A titokzatos emberi lélek | |
A pszichológia tudománya | 18 |
Hogyan született a pszichológia? | 18 |
Tudomány-e a pszichológia? | 18 |
Merre tart a pszichológia? | 19 |
Mi a normális? | 20 |
Hogyan állapítjuk meg, hogy mi normális és mi nem? | 20 |
Lételeme-e az embernek a vallás? | 20 |
Ellentétbe kerülhet-e a pszichoterápia a vallással? | 21 |
Történetek a tudattalanból | 22 |
Mi a mítosz? | 22 |
Hogyan hatnak a régi mítoszok? | 22 |
Van-e összefüggés az ősi mítoszok és az elmebetegségek között? | 23 |
Hogyan kapcsolódik a mítosz és a legenda a társadalomhoz? | 23 |
Hősök és kutatások | 24 |
Túlhaladottá válnak-e a mítoszok? | 24 |
Mire valók a tündérmesék? | 24 |
Hogy állunk a női mítoszokkal? | 24 |
Esettanulmány: Egy király álomvilága | 25 |
Modern nézetek a nemekről | 26 |
Változtak-e az idők során a nemekkel szembeni elvárások? | 26 |
Kellenek-e azonos nemű barátok a lelki fejlődéshez? | 26 |
Vannak-e hasonlóságok a férfiak és a nők között? | 27 |
Így változtunk | 28 |
Hogyan változtatta meg világlátásunkat a televízió? | 28 |
Hogyan hat az agyra a zene? | 28 |
Hogyan hat a tévé a gyermekekre? | 29 |
Ember a háborúban | 30 |
Mindig harcban álltak egymással az emberek? | 30 |
Változott-e háború? | 30 |
Okozhat-e a háború elmebajt? | 30 |
Magányosan a tömegben | 32 |
Mindennapos probléma-e az elidegenedés? | 32 |
Egyedülálló-e mindenki, aki elidegenedett? | 32 |
Vezethetnek-e elidegenedéshez gazdasági vagy szociális tényezők? | 32 |
Elidegenedettebbek lettek-e újabban az emberek? | 32 |
Gyógyítható-e az elidegenedés? | 33 |
Mi a különbség elidegenedettség és magányosság között? | 33 |
A rémülettől az együttérzésig | 34 |
Mivel gyógyították régen az elmebetegségeket? | 34 |
Mióta nem számít bűnnek az elmebaj? | 34 |
Ki teremtett rendet a mentális zavarok között? | 35 |
Az összhang keresése | 36 |
Hogyan befolyásolja a pszichoterápia az önismeretet? | 36 |
Rávehet-e bennünket erkölcstelenségre a hipnotizőr? | 36 |
Vannak-e különösen könnyen hipnotizálható emberek? | 36 |
Esettanulmány:"Anna O." és a pszichoanalízis születése | 37 |
Fokozatok és mértékek | 38 |
Miben különbözik a pszichológus a pszichiátertől és a pszichoterapeutától? | 38 |
Melyek az elmebetegség jelei? | 38 |
Mi a különbség a neurózis és a pszichózis között? | 39 |
Próbáljon-e az ember megszabadulni bűntudatától? | 39 |
Lehet-e az ember a saját pszichoterapeutája? | 39 |
Az elmezavarok osztályozása | 40 |
Pszichoterápia kívülről és belülről | 42 |
Miből áll a freudi terápia? | 42 |
Mi történik az analízis során? | 42 |
Megtanulható-e a lelki egészség? | 43 |
Miből állapítható meg, hogy használ-e a terápia? | 43 |
A szkizofrénia félelmetes világa | 44 |
Mi a szkizofrénia? | 44 |
Ki válhat szkizofrénné? | 44 |
Mi okozza a szkizofréniát? | 44 |
Melyek a betegség korai jelei? | 44 |
Hogyan kezelik a szkizofréniát? | 45 |
Mikor cselekszünk helyesen? | 46 |
Szabad-e emberen alkalmazni kipróbálatlan gyógymódokat? | 46 |
Szabad-e férevezetni a kísérlet résztvevőit a kísérlet felől? | 46 |
Földeríthető-e a pszichológiai vizsgálatokban elkövetett csalás? | 47 |
A bűnözés rejtélye | 48 |
Minden bűnöző lelki beteg? | 48 |
Mi jellemzi a pszichopatát? | 48 |
A bűnöző lesz vagy születik? | 48 |
Mi indítja erőszakra a tömeget? | 48 |
Miért nem segít minden ember a rászulókon? | 49 |
A manipulátorok | 50 |
Mi a különbség a propaganda és az agymosás között? | 50 |
Lehet-e irányítani az embereket az elmeműködésre ható szerekkel? | 50 |
Mi az a Stockholm-szindróma? | 50 |
Esettanulmány: A szektavezér, aki a halál hírnöke lett | 51 |
A szellem az anyag felett | 52 |
Javíthatnak-e közérzetünkön az agyról szerzett új ismeretek? | 52 |
Mi a meditáció? | 52 |
Gyógyíthat-e a meditáció? | 52 |
Van-e köze a New Age-mozgalomnak a pszichológushoz? | 53 |
Lehet-e mágikus rítusokkal gyógyítani? | 53 |
Lehet-e ölni a fekete mágiával? | 53 |
A babona gyökerei | 54 |
Mi a babona? | 54 |
Mitől lesz babonás az ember? | 54 |
Miért tartják a 13-as számot szerencsétlennek? | 55 |
Lehet-e hasznos a babona? | 55 |
Irányító erőkbe vetett hit | 56 |
Befolyásolják-e az ember életét a csillagok és a bolygók? | 56 |
Mit mondanak az asztrológiai jelek a személyiségről? | 56 |
Miért népszerű az asztrológia? | 56 |
Van-e haszna az asztralógiának? | 56 |
Van-e a csillagjóslásnak pszichológiai kockázata? | 57 |
Az ESP-től az ufóig | 58 |
Földeríthetők-e, befolyásolhatók-e távoli események az érzékeken túli jelenségek révén? | 58 |
Miért hisznek oly sokan az érzékeken túli észlelés lehetőségében? | 58 |
Hihető-e, hogy a médiumok meg tudják jósolni a jövőt? | 58 |
Mivel magyarázhatók az ufókról szóló beszámolók? | 59 |
Az agy felépítése és működése | |
Páratlan adottságunk: az agykéreg | 62 |
Mi az egyedi az emberi agyban? | 62 |
Miért hívják az agy egyes részeit hüllő-, ill. emlősagynak? | 62 |
Mi a tudat? | 63 |
Az agy fejlődésének kulcslépései | 64 |
Hogyan kezdődik az agy kialakulása? | 64 |
Mikor kezd a magzati agy a kifejlett agyar hasonlítani? | 64 |
Mikor van legtöbb agysejtünk? | 64 |
Miért fejjel előre jön világra a legtöbb csecsemő? | 65 |
Folytonosan változó hálózatok | 66 |
Milyen sejtek vannak az agyban, és milyen feladatot látnak el? | 66 |
Mi szükség van az idegsejtek közti "ragasztóanyagra"? | 66 |
Mi az a szürkeállomány? | 67 |
Hogyan kommunikálnak az idegsejtek? | 67 |
Felborulhat-e az ingerületátvivő anyagok egyensúlyba? | 67 |
Az agy vizsgálatának legújabb módszerei | 68 |
Hogyan teszik láthatóvá a működő agyat? | 68 |
Milyen hatással van az öregedés az agyra? | 68 |
Van-e különbség a férfiak és a nők agya között? | 69 |
A jobb és a bal egyensúlya | 70 |
Miért oszlik két részre az agy? | 70 |
Két agyfélteke- két külön agy? | 70 |
Mitől lesz az ember jobb vagy balkezes? | 70 |
Milyen érzés balkezesnek lenni egy jobbkezes világban? | 71 |
Képesek-e egyesek mindkét kezüket egyformán júl használni? | 71 |
Kölcsönhatás az agyféltekék között | 72 |
Melyek a két agyfélteke speciális képességei? | 72 |
Fontosabb-e az egyik agyfélteke, mint a másik? | 72 |
Van-e mindegyik agylebenynek sajátos feladata? | 72 |
Hogyan működnek együtt a lebenyek? | 73 |
Különleges működések nyomában | 74 |
Hol vannak a beszélőközpontok? | 74 |
Mi történik a homloklebenyek károsodásakor? | 74 |
Mi ez neglekt szindróma? | 74 |
Miért nem ismerik föl némelyek ismerőseiket? | 74 |
Hogyan jön létre a "dájú vu" jelenség? | 74 |
Esettanulmány: Egy ember, akiben összetört a világ | 75 |
Az agy "agya" | 76 |
Biológiai ciklusok, biológiai órák | 78 |
Mik a biológiai ritmusok? | 78 |
Mit számít az, hogy a ciklusok egyéneként különbözők? | 78 |
Mi a közös az állandó alvásban és a kényszeres alvásban? | 78 |
Kiölheti-e a szexuális vágyat a fejre mért ütés? | 78 |
A hipotalamusz a "főnök"? | 79 |
A szervezet hőszabályozása | 80 |
Mi köze az agynak a testhőmérséklethez? | 80 |
Hogyan befolyásolja a láz az agy hőszabályozását? | 80 |
Segít-e az agy alkalmazkodni a nagy hideghez? | 80 |
Esettanulmány: III. György rejtélyes betegsége | 81 |
Az elme tápláléka | 82 |
Mivel táplálkozik az agy? | 82 |
Fontos-e az agynak a kiegyensúlyozott étrend? | 82 |
Mi az vér-agy-gát? | 82 |
Van-e étvágyszabályozó központ az agyban? | 83 |
Szabályozza-e az agy a szomjúságot? | 83 |
Irányítás nélkül is rászoknának-e a gyerekek a helyes étrendre? | 83 |
Okozhat-e elmezavart a vitaminhiány? | 83 |
Érzelmeink kapcsolótáblája | 84 |
Lehet-e szív az érzelmek központja? | 84 |
Vajon a limbikus rendszer irányítja-e viselkedésünket? | 84 |
Mi történeik a limbikus rendszer zavara esetén? | 84 |
Idegek: az agy "nyúlványai" | 86 |
Mi az idegrendszer feladata? | 86 |
Hány idegrendszerünk van? | 86 |
Igényli-e idegrendszerünk a tudatos irányítást? | 87 |
Hogyan vesszük fel a ceruzát? | 87 |
Átveheti-e a tudatos agy a vegetatív idegrendszer irányítását? | 87 |
Akció, reakció, egyensúly | 88 |
Meg tudnak-e nyugtatni bennünket az idegeink? | 88 |
Gondolkodik-e a gerincvelő? | 88 |
Mi történik, ha megsérül a gerincvelő? | 88 |
Melyik a legérzékenyebb testrész? | 88 |
Esettanulmány: Stephen Hawking: az értelem diadala | 89 |
A fájdalom szubjektív természete | 90 |
Mi a fájdalom? | 90 |
Hogyan reagálunk a fájdalomra? | 90 |
Létezik-e többféle fájdalom? | 90 |
Hogyan érezzük a fájdalmat? | 90 |
Létezik-e fájdalomérző központ az agyban? | 90 |
Képzelt vagy valóságos fájdalom? | 91 |
Mit mond a fájdalom kapuelmélete? | 91 |
A makacs fájdalom pokla | 92 |
Mi okozza az idült fájdalmat? | 92 |
Hogyan viseljük az idült fájdalmat? | 92 |
Hogyan kapcsoljuk ki a szervezet a fájdalmat? | 93 |
Hogyan hatnak a fájdalomcsillapítók és az érzéstelenítők? | 93 |
Az izomeredetű fejfájástól a migrénig | 94 |
Hogyan okoz fejfájást az izomfeszülés? | 94 |
Mi az a koponyaűri fájdalom? | 94 |
Mi az a migrén? | 94 |
Mi az oka a migrénrohamoknak? | 94 |
Kiknél fordul elő a migrén? | 95 |
Mi váltja ki a migrénes fejfájást? | 95 |
Gyógyítható-e a migrén? | 95 |
Alvási mintázatok | 96 |
Alszik-e az agy? | 96 |
Miért nevezik az alvás bizonyos típusát paradox alvásnak? | 96 |
Alapvetően különböző-e a REM és a nem REM alvás? | 96 |
Miért van szükségünk alvásra? | 97 |
Hogyan alszik el testünk? | 97 |
Az alvásigény megváltozása | 98 |
Mennyi alvásra van szükségünk? | 98 |
Természetes állapotunk az alvás? | 98 |
Változik-e a korral az alvásigény? | 99 |
Mi történik, ha összeütközésbe kerül a munka és az alvás? | 99 |
Alvajárás és álmatlanság | 100 |
Mi okozza az alvajárást? | 100 |
Szabad-e felrázni az alvajárót? | 100 |
Vannak-e olyanok, akik alvás közben nem kapnak levegőt? | 100 |
Lehet-e az álmosság kóros? | 100 |
Mitől lesz valaki rossz alvó? | 101 |
Segítenek-e az álmatlanságon az altatók? | 101 |
Az álmok csodálatos világa | 102 |
Mi az álom? | 102 |
Miért nehéz felidézni az álmokat? | 102 |
Tudjuk-e szabályozni álmainkat? | 102 |
Miért érdemes naplót vezetni az álmokról? | 103 |
Sugallhatnak-e az álmok értékes ötleteket és megoldásokat? | 103 |
A tudattalan rejtelmei | 104 |
Mikor jelentkeznek a rémálmok? | 104 |
Lehet-e az álom a jövő előhírnöke? | 105 |
Látnak-e álmot a világtalanok? | 105 |
Az agy és a számítógép | 106 |
Hasonlít-e egymáshoz az agy és a számítógép? | 106 |
Felülmúlja-e az agy szerveződése a számítógépet? | 106 |
Miben hasonlít a mesterséges intelligencia az emberi agyhoz? | 107 |
Képes-e a számítógép tapasztalás útján tanulni? | 107 |
Az agy eredendő felsőbbrendűsége | 108 |
Segít-e a számítógép az agy megértésében? | 108 |
Miért lehet legyőzni a sakkozó számítógépet? | 108 |
Segít-e az agy működésének megismerése a számítógépek továbbfejlesztésében? | 108 |
Miért javítja magát könnyebben az agy, mint a számítógép? | 109 |
Hogyan kapcsolódnak az érzelmek a gondolkodáshoz? | 109 |
Bámulatos érzékszerveink | |
Látás és látomások | 112 |
Láthatunk-e nem létező dolgokat? | 112 |
Melyik a legkülönösebb hallucináció? | 113 |
Vannak-e az átlagembernek látomásai? | 113 |
A látás "áramköre" | 114 |
Mivel látunk? | 114 |
Hogyan ismerjük fel, amit látunk? | 114 |
Olyan-e a világ, amilyennek látjuk? | 114 |
Hogyan lehet megtalálni a fehér tehenet a hóviharban? | 114 |
A szem csodálatos receptorai | 116 |
Mennyi fény kell a látáshoz? | 116 |
Hogyan alkalmozkodik a szem a sötéthez? | 116 |
Miért látjuk jobban éjjel a tárgyakat? | 116 |
Élesebb lesz-e a látása annak, aki sok sárgarépát eszik? | 116 |
Hogyan érzékeljük a színeket? | 117 |
Káprázatos színeink | 118 |
Miért látunk néha ott is színt, ahol nincs? | 118 |
Mindannyian ugyanazokat a színeket látjuk? | 118 |
Befolyásolják-e a színek a hangulatunkat? | 118 |
Hogyan befolyásolja a szín a termékek eladását? | 118 |
Mi a színvakság? | 119 |
Van-e összefüggés a színvakság és a nem között? | 119 |
Két szemmel, három dimenzióban | 120 |
Miért jobb két szem mint egy? | 120 |
Mi a térhatású képek titka? | 120 |
Mindenkinek van térlátása? | 120 |
Veleszületett adottság-e a mélységészlelés? | 120 |
Lehet-e szemmel érzékelni a távolságot? | 121 |
Alakzatok, rejtvények, érzékcsalódások | 122 |
Mindig hihetünk-e szemünknek? | 122 |
Mi az az optikai csalódás? | 122 |
Vannak-e különösen becsapós formák? | 122 |
Miért látjuk visszafelé futni a tájat a vonat megállása után? | 123 |
Miként használja ki a természet az optikai csalódásokat? | 123 |
A média rejtelmei | 124 |
Milyen optikai csalódást keltenek az újságfotók? | 124 |
Rontja-e a tévé a látást? | 124 |
A televízió is optikai csalódás? | 124 |
Hogyan jelenítik meg a filmesek a lehetetlent? | 125 |
Egyéb kulisszatitkok | 125 |
A vakok világa | 126 |
Lehet-e vak az ember ha a szeme ép? | 126 |
Rontja-e a látást a stressz? | 127 |
Befolyásolja-e a vakság a személyiséget? | 127 |
Kifinomultabb-e a vakok többi érzékszerve, mint a látóké? | 127 |
Mi történik akkor, ha egy vakon született ember később látó lesz? | 127 |
Származhat-e hátrány abból, ha egy vak újra lát? | 127 |
A hangok érzékelése | 128 |
Hogyan különbözteti meg az agy a hangokat? | 128 |
Mikor kezdünk hallani? | 128 |
Miért gyönyörködtet a zene? | 129 |
Mi a különbség az abszolút hallásúak és a botfülűek között? | 129 |
Mi az a koktélparti-jelenség? | 129 |
Áttörés a csend falán | 130 |
Romlik-e a hallás a korral? | 130 |
Öröklődhet-e a süketség? | 130 |
Mi a különbség a nagyothallás és a teljes süketség között? | 130 |
Miként boldogul a hallássérült a hallók világában? | 130 |
Lehetséges lesz-e valaha hallóvá tenni a súlyos hallássérülteket? | 131 |
Kényes egyensúlyérzékünk | 132 |
Mi a fül szerepe az egyensúly fenntartásában? | 132 |
Mi okozhat állandó szédülést? | 132 |
Úgy szédülnek-e az űrbetegek, mint a tengeri betegek? | 133 |
Emlékeznek-e az izmok? | 133 |
Lehet-e az egyensúlyérzék öröklötten jobb? | 133 |
Az ismeretlen testérzékelés | 134 |
Létezik-e hatodik érzék? | 134 |
Hol található a propriocepció a testünkben? | 134 |
Függ-e a helyzetérzékelés a kortól vagy az egészségügyi állapottól? | 134 |
Esettanulmány: Agnes de Mille diadala | 135 |
Az érintés hatalma | 136 |
Szükségünk van-e az érintésre? | 136 |
Miért a tapintás a "legősibb érzék"? | 136 |
Létezik-e nyomásérzékelés? | 137 |
Mit értünk még a tapintás révén a nyomáson kívül? | 137 |
Miért reagálunk annyira eltérően a csiklandozásra? | 137 |
Gyógyít-e az érintés? | 137 |
Valódi és képzelt érzetek | 138 |
Érzékenyebbek-e az érintésre egyes testfelületek? | 137 |
Miért érzik a betegek elveszített végtagjukat? | 138 |
Fejleszthető-e a tapintás érzéke? | 139 |
Egyformán szereti-e mindenki, ha megérintik? | 139 |
Vannak-e az érintésnek szabályai? | 139 |
Tudnivalók a szaglásról | 140 |
Hogyan érzékeli az agy a szagokat? | 140 |
Szükség van-e a szaglásra? | 140 |
Mennyire érzékeny az orr? | 140 |
Változhat-e a szaglás? | 140 |
Hányféle szagot tudunk megkülönböztetni? | 141 |
Jobb-e a nők orra a férfiakénál? | 141 |
Életszagú tapasztalatok | 142 |
Hozzá lehet-e szokni a szagokhoz? | 142 |
Befolyásolják-e az illatok a viselkedést? | 142 |
Van-e betegségeknek szaguk? | 142 |
Miért ébresztenek az illatok bensőséges emlékeket? | 143 |
Meg lehet-e szeretni az ízeket? | 143 |
Milyen éles az ízérzés? | 143 |
Belső világunk | |
Az emberi személyiség nyomában | 146 |
Fejleszthető-e a karizmatikus képesség? | 146 |
Agyunk mely részében rejlik a személyiség? | 146 |
Ahány személyiség, annyiféle agy? | 147 |
Az öröklés és a környezet | 148 |
Öröklődik-e a személyiség? | 148 |
Az élet megy szakaszában alakul ki az éntudat? | 148 |
Pontosan jelzik-e a személyiségtesztek a jövőbeli viselkedést? | 148 |
Képesek-e a szülők alakítani gyermekük személyiségét? | 149 |
Típusok és sablonok | 150 |
Befolyásolja-e a személyiséget a testfelépítés? | 150 |
Állandók-e a személyiségjegyek? | 150 |
Mikor károsak a sablonok? | 151 |
Külön típus-e a veszélyt kereső fenegyereké? | 151 |
Van-e "sikerszemélyiség"? | 151 |
Kézírásunk: változékony, de jellemző | 152 |
Hiteles eszköz-e a kézírás elemzése az emberek megismerésében? | 152 |
Többet mond-e a grafológia, mint a személyiségtesztek? | 152 |
Mit árul el a kézírás az ember személyiségéről? | 153 |
Az ideális külső nyomában | 154 |
Hogyan hat a külső megjelenés az önbecsülésre? | 154 |
Miért esznek egyesek túl sokat? | 154 |
Miért éheztetik magukat egyesek? | 154 |
Hogyan befolyásolja önbecsülésünket az, hogy mások milyennek látják a külsőnket? | 155 |
Segít-e a plasztikai műtét az önbizalom erősítésében? | 155 |
A fogyatékos ember | 156 |
Mit nevezünk örökletes, és mit veleszületett szellemi fogyatékosságnak? | 156 |
Különleges-e a szellemi fogyatékos gyermekek személyisége? | 156 |
Képesek-e a szellemi fogyatékosok kiemelkedő teljesítményre? | 156 |
Esettanulmány: A kisfiú, akit Noah-nak hívtak | 157 |
Amikor kibúvót keresünk | 158 |
Mit nevezünk elhárító mechanizmusnak? | 158 |
Jobban járnánk-e elhárító mechanizmusok nélkül? | 158 |
Tudatosak-e az elhárító mechanizmusok? | 159 |
Vannak-e olyanok, akik számára ismeretlen a lelki stressz? | 159 |
Személyiség és egészség | 160 |
Okozhat-e szívinfarktust a személyiség? | 160 |
Miért fogékonyabbak egyesek a betegségre, mint mások? | 160 |
Egyéb betegségek is összefüggésbe hozhatók-e a hajlammal? | 160 |
A mai önző társadalom szülte-e az önimádatot? | 160 |
Miért ellenőrzik egyesek folyton a tűzhelyet, hogy nem maradt-e nyitva a gáz? | 160 |
Változás idején | 162 |
Optimisták vagy pesszimisták legyünk-e? | 162 |
Megváltoztatható-e szántszándékkal a személyiség? | 162 |
Esettanulmány: Oroszország őrült cárja | 163 |
Félelem ok nélkül | 164 |
Mit nevezünk fóbiának? | 164 |
Mennyire gyakoriak a fóbiák? | 164 |
Valóban félnek-e egyesek elhagyni otthonukat? | 164 |
Van-e összefügés a fóbiák és a szenvedélybetegségek között? | 165 |
Mi lehet a pánikreakció oka? | 165 |
Legyőzhetők-e a fóbiák? | 165 |
Az érzelmek forrása | 166 |
Mit nevezünk érzelemnek? | 166 |
Hogyan jönnek létre az érzelmek? | 167 |
Képes-e gondolat önmagában érzelmeket kiváltani? | 167 |
Ami emberré teszi az embert | 168 |
Mi szükség van érzelmekre? | 168 |
Hányféle érzelmet ismerünk? | 168 |
Lehetséges-e az érzelmek tudományos vizsgálata? | 168 |
Mikor jelennek meg az érzelmek? | 169 |
Lelki betegségek jele-e a túlzott érzelmesség vagy az érzelemszegénység? | 169 |
Hogyan hat ránk a kulturális közeg? | 169 |
Ártalmas-e harag elfojtása? | 169 |
Kiegyensúlyozottab érzelmi életet élnek-e a nők, mint a férfiak? | 169 |
Spontán reakciók | 170 |
Miért nevelünk? | 170 |
Azonos érzés-e félelem és a szorongás? | 171 |
Miért nehéz befolyásolni a szorongást? | 171 |
Mit nevezünk "szabadon lebegő" szorongásnak? | 171 |
A szellemi képességek kölcsönhatása | 172 |
Változhat-e az agy szerkezetén a gondolkodás? | 172 |
Megfigyelhető-e a gondolkodás? | 172 |
Mit jelent a tudás? | 172 |
Hol raktározódnak az emlékek? | 173 |
Tudun-e szavak nélkül gondolkodni? | 173 |
A fejlődés állomásai | 174 |
Az elme tornáztatása | 176 |
Lehet-e jó emlékezőtehetséggel születni? | 176 |
Hogyan fejleszthető az emlékezet? | 176 |
Mennyit javíthat a gyakorlás a memórián? | 177 |
Emlékezés és felejtés | 178 |
Hogyan választja ki az agy, hogy mire emlékezzünk? | 178 |
Mennyire tartós a hosszú távú memória? | 178 |
Kitörli-e az amnézia az emlékeket? | 178 |
Mi az a fotografikus memória? | 178 |
Esettanulmány. A mindenre emlékező ember | 179 |
Az olvasás varázslata | 180 |
Hogyan tanulunk meg olvasni? | 180 |
Miért fontos az olvasás? | 180 |
Mit tehetünk, ha gyermekünk nem tud olvasni? | 180 |
Hogyan befolyásolja a televízió az olvasást? | 181 |
Új megvilágításban | 182 |
Mit nevezünk kreativitásnak? | 182 |
Ábrándozással kezdődnek-e az eredeti gondolatok? | 182 |
Intelligensebb-e az, aki találékonyabb? | 182 |
Örökölhető-e a kreativitás? | 182 |
Kit nevezünk kreatívnak? | 182 |
Kialakítható-e neveléssel a kreatív gondolkodás képessége? | 182 |
Miért olyan a feltaláló, mint a tyúk? | 183 |
A kreativitás bűvkörében | 184 |
Az agy mely része befolyásolja a kreativitást? | 184 |
Szab-e határt bármi is a kreatív gondolkodásnak? | 184 |
Miért tesz jót a kudarc a kreativitásnak? | 184 |
Hogyan lássunk neki az alkotómunkának? | 184 |
Esettanulmány: Vincent van Gogh géniusza | 185 |
Amikor bajban vagyunk... | 186 |
Mit nevezünk stressznek? | 186 |
Hogyan reagál a szervezet a stresszre? | 186 |
Káros-e a stressz? | 186 |
Milyen események váltják ki a legerősebb stresszt? | 186 |
Mindenki egyformán reagál-e a stresszre? | 186 |
Hogyan birkózhatunk meg a nehéz helyzetekkel? | 187 |
Küzdelem a depresszióval | 188 |
Mindenkit utolér-e olykor a depresszió? | 188 |
Okozhat-e testi betegséget a depresszió? | 188 |
Mi okozza a depressziót? | 188 |
Mi a különbség a heveny és az idült depresszió között? | 188 |
Melyek a mély klinikai depresszió korai tünetei? | 188 |
Van-e összefüggés az agyi kémiai anyagok és a depresszió között? | 189 |
Mi az a szezonális affektív rendellenesség? | 189 |
A kétségbeesés réme | 190 |
Mások-e a mániás-depressziós betegek, mint a többi depressziós? | 190 |
Gyógyítható-e a depresszió? | 190 |
Férfiakat, nőket és gyermekeket egyformán sújt-e a depresszió? | 190 |
Összefügg-e a kreativitással a mániás-depressziós betegség? | 190 |
Esettanulmány: Josh Logan hullámzó élete | 191 |
Az öngyilkosság gyötrő rejtélye | 192 |
Miért követnek el az emberek öngyilkosságot? | 192 |
Vezethet-e öngyilkossághoz a súlyos depresszió? | 192 |
Vannak-e olyan társadalmak, ahol elfogadják a öngyilkosságot? | 192 |
Hajlamosak-e bizonyos típusú emberek az öngyilkosságra? | 192 |
Miért növekszik a fiatalok körében az öngyilkosságok száma? | 193 |
Normális-e az öngyilkossági kísérlet után érzett bűntudat és harag? | 193 |
Hazardőrök, fösvények, tékozlók | 194 |
Milyen érzelmi értéket képvisel a pénz? | 194 |
Miért fösvények egyes emberek? | 194 |
Mi a közös a szűkmarkú és a költekező emberben? | 194 |
Mi az a vásárlási kényszer? | 194 |
Mikor kóros a szerencsejáték? | 194 |
Hogyan ismerhetjük fel a szenvedélyes játékost? | 195 |
Rossz szokások új megvilágításban | 196 |
Szenvedélybetegség-e a cigarettázás? | 196 |
Hogyan lehet leszokni a dohányzásról? | 196 |
Mit ér a mennyiség csökkentése? | 197 |
Hogyan hat az alkohol az agyra? | 197 |
Gyógyítható-e az alkoholizmus? | 197 |
Mit tehetnek a visszaesők? | 197 |
Az alkohol és a család | 198 |
Mitől válik valaki alkoholistává? | 198 |
Miért szorul segítségre az alkoholista családja is? | 198 |
Lézetik-e addiktív személyiség? | 198 |
Esettanulmány: "Az alkoholisták elvetélt idealisták" | 199 |
A kábítószerek átka | 200 |
Melyek a legelterjedtebb kábítószerek? | 200 |
Okoz-e függőséget a marihuána? | 200 |
Miért különösen veszélyes a heroin? | 201 |
Miért veszélyes a szipózás? | 201 |
Hazug ígéretek, halálos veszélyek | 202 |
Miért szednek egyes sportolók szteroidokat? | 202 |
Befolyásolják-e a szteroidok az érzelmeket? | 202 |
Okozhatnak-e függőséget a receptre kapható gyógyszerek? | 202 |
Vannak-e az agynak saját fájdalomcsillapítói? | 203 |
Ugyanúgy hatnak-e egyes tiltott szerek, mint az endorfinok? | 203 |
A család mindenekelőtt | |
Honnan indulunk? | 206 |
Mennyire hat a család a gyermeki elme fejlődésére? | 206 |
Mi is a család? | 207 |
Melyik hatás erősebb: a családi környezeté vagy a géneké? | 207 |
Családi gyökerek, családtudat | 208 |
Honnan származnak a családi hagyományok? | 208 |
Nélkülözhetetlen-e a család szellemi fejlődésünkhöz? | 208 |
Esettanulmány: Az aveyroni vadgyermek | 209 |
Testvérek vetélkedése | 210 |
Számít-e a születési sorrend a gyermekek fejlődésében? | 210 |
A születési sorrend hatása egész életre szól? | 210 |
Mi a testvérrivalizálás? | 210 |
Elkerülhetetlen-e a testvérek közti rivalizálás? | 211 |
Egyformán bánjanak-e a szülők gyermekeikkel? | 211 |
A felnőttkorban is tart a testvérvetélkedés? | 211 |
Korai befolyások, maradandó szerepek | 212 |
Van-e optimális családméret? | 212 |
Előnyös-e későn született gyermeknek lenni? | 212 |
Mi a legkisebb testvér szerepe a családban? | 212 |
Különleges feladat-e egykét nevelni? | 212 |
Gyakori-e, hogy a testvérek egy életen át jó barátok maradnak? | 212 |
Befolyásolhatja-e a házasságot, hogy a férj vagy a feleség hányadik gyermek volt? | 213 |
Az ikrek külön világa | 214 |
Miért olyan érdekesek az ikrek? | 214 |
Hányféle iker van? | 214 |
Minden egyforma testvérpár egypetéjű iker? | 214 |
Segítsék-e a szülők az ikrek közti különbségek kifejlődését? | 215 |
Az egypetéjű ikrek és a tudomány | 216 |
Létezik-e az ikrek között különleges kapcsolat? | 216 |
Az ikrekből jobb barátok lesznek? | 216 |
Mi derült ki a viselkedésről az ikrek tanulmányozásával? | 216 |
Esettanulmány: Egymásra talált ikrek | 217 |
Új családi kötelékek | 218 |
Miért ábrázolják oly gyakran szívtelennek a mostohaszülőt? | 218 |
Mit várhat mostohagyerekétől a mostohaszülő? | 218 |
Mitől félnek a gyermekek az új családban? | 218 |
Függ-e az életkortól az új családhoz való alkalmazkodás? | 218 |
Az új családban a fiúk vagy a lányok találják meg könnyebben a helyüket? | 219 |
Hogyan rajtolhat jól az új család? | 219 |
Az örökbefogadott gyermek | 220 |
Mikor mondjuk meg a gyereknek, hogy örökbefogadott? | 220 |
Mit mondjunk a gyermeknek az örökbefogadásáról? | 220 |
Mire a legkíváncsibbak az örökbefogadottak? | 220 |
Gyengébb-e az örökbefogadott gyermekek egészségre? | 221 |
Párválasztás | 222 |
Mióta randevúznak a fiatalok? | 222 |
Honnan vehetjük észre, hogy "kikezdtek" velünk? | 222 |
Vannak-e szabályai a randevúzók könnyed társalgásának? | 223 |
Mi a különbség a szexuális vonzódás és a szerelem között? | 223 |
Mi a legbiztosabb jele annak, hogy két ember szerelmes? | 223 |
Miért veheti le az embert a testi vonzódás a lábáról? | 223 |
Az út olykor rögös | 224 |
Romantikusabbak-e a nők a férfiaknál? | 224 |
Valóban vonzzák egymást az ellentétek? | 224 |
Mi történik, ha elmúlik a szerelem? | 224 |
Esettanulmány: Egy mindent legyőző szerelem | 225 |
Házasság: a súlyos elkötelezettség | 226 |
Mi a titka a hosszú és boldog házasságnak? | 226 |
Ártalmas-e a házasság az egészségre? | 226 |
Vannak-e a házasságnak törvényszerű szakaszai? | 227 |
Szokások, elvárások, emberi természet | 228 |
Miben különbözik az eltervezett házasság a szerelmi házasságtól? | 228 |
Hozhat-e eredmény a házastársak közötti veszekedés? | 228 |
Ugyanazon vitatkoznak-e a mai házaspárok, mint a régiek? | 229 |
Mit tehet a házassági tanácsadó egy széteső házassággal? | 229 |
A szex szerepe a házasságban | 230 |
Mást jelent-e a szex a férj és a feleség számára? | 230 |
A házasság válságát jelzik-e a szexuális problémák? | 230 |
Mi okozhat impotenciát és más szexuális nehézségeket? | 230 |
Betegséget jelez-e a szexuális vágy hiánya? | 231 |
Mire való a pártelápia? | 231 |
Ha a házasság félresiklik... | 232 |
Veszélyezteti-e a féltékenység a házasságot? | 232 |
Milyen hatása lehet a hűtlenségnek a házasságra? | 232 |
Esettanulmány: Egy megrögzött agglegény | 233 |
Új élet kezdődik | 234 |
Hogyan változnak a nők érzelmei a terhesség alatt? | 234 |
Megfigyelhetők-e a férfiakon is terhességi tünetek? | 234 |
Hogyan készülhetnek fel a szülők a szülésre? | 234 |
Kóros tünet-e a terhes nők reggeli rosszulétte? | 234 |
Kapcsolatban léphet-e a kismama meg nem született gyermekével? | 234 |
Miért sír fel az újszülött? | 235 |
Hat-e a szüléssel járó stressz arra, hogyan érzékeli a csecsemő a világot? | 235 |
Mit jelent a szülő és a csecsemő közti kötődés? | 235 |
Miért olyan fontos a szülő-csecsemő kötődés? | 235 |
Mi okozza a szülés utáni depressziót? | 235 |
Mikor mit tudunk? | 236 |
Milyen reflexei vannak az újszülöttnek? | 236 |
Mit látnak az újszülöttek? | 237 |
Mit hall a baba? | 237 |
Mennyire fejlett az újszülött ízlelő-, szagló- és tapintóérzéke? | 237 |
Az első lépések | 238 |
Mi a kapcsolat a mozgás és a gyermek fejlődése között? | 238 |
Mikor kezdenek kialakulni a csecsemők érzelmei? | 238 |
Mikor kezd tanulni a gyerek? | 238 |
Hogyan tanulunk meg beszélni? | 238 |
A világ fölfedezése | 240 |
Eredendően kíváncsiak-e a gyermekek? | 240 |
Hogyan lehetnek a kisgyermekek annyira eltérő egyéniségűek? | 240 |
Veleszületett vagy tanult dolog a félelem? | 241 |
Megrémiszthetik-e önmagukat a gyerekek? | 241 |
A gyermek munkája: a játék | 242 |
Mi a játék szerepe? | 242 |
Segítsenek-e a szülők a gyermek barátainak kiválasztásában? | 242 |
Mikortól mérhető megbízhatóan az intelligencia? | 243 |
A gyermekek fejlődésének alapjai | 244 |
Mikor kezdődik a szocializáció? | 244 |
Mikor és hogyan alakul ki a gyermekek nemi identitása? | 244 |
Mennyire fontos a fegyelem? | 245 |
Mit ér a büntetés? | 245 |
Ha a szülő a gyermek ellen fordul... | 246 |
Mikor tekinthető a büntetés bántalmazásnak? | 246 |
Melyek a gyermek bántalmazásának jelei? | 246 |
Hogyan lehet segíteni a bántalmazott gyermekeken? | 246 |
Esettanulmány: Egy anya vallomása | 247 |
Az útkeresés kora | 248 |
Mit tekintünk a gyermekkor középső szakaszának? | 248 |
Hogyan fejlődik az elme a gyermekkor e szakaszában? | 248 |
Elérheti-e a szülő, hogy gyermeke hozzá hasonlóan gondolkozzék? | 248 |
Mikor jön el a szexuális felvilágosítás ideje? | 249 |
A kamaszok újfajta gondolkodása | 250 |
Mikor kezdődnek és meddig tart a kamaszkor? | 250 |
Életre szóló hatású-e az éretté válás korai vagy kései időpontja? | 250 |
Hogyan változik meg a gyermekek gondolkodása a pubertás idején? | 250 |
Változik-e a gondolkodás a tinédzserkorban? | 250 |
Milyen a kamaszok viszonya a szabályokhoz és a tartalomhoz? | 251 |
Van-e biológiai alapjuk a serdülők gondolkodásbeli változásainak? | 251 |
Tépelődő tinédzserek | 252 |
Mindig viharos időszak a serdülés? | 252 |
Mi az a tinédzserkori identitászavar? | 252 |
Miért befolyásolhatják társaik olyan könnyen a tinédzsereket? | 252 |
Fontosak-e a tinédzserkori barátságok? | 252 |
Hogyan befolyásolják a szülők tizenéves gyermekeik önbecsülését és ambícióit? | 253 |
Eltérőek-e a lányok és a fiúk ambíciói? | 253 |
Próbák és egyéni választások | 254 |
Miért vállalnak kockázatot a tizenévesek? | 254 |
Mennyit kell tudniuk a tizenéveseknek a szexről? | 254 |
Miért nő a tinédzserkori terhességek száma? | 254 |
Mit lehet tenni a túl korai terhességek megelőzésére? | 255 |
A felnőttkor küszöbén | 256 |
Mikor válunk érzelmileg éretté? | 256 |
Hány szakaszból áll a korai felnőttkor? | 256 |
Melyek a felnőttkor szakaszosságának bizonyítékai? | 256 |
Miért olyan nehéz felismerni a felnőttkor szakaszait? | 256 |
Esttanulmány: Herman Melville útja az árnyak közt | 257 |
A családi élet nehézségei | 258 |
Mennyire gyakori a családokban az erőszak? | 258 |
Milyen tényezők táplálják a családon belüli erőszakot? | 258 |
Miért nőtt a válások száma az utóbbi évtizedekben? | 258 |
Függ-e a gyermek életkorától, hogyan érinti a szüleinek válása? | 258 |
Hogyan lehet a gyermek számára elviselhetőbbé tenni a válást? | 259 |
A középkorúak szemléletváltozása | 260 |
Elkerülhetetlen-e a férfiak válsága a 40. év után? | 260 |
Okoz-e pszichológiai zavarokat a menopauza? | 260 |
Nehéz-e a szülők számára, a "kiürül a családi fészek"? | 261 |
Megnehezíti-e a szülők életét az otthon lakó felnőtt gyermek? | 261 |
Az öregkor: tények és tévhitek | 262 |
Mennyire gyors a 65 éven felüli népesség növekedése? | 262 |
Mit hiszünk az öregkorról, és mi a valóság? | 262 |
Valóban elhagyatottnak és feleslegesnek érzik magukat az öregek? | 262 |
Miként segíthetik a felnőtt gyermekek idős szüleiket? | 263 |
Időutazók | 264 |
Kit tekintünk aggastyánnak? | 264 |
Mást jelent-e az öregség a férfiaknak és a nőknek? | 264 |
Megnyugvást hoz-e a nyugalomba vonulás? | 264 |
Esettanulmány: Egy aggastyán vallomása | 265 |
Szenilitás és sziporkázó szellem | 266 |
Hogyan változik az agy a korral? | 266 |
Mi a szenilitás? | 266 |
Van-e visszafordítható szenilitás? | 267 |
Fejleszthető-e az intelligencia a kor előrehaladtával? | 267 |
Az orvosnál | 268 |
Hogyan részesülhetünk a lehető legjobb orvosi ellátásban? | 268 |
Mennyire vegyen részt a beteg saját orvosi ellátásában? | 268 |
Miért olyan nehéz szót érteni némelyik orvossal? | 169 |
Mit tehet a beteg a jobb megértésért? | 269 |
Mi a helyzet az ismeretlen, új gyógymódokkal? | 269 |
Az érzelmek szerepe | 270 |
Mitől lesz valaki hipochonder? | 270 |
Megváltoztatja-e a betegség a személyiségünket? | 270 |
Együttérzőbbek-e az orvosok, ha maguk kis megbetegszenek? | 270 |
Esettanulmány: A betegségtől a gyógyulásig | 271 |
A kórház a betegek szemével | 272 |
Miként tarthatjuk kezünkben a kórházban is életünk irányítását? | 272 |
A kórházi tartózkodást milyen apróságok tehetik kellemesebbé? | 272 |
Mit számít a bizakodás és a jókedv? | 272 |
Hogyan segíthetünk a kórházba kerülő gyermekeknek? | 273 |
Kinek kell döntenie, mikor hagyhatjuk el a kórházat? | 273 |
Gyorsítja-e a gyógyulást a fizikai terhelés? | 273 |
Döntések az út végén | 274 |
Mit tudunk ma a halálról? | 274 |
Miért van szükség a halál pontos meghatározására? | 274 |
Ki mondja meg, milyen kezeléseket kapjon a haldokló? | 275 |
Mihez van joga az orvosnak, ha a beteg beszámítható? | 275 |
Mit tudunk ma a halálról? | 276 |
Megmondjuk-e a halálos betegnek, hogy mi a bajuk? | 276 |
Milyen érzelmeket vált ki az emberekből haláluk közeledte? | 276 |
Megjósolható-e, hogyan fogadja valaki közelgő halálának hírét? | 276 |
Hogyan beszéljünk a gyógyíthatatlan beteggel? | 277 |
Föl lehet-e készülni a halálra? | 277 |
A veszteség fájdalma | 278 |
Van-e "normális reakció" egy szeretett személy halála esetén? | 278 |
Hogyan törődünk bele a gyászba? | 278 |
Normális-e, ha a gyászoló haragot vagy levertséget érez? | 278 |
Bele lehet-e betegedni a veszteségbe? | 279 |
Bele lehet-e halni a bánatba? | 279 |
A magány hosszú évei | 280 |
Mi az egészségesebb: elfojtani vagy kifejezni a gyászt? | 280 |
Hogyan vigasztaljuk a gyászolót? | 280 |
Hogyan hat a halott látványa a gyászoló családra? | 280 |
Meddig tart, amíg összeszedjük magunkat egy szeretett személy halála után? | 281 |
Hogyan tudassuk a gyerekkel, ha valakije meghalt? | 281 |
A külvilág | |
Iskola: egy hely, tele idegenekkel | 284 |
Miért olyan nehéz az első nap az iskolában? | 284 |
Megtanítsa-e gyermekét a szülő olvasni? | 284 |
Mitől lesz a gyerek jó vagy rossz tanuló? | 285 |
Mi a tanári elvárások szerepe? | 285 |
Újfajta szülői gondoskodás | 286 |
Mit jelent a számítógép az osztályteremben? | 286 |
Beavatkozzék-e a szülő, ha gyerekének nehézségei támadnak? | 286 |
Mit kell tudni a tanulási zavarokról? | 286 |
Tanulási zavar-e a hiperaktivitás? | 287 |
Vannak-e tipikus tulajdonságaik a lemorzsolódóknak? | 287 |
Az unalomról és a kötekedő gyerekekről | 288 |
Mi a teendő, ha a gyereket untatja az iskola? | 288 |
Miért vannak verekedős gyerekek? | 288 |
Hogyan bánjunk a kötekedő gyerekkel? | 288 |
Befolyásolják-e a tanulást a közösség elvárásai? | 288 |
Esettanulmány: Egy tanár a hivatásáról | 289 |
Mire valók az intelligenciatesztek? | 290 |
Ki készítette az első használható intelligenciatesztet? | 290 |
Hogyan értékelik az intelligenciateszteket? | 290 |
Hogyan értékelik a felnőtteknek szánt intelligenciateszteket? | 290 |
Miért nehéz torzításmentes tesztet összeállítani? | 291 |
Enyhíthető-e a vizsgadrukk? | 291 |
Milyen típusú teszteket használnak manapság? | 291 |
A pályaválasztás nehézségei | 292 |
Jó iskola-e a nyári munka a majdani munkavállaláshoz? | 292 |
Milyen tényezők befolyásolják az első munkahelyválasztást? | 293 |
Hogyan válasszunk testre szabott munkát? | 293 |
Mikor horgonyzunk le egy pályán? | 293 |
Előnyök és hátrányok a munkában | 294 |
Befolyásolja-e a munka a személyiséget? | 294 |
Jobb teljesítményt nyújt-e, aki elégedett a munkájával? | 294 |
A pénzen kívül mi ösztönzi munkára az embereket? | 294 |
Kiből lesz jó főnök? | 295 |
Szembesülés a sikerrel és a kudarccal | 296 |
Melyek a sikeres ember ismertetőjegyei? | 296 |
Szeretik-e munkájukat az emberek? | 296 |
Miért félnek egyesek a sikertől? | 296 |
Milyen lélektani hatásokkal jár az elbocsátás? | 297 |
A dolgozó nő sajátos világa | 298 |
A nőket nem a sikerre a készítik fel? | 298 |
Milyen pszichikai akadályokkal kell szembenéznie a nőnek a munkahelyén? | 298 |
Hogyan ítélik meg a nő és hogyan a férfi sikerét? | 298 |
Hogyan hat a gyerekre, ha a mama dolgozik? | 299 |
Mivel jár a munka és az anyaság összeegyeztetése? | 299 |
Pihenés, feltöltődés | 300 |
Fontos-e a kikapcsolódás? | 300 |
Mi az egészséges szemléletmód a vakációval kapcsolatban? | 300 |
Miért megy egyeseknek nehezen a lazítás? | 301 |
Mi a szabadítő eltöltésének legjobb módja? | 301 |
Miért nem tudnak egyesek a szabadság alatt sem elszakadni otthonról? | 301 |
Mit tegyen, aki nem tud elszabadulni? | 301 |
Új utakon | 302 |
Addig dolgozzanak-e az idősebbek, amíg csak lehet? | 302 |
Létezik-e a nyugdíjaztatáshoz jobban és kevésbé alkalmazkodó személyiség? | 302 |
Mitől félnek legjobban a nyugdíjba vonulók? | 302 |
Mikor időszerű a nyugdíjasélet tervezgetése? | 303 |
Melyek a nyugdíjaslét legfőbb előnyei? | 303 |
A testi ügyesség fejlesztése | 304 |
Ugyanolyan fontos-e a sportban a szellem, mint a test? | 304 |
A sportoló számára mely érzékszervek a legfontosabbak? | 304 |
Mentálisan vagy fizikailag idegződnek-e be a mozdulatok? | 304 |
Hogyan sajátítjuk el a sporthoz szükséges készségeket? | 305 |
Agresszív-e a keményen küzdő sportoló? | 305 |
Létezik-e "született sportoló"? | 305 |
Mennyire fontos a győzni akarás? | 305 |
A szellem vagy az izmok? | 306 |
Bárkiből lehet élsportoló? | 306 |
Hogyan gyakorolnak a sportolók "fejben"? | 306 |
Mitől hatásos a vizualizáció módszer? | 306 |
Esettanulmány: "Ön a világ legkiválóbb sportolója!" | 307 |
Amikor kijön a lépés | 308 |
Mi a csúcsszériák magyarázata? | 308 |
Mi okozza a sportolók "rövidzárlatait"? | 308 |
Mi a "futómámor"? | 309 |
Mi történik, ha valaki a testedzés rabjává válik? | 309 |
Megsúgja-e a józan ész, hogy mikor elég? | 309 |
Ha az indulatok magasra csapnak | 310 |
Javítja-e a düh a sportteljesítményt? | 310 |
Jót tesz-e a gyerekeknek a versenysport? | 310 |
Mi az ökölvívás-betegség? | 311 |
Szellemileg is jó hatású-e a sport? | 311 |
Hogyan választjuk barátainkat? | 312 |
Mi a barátság? | 312 |
Mindig hihetünk-e az első benyomásoknak? | 312 |
Szükségünk van-e barátokra? | 312 |
Hány barátra van szükségünk? | 313 |
Mi a legértékesebb a barátságban? | 313 |
Másféle barátság-e a férfiaké, mint a nőké? | 313 |
A kapcsolattartás fontossága | 314 |
Hogyan maradnak fönn az életre szóló barátságok? | 314 |
Lehet-e egyenlőtlen a barátság? | 315 |
Vannak-e fokozatai a barátságnak? | 315 |
Segítségnyújtás idegeneknek | |
Mi az "önzetlenség paradoxona"? | 316 |
Önzés húzódik meg az áldozatkészség mélyén? | 316 |
Mi az empátia? | 316 |
Velünk született tulajdonság-e a másokkal való törődés? | 316 |
Mitől válhatunk önzetlenné? | 317 |
Amikor megváltoztatjuk mások életét | 318 |
Túlzásba vihető-e az önzetlenség? | 318 |
Miért neheztelünk meg sokszor a jótevőinkre? | 318 |
Jó-e segíteni másokon? | 318 |
Esettanulmány:Hale mami rendíthetetlen lelkiereje | 319 |
Megoldások | 320 |
Név- és tárgymutató | 323 |
Köszönetnyilvánítás | 335 |