A lélekdoki

Előszó

2015. január 19-től 25-ig tartó hét
Sauveur óvatosan nyitotta ki a váróhelyiség ajtaját. Ha az emberek előzetesen nem értesültek a dologról, általában meglepett mozdulatot tettek, amikor megpillantották.
- Madame Dutilleux?
Madame Dutilleux szeme kikerekedett, Margaux pedig lesütötte az övét.
- Időpontot kértek hozzám. Sauveur Saint-Yves vagyok. Erre parancsoljanak!
Sauveur az ajtó túloldalán lévő rendelője felé mutatott, és hátrébb lépett. Madame Dutilleux - negyvenes, törékeny nő szűk farmerben - szorosabbra húzta bőrkabátja övét, ahogy elment előtte. A tizennégy éves Margaux pufikabátjába burkolózva, vagy inkább abba rejtőzve követte, gyapjúsálja és hosszú haja lebegett utána.
Sauveur minden jelzést vett, amit a testek küldtek felé, különösen a legelső találkozásnak ebben a felfokozott pillanatában. Amint Margaux és az édesanyja néhány lépéssel behatolt a területére, máris érezte az egyikből sugárzó ellenségességet és a másik bizalmatlanságát.
- Hova üljünk? - kérdezte nyeglén Margaux.
- Ahová tetszik Csak a székemet hagyják meg nekem. Vissza

Fülszöveg

Jó reklám-pegy pszichológusnak, P^^úg]|||ívják, „Megváltó"?
Sauveur Saint-Yves magánrendelőjében egymásnak adják az emberek a kilincset. Persze aki először jön, bizony meghökken, amikor a 190 cm magas, csupa izom, sokkal inkább NBA-kosarasnak, mint a pszichológia doktorának tűnő fekete férfi ajtót nyit neki.
A sok depressziós, fóbiás, anorexiás, álmatlanságban vagy egyéb kórban szenvedő páciens között azonban a férfinak nemigen jut ideje a saját életére. Sokszor még a nyolcéves kisfiára sem, akit egyedül nevel. A gyakran magányos Lazare ezért délutánonként a rendelő ajtaja mögött kucorogva hallgatózik, és izgalmas szappanoperaként kíséri figyelemmel a páciensek életének alakulását: az önvagdosó Margaux-ét, az iskolafóbiás Elláét, a kilencévesen is még bepisilő Cyrille-ét, a hiperaktív Blandine-ét és a többiekét, akiken az apja segíteni igyekszik.
De még ennek az oly népszerű „megváltónak" is vannak ellenségei? Ki ólálkodik a házuk körül, ki küldözget fenyegető, névtelen leveleket? És miért nem beszél soha Sauveur a fiának az autóbalesetben meghalt édesanyjáról?
Egy újabb vérbeli MAM-regény, tele élettel, humorral, gyengédséggel - és hörcsöggel. Ápold vele a lelked!
„Briliánsán megrajzolt karakterek, üde humorba csomagolt súlyos témák. Marie-Aude Muraiinak sokadszorra is sikerült elvarázsolnia!"
- Jumax, Babelio
Szereted a Vörös pöttyös könyveket ? Vidd haza nyugodtan! Tetszeni fog. Vissza