Előszó
Részlet a műből:
" Reggel kilenc óra lehetett, amikor a Kalakaua Avenue sarkán megállottam az egyik üres telken levő benzinkút előtt, hogy megtöltessem a kocsimat.
Hiába dudáltam, a kútmester...
Tovább
Előszó
Részlet a műből:
" Reggel kilenc óra lehetett, amikor a Kalakaua Avenue sarkán megállottam az egyik üres telken levő benzinkút előtt, hogy megtöltessem a kocsimat.
Hiába dudáltam, a kútmester nem volt a közelben. Bizonyosan megint beugrott egy kis tracsra a kínai lány virágüzletébe. Már többször megtörtént, hogy Ralphot, ezt a nagy darab, veres-szőke ír fiút, aki különben bajnoki rangban lévő base-balljátékos volt, dudaszóval kellett előcsalogatni a virágüzlet óriás páfrányainak árnyékából.
Nem volt sietős a dolgom, félbehagytam a dudálást. Az emberi élet boldog kis pillanatainak mindig nagy megértője voltam, még akkor is, ha némi rendbontással járnak. A gyümölcspiac, ahova igyekeztem, nem szalad el a helyéről, igazán ráérek öt-tíz percet várni. Még jól is esik ez a kis semmittevés itt a volán mellett. Ralph különben is barátom. Hadd szorongassa a gazember azt a pötty ferdeszemű kínai lányt. Fogadjunk, megint összekarmolt képpel fog megjelenni.
Unottan néztem körül a hatalmas üres telken, amelyet mindenütt szép rendesen felhengerelt kavics borított. Ezek az üres telkek mind egyformák.
Gyorsan gyökeret vernek rajtuk a benzinkútak és egyéb kisebb amerikai stílusú üzletek, a cukorillatot lehelő candy-store-ok, drogériák, a sportfelszerelések, hamisított antik tárgyak, indián korsók, szőttesek, tollas fejdíszek boltjai, valamint az egymással versenyző számtalan beauty-szalón, - ezek mind úgy tenyésznek itt, mint a trópusi homokpusztán a kaktuszok. Ennek az üres teleknek az egyik végén például golfpálya van, persze mindössze ötven lépés hosszú és talán húsz lépés széles. Elkerített hely, kasírozott kis sziklákkal, műpatakkal és egy-egy "kies" ponton pihenő padokkal, mintha bizony a sok gyaloglástól el lehetnek fáradni ezen a szűkre szabott helyen. A pázsitot a deszkapadlóra feszített zöld posztó helyettesíti, amelynek színét erősen megvette a napfény. Tizenöt cent a belépődíj, ennek fejében a sport rajongója két teljes óráig kergetheti egyik lyukból a másikba a kis fehér labdát, topoghat, foroghat a zsákvászonnal behúzott, nyikorgó deszkapadlókon, melyek hegyi ösvényt jelentenek.
Vissza