A lélektan alapvonalai

Szerző

Fordító

Budapest

'Wundt Vilmos: A lélektan alapvonalai ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1898
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	312 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta a Franklin-Társulat nyomdája.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A művelt közönség s különösen a tanárvilág körében régen érzett hiányon akart alólirt fordító és a kiadó-társulat segíteni, midőn e lélektan lefordítását és kiadását elhatározta. Mert szégyenteljes és immár tűrhetetlen volt az az állapot, hogy a gimnáziumi propaedutikai kézikönyveknél nem volt részletesebb lélektan magyar nyelven s nem volt különösen olyan, mely e tudománynak az utóbbi évtizedek alatt tett rohamos haladását, - lehet mondani: egészen új, tudományos álláspontra helyezkedését - a magyar olvasóközönséggel is megismertette volna. Míg a külföldi nagy nemzetek: németek, angolok, francziák vállvetve sietnek e tudományt továbbfejleszteni, abból újabb meg újabb részleteket földeríteni, s e czélból rengeteg irodalmat írtak s írnak naponkint össze, - mi még mindig beértük a gimnáziumi oktatás czéljaira készült compendiumokkal, mintha minket a belső, szellemi világ eseményei, az újabb lélektan előhaladásai nem érdekelnének!
Midőn az új lélektant magyar nyelven is meg akartuk szólaltatni, egészen természetesen esett választásunk Wundt Vilmos-nak, a lipcsei egyetem nagyhírű tanárának legújabban megjelent lélektani kézikönyvére, mely - mint előszavában olvashatjuk - az egyetemi hallgatók mellett, épen a tudományosan művelt olvasók szélesebb körének van szánva. Wundt neve sokkal ismeretesebb, semhogy bővebben kellene ajánlanunk: ő ma a tudományos lélektannak Németországon, sőt az európai continensen legkitünőbb képviselője, kinek physiologiai-psychologiai laboratoriuma legelső volt e nemben, melynek példájára ma már mintegy 40 ilynemű intézet áll fenn a különböző művelt államokban; hazánk, sajnos, itt is kivételt képez. Wundt a lélektan mellett a logika és ethika terén is elsőrendű tekintély, kiben az alaposság bámulatosan egyesül a legszélesebb látókörrel, a physikai és mathematikai iskolázottság az emberi ideális javak tiszteletével. Vissza

Tartalom

Bevezetés
A lélektan feladata	17
Régibb fogalmi meghatározások
A lélektan mint a közvetetlen tapasztalat tudománya
Viszonya a szellemi tudományokhoz és a természettudományhoz
A lélektan általános irányai	21
Metaphysikai lélektan: spiritualistikus és materialistikus, dualistikus és monistikus rendszerek
Tapasztalati lélektan: irányzatainak kettős beosztási alapja
A belső érzék lélektana
A lélektan, mint a közvetetlen tapasztalat tudománya
Leiró lélektan: tehetség-lélektan
Magyarázó irányzatok: intellectualistikus és voluntaristikus lélektan
Intellectualistiksu irányzatok: logikai elmélet és associatio-lélektan
A képzetek téves intellectualistikus tárgyiasítása
Voluntaristikus lélektan
A jelen előadás vezető elvei
A lélektan módszerei	33
A kisérlet és megfigyelés általános viszonya
Alkalmazás a lélektanra: a kisérleti módszer sajátos jelentése e téren
A tiszta megfigyelés a lélektanban. A szellemi alkotások elemzése: nép-lélektan
A tárgy általános áttekintése	39
A lélektan analytikai és synthetikai feladata. A lelki elemek
Az egyes synthetikai feladatok emelkedő sorrendben: lelki képletek, összefüggések és fejlődések
A lelki történés törvényei és azok causalitása
A lelki elemek
A lelki elemek főalakjai és általános tulajdonságai	42
A lelki elemeket elvonás útján nyerjük
A lelki elemek két fajtája: érzetek és egyszerű érzelmek
A lelki folyamatok elemi természete és specifikus mivolta nem azonos
A lelki elemek közös tulajdonságai: qualitás és intensitás
Egynemű és sokféle, egydimensiójú és többdimensiójú qualitás-rendszerek
Az érzet- és érzelem-elemek megkülönböztető vonásai
Adalékok az érzet és érzelem történetéhez
A tiszta érzetek	51
A tiszta érzet fogalma
Az érzetek előállása. Az érzet-ingerek
Az érzetrendszerek physiologiai substratumai. Mechanikai és chemiai érzékek
A specifikus energia úgynevezett törvénye
Az érzetkülönbségek és a physiologiai ingerléskülönbségek párhúzamosságának törvénye
Az általános érzék érzetei	58
Az általános érzék fogalma és annak érzetrendszerei
Az általános érzékeszerv különböző részeinek tulajdonságai és különbségei
Közelebbi adatok az általános érzék négy qualitásrendszeréről
A hangérzetek	61
Egyszerű zörejérzetek
Hangérzetek
A hangérzetek rendszere
A szag- és ízérzetek	64
Szagérzetek
Szagosztályok. A szagingerek kölcsönös semlegesítése
Ízérzetek
A négy főqualitás
Az ízingerek keverése és megszüntetése
A fényérzetek	66
A szintelen érzetek
A szinérzetek
A szinek teltsége
A szinek világossága
Vonatkozások a szintelen és szines világosságérzetek közt
A fényérzetek háromdimensiójú rendszere
A négy főérzet
Vonatkozások érzet és inger közt a fényérzékre nézve
Kiegészítő szinek és szinelegyítések
A három alapszin
Következtetések az ideghártya photochemiai ingerlésére
Fény- és szin-contrastok
Physiologiai elméletek
Az egyszerű érzelmek	83
Az egyszerű érzelmek általános jellemzése
Érzéki érzelmek (az érzet érzelmi hangúlata)
Vonatkozások érzet- és érzelemváltozás közt
A qualitativ érzetváltozások befolyása az érzelemváltakozásra
Az érzetintensitás befolyása az érzelmekre
Az egyszerű érzelmek sokfélesége
Az érzelem három főirányzata
Példák az egyes alakokra
A három érzelemirány összefüggése a lelki folyamatok lefolyásával
Az érzelmek physiologiai kisérő-jelenségei
Különös vonatkozás az érlökésekhez
Az érlökéshatások physiologiai schémája
A lelki képletek
A lelki képletek fogalma és beosztása	97
"A lelki képlet" fogalmának meghatározása
A lelki képletek összetétele
Azok beosztása
Az intensiv képzetek	100
Az intensiv képzetek általános tulajdonságai. Az összeolvadás
Az intensiv összeolvadások átnézete az egyes érzékmezőkön
Intensiv hallóképzetek: az egyeshang
A teljes hangösszeolvadás föltételei
Az együtthangzás
A különbözeti hangok
A zörej
Elméletek a hangelemzésről és hangösszeolvadásról
A téri képzetek	108
Az extensiv képzetek általános fogalma. A téri képzetek különös ismertetőjegyei
A téri képzetek elemzésének lélektani feladata
A téri képzetek fajai
A téri tapintóképzetek	110
A tapintó-ingerek localisatiója. A qualtiativ helyi-jelek
A látó téri tapintó-képzeteinek előállása
A vak tapintó-érzéke
A vak téri képzeteinek elmélete
A tapintó-érzék térösszeolvadásainak általános jelleme
Összeolvadások emlékezetelemekkel
A maga mozgásának képzetei a látónál
Ugyanezen képzetek a vakonszületettnél
Az ösztest helyzetéről és mozgásáról való képzetek
Elméletek a téri tapintó-képzetek keletkezéséről
A téri látóképzetek	119
A látóképzetek általános jelleme
Annak általános tényezői
A látóképzet elemeinek kölcsönös orientálása	120
Localisatio a látómezőben
Localisatióélesség a látómező különböző régióiban. Direct és indirect látás
A szem mozgásai
A szemmozgások vonatkozása a localisatióhoz
Állandó irány- és nagyságcsalódások a látómezőben a szem mozgástörvényei következtében
Váltakozó irány- és nagyságcsalódások az önkényes mozgás általános érvényű tulajdonságai következtében
A téri nagyságok függetlensége a látómezőben az ideghártya-elemek sűrűségétől
A téri látás két tényező functiója. Az ideghártya helyi-jeleiről való föltevés szükségessége és azok tapasztalati kimutatása
A téri látás általános elmélete
A látóképzeteknek az érzékelő alanyhoz való orientálása	133
Orientálási pont a kétszemű látásnál. Az orientáló-vonal iránya
Az orientáló-vonal nagyságának képzete
A távol és közel megkülönböztetése
Különböző távolságú pontok felfogása
A binoculáris testi képzetek elmélete
A mélységképzetek váltakozó föltételei. A rögzítő vonalak befolyása
A binocularis kettősképek és a távolsági localisatio
Az elemek kölcsönös orientálása és az alanyhoz való orientálásuk közti vonatkozások	138
Az állva-látás
A látómező-felület
A mélység complex helyi-jelei és a binocularis parallaxis
A stereoskop
Monoculáris mélységképzetek. Az alkalmazkodás befolyása
A távlat elemei
Az elméletek átnézete
Az idői képzetek	143
Az idői képzetek általános föltételei
Az idői rend ismertető jegyei a téri renddel szemben
Az időképzetek alakjai és azok nyelvi jelölései
Az idői tapintóképzetek	145
A tapintó-készülékek mechanikai tulajdonnságainak vonatkozása az időképzetekhez
A rythmikus tapintó-mozgások
A tapintó-érzék ütemképzetei
Az idői hallóképzetek	148
A hallóérzék elősegítő tulajdonságai. Folytatólagos és megszaggatott rythmusok
Egyszerű tapintó-képzetek elemzése. Az érzetlefolyás befolyása azokra
A rythmikus időfelfogás változásai váltakozó objectiv föltételek révén
A rythmikus időképzetek subjecitv föltételei
Az idői képzetek általános föltételei	153
Az idői képzetek specifikus jellem
A belső nézőpont
Az idő örökös folyása és egydimensiójú mivolta
Az időképzetek általános elmélete. Az időjelek
Az idő geométriai érzékítése. Nativistikus és genetikus elméletek
Az összetett érzelmek	157
A kedélymozgalmak általánosságban
Az intensiv érzelemkapcsolatok jelleme
Érzelmi componensek és resultánsok: részleges és összérzelmek. Az érzelmi elemek összeszövődései
Magyarázat zenei együtthangzásokon
A közérzelem
A közérzelem physiologiai elméleteinek elégtelensége
Élvezet- és gyötrődés-érzelmek
Contrastérzelmek
Az aesthetikai elemi-érzelmek. Tetszés és nem tetszés
Intensiv és extensiv érzelmek
Az intensiv érzelmek: szín- és hangkapcsolatok
Az extensiv érzelmek: alakérzelmek és rythmikus érzelmek
Az összetett érzelmek lélektani elmélete
A kedélyállapot egységének elve
Az indúlatok	167
Az indúlatok fogalma
Az indúlatok elnevezései
Az indúlatok általános lefolyása
Physikai kisérő-jelenségek: kifejező-mozgások
A kifejező-mozgások osztályozása
Ezek symptomatikus jelentősége
Az érlökés- és lélekzés-mozgások változásai. Nyugodt, sthenikus és asthenikus, gyors és lassú indúlatok
A beidegzésváltozások összefüggése az indúlatok formális tulajdonságaival
Indúlaterősbűlés a physikai kisérő-jelenségek útján
Az indúlatok lélektani osztályozása
Az érzelemqualitás indúlatalakjai. Élvezet- és gyötrődésindúlatok, izgató és leverő, feszítő és feloldó indúlatok
A nyelv indúlatelnevezései
Az érzelem-intensitás indúlatalakjai: gyönge és erős indúlatok
Lefolyás-alakok: hirteleni, lassankint emelkedő, intermittáló indúlatok
Az érzelemqualitás uralkodó jelentősége az indúlatmegkülönböztetésre nézve
Az akaratfolyamatok	179
Vonatkozás az indúlatokhoz
Külső akaratcselekvények
Vonatkozás az érzelmekhez
Az akarat-motivumok
AZ akarat fejlődése. Ösztöncselekvények
Önkény- és választási-cselekvények
Döntés és elhatározás. A tevékenységérzelmek
Az indúlatok elgyöngűlése értelmi folyamatok útján
Belső akarat-cselekvények fejlődése
Regressiv fejlődések. Az akaratfolyamatok mechanizálása. A reflexmozgások czélszerű jelleme
Az akarat-elméletek birálata
Az akaratizgalmak idői lefolyása. A reactió-kisérletek. Sensoriális és muscularis reactio
Összetett reactio-folyamatok
A reactiók automatizálása
A reactiokisérletek általános jelentősége. Chronometrikus segédeszközök
A lelki képletek összefüggése
Tudat és figyelem	197
A tudat fogalma
Physiologiai föltételek
A lelki functiók localizálása az agyban
A tudatfolyamatok simultán és successiv összefüggése. A tudat fokai. A lelki folyamatok öntudatlanná-válása
Apperecptio és figyelem
A tudattartalmak tisztaságfokai
A figyelem és tudat terjedelme
Módszerek a momentán tudatállapot megvizsgálására
Módszerek a tudatterjedelem megvizsgálására
A percipiált tudattartalmak érzelmi hatásai
Appeceptio-érzelmek. Passiv és activ apperceptio
Kisérleti módszerek
A figyelem- és akaratfolyamatok összefüggése
Az alany és tárgy fogalmai
Az öntudat
Az alany- és tárgy-megkülönböztetés további fejlődése
A dualistikus hypothesisek birálata
Átmenet az egyes lelki kapcsolatfolyamatokra
Az associatiók (társúlások)	214
Az associatio fogalmának története
A közönségesen úgynevezett associatiók elemi associatio-folyamatok cimplex termékei
Az associativ elemi-folyamatok főalakjai
A simultán associatiók	218
Főalakok: assimilatiók és cimplicatiók
Az assimilatiók	218
Az assimilatiók általános jelleme
Halló-assimilatiók
Assimilatiók az intensiv érzelmi folyamatok körében
A tapintóérzék téri assimilatiói
Assimilátiók a látóképzeteknél
Az assimilatio-folyamatok lélektani elemzése
Azok egyes különbségei. Illusio
A complicátiók	224
A complicátiók tulajdonságai és főalakjai
A successiv associatiók	225
Összefüggés az assimilatiókkal
A successiv associatiók általános jelleme
A soronkénti associatio
Az érzéki újrafölismerési és megismerési folyamatok	226
Azok tulajdonságai és különbségei
A complicatiók befolyásának kisérleti megvizsgálása
Simultán folyamatok átváltozása successiv folyamatokká
Az újrafölismerési és megismerési folyamat különbségei
Az emlékezetfolyamatok	230
Előállása az újrafölismerés folyamatából
Az emlékezetfolyamatok összefüggése és általános jelentősége
Az emlékezetfolyamat fokai. Keverékalakok újrafölismerés és emlékezet közt
Az úgynevezett közvetett "associatio"
Emlékezések többszörös újrafölismerés és megismerés alapján
Az emlékezetfolyamatok elemei
Az összetett associatio-alakok osztályozása
Az emlékezetképzetek mivolta
Az emlékezőtehetség fogalma
Az apperceptio-kapcsolatok	236
Az apperceptio-kapcsolatok subjectiv tulajdonságai
Vonatkozás az associatiókhoz
Az apperceptio-kapcsolatok általános beosztása
Az egyeszerű apperceptio-functiók (Vonatkozás és összehasonlítás)	238
A vonatkozásfolyamat
Az összehasonlításfolyamat
Megegyezés és megkülönböztetés
Lelki elemek és képletek nagyságmeghatározása
A lelki és physikai nagyságmeghatározás különbségei
A lelki nagyságmérés módszerei
Inger- és különbségküszöb. A Weber-féle törvény
Közelebbi részletek a Weber-féle törvényről és bebizonyításának módszereiről
A lélektani contrastjelenségek. Összeműködése a physiologiai contrastjelenségekkel a látó-érzéknél
Másnemű contrastjelenségek
Contrast a benyomás és várakozás közt
Az összetett apperceptio-functiók (Synthesis és analysis)	246
Az összképzetek
A "képzelmi munkásság" lélektani elemzése
Az "értelmi munkásság" lélektana
A fogalmak lélektani jelleme
Képzelem és értelem, mint egyéni alkatok. A talentum
Szellemi állapotok	253
Az abnormis állapotok általános föltételei
Az elemek változásai
A képzetképletek változásai: hallucinatiók és illusiók
Az érzelem- és akaratfolyamatok eltérései: levertségi és rajongási állapotok
A tudat abnormitásai
Associatio- és apperceptio-változások
Az álom
A hypnosis
Vonatkozások az alvás és hypnosis közt
Az alvás, álom és hypnosis physiologiai elmélete
A szellemi fejlődések
Az állatok szellemi tulajdonságai	261
Általános megjegyzések az állatok szellemi fejlődéséről
Az állati fejlődés gyorsasága és egyoldalú functioirányzatok
Az állati instinctusok
Az instinctusok fejlődése
Az állatok genetikai viszonya az emberhez lélektani tekintetben
A lélektani határmegállapítások elégtelensége. Az instinctusok elmélete
A gyermek szellemi fejlődése	267
Az érzéki functiók kiképződése
A lelki elemek az egyéni fejlődésben
Téri képzetek keletkezése
Az idői képzetek fejlődése
Associátiók és apperceptiokapcsolatok
Az öntudat kifejlődése
Az akarat kifejlődése
A nyelv kifejlődése
A gyermek képzelmi munkássága
Értelmi functiók
A gyermeklélektan tévedései
A szellemi közösségek fejlődése	268
Különbségek az emberi és álalti közösségek közt
Az emberi közösségi alkotások
A nyelv	270
A tagbeszéd
A szólóbeszéd általános kifejlődése
Hangváltozás és jelentésváltozás
A szórend lélektani jelentősége
A mythosz	274
A személyesítő apperceptio
Annak általános fejlődési föltételei
Animismus és fétisismus
A természeti mythosz
Az erkölcs	278
Vonatkozások a mythoszhoz
A szokás jelentésváltozása
Elkülönödés a mythoszhoz
A szokás jelentésváltozása
Elkülönödés a szokásban, jogban és erkölcsiségben
Össztudat és összakarat
Kritikai megjegyzések
A szellemi causalitas és törvényei
A lélek fogalma	290
A causalitas általános elve
Az anyag, erő és erély fogalmai
A lélek, mint a lélektan segédfogalma
A substantiális lélekfogalom
A materialistikus és a spiritualistikus lélekfogalom
A lélek actualitas-fogalma
Az actualitas-fogalom tudományos kifejlődése
A test és lélek közti viszony problemája
A psycho-physikai párhuzamosság elve
Egy önálló lelki causalitas követelése
A lélektani vonatkozástörvények	299
A három általános vonatkozástörvény
A szellemi resultánsok törvénye
A teremtő synthesis elve
A szellemi erély növekedése és a physikai erély állandósága
A szellemi relatiók törvénye
A szellemi contrastok törvénye
A contrasttörvény viszonya a megelőző két törvényhez
A lélektani fejlődéstörvények	303
A három általános fejlődéstörvény
A szellemi növekedés törvénye
A czélok heterogoniájának törvénye
Az ellentétekben való fejlődés törvénye
Tárgymutató	307