B) A törödelemszentség kiszolgáltatásában elkövetett hibák jóvátétele 932
V. Cikk.
Az utolsó kenet.
324. §. Az utolsó-kenet fogalma, tárgya, és kiszolgáltatásának módja 938
325. §. Az utolsó-kenet szentségének alanya .943
326. §. Az utolsó kenet kiszolgáltatója 948
VI. Cikk.
A házasság.
327. §. A házasság fogalma és tárgya. Az esketés szertartása. Az érvényesítés 949
328. §. Vegyes házasságok. Megkötésük. A házasság kötés nem kath. lelkész előtt 958
329. §. A házasság alanya és kiszolgáltatója 962
MÁSODIK FEJEZET.
A szentelmények.
ELSŐ SZAKASZ.
A szentelmények átalában
330. §. A szentelmények fogalma, célja s hatása 965
331. §. A szentelmények anyaga, alakja, kiszolgáltatásuk helye, ideje és szertartása 966
332. §. A szentelmények fölvevöje és kiszolgáltatója 968
MÁSODIK SZAKASZ.
A szentelményekről különösen.
333. §. Felosztás 971
334. §. I. Az ördögűzés 972
335. §. II. Az áldás. A) Az átalános áldás 973
336. §. Folytatás. B) A különös áldások 980
337. §. Függelék. A keresztény temetési ünnepély 984
33S. §. III. A szentelések. A) Személyek szentelése 991
339. §. B) A tárgyak szentelése. Felosztás. I. Az egyh. és titkaira vonakozó tárgyak szentelése 994
340. §. Folytatás. 1000
341. §. Folytatás 1006
342. §. Folytatás 1008
343. §. II. Az istentisztelet köréhez tartozó épületek és eszközök megszentelése 1013
344. §. Folytatás 1014
345. §. Folytatás 1020
346. §. Folytatás 1023
HARMADIK KÖNYV.
A királyi (szorosabb értelemben vett pásztori) vagy lelkészi elüljárói hivatal kezelése.
347. §. Krisztus és az egyház királyi hivatala. A lelkész elüljárói
hivatala, az ennek kezelésére való útmutatás feladata és felosztása 1029
ELSŐ FEJEZET.
A lelkipásztori őrködés a község fölött.
348. §. A lelkipásztori őrködés célja s a lelkésznek mint községe őrének feladata 1030
349. §. A) Az üdv akadályai és a bajok forrásai, melyek elháritandók és ártalmatlanokká teendők 1030
350. §. B) A források (személyek, tárgyak), melyek a községnek javára vagy kárára egyformán szolgálnak vagy szolgálhatnak. I. A személyek, kik a község vezetéséhen a lelkészhez legközelebb állnak 1033
351. §. Folytatás. II. A község családi és házi élete. (Lelkészi teendők házasságkötéseknél) 1038
352. §. Folytatás. III. A gyárak és más iparvállalatok. IV. A közvélemény. V. Az
olvasmány 1048
353. §. C) Az üdv forrásai (segédszerei). I. Az istenháza. II. Az egyház parancsainak megtartása. III. Az iskola 1053
354. §. Folytatás. IV. Társulatok. V. Népmissiók. VI. Jubileum 1056
MÁSODIK FEJEZET.
A község lelki vezetése. Magánlelkipásztorkodás.
355. §. A magánlelkipásztorkodás fogalma, szükséges volta, és betöltésének kötelezettsége, előföltételei, a kezelésre való útmutatásnak terjedelme és felosztása 1061
ELSŐ SZAKASZ.
A hivek pásztori vezetése belállapotaik szerént.
I. Cikk.
Értelmi állapotok.
356. §. A nevezetesebb lelki állapotok 1063
357. §. Tudatlanok, tévelygők és babonások 1064
358. §. II. A hitetlenek, kétkedők és közömbösek 1065
359. §. III. Hithagyók, visszatérők és megtérők (apostaták, convertiták és proselyták.) Átalános szabályok 1067
360. §. Folytatás. A hitehagyókkal, a vissza- vagy megtérni akarókkal való különös bánásmód 1069
II. Cikk.
Kedély-állapotok.
361. §. A különös bánásmódot igénylő kedély-állapotok átalán 1074
362. §. Lelkészi bánásmód a szenvedőkkel átalában 1074
363. §. Az aggályosokkal való bánásmód 1075
364. §. Hogyan kell bánni a lelki szárazságban sinlődőkkel 1078
365. §. Lelkipásztori bánásmód a búskomorokkal 1079
366. §. Az öngyilkosokkal való bánásmód 1080
367. §. Az ördöngösökkel való bánásmód 1080
III. Cikk.
Akarati állapotok.
368. §. Felosztás 1082
369. §. I. A bűnösök megtérítése 1083
370. §. II. Az igazak tökölyesbítése 1088
MÁSODIK SZAKASZ.
Lelkipásztorkodási bánásmód a hivőkkel tekintettel külső viszonyaikra.
I. Cikk.
Életpáya.
371. §. Pályaválasztás. 1091
372. §. Szerzetesi és papi pálya választása 1092
373. §. Házas állapot választása 1093
374. §. Jegyesek oktatása 1098
II. Cikk.
Viszálykodások.
375. §. A lelkipásztor magatartása viszálykodások esetében. Átalános szabályok 1099
376. §. A lelkipásztor magatartása házassági viszályoknál és válópöröknél 1101
III. Cikk.
377. §. A szegények gondozása 1103
IV. Cikk.
A betegek s haldoklók lelki kezelése.
378. §. A beteglátogatás kötelme s átalános kellékei 1104
379. §. A beteglátogatás végcélja és tárgyai 1107
380. §. I. A betegek vigasztalása 1107
381. §. II. A betegek előkészítése a végszentségek fővételére 1108
382. §. III. A beteg oktatása végrendelkezésének megtételére 1110
383. §. IV. A beteg előkészitése a halál készséges fogadására 1112
384. §. V. A haldoklókkal való bánásmód . 1112
385. §. VI. A lelkész bánásmódja a lábbadozókkal 1115
Egyes betegekkel való különös bánásmód ezek különböző viszonyai szerént.
386. §. A) Egyes betegekkel való bánásmód belállapotuk különfélesége szerént. I. Nemkatholikusok 1116
387. §. II. Törödelmetlenek, kik a lelkész segélyét halálos ágyukon visszautasítják 1116
388. §. B) Egyes beteggekkel való bánásmód külállapotuk különfélesége szerént. I. Lázas betegségek. II. Eszméleten kivül levők. III. Rögtöni szerencsétlen esetek 1118
389. §. IV. Veszélyes orvosi műtétek. V. Nehéz szülések 1119
390. §. VI. A méhszenves (hystericus) betegekkel való bánásmód 1120
391. §. VII. A lelkész bánásmódja a lelki betegekkel (elmezavarban szenvedőkkel) 1122
392. §. A lelkész bánásmódja a különféle korú betegekkel 1126
V. Cikk.
A gonosztevőkkel (rabokkal és más elitéltekkel) való bánásmód.
393. §. A lelkész bánásmódja a rabokkal 1128
394. §. A lelkész bánásmódja a halálra Ítéltekkel 1130
FÜGGELÉK.
395. §. Az egyházi javak gondviselése 1132
396. §. A plébániai irodaügyek átalában 1133
397. §. Az anyakönyvek vezetése különösen. 1134
Adalék 1139

Schüch Ignác

Schüch Ignác műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Schüch Ignác könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem