Fülszöveg
A kanadai Krónika című irodalmi, történelmi és művészeti szemle 1992 decemberi számában Fáy István, kiváló magyar esztéta tollából Totth Jenő költészetéről méltatás jelent meg. Ebből a következőket idézzük:
"A Canberrában, Ausztrália fővárosában élő Totth Jenőt, a nagyrabecsült költőt, igaz magyart és a mediterrán kultúra nagy tudósát mutatom be az olvasónak. 1923-ban született Budapesten, régi kálvinista családból. Gimnáziumi tanulmányait a Lónyay utcai Református Főgimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultásán abszolvált 1947-ben. A háború utáni helyzet reménytelenségét látva kivándorolt családjával és 1950 óta a déli szigetkontinensen él. Két éve szerződése után tudta csak folytatni tanulmányait, mikor az University of Western Australia hallgatója lett, s megszerezte a B. A. majd M. A. fokozatot. Ettől kezdve néhány éven át a Perth-i, majd a Canberra-i egyetemen adminisztrátora, végül ókori történelmet tanít az Ausztralian National University-n....
Tovább
Fülszöveg
A kanadai Krónika című irodalmi, történelmi és művészeti szemle 1992 decemberi számában Fáy István, kiváló magyar esztéta tollából Totth Jenő költészetéről méltatás jelent meg. Ebből a következőket idézzük:
"A Canberrában, Ausztrália fővárosában élő Totth Jenőt, a nagyrabecsült költőt, igaz magyart és a mediterrán kultúra nagy tudósát mutatom be az olvasónak. 1923-ban született Budapesten, régi kálvinista családból. Gimnáziumi tanulmányait a Lónyay utcai Református Főgimnáziumban végezte, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi fakultásán abszolvált 1947-ben. A háború utáni helyzet reménytelenségét látva kivándorolt családjával és 1950 óta a déli szigetkontinensen él. Két éve szerződése után tudta csak folytatni tanulmányait, mikor az University of Western Australia hallgatója lett, s megszerezte a B. A. majd M. A. fokozatot. Ettől kezdve néhány éven át a Perth-i, majd a Canberra-i egyetemen adminisztrátora, végül ókori történelmet tanít az Ausztralian National University-n.
Évtizedek óta kimagasló és önzetlen munkása minden magyar ügynek és ezek között is elsősorban a cserkészmozgalomnak, mert ebben látja az anyanyelv és a magyarságtudat átmentésének egyetlen lehetőségét a második és harmadik nemzedék számára. Számos magyar lapban publikált az utolsó évtizedek alatt és hosszú időn át a helyi magyar rádió irodalmi szerkesztője volt. Irodalmi estjei mindig nagy sikert jelentettek, annál is inkább, mert több költeményét megzenésítették.
Poézise, már csak tudományos munkásságának befolyása alatt is, a klasszikus hagyományokat követi. Nem mondanivalójában, hanem formaművészetében. Hallása és ennek következtében jambikus verselése hibátlan. Tematikája igen sokoldalú, de elsősorban hazánk sorsával foglalkozik és az így kialakult impressziók alapján versei "moll" hangú, elégikus tónusúak... emberi magatartását a tudós szerénysége és igényessége jellemzi..."
Eddig négy kötetet került az olvasók kezébe. A másodikat, "Ferihegyi feltámadás" cím alatt, 1992-ben történt hazalátogatása után írta.
Vissza