A lelki élet I-III.

Szerző

Budapest

'Kornis Gyula: A lelki élet I-III. ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1919
Kötés típusa:	Félvászon
Oldalszám:	1.359 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó-vállalata éves illetményei
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	I. kötet 1917-ben, II. kötet 1918-ban lett kiadva. Új folyam, 1917-1919. cyklus. Az I. kötet kötése vászon. Nyomtatta Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

Platon szerint a philosophálás mindig csodálkozással kezdődik. Ugyanilyen értelemben mondhatjuk, hogy a lelki élet vizsgálata - a psychologisálás - is akkor indul meg, a... Tovább

Tartalom

I. kötet
Bevezetés	1
A lelki jelenségek általános sajátságai	44
A tudat	52
A psychológia föladata	74
A lelki élet vizsgálatának módszerei	88
A lelki élet vizsgálatának irányai	136
A lelki jelenségek osztályozása	192
Az érzet	204
Az érzetek egyes osztályai	253
II. kötet
A szemlélet	1
A térszemlélet	31
Az időszemlélet	120
A képzet	150
Az emlékezet	188
A képzelet	397
III. kötet
Előszó
A figyelem
A figyelem, mint a tudattartalmak tudatossági fokának emelkedése és mint az én tevékenysége
A figyelem fajai: önkénytelen és önkényes figyelem; egyszerű minőségi és elemző figyelem
A figyelem kísérő jelenségei
A figyelem elmélete
A figyelem tárgyainak köre; a figyelem megoszlása
Elszigetelő és egyetemesítő elvonás; a figyelem mint tárgyalkotó
A figyelem szabályszerű ingadozása (oscillatiója)
A figyelem belső és külső föltételei
Várakozás és előkészület
Figyelem és emlékezet
Apperceptio
A figyelem fárasztó hatása
A figyelem typusai
A gondolkodás
A gondolkodás vizsgálatának szempontjai
Az ítélet élménye
A viszonyító actusok
Az állítás és a tagadás actusa az ítéletben
Az evidentia élménye
A következtetés
Egyes és általános képzet
A fogalom élménye
Viszonyfogalmak
A fogalom fejlődése
Gondolkodás és nyelv
Gondolkodás és emlékezet
A problema-tudat
A gondolkodás typusai: elemző és összetevő, ötletes és rendszeres, utánzó és teremtő gondolkodó-typus
Az érzelem
Az érzelem, mint sajátos lelki élmény
Az érzelmek elemzésének nehézségei
Érzelem és érzet: az érzelemérzetek Stumpf-féle elmélete; az érzelem és a szervi érzetek azonosításának James és Lange-féle elmélete
Az érzelmeket kísérő testi jelenségek
Az érzelmek tulajdonságai: az érzelmek minősége, erőssége, időtartama, mélysége és felületesség, hűvössége és melegsége
Az érzelmeket meghatározó föltételek: a.) az érzelemkeltő benyomásnak minősége és associatiója; b.) erőssége; c.) időtartama, (az érzelmek eltompulása); d.) az érzelmet átélő alany egyéni természete (temperamentum)
Az érzelmeknek u.n. "összeolvadása"; vegyes érzelmek
Az indulat
A hangulat
Az érzület és fajai: posivit érzületek (szeretet, barátság, vonzalom, jóakarat) és negatív érzületek (gyűlölet, ellenségesség, idegenkedés, rosszakarat)
Az érzelmekre való emlékezés és az érzelmi emlékezet kérdése
Általános érzelmek
Az érzelmek ellentét-hatása (kontraszt). Viszonyérzelmek
Az érzelmek teologiai magyarázata
Az érzelmek osztályozása
Aesthetikai érzelmek: harmónia-érzelmek és arányérzelmek (alakérzelmek és rhythmusérzelmek); a sokféle egységnek szerepe az aesthetikai benyomásban; az aesthetikai benyomás közvetlen és közvetett (associativ) tényezői; a "beleérzés" elmélete
Értelmi érzelmek
Erkölcsi érzelmek: autophatikus érzelmek (önérzet, hiúság, becsvágy, becsületérzés, büszkeség, méltóság, gőg, szeméremérzés, kislelkűség, elbizakodottság, alázatosság, szerénység, irigység, káröröm, féltékenység) és heteropathikus érzelmek (együttszenvedés és együttörülés, szeretet és gyűlölet, jogérzés és kötelességérzés; a modern társadalmi együttérzés, faj- és természetérzés; erotikus érzelmek). A lelkiismeret
Vallásos érzelem
Érzelem és értékelés: az értékélmény leírása és magyarázata, az érzelem közvetlen s a vágy közvetett szerepe. Az értékítélet irrationalis természete. Értékátruházás és többreértékelés
Az akarat
Az akarat gondolkodásból (tárgytudatból) vagy érzelemből le nem vezethető: a lelki élet eredeti tényezője
Törekvés, vágy és szűkebb értelemben vett akarat
Az akarati actusnak rendszeres kísérleti önmegfigyelés útján való vizsgálata
Az akarati actus változat-formái: megrövidült, gyönge és begyakorlott akarás
Motivum és akarati actus. A motivum az akarásnak nem ható-oka, hanem gondolati alapjai; nem causa, hanem ratiotermészete van. A motivum és a czélképzet különbsége
Az akarati választó actus
Az akarat szabadságának tudata
Akarat és lelki okság. Determinisumus és indeterminismus
Az akarati cselekvés
Mozgás és cselekvés. Reflexmozgás és kifejezőmozgás
Ösztöncselekvés
Játékcselekvés
Utánzó cselekvés
Külső akarati cselekvés
Belső akarati cselekvés
Az akarat typikus formái: erélyes és erélytelen, kitartó és ernyedő, czéltudatos és ösztönszerű, statikus és dynamikus, szokásos és folyton újra törő akarat
A jellem
Az én és az öntudat
Az "én" szó többféle jelentése
Az én sem az érzet- és képzettartalmaknak, sem az érzet- és képzetactusoknak, sem az egyidejű vagy egymásután következő élményeknek összessége, hanem valamennyi élményünk alanya
A lelki élmények én-nélküli (impersonalistikus) fölfogása
Az élményeknek az én-hez való tartozósága
Az öntudat
Test és lélek
A testi és lelki jelenségek viszonya
Materialismus és psychoenergetismus
A lélek substantialitas-elmélete
A lélek actualitas-elmélete
A test és a lélek egymásrahatásának (a psychophysikai okságnak) elmélete
A psychophysikai okság és az energia megmaradásának elve
A psychophysikai parallelismus elmélete