A leíró magyar nyelvtan alapjai

Tartalom

A nyelvtan fogalma, tárgya és felosztása 13
A nyelvtan és a nyelvművelés összefüggése 17
HANGTAN
A hangtan fogalma, tárgya és felosztása 25
A beszélőszervek és működésük 26
A beszédhang fogalma és az egyes beszédhangokat meghatározó sajátságok 31
A magán- és a mássalhangzó fogalma és különbsége 33
A magyar beszédhangok 36
1. A magyar magánhangzók leírása és rendszere 36
A kettőshangzók 42
2. A magyar mássalhangzók leírása és rendszere 43
Az írás és a betűrend 53
A hangzósság, a hangsúly, a hanglejtés fogalma és nyelvi szerepe 55
A szótag fogalma és a szótagalkotás törvényei 62
A hangkapcsolatok törvényei 67
A magánhangzók egymásra hatása 67
1. A hangrend 67
2. A hangrendi illeszkedés 68
3. A magánhangzó kivetés és betoldás 70
A mássalhangzók egymásra hatása 73
1. Az igazodás 73
2. A hasonulás 74
a) A részleges hasonulás 74
b) A teljes hasonulás 76
3. Az összeolvadás 77
a) A réshangúvá válás 78
b) A zár-réshangúvá válás (affrikáció) 78
c) A palatális képzésűvé válás 78
4. A mássalhangzók rövidülése, kiesése és betoldása 78
Az élőszóbeli nyelvhasználat
1. A beszéd és a beszédművelés 83
a) A beszéd belső és külső követelményei 87
b) A beszédtechnika 87
2. A beszédlégzés 90
3. A hangindítás 99
4. A magán- és mássalhangzók helyes képzése 101
A hangmagasság 101
A hangszín 108
A toldalékcső 109
A helyes kiejtés kérdései 116
5. A szóelemek kiejtése és a hangkapcsolatok 128
6. A régies írású családnevek és az idegen szavak kiejtése 135
A mondatfonetikai eszközök 138
A beszédhibák 147
A változatos beszéd 149
A beszélő mozdulatai 153
SZÓTAN
A szótan fogalma, tárgya és felosztása 163
A szó fogalma és a magyar szavak jellemző sajátságai 165
A szó alakjának és tartalmának kapcsolata 169
A szójelentés 177
1. A szójelentés fogalma 177
2. Az egy- és többjelentésű szavak 179
3. Az állandó és az alkalmi jelentés 181
A szó értelme és a többértelműség 184
A szavak alaki, illetve tartalmi egyezése, rokonsága és eltérése 188
1. Az azonos alakú szavak 189
2. A rokon értelmű szavak 193
3. Az eltérő és ellentétes értelmű szavak 198
A szóhangulat és forrásai 201
A szókincs fogalma és rétegződése 208
1. A nemzeti nyelv teljes szókészlete és a köznyelvi szókincs 209
2. Az egyén szókincse 210
A nyelvrétegek szókincse 211
Szókincsünk eredeti és idegen elemei 213
1. Az eredeti szókincs és belső keletkezésű szavaink 214
2. Szókészletünk idegen szerzeményei 215
a) Jövevényszavaink 216
b) Az idegen szavak 216
c) A tükörszók 217
A szóértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek 217
A szófajok
A szó lexikai és grammatikai általánosító jellege 222
A szófaj fogalma és a szófajok rendszere 224
I. Az ige:
1. Az ige fogalma és fajai 231
2. Az igeként használt egyéb szófajok 234
II. A névszó:
1. A főnév 238
a) A főnév fogalma és fajai 238
b) A főnévi igenév 242
c) A főnév és más szófajok viszonya 244
2. A melléknév 247
a) A melléknév fogalma és jelentésárnyalatai 247
b) A melléknévi igenév 248
c) A melléknévként használt egyéb szófajok 250
3. A számnév 252
a) A számnév fogalma és fajai 252
b) A számnév és más szófajok kapcsolata 254
4. A névmás
a) A névmás fogalma 256
b) A névmás fajai 267
III. A határozószó
1. A valóságos határozószó 266
a) Világos tartalmú valóságos határozószók 266
b) Névmási tartalmú valóságos határozószók 266
2. A módosító szó 267
a) A mondat szerkezetébe beépülő módosító szók 267
b) A mondat értékű módosító szók 268
3. A határozói igenév 269
4. Az igekötő 270
IV. A viszonyszó:
1. A névutó 273
a) Fogalma és kapcsolata más szófajokkal 273
b) Főbb csoportjai és a névutó-melléknevek 274
2. A kötőszó 275
a) Fogalma és osztályozásának szempontjai 275
b) A kötőszó fajtál 275
3. A névelő 277
a) Fogalma és fajtái 277
b) A névelők főbb nyelvhasználati törvényei 277
V. Az indulatszó:
1. A valóságos Indulatszó 280
2. Az állathívogató és terelő szó 281
3. A réják 281
A szóalak általános kérdései
A szóelem fogalma és fajtái 283
A szóelemek kapcsolódásának sorrendje és módja 284
A szótövek tárgyalásának lehetséges szempontjai 286
Az igetövek 290
1. A többalakú változatlan tőhangzójú tövek 291
2. A többalakú változó tőhangzójú tövek 291
a) A magánhangzó időtartamát váltakoztató tövek 291
b) A hangzóhiányos változatú tövek 292
c) A v tövű igék 292
A névszótövek 294
1. Az egyalakú tövek 294
2. A többalakú változatlan tőhangzójú tövek 294
3. A többalakú változó tőhangzójú tövek 295
a) A magánhangzók Időtartamát váltakoztató tövek 295
b) A hangzóhiányos változatú tövek 295
c) A hangszínváltó tövek 296
d) A V tövű névszók 297
A többi szófaj tőtípus-vonatkozásai 298
A szóalkotás
A szóalkotás fogalma és fajtál 301
A szóösszetétel 301
1. A szóösszetétel fogalma és jelentésvonatkozásai 301
2. A szóösszetétel szerkezetvonatkozásai 302
3. Az összetételtípusok szófeji, alaki stb. vonatkozásai 304
A szóképzés 307
1. A szóképzés fogalma 307
2. A képzők alakja, funkciója, jelentése és hangulati értéke 307
Igeképzés 311
1. Az igéből képzett igék 311
A gyakorító ige 312
A mozzanatos ige 312
A műveltető ige 313
A szenvedő ige 313
A visszaható ige 313
A ható ige 314
2. A névszóból képzett igék 314
3. Más szófajból képzett igék 315
Névszóképzés 315
1. Az igéből képzett főnevek 315
2. A névszóból képzett főnevek 316
3. Más szófajból képzett főnevek 317
4. Az igékből képzett melléknevek 317
5. A névszóból képzett melléknevek 318
6. Más szófajból képzett melléknevek 318
7. A számnévképzők 319
8. A névmásképzők 319
Egyéb szófajok képzése 319
A játszi szóképzés és az idegen képzőkkel alkotott szavak 320
A szóalkotás ritkább módjai 320
1. Az analógiás kikövetkeztetés 320
2. A szóalakvegyülés 320
3. A népetimológia 321
4. A szórövidítés fogalma és módjai 321
5. A hangrendi átcsapás 321
6. A szóhasadás 322
A jelezés és ragozás
A szófajok szerepe a jelezésben és ragozásban 325
A. magyar ragozásrendszerek áttekintése 325
Az igéhez járuló jelek és ragok 326
1. Az igemódok és igeidők 327
2. Nyelvünk igealakjainak rendszere 332
a) Az alanyi ragozás iktelen és ikes változata 332
b) A tárgyas ragozás 336
3. A rendhagyó és hiányos ragozású igék 337
A névszóhoz járuló jelek és ragok 339
1. A többes szám jelei 340
2. A birtokjel 341
3. A fokozás fogalma, köre és rendszere 342
4. Az ún. meghatározó jel 343
5. A névszói személyragozás 343
6. A névragozás 349
MONDATTAN
A mondattan fogalma, tárgya és felosztása 355
A mondatértékű közkeletű állandó nyelvi szerkezetek és mondatsémák 356
A közmondások és szállóigék főbb csoportjai 347
A köszöntések, jókívánságok, szitkok, udvariassági formák 360
A mondatsémák 362
A szó- és a mondatértékű szólások összefüggése és különbsége 363
A mondat
A mondat fogalma és tagolódása 366
A mondatok fajai 368
A mondatok szerkezeti osztályozása 368
A mondatok osztályozása a beszélő szándéka szerint 370
A mondatok tartalmi osztályozása 371
A közlő mondatok lehetnek:
1. Kijelentő mondatok 371
2. Felkiáltó mondatok 372
3. Kívánó mondatok 373
A kérdő mondatok lehetnek:
1. Eldöntendő kérdő mondatok 376
2. Kiegészítendő kérdő mondatok 376
A mondatokban kifejezett tartalom minősége szerint
1. Állító, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen állító mondatok 377
2. Tagadó, mégpedig feltétlenül vagy feltételesen tagadó mondatok 378
A szabályos formáktól eltérő mondatfajták 379
A szószerkezet fogalma és fajai
A mondat kéttagúságának lényege és a mondattag fogalma 384
A szószerkezet fogalma 384
A szószerkezet és a szókapcsolat tartalmi, funkciós és nyelvi különbségei 387
A szószerkezetek fajtái 389
A szószerkezetek szófaji és alaktani vonatkozásai 391
Az egyszerű mondat
Az alany-állítmányi (predikatív) szerkezet 395
I. A predikatív szerkezet alanyi funkciójú tagja 396
1. A határozott alanyú szerkezet 397
2. A határozatlan alanyú szerkezet 397
3. Az általános alanyú szerkezet 397
II. A predikatív szerkezet állítmányi funkciójú tagja 398
1. Az igei állítmányú szerkezet 399
2. a) A névszói állítmányú szerkezet 400
b) Az összetett állítmányú szerkezet 402
III. A predikatív szerkezet alanyi és állítmányi tagjának egyezése 403
A tárgyas (objektális) szerkezet 407
1. A tárgyas szerkezet fogalma 407
2. A tárgyas szerkezet fajtál és kifejezésmódjai 408
3. A tárgyas viszony jelentésárnyalatai 410
4. A tárgyas szerkezetek mondatbeli szerepe 410
5. A tárgyas szerkezet szófaji vonatkozásai 411
6. A tárgyas szerkezet alaki vizsgálata 412
7. A tárgyas szerkezet bővített tagjának alaki vonatkozásai 413
A határozós (determinatív) szerkezet 415
1. A határozós szerkezet fogalma 415
2. A határozók rendszere 415
3. A határozók kifejező eszközei 417
4. A határozós szerkezetek mondatbeli szerepe 418
A magyar határozórendszer 420
I. A helyhatározók 420
II. Az időhatározók 425
III. Az állapothatározók 427
IV. A módhatározók 430
1. A módozathatározók 430
2. Az eszközhatározó 432
3. A fok- és mértékhatározó 432
V. Az okhatározó 433
VI. A célhatározó 434
VII. Az állandó határozók 435
1. A hasonlító határozó 435
2. A részeshatározó 435
3. Az ún. képes határozó 436
A jelzős (attributív) szerkezet 439
1. A jelzős szerkezet fogalma 439
2. A jelzős szerkezetek mondabeli szerepe 439
3. A jelzők rendszere 440
I. A minősítő jelzős szerkezetek 441
A) Az elöl álló, tulajdonképpeni minősítő jelző 442
B) Az utójelző vagy értelmező 447
II. A birtokos jelzős szerkezet 449
Az egyszerű és az összetett szerkezetek sajátos típusai 454
1. A kettős komplex szerkezetek 455
2. A kereszteződő komplex szerkezetek 459
3. Az átmeneti komplex szerkezetek 463
4. A kihagyásos szerkezetek 464
5. A szervetlen mondatrészletek 466
6. Az egyszeri mondat összetett szószerkezetei 469
a) A halmozott szószerkezetek főbb típusai 469
b) A többszörös szerkezetek fajtál 470
c) A mellékmondattal egyértékű szószerkezetek az egyszerű mondatban 472
A hangsúly szerepe az egyszerű mondatban 477
1. A mondathangsúly fogalma és főbb típusai 477
2. A nyomatékos és a nyomatéktalan mondat 480
A mondathanglejtés fogalma és főbb típusai 480
Az egyszerű mondat szórendje 483
1. A szórend fogalma és fajtál 484
2. Az igekötők szórendi helye 487
Az összetett mondat
Az összetett mondat fogalma és fajtái 491
I. A mellérendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái 491
1. A kapcsolatos mellérendelt mondatok 492
2. Az ellentétes mellérendelt mondatok 493
3. A választó mellérendelt mondatok 494
4. A következtető mellérendelt mondatok 495
5. A magyarázó mellérendelt mondatok 496
II. Az alárendelt összetett mondat fogalma, kifejezésmódjai és fajtái 499
A szószerkezeti viszonyok alapján kategorizált alárendelt összetett mondatok 503
1. Az alanyi alárendelt összetett mondat 503
2. Az állítmányi alárendelt összetett mondat 504
3. A tárgyi alárendelt összetett mondat 505
Az idézet és a függő beszéd 507
4. A határozói alárendelt összetett mondat 509
5. A jelzői alárendelt összetett mondat 517
A nem szószerkezeti viszonyok alapján kategorizált alárendelt összetett mondatok 522
1. A hasonlító alárendelt összetett mondat 522
2. A következményes alárendelt összetett mondat 523
3. A feltételes alárendelt összetett mondat 523
4. A megengedő alárendelt összetett mondat 524
A tagadás és az igemódok használata a mellékmondatban 527
A többszörösen összetett mondatok 528
A mondatrend és a mondatátszövés kérdései 531

Témakörök