Bevezetés | |
A lélektan feladata | 17 |
Régibb fogalmi meghatározások | |
A lélektan mint a közvetetlen tapasztalat tudománya | |
Viszonya a szellemi tudományokhoz és a természettudományhoz | |
A lélektan általános irányai | 21 |
Metaphysikai lélektan: spiritualistikus és materialistikus, dualistikus és monistikus rendszerek | |
Tapasztalati lélektan: irányzatainak kettős beosztási alapja | |
A belső érzék lélektana | |
A lélektan, mint a közvetetlen tapasztalat tudománya | |
Leiró lélektan: tehetség-lélektan | |
Magyarázó irányzatok: intellectualistikus és voluntaristikus lélektan | |
Intellectualistiksu irányzatok: logikai elmélet és associatio-lélektan | |
A képzetek téves intellectualistikus tárgyiasítása | |
Voluntaristikus lélektan | |
A jelen előadás vezető elvei | |
A lélektan módszerei | 33 |
A kisérlet és megfigyelés általános viszonya | |
Alkalmazás a lélektanra: a kisérleti módszer sajátos jelentése e téren | |
A tiszta megfigyelés a lélektanban. A szellemi alkotások elemzése: nép-lélektan | |
A tárgy általános áttekintése | 39 |
A lélektan analytikai és synthetikai feladata. A lelki elemek | |
Az egyes synthetikai feladatok emelkedő sorrendben: lelki képletek, összefüggések és fejlődések | |
A lelki történés törvényei és azok causalitása | |
A lelki elemek | |
A lelki elemek főalakjai és általános tulajdonságai | 42 |
A lelki elemeket elvonás útján nyerjük | |
A lelki elemek két fajtája: érzetek és egyszerű érzelmek | |
A lelki folyamatok elemi természete és specifikus mivolta nem azonos | |
A lelki elemek közös tulajdonságai: qualitás és intensitás | |
Egynemű és sokféle, egydimensiójú és többdimensiójú qualitás-rendszerek | |
Az érzet- és érzelem-elemek megkülönböztető vonásai | |
Adalékok az érzet és érzelem történetéhez | |
A tiszta érzetek | 51 |
A tiszta érzet fogalma | |
Az érzetek előállása. Az érzet-ingerek | |
Az érzetrendszerek physiologiai substratumai. Mechanikai és chemiai érzékek | |
A specifikus energia úgynevezett törvénye | |
Az érzetkülönbségek és a physiologiai ingerléskülönbségek párhúzamosságának törvénye | |
Az általános érzék érzetei | 58 |
Az általános érzék fogalma és annak érzetrendszerei | |
Az általános érzékeszerv különböző részeinek tulajdonságai és különbségei | |
Közelebbi adatok az általános érzék négy qualitásrendszeréről | |
A hangérzetek | 61 |
Egyszerű zörejérzetek | |
Hangérzetek | |
A hangérzetek rendszere | |
A szag- és ízérzetek | 64 |
Szagérzetek | |
Szagosztályok. A szagingerek kölcsönös semlegesítése | |
Ízérzetek | |
A négy főqualitás | |
Az ízingerek keverése és megszüntetése | |
A fényérzetek | 66 |
A szintelen érzetek | |
A szinérzetek | |
A szinek teltsége | |
A szinek világossága | |
Vonatkozások a szintelen és szines világosságérzetek közt | |
A fényérzetek háromdimensiójú rendszere | |
A négy főérzet | |
Vonatkozások érzet és inger közt a fényérzékre nézve | |
Kiegészítő szinek és szinelegyítések | |
A három alapszin | |
Következtetések az ideghártya photochemiai ingerlésére | |
Fény- és szin-contrastok | |
Physiologiai elméletek | |
Az egyszerű érzelmek | 83 |
Az egyszerű érzelmek általános jellemzése | |
Érzéki érzelmek (az érzet érzelmi hangúlata) | |
Vonatkozások érzet- és érzelemváltozás közt | |
A qualitativ érzetváltozások befolyása az érzelemváltakozásra | |
Az érzetintensitás befolyása az érzelmekre | |
Az egyszerű érzelmek sokfélesége | |
Az érzelem három főirányzata | |
Példák az egyes alakokra | |
A három érzelemirány összefüggése a lelki folyamatok lefolyásával | |
Az érzelmek physiologiai kisérő-jelenségei | |
Különös vonatkozás az érlökésekhez | |
Az érlökéshatások physiologiai schémája | |
A lelki képletek | |
A lelki képletek fogalma és beosztása | 97 |
"A lelki képlet" fogalmának meghatározása | |
A lelki képletek összetétele | |
Azok beosztása | |
Az intensiv képzetek | 100 |
Az intensiv képzetek általános tulajdonságai. Az összeolvadás | |
Az intensiv összeolvadások átnézete az egyes érzékmezőkön | |
Intensiv hallóképzetek: az egyeshang | |
A teljes hangösszeolvadás föltételei | |
Az együtthangzás | |
A különbözeti hangok | |
A zörej | |
Elméletek a hangelemzésről és hangösszeolvadásról | |
A téri képzetek | 108 |
Az extensiv képzetek általános fogalma. A téri képzetek különös ismertetőjegyei | |
A téri képzetek elemzésének lélektani feladata | |
A téri képzetek fajai | |
A téri tapintóképzetek | 110 |
A tapintó-ingerek localisatiója. A qualtiativ helyi-jelek | |
A látó téri tapintó-képzeteinek előállása | |
A vak tapintó-érzéke | |
A vak téri képzeteinek elmélete | |
A tapintó-érzék térösszeolvadásainak általános jelleme | |
Összeolvadások emlékezetelemekkel | |
A maga mozgásának képzetei a látónál | |
Ugyanezen képzetek a vakonszületettnél | |
Az ösztest helyzetéről és mozgásáról való képzetek | |
Elméletek a téri tapintó-képzetek keletkezéséről | |
A téri látóképzetek | 119 |
A látóképzetek általános jelleme | |
Annak általános tényezői | |
A látóképzet elemeinek kölcsönös orientálása | 120 |
Localisatio a látómezőben | |
Localisatióélesség a látómező különböző régióiban. Direct és indirect látás | |
A szem mozgásai | |
A szemmozgások vonatkozása a localisatióhoz | |
Állandó irány- és nagyságcsalódások a látómezőben a szem mozgástörvényei következtében | |
Váltakozó irány- és nagyságcsalódások az önkényes mozgás általános érvényű tulajdonságai következtében | |
A téri nagyságok függetlensége a látómezőben az ideghártya-elemek sűrűségétől | |
A téri látás két tényező functiója. Az ideghártya helyi-jeleiről való föltevés szükségessége és azok tapasztalati kimutatása | |
A téri látás általános elmélete | |
A látóképzeteknek az érzékelő alanyhoz való orientálása | 133 |
Orientálási pont a kétszemű látásnál. Az orientáló-vonal iránya | |
Az orientáló-vonal nagyságának képzete | |
A távol és közel megkülönböztetése | |
Különböző távolságú pontok felfogása | |
A binoculáris testi képzetek elmélete | |
A mélységképzetek váltakozó föltételei. A rögzítő vonalak befolyása | |
A binocularis kettősképek és a távolsági localisatio | |
Az elemek kölcsönös orientálása és az alanyhoz való orientálásuk közti vonatkozások | 138 |
Az állva-látás | |
A látómező-felület | |
A mélység complex helyi-jelei és a binocularis parallaxis | |
A stereoskop | |
Monoculáris mélységképzetek. Az alkalmazkodás befolyása | |
A távlat elemei | |
Az elméletek átnézete | |
Az idői képzetek | 143 |
Az idői képzetek általános föltételei | |
Az idői rend ismertető jegyei a téri renddel szemben | |
Az időképzetek alakjai és azok nyelvi jelölései | |
Az idői tapintóképzetek | 145 |
A tapintó-készülékek mechanikai tulajdonnságainak vonatkozása az időképzetekhez | |
A rythmikus tapintó-mozgások | |
A tapintó-érzék ütemképzetei | |
Az idői hallóképzetek | 148 |
A hallóérzék elősegítő tulajdonságai. Folytatólagos és megszaggatott rythmusok | |
Egyszerű tapintó-képzetek elemzése. Az érzetlefolyás befolyása azokra | |
A rythmikus időfelfogás változásai váltakozó objectiv föltételek révén | |
A rythmikus időképzetek subjecitv föltételei | |
Az idői képzetek általános föltételei | 153 |
Az idői képzetek specifikus jellem | |
A belső nézőpont | |
Az idő örökös folyása és egydimensiójú mivolta | |
Az időképzetek általános elmélete. Az időjelek | |
Az idő geométriai érzékítése. Nativistikus és genetikus elméletek | |
Az összetett érzelmek | 157 |
A kedélymozgalmak általánosságban | |
Az intensiv érzelemkapcsolatok jelleme | |
Érzelmi componensek és resultánsok: részleges és összérzelmek. Az érzelmi elemek összeszövődései | |
Magyarázat zenei együtthangzásokon | |
A közérzelem | |
A közérzelem physiologiai elméleteinek elégtelensége | |
Élvezet- és gyötrődés-érzelmek | |
Contrastérzelmek | |
Az aesthetikai elemi-érzelmek. Tetszés és nem tetszés | |
Intensiv és extensiv érzelmek | |
Az intensiv érzelmek: szín- és hangkapcsolatok | |
Az extensiv érzelmek: alakérzelmek és rythmikus érzelmek | |
Az összetett érzelmek lélektani elmélete | |
A kedélyállapot egységének elve | |
Az indúlatok | 167 |
Az indúlatok fogalma | |
Az indúlatok elnevezései | |
Az indúlatok általános lefolyása | |
Physikai kisérő-jelenségek: kifejező-mozgások | |
A kifejező-mozgások osztályozása | |
Ezek symptomatikus jelentősége | |
Az érlökés- és lélekzés-mozgások változásai. Nyugodt, sthenikus és asthenikus, gyors és lassú indúlatok | |
A beidegzésváltozások összefüggése az indúlatok formális tulajdonságaival | |
Indúlaterősbűlés a physikai kisérő-jelenségek útján | |
Az indúlatok lélektani osztályozása | |
Az érzelemqualitás indúlatalakjai. Élvezet- és gyötrődésindúlatok, izgató és leverő, feszítő és feloldó indúlatok | |
A nyelv indúlatelnevezései | |
Az érzelem-intensitás indúlatalakjai: gyönge és erős indúlatok | |
Lefolyás-alakok: hirteleni, lassankint emelkedő, intermittáló indúlatok | |
Az érzelemqualitás uralkodó jelentősége az indúlatmegkülönböztetésre nézve | |
Az akaratfolyamatok | 179 |
Vonatkozás az indúlatokhoz | |
Külső akaratcselekvények | |
Vonatkozás az érzelmekhez | |
Az akarat-motivumok | |
AZ akarat fejlődése. Ösztöncselekvények | |
Önkény- és választási-cselekvények | |
Döntés és elhatározás. A tevékenységérzelmek | |
Az indúlatok elgyöngűlése értelmi folyamatok útján | |
Belső akarat-cselekvények fejlődése | |
Regressiv fejlődések. Az akaratfolyamatok mechanizálása. A reflexmozgások czélszerű jelleme | |
Az akarat-elméletek birálata | |
Az akaratizgalmak idői lefolyása. A reactió-kisérletek. Sensoriális és muscularis reactio | |
Összetett reactio-folyamatok | |
A reactiók automatizálása | |
A reactiokisérletek általános jelentősége. Chronometrikus segédeszközök | |
A lelki képletek összefüggése | |
Tudat és figyelem | 197 |
A tudat fogalma | |
Physiologiai föltételek | |
A lelki functiók localizálása az agyban | |
A tudatfolyamatok simultán és successiv összefüggése. A tudat fokai. A lelki folyamatok öntudatlanná-válása | |
Apperecptio és figyelem | |
A tudattartalmak tisztaságfokai | |
A figyelem és tudat terjedelme | |
Módszerek a momentán tudatállapot megvizsgálására | |
Módszerek a tudatterjedelem megvizsgálására | |
A percipiált tudattartalmak érzelmi hatásai | |
Appeceptio-érzelmek. Passiv és activ apperceptio | |
Kisérleti módszerek | |
A figyelem- és akaratfolyamatok összefüggése | |
Az alany és tárgy fogalmai | |
Az öntudat | |
Az alany- és tárgy-megkülönböztetés további fejlődése | |
A dualistikus hypothesisek birálata | |
Átmenet az egyes lelki kapcsolatfolyamatokra | |
Az associatiók (társúlások) | 214 |
Az associatio fogalmának története | |
A közönségesen úgynevezett associatiók elemi associatio-folyamatok cimplex termékei | |
Az associativ elemi-folyamatok főalakjai | |
A simultán associatiók | 218 |
Főalakok: assimilatiók és cimplicatiók | |
Az assimilatiók | 218 |
Az assimilatiók általános jelleme | |
Halló-assimilatiók | |
Assimilatiók az intensiv érzelmi folyamatok körében | |
A tapintóérzék téri assimilatiói | |
Assimilátiók a látóképzeteknél | |
Az assimilatio-folyamatok lélektani elemzése | |
Azok egyes különbségei. Illusio | |
A complicátiók | 224 |
A complicátiók tulajdonságai és főalakjai | |
A successiv associatiók | 225 |
Összefüggés az assimilatiókkal | |
A successiv associatiók általános jelleme | |
A soronkénti associatio | |
Az érzéki újrafölismerési és megismerési folyamatok | 226 |
Azok tulajdonságai és különbségei | |
A complicatiók befolyásának kisérleti megvizsgálása | |
Simultán folyamatok átváltozása successiv folyamatokká | |
Az újrafölismerési és megismerési folyamat különbségei | |
Az emlékezetfolyamatok | 230 |
Előállása az újrafölismerés folyamatából | |
Az emlékezetfolyamatok összefüggése és általános jelentősége | |
Az emlékezetfolyamat fokai. Keverékalakok újrafölismerés és emlékezet közt | |
Az úgynevezett közvetett "associatio" | |
Emlékezések többszörös újrafölismerés és megismerés alapján | |
Az emlékezetfolyamatok elemei | |
Az összetett associatio-alakok osztályozása | |
Az emlékezetképzetek mivolta | |
Az emlékezőtehetség fogalma | |
Az apperceptio-kapcsolatok | 236 |
Az apperceptio-kapcsolatok subjectiv tulajdonságai | |
Vonatkozás az associatiókhoz | |
Az apperceptio-kapcsolatok általános beosztása | |
Az egyeszerű apperceptio-functiók (Vonatkozás és összehasonlítás) | 238 |
A vonatkozásfolyamat | |
Az összehasonlításfolyamat | |
Megegyezés és megkülönböztetés | |
Lelki elemek és képletek nagyságmeghatározása | |
A lelki és physikai nagyságmeghatározás különbségei | |
A lelki nagyságmérés módszerei | |
Inger- és különbségküszöb. A Weber-féle törvény | |
Közelebbi részletek a Weber-féle törvényről és bebizonyításának módszereiről | |
A lélektani contrastjelenségek. Összeműködése a physiologiai contrastjelenségekkel a látó-érzéknél | |
Másnemű contrastjelenségek | |
Contrast a benyomás és várakozás közt | |
Az összetett apperceptio-functiók (Synthesis és analysis) | 246 |
Az összképzetek | |
A "képzelmi munkásság" lélektani elemzése | |
Az "értelmi munkásság" lélektana | |
A fogalmak lélektani jelleme | |
Képzelem és értelem, mint egyéni alkatok. A talentum | |
Szellemi állapotok | 253 |
Az abnormis állapotok általános föltételei | |
Az elemek változásai | |
A képzetképletek változásai: hallucinatiók és illusiók | |
Az érzelem- és akaratfolyamatok eltérései: levertségi és rajongási állapotok | |
A tudat abnormitásai | |
Associatio- és apperceptio-változások | |
Az álom | |
A hypnosis | |
Vonatkozások az alvás és hypnosis közt | |
Az alvás, álom és hypnosis physiologiai elmélete | |
A szellemi fejlődések | |
Az állatok szellemi tulajdonságai | 261 |
Általános megjegyzések az állatok szellemi fejlődéséről | |
Az állati fejlődés gyorsasága és egyoldalú functioirányzatok | |
Az állati instinctusok | |
Az instinctusok fejlődése | |
Az állatok genetikai viszonya az emberhez lélektani tekintetben | |
A lélektani határmegállapítások elégtelensége. Az instinctusok elmélete | |
A gyermek szellemi fejlődése | 267 |
Az érzéki functiók kiképződése | |
A lelki elemek az egyéni fejlődésben | |
Téri képzetek keletkezése | |
Az idői képzetek fejlődése | |
Associátiók és apperceptiokapcsolatok | |
Az öntudat kifejlődése | |
Az akarat kifejlődése | |
A nyelv kifejlődése | |
A gyermek képzelmi munkássága | |
Értelmi functiók | |
A gyermeklélektan tévedései | |
A szellemi közösségek fejlődése | 268 |
Különbségek az emberi és álalti közösségek közt | |
Az emberi közösségi alkotások | |
A nyelv | 270 |
A tagbeszéd | |
A szólóbeszéd általános kifejlődése | |
Hangváltozás és jelentésváltozás | |
A szórend lélektani jelentősége | |
A mythosz | 274 |
A személyesítő apperceptio | |
Annak általános fejlődési föltételei | |
Animismus és fétisismus | |
A természeti mythosz | |
Az erkölcs | 278 |
Vonatkozások a mythoszhoz | |
A szokás jelentésváltozása | |
Elkülönödés a mythoszhoz | |
A szokás jelentésváltozása | |
Elkülönödés a szokásban, jogban és erkölcsiségben | |
Össztudat és összakarat | |
Kritikai megjegyzések | |
A szellemi causalitas és törvényei | |
A lélek fogalma | 290 |
A causalitas általános elve | |
Az anyag, erő és erély fogalmai | |
A lélek, mint a lélektan segédfogalma | |
A substantiális lélekfogalom | |
A materialistikus és a spiritualistikus lélekfogalom | |
A lélek actualitas-fogalma | |
Az actualitas-fogalom tudományos kifejlődése | |
A test és lélek közti viszony problemája | |
A psycho-physikai párhuzamosság elve | |
Egy önálló lelki causalitas követelése | |
A lélektani vonatkozástörvények | 299 |
A három általános vonatkozástörvény | |
A szellemi resultánsok törvénye | |
A teremtő synthesis elve | |
A szellemi erély növekedése és a physikai erély állandósága | |
A szellemi relatiók törvénye | |
A szellemi contrastok törvénye | |
A contrasttörvény viszonya a megelőző két törvényhez | |
A lélektani fejlődéstörvények | 303 |
A három általános fejlődéstörvény | |
A szellemi növekedés törvénye | |
A czélok heterogoniájának törvénye | |
Az ellentétekben való fejlődés törvénye | |
Tárgymutató | 307 |