A lélektan alaptanai

Tartalom

Bevezetés.
A psychologia fogalma. Feladata. Forrásai. Módszere.
A lelki élet fogalma. Önállósága. A testi és lelki jelenségek kapcsolata.
Az idegrendszer: Idegszálak és idegsejtek. Associatio- és projectio-rendszer. Az idegalkat. Individualitás. Az organisatio múlékony hatásának eredményei: alvás, álmodás, hypnotismus. Lelki betegségek 7-29
A LELKI JELENSÉGEK FŐBB CSOPORTJAI.
I. FEJEZET.
AZ ÉRZETEK.
Az érzetekről általában. Az érzet fogalma. Határozmányai. Az érzetek általános okai. Az érzet-ingerek. A specifikus érzék-energia. Wundt álláspontja 30-35
Az érzetek intensitása. Az érzet-inger nagysága és az érzet intensitása közti viszony. E viszony meghatározásának nehézségei. Az ú. n. psychophysikai alaptörvény. Alkalmazása. Az érzékenység és fogékonyság 36-41
Az érzet qualitása. Egyforma és különféle érzetek. Az érzet-minőség különféleségének okai. Az érzetek osztályozása. Az érzék-érzetek. Az érzéki szervek szerkezeti viszonyai. Az idegszálak functionalis különbözetlensége 41-47
Az érzet-hangulat. Mibenléte. A hangulat keletkezésének föltételei : az intensitás, minőség, kapcsolat, vonatkozás, analógia. Az érzet-hangulat formái: az érzéki ösztön, vágy, hajlam, ragaszkodás, szokás. Az érzet-hangulat functiói. Mozgás-folyamatok. Reflex-mozgások.
Formáik 47-64
II. FEJEZET.
A KÉPZETEK.
A képzetekről általában. A képzet fogalma. Határozmányai. Értelmezésök az érzetek alapján 65
A képzetek minősége. Objectiv és subjectiv képzetek. A képzetek főalakjai Wundt szerint. Az érzék-képzetek. Az általános érzék képzetei. Tér- és időképzet. A látás és hallás képzetei. A szaglás és ízlés. Complex képzetek. Általános képzetek vagy közképek. Subjectiv képzetek : Emlékképek, költői képek, phantasmák. Hallucinatiók. Illusiók. Álomképek 66-93
III. FEJEZET.
A KÉPZETEK INTENSITÁSA.
A tudat.
A tudat fogalma. A tudat kibontakozása. Feltételei. Physiologiai és psychologiai tényezői. A tudat egysége 94- 97
A tudat tartama és térfogata. Figyelem. Perceptio és apperceptio. Az apperceptio minőségének feltételei. Accomodatio és adaptatio. Meglepetés 97-102
A tudat-élet további jelenségei A képzetek váltakozása. E váltakozás feltételei: külső és belső okok. A külső érzéki benyomások appercipiálása. Physiologiai idő. Reactio-kisérletek 102-107
A képzetek összekapcsolódása és elemeikre újra szétbomlásuk. Reproductio és associatio. A reproductio elmélete. Az associatio ú. n. alaptörvényeinek analysise. A functionalis dispositio elmélete. Az emlékezet időmérő functiója 107-116
Az associatio elmélete. Psychologiai associatio. Formái: a simultan és successiv associatio. A logikai associatio. Az apperceptiv kapcsolatok formái: analytikus, synthetikus és analyt-synthetikus apperceptio. Ez utóbbi, mint a discursiv gondolkodás főeszköze. Functiója: a fogalomalkotás és itélés 116-128
IV. FEJEZET.
A KÉPZET-HANGULAT.
A képzet-hangulat értelmezése. Természetének általános vonásai. Keletkezésének feltételei 129-130
A képzet-hangulat formái. Az érzelmek. Indulatok. Vágyak. Hajlam és szenvedély 130-131
Az érzelem értelmezése. Formái. Az aesthetikai érzelem. Az értelmi, erkölcsi, vallási, társadalmi érzelmek. Lelkiismeret. Önzés. Önzetlenség 131-134
Az indulat fogalma. Keletkezésének értelmezése. Lekötő és feloldó indulatok. Hatásuk a szervezetre 135-139
A vágy. Fogalma. Mozzanatai. A vágy alapformája: a vágyakozás 139-140
A hajlam és szenvedély. Nyilvánulataik és psychologiai kifejlődésök. A hajlam és szenvedély mint az apperceptio folyamatának eredményeid 140
A képlet-hangulat functiói. Mozgás-tünemények. Az önkénytelen és önkénytes mozgások formái. Tudattalan és tudatos mozgások 141-142
Kifejező mozgások. Értelmezések. Wundt felosztási princípiumai. A direct innervatio-változás elve. Az analóg érzetek associatiójának elve. Az érzék-képzetek és bizonyos mozgások között constatálható vonatkozás elve. A gondolatok kifejezése. A mimikai nyelv. Beszéd. A phrenologia és physiognomia 142-151
Az önkényles mozgások. Characteristikus tulajdonságaik. Psychologiai és mechanikai okság. Az akarat. Értelmezése. Functiója. Indeterminismus. Physiologiai determinismus. Az akarat kettős determinatiója. Szabadakarat. Ethikai akarat. Character. Felelősség és beszámítás. Értelmök és alkalmazásuk 151 - 163
V. FEJEZET.
REFLEXIÓK ÉS ELMÉLETEK.
1. Reflexiók.
A psychogenesis tényei a lelki élet fejlődésére vonatkozólag. A gyermek érzéki és lelki életének periódusai. Jellemző vonásaik. Szervi érzetek összehalmozzása mint a lelki élet kezdete. Az összes érzékek functióba lépése. Az öntudat kibontakozása. Beszéd. Az értelmi functiók kezdete.
Abnormitások a lelki életben. Okaik. A subcorticalis góczpontok zavartalan functiója. A fehérállomány megbetegedésének következményei.
A nép-lélek fejlődési stadiumai. A néplélektan feladata.
A társadalmi élet fejlődésének phasisai. A társadalmi bajok, socialis és egyéb mozgalmak párhuzamban állanak az egyes egyén lelkületében végbemenő változásokkal 164
2. Elméletek.
A materialismus és főbb érvei. A spiritualismus és argumentumai.
Wundt elmélete a szellemi causalitásról és törvényeiről.
Megjegyzések az ismertetett elméletekre. A materialismus és spiritualismus, mint a substantiális lélek-fogalomnak két formája, nem alkalmas elméletek a lélektani problémák megoldására. A test és lélek közti viszony mint érthetetlen és értelmezhetetlen kérdés e
rendszerekben.
A kifejlődési elmélet. Leibniz elmélete. A természetes kölcsönhatás. Az alkalmi okok felvétele 174-184.
Wundt elmélete ellentétben a materialistikus és spiritualistikus elmélettel. Az actualitás fogalma. Elégtelensége. A causalitás törvényei. Birálatok.
A szellemi causalitás egyetemes törvényei: Az individualitáshoz kötött fejlődés törvénye. A folyamatokban való fejlődés törvénye. Az akaratfolyamatok törvénye: az akarat kettős determinatiójának a törvénye. Az érzet- és képzetfolyamatok törvénye : az associatio
törvénye 185-196
Befejezés.
A psychologia különböző feldolgozása. E feldolgozás fejlődéstörténete. Orvostani psychologia. Speculativ és empirikus psychologia. Spiritualistikus és materialistikus (sensualistikus) lélektan. Különböző irányzatoké 197-201
Irodalom 202-208

Témakörök