1.055.325
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A legfelsőbb bíróság elvi tanácsának határozatai II.
(1951. év)
| Kiadó: | Jogi és Államigazgatási Könyv- és Folyóiratkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 294 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 14 cm |
| ISBN: | |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A Legfelsőbb Bíróság Elvi Tanácsának 1950. évben hozott határozatait e gyűjtemény első kötetében már közreadtuk. A kötet a szükséges mutatókkal ellátva reményünk szerint szolgálni is fogja azt a... TovábbElőszó
A Legfelsőbb Bíróság Elvi Tanácsának 1950. évben hozott határozatait e gyűjtemény első kötetében már közreadtuk. A kötet a szükséges mutatókkal ellátva reményünk szerint szolgálni is fogja azt a fontos célt, amelyre szántuk. Annyival is inkább remélhetjük ezt, mert azok számára is könnyen megszerezhetővé fog válni, akik annak folyamatosan megjelent részleteit - nem lévén előfizetők - a Jogtudományi Közlöny mellékleteként nem kaphatták meg.Az a munka, amelyet az Elvi tanács végez, az évfordulónál nem állt meg és a következő év döntéseinek az a hivatásuk, hogy a korábbiakkal egységbe olvadva, azokhoz szervesen kapcsolódva szolgálják a szocializmus építésének ügyét.
A folyamatosan munkának ezt a szerves egységét érzékeltetjük azzal is, hogy a második kötetben a határozatokat folytatólagos sorszámokkal látjuk el, ami a gyűjteményre hivatkozás esetében a határozatok feltalálását bizonyára meg fogja könnyíteni.
A kapott kritikai megjegyzések lelkiismeretes figyelembevételével a közlés rendjében bizonyos változtatásokat tettünk. Általában azonban a feltevésünk szerint már megszokott módon kívánjuk feladatunkat tovább szolgálni.
Helyénvalónak tartjuk megjegyezni, hogy a P. H. T.-ből és a B. H. T.-ből vett egyes részletek közlésével csak az a célunk, hogy a régi gyűjteményeknek az igénybevételét fokozatosan feleslegessé tegyük. Ennek a közlésnek tehát csak tájékoztató jellege van. Vissza
Tartalom
| Polgári jog | |
| Jogforrások | |
| 1945. március 17. napja után a vitézi intézmény szabályai szerint jogot szerezni nem lehetett. Nem vezethetett ily jogszerzésre a vitézi rend vagyonjogi gondnokának intézkedése sem | 121 |
| Nem önjogúak jogállása | |
| A gyámhatóság jóváhagyásával nem válik érvényessé az az ügylet, amelyet a nem önjogú személy törvényes képvielőjének mellőzésévael kötött. Az ilyen ügylet a nem önjogú személy érdekében megtámadható, ha az ügylet reá nézve sérelmes | 36 |
| Életszükségleteinek a kielégítésére a serdült korúnak is igénye van. Ha ezt vagyoni viszonyaihoz mérten a jövedelméből fedezi, ügylete a gyám beleegyezése nélkül is érvényes, amennyiben ezáltal harmadik személy jogosulatlan vagyoni előnyhöz nem jut. A 62. sz. E.H.-ban kifejezetthelyes jogelv elvi határozattal kimondására az 1877: XX. tv. 3. §-a folytán nincs szükség | 66 |
| Az a kiskorú dolgozó, aki a munkahelyén jegyzett államkölcsön összegét hosszabb időn át a keresményével arányos részletekben törleszti, rendelkezhetik olyan értelmi képességgel, ami a kisorsolásnál esetleg reá eső nyeremény hasznos felhasználásához és így munkakeresményével a véletlen szerencse folytán mégis összefüggően szerzett vagyonának a kezeléséhez szükséges. A 64. sz. E. H.-nak a nyeremény feletti rendelkezési jogot kizáró álláspontját fenntartani azért sem célszerű, mert az alkalmas lehet arra is, hogy a közösség érdekét szolgáló takarékossági készséget fékezze | 60 |
| Helyes a 63. sz. E. H.-ban kifejezett az a jogelv, hogy a keresménye felett rendelkező kiskorú a keresménye tárgyában kötött szerződésben kötbér fizetésére is kötelezettséget vállalhat. Ez azonban az 1877: XX. tv. 3. §-ából is következik. Nincs szükség tehát az E. H. fenntartására | 67 |
| A gondnokság alá helyezett elmebeteg vagy gyengeelméjű által a gondnokság alá helyezés hatályának beállta előtt tett jognyilatkozat érvényességét a bíróság az általános szabályok szerint bírálja el | 61 |
| Jogi személyek | |
| Az alapítványrendelésre és annak visszavonására vonatkozó I., 723. és 724. sz. E. H.-ok az 1949: 2. tvr. folytán tárgytalanokká váltak | 72 |
| A nagybirtokrendszer megszüntetése az új Alkotmánytörvényünk folytán népi demokráciánkban a szerzetesrendek és apátságok birtokjogait védő 907. sz. E. H. fenntartása időszerűtlen. Idejét múlta az különösen az 1950: 34. tvr. folytán | 74 |
| Dolgozó paraszt földtulajdona | |
| A földbirtokrendező szervek határozata alapján birtokbalépett földhözjuttatott ellen a volt tulajdonos sem tulajdoni, sem birtokpert nem indíthat akkor sem, ha a megyei földhivatal a birtokbalépés után hozott határozattal az ingatlant az igénybevétel alól mentesítette | 47 |
| II. A szegényparasztot a múlt századból hozott, a földesurakat kártalanító jogszabály (1896: XXV. tv.) kiterjesztő alkalmazásával az ismeretlen helyre távozott földesurak javára váltságtőke fizetésére nem lehet kötelezni | 183 |
| Elidegenítési és terhelési tilalom | |
| Az ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat mindenkire kiterjedő hatállyal a telekkönyvben akkor lehet feljegyezni, ha ezt az ingatlannak élők közötti szerződés vagy halálesetre szóló rendelkezés alapján való átruházásával kapcsolatosan, azzal egyidejűleg, vonatkozó és telekkönyvben feltüntetett joga biztosítására kérik. - Az ilyen feljegyzésnek a terhelés szempontjából az a hatálya, hogy az igatlan állagára a jogosított beleegyezése nélkül jelzálogjogot sem ügyleti, sem végrehajtási úton bejegyezni nem lehet, még a tilalom kitörlésétől függő hatállyal sem. - Ugyanilyen hatálya van annak is, ha az elidegenítési és terhelési tilalmat a bejegyzés, jogi természetéből folyóan, magában foglalja. - Az ingatlan hasznaira azonban mind végrehajtási úton, mind egyébként, a tilalom feljegyzése esetében is helye van a jelzálogjog bejegyzésének | 28 |
| Telek határán túlépítés | |
| Ha valamely épület létesítésével a telek tulajdonosa a saját telke határain túl épített, a szomszéd telek tulajdonosa csak abban az esetben követelheti a túlépítmény lebontását, ha a túlépítés ellen annak megkezdésekor vagy később ugyan, de határozott formában és még olyan időpontban tiltakozott, amikor az abbanhagyás még nem okozott az építkező részére jelentős kárt. - Ilyen feltétel mellett is csak a beépített telekrész értékének és egyéb kárának megtérítését igényelheti a szomszéd telek tulajdonosa az építtetőtől akkor, ha az építmény lebontása az okszerű gazdálkodás követelményének nem felel meg. | 26 |
| Ingatlan természetbeni megosztása | |
| Ahhoz, hogy a város beépítésre kijelölt területén fekvő telek felosztható legyen s felosztása telekkönyvileg is foganatosítható legyen, az 1937: VI. tv. 5. §-a szerint az építésügyi hatóság engedélye feltétlenül szükséges. Az engedélyt nem teszi nélkülözhetővé az, hogy a tulajdonostársak egymásközt megállapodtaK a megosztásban, azt gyakorlatilag keresztül is vitték, és egyes telekrészeken mindegyikük külön-külön épületet is birtokol. Ez az elintézés a megfelelő hatósági engedély hiányában joghatás nélküli | 174 |
| Találódíj | |
| Idegen dolog találásáért és a talált dolognak a tulajdonos részére történt átadásáért vagy a hatósághoz való juttatásért - az eset körülményeihez képest - jutalom ítélhető meg | 62 |
| Telki szolgalom | |
| Elek felosztása esetén a telki szolgalom rendszerint mindegyik felosztott rész tulajdonosa javára azzal a korlátozással marad fenn, hogy azok a szolgalmat csak úgy gyakorolhatják, hogy a szolgáló telek tulajdonosára ne váljék terhesebbé a felosztás előtt gyakorolt szolgalomnál | 68 |
| A szolgalomnak elbirtoklás útján való megszerzését akkor lehet megállapítani, ha valamely ingatlan tulajdonosa az elbirtokláshoz szükséges idő alatt olyan ismétlődő (huzamos) magatartást tanúsít, amelyből a szolgáló ingatlan tulajdonosa következtethette a szolgalom megszerzésére irányuló szándékot és ezt a magatartást tűrte. Az ingatlanon 32 évet meghaladó időn keresztül történt puszta átjárás ténye nem elegendő a szolgalom megszerzéséhez | 24 |
| Az ablakjog, mint nemleges telki szolgalom elbirtoklása akkor veszi kezdetét, amidőn a szolgáló telek tulajdonosa az uralgó telek tulajdonosának tiltakozására a szolgalommal ellenkező cselekmény vagy jog gyakorlását abbahagyja, és csak akkor nyer befejezést, ha az abbahagyástól kezdve az elbirtoklás ideje eltelt anélkül, hogy a szolgáló telek tulajdonosa a szolgalommal ellenkező cselekményt vagy joggyakorlást folytatta volna. A 920. sz. E. H.-ban kifejezett ez a jogelv lényegileg most is helyes, de nemleges telki szolgalmi jogok elbirtoklása a jövőben oly elenyésző csekélyszámú esetben fordulhat elő, hogy az E. H. kifejezett fenntartása felesleges | 68 |
| Haszonélvezet | |
| A haszonélvezeti jogot nem lehet átruházni. A haszonélvező azonban a haszonélvezet gyakorlását másnak átengedheti: a haszonélvezet tárgyát bérbe vagy haszonbérbe adhatja. A haszonélvezet gakorlásának más személy részére való átengedését a telekkönyvbe bejegyezni nem lehet | 69 |
| A haszonélvezeti jog átruházhatatlanságát kimondo 745. sz. E. H.-ra az új szövegezéssel fenntartott 432. sz. E. H. mellett nincs szükség | 63 |
| Kezesség | |
| Álszövetkezett igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagjaként a kölcsöntartozásért vállalt kártalanító kezesi kötelezettség nem érvényesíthető annak részéről, aki az álszövetkezetet valójában mint egyéni vállalkozást kezelte | 176 |
| Lakásbérlet | |
| A bérbeadó bíróságon kívül egyességre való hajlandóságát valószínűtlenné teszi, ha a megindult bírói eljárásban túlzott követelését fenntartja, sőt az elsőbíróság bért megállapító végzése ellen - amelyet a másodbíróság utóbb helybenhagyott - felfolyamodással él | 56 |
| I. Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés esetében a teljes bérösszeg előre kifizetésén felül fizetett biztosítékról a bérlő feltételezheti, hogy a bérleti idő lejárta után ezt az összeget is joga van lelakni. Az indokbeli tévedést felismerő fél azt a maga javára nem használhatja ki | 178 |
| Az a rendelkezés, hogy a bérkövetelésbe csak jogerősen megítélt vagy a 11.800/1946. M. E. sz. rendelet szerint megállapított ellenkövetelést lehet beszámítani, a bér meg nem fizetésére alapított felmondás érvényességének megállapítása kérdésében nem alkalmazható arra az ellenkövetelésre, amelyet a bérbeadó a bérlővel folytatott tárgyalások során hallgatólag elismert és amelyre tekintettel a bérlőtől három éven át fizetést nem követelt és amelynek jövőre szóló beszámítására vonatkozó, a bérlőtől származó közls ellen nem tiltakozott | 180 |
| I. Az a kikötés, hogy a bérlő a lakás helyreállítási költségeihez való hozzájárulás címén általa fizetett összeg után a hatóság által bármely címen kifetett összet viselését vállalta, a szerződési szabadság körében érvényes, azonban e szerződéses kötelezettség teljesítésének elmulasztása a bérbeadót rendkívüli felmondási jog gyakorlására nem jogosítja fel. - II. Szocialista társadalmunkban a bérlőnek csak olyan sértő magatartása vonhatja maga után a rendkívüli felmondási jog gyakorlását, ami a bérbeadót, mint házkezelő funkcióját ellátó személyt ebbel tevékenysége körében éri és olyan fokú, ami a házban lakók együttélésének a rendjére annnyira zavarólag hat, hogy a közösségi érdek a felmondási jog gyakorlását megkívánja | 136 |
| Lakbérhátrálék címén való felondásnak csakis a jogszabályok szerint lakbérnek minősített vagy azzal jogszabály alapján egy tekintet alá eső szolgáltatásnak elmulasztása esetén lehet helye. A helyreállítási költségek ez alá nem vonhatók | 8 |
| A bérlő által a lakás helyreállítási költségeihez való hozzájárulás címén a bérbeadónak fizetett és az adóhatóság által bérnek minősített összeg után kivetett 15%-os helyreállítási hozzájárulás megfizetésének elmulasztása a bérbeadót rendkívüli felmondási jog gyakorlására nem jogosítja | 57 |
| II. A lakással való szabad rendelkezési jognak arra való felhasználása, hogy azt a tulajdonos ismételten értékesítse s ezzel munka nélküli jövedelemre tegyen szert, e jogosultságnak illetéktelen vagyonszerzésre való felhasználása, amelyhez a bíróság, amely hivatva van arra, hogy a dolgozók érdekét a jogosulatlan kihasználástól védje, nem nyújthat segélyt | 178 |
| Ingatlanvétel | |
| I. Ha a haszonbérlő az általa bérelt ingatlant vagy annak egy részét az illetékes hatóságok engedélyével a tulajdonostól megveszi, az e megállapodásuk után teljesített fizetései kétség esetében vételárelőlegnek és nem haszonbérleti díjnak tekintendők - II. Ha az ingatlan birtokában lévő vevő a vételár túlnyomó részét kifizette, az aránylag jelentéktelen vételárhátralék fennállása ellenére is kötelezhető az eladó a telekkönyvi bekebelezésre alkalmas okirat kiadására, amennyiben a vevő nevére történő telekkönyvi bekebelezés a mezőgazdaság szocialista átszervezését segíti elő | 166 |
| Fuvarozás | |
| A dolgozó parasztnak abban a munakörében, amikor társadalmi tulajdont alkotó árukat fuvaroz, a nép vagyonának megvédése kiemelkedően alapvető kötelessége. Ezt a kötelezettséget szegi meg azzal, ha a vasúttól a címzett állami vállalat részére fuvarozás végett árut vérlegeltetés nélkül átvesz. Kártérítési kötelezettségét enyhíti, ha a fuvaroztató vállalat alkalmazottját szintén terheli mulasztás annyiban, hogy őt az átvétel előtti mérlegeltetésre nem utasította | 138 |
| Társas vállalkozás | |
| Aki, mint a vállalkozás egyenjogú tagja, annak fennállása idején a hasznokban a másik két társával egyenlő mértékben részesedett, a veszteségként jelentkező, a vállalat megszűnése után kivetett készletváltság 1/3 részét köteles megtéríteni | 123 |
| Takarékbetéti könyv | |
| Ha a postatakarékpénztári betéti könyvecskének átruházása az 1885: IX. tv. 17.§-a értelmében a postatakarékpénztárnál be nem jelentett: a betéti könyvecskére átruházás után szerzett tulajdonjog bírói úton érvényesíthető, s a betéti könyvecskére elhelyezett pénznek felvétele a jogerős ítélet alapján történik. A 34. sz. E.H.-ban foglalt helytálló elv az általános polgárijog szabályaiból folyik és nemcsak a postatakarékpénztárra érvényes. Az E.H. fenntartása felesleges | 94 |
| Munkaviszony | |
| A nagybirtokrendszer megszüntetése következtében a birtokos és a gazdatisztközötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1900: XXVII. tv. is idejét múlta. Időszerűségüket vesztették a törvény egyes rendelkezéseit értelmező 142., 504. és 793. sz. E. H.-ok is. A felszabadulás óta alkotott jogszabályaink az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben vezető állást betöltő dolgozók jogviszonyait tüzetesen szabályozzák | 87 |
| A végzett munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazás mindenkit megillet. Nincs észszerű alapja különbségtételnek aszerint, hogy a felek előbb kötöttek-e szolgálati szerződést, és csak a szolgálat megkezdése után rövidebb-hosszabb idő után kezdett a munkáltató alkalmazottjával házasságon kívüli viszonyt. Az a helyzet, amely szerint az, egyikfél a vele házasságon kívüli viszonyban lévő másik felet a saját részére dolgoztatja, többnyire a kizsákmányolásnak egyik igen elítélendő fajtája. Ezt időrendi szempontok vizsgálatával védelmezni nem lehet. Az 503. sz. E. H.-ot az Elvi Tanács hatályon kívül helyezte | 41 |
| Munkája mennyiségének és minőségének megfelelő díjazás mindenkit megillet. Ezért felesleges az örökössé nevezés be nem váltott ígéretével a háztartásba befogadott személy munkabérigényét elismerő 140. és 141. sz. E. H. fenntartása | 40 |
| Az iparostanuló részére a kollektív szerződésben nem a teljesítmény alapján (teljesítménybérként) megállapított munkabért nem lehet csökkenteni azon a címen sem, hogy a tanuló testi fogyatékosságban szenved, és emiatt a normális munkateljesítménynek csak egy részét végezte el | 141 |
| A dolgozók államának bírósága a magánmunkáltató javára netán fennálló olyan kikötést, amely szerint a munkáltatót a dolgozó által a munkálkodása révén kiérdemelt jövedelméből bizonyos részesedés illeti, semmisnek tekinti. Népgazdaságunk szocialista szektorában hasonló eset felmerülésével számolni nem lehet. Ezért az ily kikötést ajóerkölcsökbe ütköőnek minősítő 959. sz. E. H. hatályban tartása nem szükséges | 78 |
| A határozatlan időre kötött szerződés helyébe lépő határozott időre szóló szolgálati szerződés csak úgy hatályos, ha a munkavállalónak a felmondási idejét és a felmondási időre eső igényeit nem sérti. A 963. sz. E. H.-ban kifejezett ennek a helyes jogelvnek alkalmazására csak akkor kerülhetett sor, ha a dolgozót hosszú felmondási idő illette, a felmondási idő egységes szabályozása folytán pedig gyakorlati jelentőségét egészen elvesztette | 76 |
| Minden olyan megállapodás, amely a dolgozónak a munkából való kilépése után a munkához való jogát bármiképen korlátozná, Alkotmányunk alapvető rendelkezéseit sértené és ebből az okból semmisnek minősülne. A 322. és 323. sz. E. H.-okat, amelyek az ily kikötések hatálytalanságát csk bizonyos szűkebb körben állapították meg, nem szükséges fenntartani | 80 |
| A 620. sz. E. H. eseti jellegű és időszerűségét vesztette. Fenn nem tartható | 77 |
| Jelenleg már aligha van olyan magánmunkáltató, aki a fegyelmi eljáráts is magábanfoglaló szolgálati szabályzattal rendelkeznék. Az ilyen fegyelmi eljárás mellőzésével történő elbocsátás vagy a fegyelmi eljárás szabálytalansága esetében beálló jogkövetkezményekről szóló 56. sz. J. D. tehát általában tárgytalanná vált. Ha azonban mégis szükségessé válnék ilyen eset elbírálása, nem lenne akadálya a J. D.-ben foglalt jogelv alkalmazásának | 82 |
| A 788. sz. E. H. I. része, amely szerint A szolgálati viszonynak felmondással való megszüntetése esetén a felmondási idő a nyugdíjjogosultság megállapításához szükséges időbe beszámítandó, általánosan ismert, helyes és elfogadott jogelvet fejez ki. A jogtalan elbocsátás esetére szóló II. rész a végkielégítés megszűnése következtében, a nyugdíjra vonatkozóan pedig azért felesleges, mert a közületi vállalatok dolgozóinak jogtalan elbocsátása esetében a munkaviszonyt helyre kell állítani, magánmunkáltatónál pedig már aligha lehet nyugdíjigénnyel rendelkező dolgozó | 86 |
| A még magánkézben lévő vállalatok közt alig akad nyugdíj fizetésére kötelezett vagy más vállalatokkal közös nyugdíjintézetet fenntartó. Ezért a 790. és 791. sz. E. H.-okban kifejezett az a helyes jogelv, hogy a vállalat anyugdíjintézettel egyetemlegesen felelős, gyakorlatilag alkalmazási körét vesztette | 43 |
| Jogellenességből eredő kárkötelem | |
| A bírói gyakorlat a törvényben megengedett joglépés igénybevételét is tiltott cselekménynek minősíti, ha az a személy, aki a joglépést megteszi, azt rosszhiszeműen más jogvédte érdekeinek a megsértésére használja fel. (Indokolásból.) | 11 |
| Megvesztegetési, majd szökési kísérlet az előállítás elhárítására súlyos bűncselekmény gyanújának keltésére alkalmas. Az országhatár közelében kerékpáron menekülő kézrekerítésének meghiúsulásától tartani lehet | 89 |
| A nőre, akit házassági ígérettel bír rá a férfi a nemi érintkezésre, de az ígéretét nem tartja be, hanem elhagyja őt, emberi méltóságában megalázó, hogy pénzt kérjen és fogadjon el azért a sérelemért, amely önérzetét, érzelmét, az illetőben való hitét érte. De megalázó a pénz meg vagy meg nem ítélése végett annak kutatása is, hogy valóban teljesen tisztességes és tapasztalatlan volt-e a nő, hogy komoly házasssági ígéret folytán történt-e részéről a nemi érintkezés és hogy megfelelő ellenállást tanúsított-e. Megalázó, hogy a nőt olyan másodrangú lényként fogják fel, akinek egyedüli életlehetősége a féjhezmenés és egyúttal csaknem olyan árucikknek tekintsék, akinek az értéke a férjhezmenéshez viszonyítva csökkenhet. - A szocialista jogrendszer, amelynek egyik feladata, hogy segítséget nyújtson az embernek a fejlődés legmagasabb fokára való emelkedéséhez, nem tekinthet helyesnek és alkalmazhatónak olyan jogszabályt, amely megalázza az emberi méltóságot és ezzel a fejlődéshez szükséges öntudatot és önérzetet - fokozás helyett - csökkenti | 49 |
| A munkáltatónak a baleset bekövetkezésében hibás megbízottja ellen a társadalombiztosító intézettől járó kártalanítást meghaladó kárigény az 1927: XXI. tv. 90. §-ának utolsó bekezdése szerint a polgári jog általános szabályai szerint érvényesíthető. Az 536. sz. elvi határozat fenntartására tehát szükség nincs | 42 |
| A kárt nemcsak az okozza, aki a vadászat befejezése után a vadászfegyver egyik csövét gondatlanságból töltve hagyja, hanem az is közrehat benne, aki ezzel a személlyel szemben elfogadható ok nélkül támadóan lép fel, ok nélkül ragadva meg a vadászfegyver csövét és akarva azt a kezéből kicsavarni | 158 |
| II. Ha az igénylő azigénypert jogellenesen és vétkesen arra használja fel, hogy a másik fél jogait megsértse és neki kárt okozzon, az okozott kárt akkor is meg kell térítenie, ha az igényt a bíróság a megtévesztés eredményekép hozott jogerős ítéletében elismerte | 11 |
| Baleseti és más járadék. Járadék helyett tőke | |
| Tartásdíj, vagy más hasonló, bírói megállapítástól függő járadék összegének meghatározásánál a kötelezett keresete, de legfeljebb a foglalkozásában (szakmájában) szokásos átlagkereset (norma) az irányadó. A többteljesítéssel (túlmunkával stb.) elért juttatást (túlóradíjat, jutalmat stb.) tehát, ilyen szempontból,nem lehet figyelembe venni | 7 |
| Az, akinek baleset folytán a munkaképessége csökkent, csak akkor követelhet járadékot, ha a baleset utáni keresete a korábbi keresetét - neki fel nem róható okból - el nem éri. - Ha azonban a balesetet szenvedett korábbi keresetét, a balesetből eredő jelentős testi fogyatkozása ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel éri el, az első bekezdés szerinti korlátozást nem lehet alkalmazni. | 6 |
| Ha a fellebbezési bíróság az alsóbíróság által megítélt baleseti járadékot leszállítja vagy megvonja, az alsóbírósági ítélet alapján túlfizetett összegeket nem lehet a megítélt, de ki nem fizetett perköltséggel elszámolni. | 3 |
| Jogosulatlan fegyverhasználattal határrendőri szolgálat idején halált okozó bányász foglalkozású, felesége és kisgyermekek eltartásáról gondoskodó kártérítésre kötelezett a megölt által eltartottak irányában szétaprózott járadék helyett rövidebb időn át havonta jelentősebb összeg fizetésében marasztalva | 89 |
| Nőtartás | |
| Az arra nem szoruló feleséget nőtartásdíj akkor sem illeti, ha a különélésben nem ő a hibás | 53 |
| I. A közlekedési üzemek műhelyi alkalmazottainak üzemi jutaléka, túlóradíja, többtermelési és megtakarítási járuléka a 4250/1949. M. JT. sz. rendelet szempontjából terhes illetménynek tekintendő. - II. Az az álláspont, amely szerint az említett járandóságok a nőtartásdíj összegének meghatározásánál figyelmen kvül nem hagyhatók, nem felel meg a magyar népi demokrácia alapvető elveinek. - III. A 13. sz. elvi döntésben kifejezett szempontoknak helyes szemlélet mellett már a döntés meghozatala előtt is érvényesülniük kellett | 63 |
| I. A családi szempontok sem indokolják, hogy a munkaképes, aránylag fiatal (45 éves) és ennek ellenére rendszeres munkát nem végző magános özvegyasszonynak élete fogytáig a termelői munkában tevékenyen részt vevő egykori veje, elhalt leányának utóbb újból házasságra lépett férje legyen az eltartója. - II. Ha az éveken át szolgáltatott járadék a nő megélhetési alapja volt és sem tanult szakmája, sem bárminő képesítése nincs, a társadalmi és állami berendezésünk által biztosított, a képességeinek megfelelő munkakörben való elhelyezkedési lehetőség eléréséhez szükséges képesítés megszerzéséhez elegendő kb. 6 hónapi átképzési időre az összes körülmények figyelembevételével megfelelő havi járadék ítélhető meg | 169 |
| Gyermektartás | |
| A Ht. 95. §-ának a házasság felbontása esetére szóló rendelkezése ma már általános érvényű olyan értelemben, hogy a tartási kötelezettség teherbírása arányban mindkét szülőt egyaránt terheli. - Áll ez az 1946: XXIX. tv. 29. §-ára tekintettel a házasságon kívül született gyermek tartási költségeire is | 70 |
| I. A szocializmus felé haladó társadalomban általános érvényű jogelvnek azt kell tekinteni, hogy a gyermek tartásának költsége mindkét szülőt a teherbírásuk arányában terheli. - II. A Gyt. 111. §-ának az a rendelkezése, hogy a nagyszülőket is kötelezni lehet a gyermek tartására, egyezik a szocialista jogelvekkel. - III. A szocializmus felé haladó államban a tartás nemcsak megélhetőst, hanem azoknak az előfeltételeknek megteremtését is jelenti, amelyek mellett elérhető, hogy a gyermek képességének megfelelően fejlődhessék. Az állam a kiskorúakról való gondoskodás körébe tartozó sokirányú segítsége mellett joggal követelheti meg, hogy a tartásra kötelezettek is fokozottabb mértékben igyekezzenek eleget tenni az őket terhelő kötelezettségeknek. - IV. A nagyszülőknek e minőségükből származó tartási kötelezettségüktől eltérő jelentősége van annak, ha a szülők valamelyike egészben vagy túlnyomó részben a nagyszülők gazdaságában, üzletében vagy más kereső foglalkozásában dolgozik és ezért nem részesül megfelelő díjazásban. Annak következtében, hogy államunk nemcsak biztosítja a munkához és ennek révén a megfelelő keresethez való jogot, hanem meg is valósítja ezt, a szülő nincs ráutalva arra, hogy megfelelő díjazás nélkül dolgozzék a nagyszülőnél. Ha mégis ezt teszi, ezzel gazdagítja a nagyszülőt, viszont elvonja az alapot a tartásra jogosult elől. Az ilyen eljárás nem szolgálhat a tartásra jogosultnak sérelmére. Nincs tehát indoka annak, hogy az 1946: XXIX. tv. 35. §-ában foglalt, a házasságon kívül született gyermek tartására vonatkozó, egyébként az általános jogelvekből is következő jogszabály ne legyen alkalmazható a házasságból született gyermekre. - V. Az 1946: XXIX. tv. 35. §-ának az a rendelkezése, hogy a tartásra kötelezett szülője kezes módjára felel, nem jelenti, hogy a bíróságnak őt kezesként kell marasztalni, hanem csak azt, hogy a felelősség fennállásának megállapítása esetében a marasztalásnál figyelembe kell venni a kezességre vonatkozó szabályokat. Nincs azonban akadálya - a megfelelő körülmények között - az egyetemlegesen történő marasztalásnak | 170 |
| Özvegy jogállása. Özvegy és leszármazó viszonya | |
| A 146. sz. E. H.-tal eldöntött az az eset, amikor az újból férjhezment nyugdíjas özvegy új házasságát a bíróság érvénytelennek nyilvánítja kivételes és különleges, ezért felmerülése esetére biztosítani kell, hogy a bíró kötöttség nélkül figyelembe vehesse az összes jelentős körülményeket (különösen azt is, mennyiben illeti az özvegyet a vélt házasság kedvezménye) és azok alapján dönthessen. Ezért az E. H. fenntartása felesleges | 89 |
| I. Az özvegyi jog törvényes mértékét az örökhagyó teljes hatályú elismerő nyilatkozattal elismert házasságon kívül született gyermekének köteles része sem sértheti. - II. A kötelesrész kiszolgáltatása az özvegyi jog megszűnése után válik esedékesség, ha az özvegy megélhetéséhez a hagyatéki ingatlanok egész jövedelmére szükség van. A kötelesrész után ilyen esetben az özvegyi jog fennállása alatt kamat nem jár. - III. A kötelesrészt pénzbeli követelés jelzálogi bejegyzése helyett a hagyatéki ingatlanok megfelelő hányada tulajdonának átadásával lehet biztosítani, illetőleg kiegyenlíteni, ha a fennforgó körülmények között ez az elrendezés egyik félre sem sérelmes és kevesebb bonyodalommal jár | 133 |
| Ha az elhalt iparos iparát az életben maradt házastárs folytatja (1922. évi XII. tv. 7. §-a), az öröklésre jogosult leszármazó - ha nem az életben maradt házastárstól nyeri eltartását -, amíg tartásra igénye van, követelheti az iparűzésből folyó jövedelem megosztását. Ez azonban nem haladhatja meg a leszármazó tartási szükségletének a mértékét, másfelől nem csorbíthatja azt a mértéket, amely az özvegy létfenntartásához szükséges | 34 |
| Álörökös | |
| Az álörökösök által eladott ingatlan fejében az örökösnek járó kártérítésre a nem jóhiszemű álörökösöket sem lehet egyetemlegesen kötelezni a peres felek személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyainak és annak vizsgálata nélkül, hogy az egyetemleges adóstársként az egész tartozást kifizető álörökösnek a többiekkel szembeni megtérítési követelése behajtható lenne-e | 19 |
| Peres fél külföldön tartózkodása | |
| I. A 4.301/1949. (XI. 1.) M. T. sz. rendelet értelmében, ha vagyonjogi perben alapos gyanú merül fel arra, hogy a felek valamelyike hatósági engedély nélkül külföldön tartózkodik, a bíróság az illetékes végrehajtóbizottsághoz szóló értesítés elküldésétől számított 30 napig érdemi határozatot nem hozhat. E rendelkezés megszegésével hozott végítélet hatályon kívül helyezése következtében az előbbi állapotot kell helyreállítani | 183 |
| Bírói úton érvényesítés tilalma | |
| A 13.110/1948. (XII. 24.) Korm számú rendelet 4. §-(1) bekezdésében foglalt bírói érvényesítési tilalom fennáll oly pénzkövetelésre is, amely magánjogi címen 1946. augusztus I. napja előtt olyképpen keletkezet, hogy az eredetileg nem pénz szolgáltatására irányuló kötelezettség anyagi jogunk értelmében utóbb, de még 1946. augusztus 1. napja előtt átváltozott pénztartozássá. - Mivel az 1946. július 28. napján hatálybalépett 8.400/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet 4. § (1) bekezdésének 1. a) pontja szerint a Magyar Nemzeti Bank engedélye nékül tilos aranyban fizetést teljesíteni vagy ilyen fizetést elfogadni, ebből nyilvánvaló, hogy - amennyiben a felek a Magyar Nemzeti Bank engedélyével nem rendelkeznek - az aranyban való teljesítés lehetősége 1946. július 28-án megszűnt s a jogszabály tilalma folytán bekövetkezett lehetetlenülés eredményeként anyagi jogunk értelmében ugyanakkor, tehát még 1946. augusztus I. napja előtt az aranytartozás pénztartozássá változott át | 164 |
| Officiálitás társadalmi tulajdon védelmében | |
| I. Az officialitásnak maradéktalanul érvényesülnie kell a társadalmi tulajdont érintő valamennyi perben. A társadalmi tualjdont, a dolgozó nép vagyonát, szocialista gazdasági életünk alapját meg kell védeni a polgári bíróságok ítélkezésében is. - II. a társadalmi vagyon fokozott védelmének érvényesülnie kell akkor is, ha a perfelvételi határnapot az alperes elmulasztja. Ha a dolgozó nép vagyonáról van szó, a bíróságnak az alperes meg nem jelenése esetében hivatalból kell vizsgálnia a kereseti tényállításokat, a kereseti tényállításoknak a kereseti jogállításhoz való viszonyát s a mulasztás következményeit csak akkor mondhatja ki, ha azok helytálló voltáról meggyőződött | 186 |
| Bizonyítékok | |
| A bizonyítékok szabad mérlegelésének általános elve mellett felesleges annak a 794. sz. E. H.-ban foglalt kiemelése, hogy a bíróság a munkaadó orvosai által adott, az alkalmazott szolgálatképtelenségére vonatkozó véleményt mint bizonyítékot mérlegelheti | 88 |
| Munkabér védelme marasztalásnál | |
| A szocialista társadalomban a bíróságnak örködni kell afelett, hogy megfelelően komoly indok nélkülne fossza meg a dolgozókat munkájuk ellenértékétől. Ezt pedig csak akkor éri el, ha a marasztaló ítélet meghozatalakor figyelembe veszi a követelésnek miként, miből történő behajtását. (Indokolásból) | 19 |
| Örökösödési per költsége | |
| Örökösödési igényt érvényesítő perben a pertársak között pusztán a pertársi viszonyból a költség tekintetében egyetemleges kötelezettség nem keletkezik és a pertársak, ha a per tárgyához fűződő érdekeltségük között lényeges különbség van, csak érdekeltségüknek megfelelő költség viselésére kötelezhetők | 54 |
| Igényperbeli ítélet jogereje | |
| I. A nem halasztó hatályú igényperben hozott, a foglalás alól feloldást ítélet jogereje kiterjed az igénylő részéről a foglaltató ellen az általa feladott ingóságok árverési vételárából felvett összeg visszatérítése iránt indított perre is | 11 |
| Megváltoztató ítéletben baleseti járadék beszámításáról rendelkezés | |
| A fellebbezési bíróság olyan esetben, amikor az alsóbíróság olyan esetben, amikor az alsóbíróság által megítélt baleseti járadék összegét leszállítja vagy a járadékot megvonja, feljogosíthatja az alperest, hogy az alsóbírói ítélet alapján túlfizetett összegeket a jövőben esedékes járadékból - a bíróság által megállapított részletekben - levonhassa, illetve a túlfizetést visszakövetelhesse. - A bíróság ilyen rendelkezést akkor tehet, ha a jogosított vagyoni és kereseti viszonyainak vizsgálatából arról győződik meg, hogy a visszatérítés a kártérítésre jogosítottnak és általa eltartani köteles hozzátartozóinak a megélhetését nem veszélyezteti. - A még meg nem fizetett, megítélt dologi kárösszeg az említett korlátozásokra tekintet nélkül elszámolható a túlfizetett összeg terhére | 4 |
| Végrehajtás | |
| IV. A pengő értékének teljes bizonytalansága és rohamos romlása idején hozott ítéleti rendelkezések szószerinti szövegéhez, amelyben foglalt körülírások az időközben beállott változások folytán meghaladottakká váltak, a bíróságnak a végrehajtási eljárás során nem kell ragaszkodnia | 64 |
| A közszolgálati alkalmazott illetménykövetelését az Államkincstárral szemben polgári perúton nem érvényesítheti. Ehhez képest az ilyen lefoglalt követelésnek polgári perúton behajtására ügygondnokot kirendelni nem lehet | 18 |
| Anyagi büntetőjog és büntető eljárás | |
| Anyagi büntetőjog | |
| Első cím. Általános rendelkezések | |
| Bevezető rendelkezések | |
| A Btá. 2. §-a szerint a cselekmény elkövetése után hatálybalépett új törvényt kell alkalmazni, ha ez enyhébb büntetést állapít meg, mint a korábbi törvény. Ez a rendelkezés azonban nem azt jelenti, hogy a régi és az új törvény összes enyhébb rendelkezéseit kiválogatva együttesen lehet alkalmazni,hanem azt jelenti, hogy a régi és az új törvények közül azt az egy törvényt kell alkalmazni, amelyik a maga egészében előnyösebb a terhelt számára. (Az 583. sz. határozat új szövege) | 200 |
| A kiadatások sajátos természete szükségessé teszi, hogy a fennálló kiadatási szerződésekhez és büntető jogszabályokhoz igazodó gyakorlat alakuljon ki. A 965., 966., 1081. és 1082. sz. határozatok fenntartása szükségtelen és indokolatlan | 264 |
| Büntethetőség | |
| A terhelt gondatlansága folytán keletkezett büntetőjogi felelősséget nem zárja ki az a körülmény, hogy a sértett is gondatlan volt és hogy az eredmény bekövetkezésée a sértett gondatlansága is közrehatott. Sőt még akkor is felelős a terhelt a maga gondatlan cselekményéért, ha a társadalomveszélyes eredmény a sértett gondatlansága nélkül egyáltalán be sem következett volna. - A gondatlanságból elkövetett bűncselekeményeknél ki van zárva a bűnrészességnek minden formája. Mindegyik tettes önállóan felel a saját gondatlanságáért. Az egyik tettes gondatlansága nem zárja ki a másik tettes büntetőjogi felelősségét. (A 392. és 787.. sz. határozat új szövege.) | 204 |
| A jogos védelem kérdésében a szocialista igazságszolgáltatásban nem lehet a bírót elzárni annak mérlegelésétől, hogy nem lehetett volna-e a támadást más módon, esetleg éppen megfutamodással elrejtőzésel vagy elzárkózással elhárítani. Az individualista szemléletből eredő, ezzel ellenkező 265. sz. határozat fenn nem tartható | 155 |
| A Btá. 15. §-ából következik, hogy a jogos védelem megállapítható akkori s, ha a megtámadott elvetés (alberratio ictus) folytán nem megtámadóját, hanem egy harmadik személyt szúrt meg. A 264. sz. határozat felesleges | 234 |
| Itélkezési gyakorlatunkban nem vitás, hogy jogos védelem túllépéséről csak jogos védelmi helyzetben lehet szó és hogy vélt támadás esetében tévedés címen lehet felmentésnek helye. Ezért a 772. sz. határozat felesleges | 201 |
| Az utólagos jóvátétel közömbös a bűncselekmények megállapítása szempontjából és csak enyhítő körülményként vehető figyelembe. Ennek az elvnek hitelsértés esetére szóló, az 538. sz. határozatban foglalt kiemelése felesleges | 247 |
| A bírói gyakorlat ingadozásnélkül követi azt az elvet, hogy a közvetett tettes tettesként felel. Ezért a 257. sz. határozat felesleges | 146 |
| A felbujtáshoz szükséges reábírás fogalmának nem kelléke, hogy a felbujtó lelki reáhatása az elhatározás kizárólagos oka legyen. A felbujtás lehetőségét tehát nem zárja ki az a körülmény, hogy a tettesben már megvolt a bűncselekmény elkövetésének gondolata és a véghezvitelre való hajlandóság. - A reábírás megvalósul, ha a tettest befolyásoló tényezők közül a lelki reáhatás erősíti elhatározássá a véghezvitel gondolatát (Az 589. sz. határozat új szövege.) | 202 |
| Átment a bírói gyakorlatba, hogy a tettestárs felbujtói tevékenysége csak súlyosító körülmény. Ezért a 258. sz. határozat felesleges | 146 |
| A Btá. minden szándékos segélynyújtást bűnsegélynek tekint, függetlenül attól, hogy az a véghezvitelt cselekvéssel vagy mulasztással mozdítja elő. Az ingadozás nélkül követett helyes jogelvet kifejező 983. sz. határozat felesleges | 202 |
| Olyan esetekben, amikor a törvény a tettes büntetőjogi felelősségét a bűncselekmény által előidézett eredmény szerint állapítja meg, a felbujtót és a bűnsegédet is a beállott eredménynek megfelelően kell felelősségre vonni. (A 254. és 256. sz. határozat új szövege.) | 149 |
| A cselekvőképtelen sértett törvényes képviselője, e minőségének elnyerésétől számított egy hónap alatt, magánindítványát joghatályosan előterjesztheti (Az 598. sz. határozat új szövege.) | 206 |
| Az új szocialista erkölcsi felfogáshoz idomuló rendezés céljából kívánatos nyitvahagyni azt a kérdést, hogy a férj a feleségén elkövetett erőszakos nemi közösülés esetében tehet-e a saját jogán magánindítványt. A 16. sz. J. D. felesleges | 216 |
| Nem szükséges a Btá. 27. §-a folytán az elévülés félbeszakításához, hogy az intézkedő hatóság a konkrét ügybe hatáskörrel és illetékességgel rendelkezzék. A 925. sz. határozat fenntartására nincs szükség | 201 |
| Büntetések | |
| Ugyanaz a vádlott egy ítélet alapján nem sújtható kétféle szabadságvesztés büntetéssel még akkor sem, ha az egyik pénzbüntetés átváltoztatásának következménye. Ez az általános elv következik a 7. sz. helyébe hozott döntésből (I. 91. sorsz.). Ezért a 226. sz. határozat felesleges | 156 |
| Tisztázásra szorul az ismeretlen sértett kárára elkövetett lopásból eredő tárgyak sorsa. A 770. sz. határozat a kérdést csak részben oldja meg, fenntartására nincs szükség | 244 |
| Nem elvi jelentőségű állásfoglalás, hogy a kiutasítás nemindokolja a bűncselekményre leírt egyéb mellékbüntetés mellőzését. A 982. sz. határozat felesleges | 273 |
| A büntetés kiszabása | |
| I. Ittas állapotban elkövetett bűncselekmény elbírálásánál az ittasságot rendszerint nem lehet enyhítő körülményként figyelembe venni. - II. Ha az elkövetőt, cselekménye társadalmi veszélyességének a felismerésében vagy akaratának megfelelő magatartásában, az ittasság folytán keletkezett öntudatzavar korlátozta, ez a körülmény nem szolgálhat alapul a büntetés korlátlan enyhítésére. - III. Az ittasságot súlyosító körülményként kell figyelembe venni azokban az esetekben, amikor a fegyelem és éberség az elkövetőnek hivatásánál vagy foglalkozásánál fogva fokozott kötelessége. (A 276. sz. határozat új szövege.) | 128 |
| Az egyes elkövetők közhivatalnoki funkciójának és bűncselekményének jellege határozhatja meg, hogy a tüntetlen előélet az adott esetben enyhítő körülmény-e vagy nem. Ezért a 273. sz. határozatnak az enyhítő körülményként mérlegelést kizáró elve ellenkezik az egyéniesítés elvével. Hk | 147 |
| A fiatalkorú által fogházi őrizetben töltött időt a kiszabott szabadságvesztés büntetésbe be kell számítani. (Az 574. sz. határozat új szövege.) | 116 |
| 314. Az 1951. évi 34. sz. tvr. rendelkezései folytán a fiatalkorúra kiszabott büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó 245. és 511. sz. határozat felesleges | 207 |
| A Btá. 59. § (2) bekezdése folytán felesleges fenntartani a 301. sz. határozatot, amely kizárja, hogy a bíró az egyik jogerős ítélettel kiszabott határozott szabadságvesztésbe beolvassa, s ezáltal elenyésztesse a másik jogerős ítéletben megállapított büntetést | 126 |
| A Btá. 59. és 61. §-ából következik, hogy az alapítéleteknek a cselekmények minősítéséről rendelkező részét nem érintheti az összbüntetés kiszabása. Az 1.085. sz. határozat első tétele tárgytalan | 209 |
| A Btá. 61. § (4) bekezdése szükségképpen maga után vonja, hogy összbüntetésbe foglalják a pénzbüntetést helyettesítő és az eredetileg is szabadságvesztésként kiszabott büntetést. Az ellenkező 987. sz. határozat felesleges | 207 |
| A Btá. hatálybalépése előtt megállapított szigorított dologházi őrizet helyett az 1950. évi 39. sz. trv. 12. §-ának 3. bekezdése értelmében egy évi tartammal felemelt börtönbüntetés kiszabása esetében a szigorított dologházi őrizetet megelőző előzetes letartóztatás beszámításának az 1930: XXXIV. tv. 126. §-ának utolsó bekezdéséhez képest nincs helye | 188 |
| Különös rendelkezések | |
| A népi demokratikus államrend és a népköztársaság elleni bűntettek | |
| (2) Az alkotmány egyes intézményei érvényesítésének, kezelésének módja elleni lázításon keresztül - az eset körülményeitől függően - az intézmény elleni lázítás (Btk. 173. §) is megvalósulhat. Az ezzel ellentétes 340. sz. határozat hatályon kívül helyezve | 210 |
| (2) Az izgatási bűncselekményekhez fűződő újabb bírói gyakorlat szerint az izgatás szubjektív eleméhez elegendő az a tudata a tettesnek, hogy kijelentései alkalmasak a gyűlölet felkeltésére. Az 529. sz. határozat felesleges | 210 |
| (6) A bírói gyakorlat következetes a tekintetben, hogy a valótlan híresztelésnek (1937: X. tv. 2. § (6)) a forrás megjelölése nem eleme. Az 1.061. sz. határozat felesleges | 212 |
| Izgatás | |
| (26) A gyülekezet és nyilvánosság nem kívánják meg sem a hely nyilvánosságát, sem csupán felnőttek jelenlétét. Iskolában, ahol a tanító az egyedüli felnőtt, az izgatás elkövethető. E kérdésekben a gyakorlat izgadozást nem mutat. A 602. sz. határozat felesleges | 212 |
| (26) Helyes, de következetesen követett elv, hogy izgatás szempontjából a gyülekezet és a nyilvánosság pillanatnyilag kevesebb számú egyén jelenléte esetében is megvan olyan helyen, ahol a hely rendeltetése szerint az emberek jönnek-mennek, számuk egyre változhatik. A 783. sz. határozat felesleges | 209 |
| (26) A sajtótermék terjesztője felelősségének szűk körre szorítása elvont és merey szemlélet eredménye, ellentétben áll büntetőjogunk újabb szabályaival. A 25. J. D. hatályon kívül helyezve | 211 |
| (26) Annak eldöntése, hogy a gondolat vagy érzés felkeltésére irányuló tevékenység mikor minősülhet felhívásnak vagy izgatásnak: ténykérdés. A 488. sz. határozat bírói mérlegelés körébe vágó kérdést érint és szűkíti az izgatás fogalmát. Hatályon kívül helyzeve | 212 |
| (26) Való tényeket is lehet olyan módon beállítani és csoportosítani, hogy azok valamely védett jogtárgy ellen gyűlöletet keltsenek. A 338. sz., a gyakorlatba átment határozat felesleges | |
| (29) A gyakorlatban nincs vita abban a kérdésben, hogy a bűntett feldicsérésének tényállása megvalósul akkor is, ha a tettes a törvény által bűntettnek nyilvánított valamely cselekményt akár általánosságban is magasztal. A 853. sz. határozat felesleges | 271 |
| Háborús és népellenes bűncselekmények | |
| (82) I. A vádlottnak, mint a megdöntött uralkodó osztály tagjának társadalmi veszélyessége nem csökken azáltal, hogy fontos ellenséges hatalmi pozícióból kiesve, saját és családja életének fenntartása érdekében fizikai munka végzésére kényszerül. - II. Az, hogy a vádlott a nyilas-fasiszta kormányzattól állását önként vállalta, megállapítható abból, hogy hivatalát a nyilas miniszter első felszólítására átvette, azt fogságbaeséséig betöltötte, anélkül, hogy attól szabadulni igyekezett volna, sőt családjának megkeresése után szolgálati helyére ismét visszatért. - III. A nyilas honvédelmi minisztérium elnöki osztályának vezetése a leszűkülő hatáskör mellett is jelentős hatalmi állás volt. | 130 |
| Hatóság és hatósági közeg elleni erőszak | |
| (95, 98) Ha hivatalos hatáskörében eljáró hatósági személy eljárási szabálytalanságot követ el, ez a körülmény nem fosztja őt meg a fokozott büntetőjogi védelemtől és az ellene alkalmazott erőszakot nem teszi büntetlenné. (A 30. sz. határozat új szövege.) | 96 |
| (95) Az Államvasútak igazgatósága kétségtelenül hatóság. A 334. sz. határozat felesleges | 151 |
| (98) A hatósági közeg elleni erőszak megállapítása szempontjából a hatósági közegnek adott felsőbbségi utasítás anyagi jogszerűségének nem lehet jelentősége. A 669., sz. határozat felesleges | 213 |
| (98) Ha az elkövető egyazon alkalommal több hatósági közeget akadályoz meg erőszakosan ugyanannak a hivatalos teendőnek a végrehajtásában, cselekménye nem többrendbeli, hanem csak egyrendbeli hatósági közeg elleni erőszak bűntettét valósítja meg. A 280. sz. E. H.-ban kifejezett ez a magától értetődő elv, valamint az is átment a gyakorlatba, hogy a hatósági közegek egyike ellen elkövetett súlyos testi sértés mint külön és önálló bűncselekény büntetendő. Ezért az E. H. hatályba tartása felesleges | 97 |
| Hivatali hatalommal való visszaélés | |
| (125) Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a közhivatalnok által hivatala gyakorlásában okozott könnyű testisértés a Btk. 473. §-ában meghatározott hivatali hatalommal való visszaélés. A 228. sz. határozat felesleges | 250 |
| Hivatali sikkasztás | |
| (141) A bírói gyakorlat a Btk. 462. §-ában meghatározott hivatali sikkasztásként bünteti a postai alkalmazottnak azt a cselekményét, hogy a hivatalánál fogva kezéhez jutott küldeményből (nem értékküldeményből) az abban lévő értéktárgyat kiveszi és eltulajdonítja. A 937. sz. határozat felesleges | 245 |
| (141). Átmenet a gyakorlatba, hogy a bírósági végrehhajtó a foglalás befejezése után, de az árverés előtt kielégítési összeg elfogadására jogosítva nincs, az ily fizetések tehát nem tekinthetők hivatalánál vagy megbizatásánál fogva átvetteknek. A 39. sz. T. Ü. H. felesleges | 257 |
| (142) A gyakorlat egységes abban, hogy a Btk. 463. §-ában meghatározott bűncselekménynek tettese lehet az, aki annak tudatában, hogy más hivatali sikkasztást követ el, elköveti az e §-ban meghatározott cselekmények valamelyiket az úgyanott meghatározott célból. A 941. sz. határozat felesleges | 252 |
| Közokirathamisítás | |
| (144) Az oirat közokirati jellegén nem változtat az a tény, hogy azt magánszemély aláírása teszi teljessé. Aki tehát ilyen közokiratra másnak a nevét jogosulatlanul aláírja, közokirathamisítást követ el. (A 65. sz. T. Ü. H. új szövege.) | 101 |
| (144) Helytelen az az álláspnt, hogy a postautalványnak és a postai Értestőnek az a része, melyen a magánfél az átvételt elismeri, magánokirat. A helyes álláspontot a 65. sz. T. Ü. H. új szövege fejezi ki. A 632. sz. határozat hatályon kívül helyezve | 249 |
| és 405. (144) Nem vitás, hogy a MÁV által kiállított bérletjegyek és az ezekre vonatkozó nyilvántartási jegyzékek, valamint a díjmentes utazásra jogosító utalványok közokiratok. Az 507. és 631. sz. határozat felesleges | 249 |
| (144) Az élelmezési jegy nem vitásan közokirat. A 630. sz. határozat felesleges | 245 |
| (144) A 318. sz. E. H. szerint: A hamis közokiratoknak egyszerre való használata nem szünteti meg a közokirathamisításnak a hamisított közokiratok számával egyező többségét. A Btá. 57. § (1) bekezdésének rendelkezésére és a bírói gyakorlat állandóságára figyelemmel , a határozat fenntartása felesleges | 126 |
| (145) I. Az állami ellenőrzés eredményes gyakorlása szempntjából különös érde fűződik ahhoz, hogy a közokiratok a hatóságok jogcselekményeit híven tartalmazzák. Ennélfogva már önmagában az a körülmény, hogy egy lényeges tény tekintetében hamis közokirat felhasználásra kerül és ennek során a lényegeshamis tényt bizonyítja, vitathatatlanul ésrti a közérdeket és ezen keresztül ogsérelmet okoz. Tovább fokozza a közérdek sérelmét, ha a hivatal vezetője saját ügyében, saját tényére vonatkozóan készít és érvényesít hamis közokiratot. - II. Oly eladásnál, amelyet a hivatalvezető az általa vezetett hivatal részére eszközöl, a vagyoni károkozásnak, tehát a vagyoni sérelemnek legalább is a lehetősége mindenkor fennáll. - III. Megvalósítja a Btk. 394. §-ába történő előadásánál az ügyletről készített okiratban eladó gyanánt maga helyett más személyt tüntet fel | 193 |
| és 402. (150) A törvény szövege nem enged következtetést azzal ellenkező álláspontra, hogy a Btk. 392. §-ának és a 400. § (2) bekezdésének szigorúbb rendelkezése alkalmazható akkor is, ha a hamis közokirat közvetve valamely úton-módon elérhető jogtalan vagyoni haszon vagy károkozás bekövetkezésének előidézésére, biztosítására eszközül szolgálhat s ebből a célból is készült. A sikkasztás elkövetése után annak palástolása végett elkövetett közokirathamisítás viszont csupán a Btk. 391. §-a szerint minősül. A 861. és 1.000 sz. határozat felesleges | 248 |
| (150) Büntetés kitöltése más helyett - Az állandó gyakorlat szerint - bűnpártolás és a Btk. 400. §-a szerinti közokirathamisítás halmazata, erre más reábírása a bűnpártolásra felbujtás és a Btk. 400. §-a szerinti közokirathamisítás halmazata. A 999. sz. határozat felesleges | 245 |
| Magánosok elleni erőszak | |
| (161) A 300. sz. E. H. szerint: A magánosok elleni erőszak közben elkövetett és halált okozó súlyos testi sértés e két bűntett anyagi halmazatát állapítja meg. A Btá. 57. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel, a határozat felesleges | 126 |
| Gyújtogatás | |
| (162) A bírói gyakorlat következetes a tekintetben, hogy az épületben lévő tárgyak (pl. bútorok) felgyújtása egy hatályú az épület felgyújtásával. Az 1.004. sz. határozat felesleges | 250 |
| Hamis tanúzás | |
| (190) Hamis tanúzás a lényeges körülmény tudatos elhallgatása is. Ezt az elvet a gyakorlat követi. A 604. sz. határozat felesleges | 214 |
| (190) A gyakorlat egyöntetű abban a kérdésben, hogy a hamis tanúzáshoz nem szükséges a hamis vallomás perdöntő hatása. A 786. sz. határozat felesleges | 216 |
| (190) A dolog természetéből következik, hogy a Btk. 213. § (2) bekezdése sezrinti súlyosabb minősítés csak a hamis tanúzással érintett személy jogerős elítélése esetében alkalmazható. A 991. sz. határozat felesleges | 216 |
| (196) Nem vitás, hogy a hamis tanúzásra való reábíráshoz az illető megidézése, de még az ügy folyamatbanléte sem szükséges. A 854. sz. határozat felesleges | 214 |
| (197) A hamis tanúzás büntethetőségét a Btk. 224. §-ának I. pntja értelmében kzáró ok egyedi elbírálást igényel. Erre a 605. sz. határozat nem ad irányítást. Hk | 214 |
| Hamis vád | |
| (202) A hamis vád bűntettét bűnvádi eljárás alatt álló személy is elkövetheti, ha védekezése során más személyt tudva hamisan vádol bűncselekmény elkövetésével. - Hamis vád bűntette olyan személlyel szemben is elkövethető, aki ellen a valótlan tényállítások alapján - büntethetőséget kizáró vagy megszüntető ok (gyermekkor, halál stb.) miatt - bűnvádi eljárást nem lehet indítani. (A 608. sz. határozat új szövege.) | 215 |
| Hatóság előtti rágalmazás | |
| (207) A gyakorlatban nem vitás helyes jogelv, hogy a vádolás fogalma alá eshetik a tanú vallomása is. A 993. sz. határozat felesleges | 229 |
| Bűnpártolás | |
| (211) Az, hogy magánindítványra üldözendő bűncselekménynél a bűnpártolás nem lehetséges, amíg a magánindítványra jogosult indítványát elő sem terjetette, csak csekély gyakorlati jelentőség esetre dönti el azt a kérdést, mennyiben állapítható meg a bűnpártolás akkor, ha a tettes, akinek érdekében a bűnpártolás történt, nem büntethető. A 938. sz. határozat felesleges | 245 |
| (211) Önként értetődik, hogy a vallomás visszavonása okából a Btk. 225. §-a folytán nem büntethető személy a hamis tanúzással elkövetett bűnpártolásért sem büntethető. a 606. sz. határozat felesleges | 247 |
| (211) II. A Nbr. 11. § 5. pontjában írt cselekményre nézve a Btk. 374. §-ában meghatározott bűnpártolást követte el az a katonai parancsnok, aki a cselekény kivizsgálása után a dandárparancsnoksághoz a cselekményt valótlanul mentő tényvázlatot terjesztett fel és ezzel segítséget nyújtott ahhoz, hogy a tettes büntetlenül maradjon | 190 |
| (213) A bírói gyakorlat szerint: 1. a Btk. 376. §-a szerinti minősítés nem alkalmazható, ha a bűnpártoló a tettes vagy részes javára biztosítja a vagyoni hasznot; 2. a Btk. 376. §-a nem alkalmazható, ha a vagyoni haszon forrása a lopás, rablás, zsarolás, sikkasztás, jogtalan eltulajdonítás: 3. a Btk. 376. §-a szempntjából közömbös, hogy a vagyoni haszon célzata a bűnpártolásnak magának vagy - természetesen a pártolt tettes, részes személyen kívül - másnak javára szól. Az 536., 792. és 860. sz. határozat felesleges | 245 |
| Ügyvédi bűntettek | |
| (224) Az ügyvédi megbízás körében végzett cselekényeket és előadásokat harmadik személyekkel szemben olyanoknak kell tekinteni, mintha azt a megbízó fél maga tette volna (1937: IV. tv. 90. §.). - Ez a rendelkezés az ügyvéd büntetőjogi felellősségét nem zárja ki. (A 220. sz. határozat új szövege.) | 148 |
| Zugirászat | |
| (227) A gyakorlat szerint a telekkönyvi állapot díjazásért kijegyzése és megmagyarázása nem zugirászat. Az 1.060. sz. határozat felesleges | 245 |
| Árdrágítás | |
| (265) Itélkezési gyakorlatunk magáévá tette azt az elvet, hogy az alkalmazotti viszony és az árdrágításnak utasítás folytán történt elkövetése az alkalmazottat nem mentesíti a büntetőjogi felelősség alól. A 700. sz. határozat felesleges | 261 |
| Pénzhamisítás | |
| (280) A bírói gyakorlatba átment, hogy a pénzhamisításhoz elegendő, ha az utánzat használatával a tévedésbeejtés lehetősége valószínűnek mutatkozik. A 343. sz. határozat felesleges | 213 |
| (281) Vitán felül áll, hogy az ötforintos érmepénz váltópénz. Az 1.015. sz. határozat felesleges | 259 |
| A házasságkötéssel kapcsolatos bűncselekmények | |
| (309) A 305. sz. E. H. szerint: Aki érvényes házassági kötelékben lévén, többször ismét házasságra lép, mindannyiszor elköveti a kettős házasság bűntettét. A Btá. 57. § (1) bekezdésének rendelkezésére és a bírói gyakorlat állandóságára figyelemmel, a határozat fenntartása felesleges | 126 |
| (315) Aházassági jogról szóló 1894: XXXI. tv. 124. §-ában meghatározott vétség tényálladéka csak akkor állapítható meg, ha valaki az 1894: XXXI. tv.-ben megszabott akadály vagy érvénytelenségi ok ellenére, tudva a polgári tisztviselő előtt köt házaságot: csupán egyházi összeadás esetében ez a vétség nem létesül. A törvény a 182. sz. e határozattól eltérő magyarázatot nem enged. Ezért felesleges | 117 |
| A nemi erkölcs elleni bűncselekmény | |
| (326) Állandó gyakorlat, hogy az erőszakos nemi közösülés tényálladékára a nő erkölcstelenségének nincs befolyása. A 351. sz. határozata felesleges | 217 |
| (323) Az állandó bírói gyakorlat a háztartás tagját - függetlenül a vérségi kapcsolattól - a háztartás fejének felügyelete és gondozása alatt állónakés így a sérelmére elkövetett szemérem elleni bűncselekményt hivatalból üldözendőnek minősíti. A 353. és 6099. sz. határozat felesleges | 219 |
| (334) A bírói gyakorlat állandó abban a kérdésben, hogy az elsőfokú bíróság jogelőre nem emelkedet títélete után kötött házasság az erőszakos nemi közösülés büntethetőségét nem szünteti meg. A 21. sz. J. D. felesleges | 217 |
| (340) A 89. sz. T. H. szerint: A Btk. 247. §-ának második bekezdése nem alkalmazandó az ellen, aki a gyámságára, gondnokságára, nevelésére, tanítására vagy felügyeletére bízott személyt arra csábítja, hogy nemileg vele közösüljön, vagy nemi, vagy terészetelleni fajtalanságot kövessen el vele. - A Btk. 247. §-a a határozatban foglaltakat félre nem érthetően fejezi ki. A határozat fenntartására ennélfogva nincs szükség | 143 |
| Emberölés | |
| (349) Hogy a gyilkosság bűntettének kísérlete mellett a rablás bűntette mint külön és önálló bűntett megállapítható a bűntetendő, a Btá. 57. § (1) bekezdésére figyelemmel, elvi határozatban kimondásra nem szorul. A 311. sz. határozat felesleges | 127 |
| (351) Hogy a szándékos emberölés bűntette mellett a hatóság elleni erőszak bűntette is külön bűntetendő cselekényként megállapítandó, a Btá. 57. § (1) bekezdésére figyelemmel, elvi határozatban kifejezésre nem szorul. A 312. sz. határozat felesleges | 127 |
| (351) Ha a szándékos emberölés vagy testi sértés elvetés (céltévesztés) folytán ms személyen következett be, mint aki ellen a támadás eredetileg irányult (pl. az elkövető A-t akarta lelőni és clétévesztés folytán B-t találta el), a szándékos bűntett kísérletét kell megállapítani. Ezzel együtt (bűnhalmazatban) - az adott körülményekhez képest - a befejezett gondatlan bűntettet is meg kell állapítani. (A 60. sz. T. Ü. H. új szövege.) | 233 |
| (352) Nem vitás, hogy az ideiglenes ágytól és asztaltól eválasztott házastárson elkövetett emberölésre a Btk. 280. §-as aklamazandó. A 378. sz. határozat felesleges | 234 |
| (352) A gyakorla következetesen alkalmazza a következő jogelveket: 1. A több emberen elkövetett szándékos emberölés egy ember halálával is befejeződik. 2. Egy ember célbavételénél, ha a vádlott szándéka több ember megölését, mint eshetőséget sem vette számba és a lövés mást is ér, a szándékos és gondatlan cselekény halmazatát kell megállapítani. 3. Több ember szándékos megölése és egy ember megölésével párosult rablás nem olvas törvényi egységbe. 4. Házastárson elkövetett szándékos emberölés és egyidejűleg szándékos emberölés más emberen való megkísérlése a Btk. 280. §-ában foglalt egységbe olvas. A 932-935. sz. határozatok feleslegesek | 234 |
| (352) A gyakorlat egységesen alkalmazza azt az elvet, hogy a tettesnek különböző időben, különböző akaratelhatározásból elkövetett szándékos ölési cselekményeit egybe kell foglalni. A 995. sz. határozat felesleges | 235 |
| (356) Hogy a gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége mellett a Kbtk. 92. §-a alá eső közegészség elleni kihágás mint külön és önálló cselekény büntetendő - a Btá. 57. § (1) bekezdésére figyelemmel - elvi határozatban kimondásra nem szorul A 314. sz. határozat felesleges | 127 |
| Magzatelhajtás | |
| (358) A magzatelhajtás esetében a házasságon kívül teherbe esett nő cselekményének enyhébb minősítése azon a meggondoláson alapult, hogy aházasságon kívül teherbe esett nő társadalmi megvetettségnek és gazdasági kétségbeesésnek néz elébe, ezért az ő cselekménye enyhébb elbírálás alá esik. Népi demokráciánk viszonyai között, ahol a nő tényleges egyenjogúsága biztosítva van és minden vonatkozásban folyik a küzdelem az előítéletek ellen, ez a törvényes rendelkezés napról napra veszti létjogosultságát. A 613. sz. határozat csak jobban aláhúzza ezt a jelentőségében csökkenő törvényes rendelkezést, ezért Hk. | 144 |
| Testi sértés | |
| (360) Egyöntetűen követett elv, hogy a testi sértés minősítésére nincs befolyása a sértett gyógyulása előtt más okból bekövetkezett halálának. A 384. sz. határozat felesleges | 237 |
| (360) A sértett gyógykezeltetési kötelezettségének polgári jogi elvét indokolt a szigorúbb büntetőjogi felelősség körében is megfellelően alkalmazni. A 614. sz. határozat nem tartható fenn | 237 |
| (360) A 310. sz. E. H. szerint: A sértett nőn elkövetett testi sértés és annak meggyalázása hajának lenyírásával, habár mind a két cselekmény egyfolytában hajtatik végre, mint önálló büntetendő cselekények az anyagi halmazat szabályai szerint büntetendők. A Btá. 57. § (1) bekezdéének rendelkezésére figyelemmel, a határozat fenntartása felesleges | 127 |
| (365) Az ítélkezési gyakorlat évtizedek óta követi azta z elvet, hogy halált okozott súlyos testi sértés esetében mindazok tettestársak,a kik a bántalmazásban résztvettek. A 260. sz. határozat felesleges | 236 |
| (365)Hogy a halált okozó súlyos testi sértés bűntette mellett a magánlaksértés bűntette mint külön és önálló cselekmény állapítandó meg, a Btá. 57. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel, elvi határozatban kimondására nem szorul. A 315. sz. határozat felesleges | 127 |
| (368) A maró folyadékkal leöntés esetében a Btk. 309. §-ának alkalmazása állandó gyakorlat. Az 534. sz. határozat felesleges | 238 |
| (369) A hivatás vagy foglalkozás körében elkövetett élet vagy testi épség veszélyeztetésével járó kötelességszegés megállapításának már nem előefltétele a tettesnek az illető foglalkozásra való hatósági képesítése. A 24. sz. J. D. felesleges | 239 |
| (372) A Btá. 12. §-ának (1) bekezdésére tekintettel, szándékosnak (dolus eventualis) kell tekinteni annak cselekményét, aki betegségének ismeretében a megfertőzés lehetőségét előre látta. Áll ez a férjre is, aki tudva, hogy nemi betegségben szenved, feleségével nemileg érintkezik. Az ezzel elenkező 891. sz. határozat nem tartható fenn | 219 |
| Magánlaksértés | |
| (384) A 304. sz. E. H. szerint: Magánlaksértés bűntette kapcsolatban az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletével, az anyagi halmazat szabályai szerint büntetendő. A Btá. 57. § (1) bekezdésének rendelkezésére és a bírói gyakorlat állandóságára figyelemmel, a határozat fenntartása felesleges | 126 |
| (384) A 316. sz. E. H. szerint: A magánlaksértés vétségének elkövetése közben a lakással rendelkezővel szemben használt meggyalázó kifejezés, mint külön és önálló cselekény a Btk. 96. §-ának alkalmazásával büntetendő. - A Btá. 57. § (1) bekezdésének rendelkezésére figyelemmel, a határozat fenntartása felesleges | 127 |
| (384) Nem vitás, hogy kerítés vagy kapu átmászása erőszakos behatolás. A 856. sz. határozat felesleges | 240 |
| Rágalmazás, becsületsértés | |
| (390) Az állandó gyakorlat szerint arágalmazás megállapításának az is feltétele, hogy a tnyállítások alapján a sértett szemlye kétségtelenül megállapítható legyen. A 813. sz. határozat felesleges | 222 |
| (390) Átment a gyakorlatba, hogy a sértetthez intézett levél rágalmazás megállapítására akkor lheet alap, ha a levél írója előre láthatta, hogy az másnak kezébe fog kerülni. A 813. sz. határozat felesleges | 204 |
| (390) Ha a fél az előtte ismert aggályossági ok érvényesítése nélkül a bíró előtt tárgyalásba bocsátkozott, a gyakorlat szerint büntetőjogi felelősség nélkül nem állíthatja, hogy a bíró elfogultsággal járt el. A 902. sz. határozat felesleges | 221 |
| (390) Állandó gyakorlat, hogy több személy rágalmazása esetén a sértettek számának megfelelő halmazat létesül. A 460. sz. határozat felesleges | 225 |
| (390) Állandó gyakorlat, hogy a rágalmazás mellett az ugyanazon alkalommal és ugyanazon sértett ellen elkövetett becsületsértést külön megállapítani nem lehet. Az 524. és 525. sz. határozat felesleges | 222 |
| (391) A dolgozók társadalmában csak egyféle becsület van. A politikai becsület fogalmával foglalkozó 367. sz. határozat hk. | 224 |
| (391) Átment a gyakorlatba, hogy a becsület egységes voltánál fogva annak több irányba való megtámadása a cselekények többségét meg nem állapítja és ennélfogva halmazatot nem létesít. A 307. sz. határozat felesleges | 127 |
| (392) Nincs ingadozás abban, hogy a rágalmazás aljas indoka anyagi érdektől mentes is lehet. A 867. sz. határozat felesleges | 206 |
| (395) A gyakorlatba teljesen átment, hogy valamely egyesült tagjai ellen általánosságban használt tényállítások vagy kifejezések által elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés esetében a magánindítvány joga és egyesületet is megilleti. A 926. sz. határozat felesleges | 227 |
| (398) A bírói gyakorlat nem mutat ingadozás abban a tekintetben, hogy a felhatalmazás hatályához a személy megnevezése, aki ellen a bűnvádi eljárás megindítandó, szükséges. A 671. és 832. sz. határozat felesleges | 269 |
| (398) A bírói gyakorlat szerint közömbös, hogy az illetékes hatóság a felhatalmazást helytelen fogalmazással a sértettnek adja meg. A 832. sz. határozat felesleges | 269 |
| (398) Köztudomású szabály, hogy a felhatalmazást az a hatóság jogosult megadni, amelynek hatósága alá tartozott a rágalmazás vagy becsületsértés által megtámadott közhivatalnoki hivatás. A 869. sz. határozat felesleges | 227 |
| (398) Átment a gyakorlatba, hogy a felhatalmazás nincs a magánindítványi határidőhöz kötve. A 674. sz. határozat felesleges | 268 |
| (398) FElhatalmazásra üldözendő rágalmazás esetében a pótmagánvád kizártsága a törvényből félreérthetetlenül következik. Ezért a 96. sz. határozat felesleges | 144 |
| (402) A gyakorlatba átment, hogy a vád tárgyává tett tényállítások használatának tagadása a valóság bizonyítását nem zárja ki. Az 1.028. sz. határozat felesleges | 231 |
| (402) A gyakorlat magáévá tette, hogy a valóság bizonyításához elegendő, ha a tényállítás lényege nyer bizonyítást. A 676. sz. határozat felesleges | 231 |
| (403) A törvény rendelkezéséből világosan következik, hogy a Bv. 14. §-a esetében közömbös, hogy a sértett kívánja-e a valóság bizonyítását. Az 1.029. sz. határozat felesleges | 230 |
| (406) Nincs azzal ellentétes gyakorlat, hogy a bíróküldés iránti kérelemben felhozottak alapul szolgálhatnak rágalmazás megállapítására. Az 1.065. sz. határozat felesleges | 227 |
| (406) A szocialista igazságszolgáltatásban fokozottan szükséges, hogy ne csak a felek és képviselőik, hanem az eljárásban nyilatkozatra kötelezett más rédekeltek részére is érvényesüljön az a jogszabály (Bv. 17. §), amely mentesíti az ügyfelet és a képviselőjét a büntetőjogi felelősség alól. A 199. és 907. sz. téves határozatok hk. | 150 |
| (406) Nem vitás a gyakorlatban, hogy a közvádló a Bv. 17. §-a szempontjából ügyfélneknem tekinthető. A 821. sz. határozat felesleges | 228 |
| (406) A Bv. 17. § (1) bekezdése esetében nem kell vizsgálni, hogy a kifejezések az ügyfél érdekében szükségesek voltak-e. Ez a törvény világos rendelkezésének felel meg. A 949. sz. határozat felesleges | 232 |
| (406) A Bv. 17. § (2) bekezdésében foglalt mentesség egyedüli kelléke, hogy a nyilatkozat az üggyel összefüggő és az ügyfél érdekében szükséges legyen. Ez az értelmezés kialakult a gyakorlatban. A 950. sz. határozat felesleges | 232 |
| (406) A képviselőtestületi ülésre vonatkozó 820. sz. határozat tárgytalanná vált. Olyan új határozat hozása, amely eldöntené, hogy a helyi tanács tanácskozását mennyiben lehet a Bv. 187. §-a szempontjából tárgyalásnak tekinteni, elébe vágna a kifejlődő gyakorlatnak | 253 |
| (406) Állandó gyakorlat, hogy a sértett megnevezése a becsületsértés megállapításának nem előfeltétele. A helyi tanács tagjai által az ülésen tett nyilatkozatok kérdésében a bírói gyakorlat által az ülésen tett nyilatkozatok kérdésében a írói gyakorlat alakulásának szabad utat kell engedni. A 370. sz. határozat nem tartható fenn | 225 |
| (407) A gyakorlat a sértett viselkedése által kiváltott becsületsértés esetében a büntetés alóli felmentéshez a rögtönösséget nem kívánja meg. A 900. sz. határozat felesleges | 223 |
| Lopás | |
| (422) Olyan esetben, amikor a lopás tárgya annyira értéktelen, hogy eltulajdonítása sem eredményez büntetőjogilag számottevő káros következményt, a Btá. 56. §-ának I. tétele alapján mellőzni kell a bűnöség megállapítását. Abban a kérdésben, hogy mi lehet lopás tárgya, a gyakorlat egyébként kialakult. A 617. sz. határozat felesleges | 242 |
| (422) A gyakorlatban nem vitás, hogy az öntudatlanságig részeg embertől pénzösszeg kérése, átvétele és megtartása lopás. A 618. sz. határozat felesleges | 245 |
| (422) A lopás szempontjából az elvétel nem egyértelmű az elvitellel. Az élőfa kivágásával ezért van a lopás befejezve. A 251. sz. határozat felesleges | 157 |
| (422) A 317. sz. E. H. szerint: A tolvajszövetség tagjai által különböző helyeken és különböző módon elkövetett lopások anyagi halamzatban levőknek tekintendők. - A határozatban foglalt elv a bírói gyakorlatba átment. Egyébként is megfelel a Btá. 57. § (1) bekezdésáben foglalt rendelkezés helyes értelmének és annyira magátó értetődő, hogy a határozat fenntartása felesleges | 128 |
| (425) Hatvan forint értéket meg nemhaladó gazdasági terménynek gyümölcsöskertből, szőlőből, faiskolából vagy mezőről való ellopása (mezőrendőri kihágás) bűntettnek minősül, ha azt felfegyverkezve vagy oly eszközzel felszerelve követték el, amely személyes ellenállás leküzdésére alkalmas. Nem minősül azonban ez a cselekmény bűntettként, ha az elkövető a fegyvert vagy eszközt hivatásánál vagy foglalkozásánál fogva jogosan viseli (A 92. sz. T. H. új szövege) | 99 |
| (425) Gazdasági terményeknek bekerített gyümölcsös kertből bemászással elkövetett ellopása a mezőrendőrségről szóló 1894: XII. tv. 93. és 97. §-aiban meghatározott érték erejéig, tekintet nélkül a gyümölcsöskert helyszíni fekvésére, tehát a község belterületén lévő bekerített gyümölcsös kertben elkövetett ily lopás is, a törvény 93. §-ának a) pontja alá eső mezőrendőri kihágást képes. A 70. sz. T. H.-ban foglalt ez az elv átment a gyakorlatba. A T. H. hatályba tartása felesleges | 115 |
| (427) A bírói gyakorlattal egyezik, hogy a Btk. 336. § 4. pontja szerint minősülő lopás kísérletének büntettébe az ugyanott és ugyanakkor elkövetett, a Bn. 48. §-ában ütköző befejezett vétsége beolvad. A 729. sz. határozatot fenntartani indokolatlan | 241 |
| (430) A visszaesés (III. Bn. 35. § 5. bekezdés) megállapítása szempontjából közömbös, hogy az elítélt az előzőleg különböző ítéletekkel reá kiszabott büntetéseket külön-külön vagy pedig egyfolytában állotta-e ki. (A 408. sz. határozat új szövege.) | 101 |
| (430) Magától értetődik, hogy a Btk. 338 §-a szerint minősítésnek nem akadálya, ha a vádlottat egyik előzően elkövetettlopásért csupán pénzbüntetésre ítélték el. A 858. sz. határozat felesleges | 241 |
| (430) Az 1894: XII. tv. 93. § a) pontjában meghatározott lopás által elkövetettkihágás bűntettet oly személllyel szemben sem képez, ki ellen a Btk. 338. §-ában megjelölt eset fennforog. A 72. sz. T. H.-ban kifejezett ez az elv a bírói gyakorlatba átmnet és e tekintetben vita vagy eltérő gyakorlat nincsen. Ezért a T. H. hatályban tartása felesleges | 98 |
| A polgárok javai elleni más bűncselekmények | |
| (447) A dolog természetéből következik, hogy a csalás tényállásához tartozó tévedésbeejtés a második házasság megkötésekor a korábbi házassági kötelék elhallgatásával is megvalósulhat. A 356. sz. határozat felesleges | 220 |
| (449) A bírói gyakorlat egységes abba, hogy a csalás visszaesés címén bűntetté minősítésének nem akadálya, hogy a mellékbüntetéskép kiszabott pénzbüntetést a vádlott nem fizette be vagy a helyettesítő szabadságvesztés nem hajtatott végre. Az 1.085. sz. határozat harmadik tétele felesleges | 209 |
| (455) A törvény szövegéből világosan következik, hogy a zsarolás bűntettét akkor is meg kell állapítani, amikor a fenyegetett helyett más ad vagyoni juttatást az elkövetőnek. A 624. sz. határozat felesleges | 244 |
| (455) A bírói gyakorlat nem mutat ingadozást abban a kérdésben, hogy a sértett teljesítéséig a zsarolás kísérlet és hogy ölésre akalmatlan fegyver is szolgálhat a fenyegetés eszközéül. A 249. sz. határozat felesleges | 157 |
| (459) A Btá. 28. §-ából nyilvánvaló, hogy az orgazdaság bűntett, ha az orgazda tudott a tolvaj cselekményét a Btk. 338. §-a értelmében bűntetté minősítő visszaesésről. A 997. sz. határozat felesleges | 243 |
| (463) A bírói gyakorlat következetesen vallja azt az elvet, hogy valamely váltónak és annak meghosszabbítására szolgáló újjabb váltóknak ugyanazon személyek sérelmére történt meghamisítása a magánokirathamisításnak folytatólag elkövetett egy bűntette. A 2. sz. J. D. felesleges | 250 |
| (470) A népi demokratikus társadalmi-gazdasági rendszer a kereskedelmi életet is alapvetően átalakította a termelés és elosztás szocialista elveinek megfelelően. A védjegy bitorlására vonatkozó 175. és 176. számú elvi határozatok a monopoliumok korlátlan védelmével kapcsolatosak, ennek korszaka pedig lejárt, így a határozatok napjainkban időszerűtlenek | 114 |
| Az államosítás folytán a gyakorlatilag jelentőséggel bíró szabadalmak gyakorlása a közületre hárult. A politikai és gazdasági fejlődés a 183. sz., a szabadalom gyakorlatba vételét vagy használatát másnak engedélyezésére vonatkozó határozatot időszerűtlenné tette. Hatályban tartására szükség nincsen | 116 |
| Kihágások | |
| A népi demokráciának a munkáról vallott felfogása szerint a szocialista munkaerkölccsel összeegyeztethetetlen, hogy valaki büntetésben részesüljön azért, mert munkaszüneti napon dolgozik. Ezért az 1868: LIII. tv. 19. §-át értelmező 163. sz. E. H. fenntartása felesleges | 111 |
| Átment a gyakorlatba, hogy a gyilkossággal stb. fenyegetés szó nélkül is kifejezhető. A 791. sz. határozat felesleges | 204 |
| Büntető eljárási jog | |
| Hatáskör és illetékesség | |
| Nem szorul bővebb értelmezésre, hogy a hatáskör megállapításában a cslekeménynek a vádiraban előadott tények szerinti minősítése irányadó. Ezért a 213. sz. határozat felesleges | 145 |
| A 196. sz. elvi határozatnak az a megállapítása, hogy nyomtatvány útján elkövetett rágalmazás és becsületsértés esetében az a bíróság illetékes, amelynek területén a nyomtatvány készült, elvi kijelentést nem jelent. Ezért a határozat felesleges | 110 |
| Magánvádló. Magánfél. | |
| Azt az elvet, hogy a közvetlenül közérdekek ellen irányuló támadás esetén pótmagánvádnak incs helye, a bírói gyakorlat maradéktalanul követi. A 451. sz. határozat felesleges | 266 |
| A burzsoa állam elnyomó szerepét leplezte az állam társadalomfelettiségének hangsúlyozásával az a megoldás, amely lehetővé tette, hogy a kincstár magánjogi sérelme esetében az ügyész vádelejtése esetében a kincstár kjogi képviselője jogosítva van a vádat átvenni. A népi demokrácia ezt a lehetőséget folyamatosan felszámolta. A 723. sz. határozat Hk. | 264 |
| A törvényből világos, hogy ha a közvádló által elejtett vádat a sértett nem veszi át, az eljárást tovább folytatni nem lehet. Ezért a 90. sz. határozat felesleges | 144 |
| A szocialista igazságszolgáltatás jellegéből önként következik a bírónak az a kötelezettsége, hgoy intézkedései megtételénél a közületi érdekekre is kellő figyelemmel legyen, ide tartozik a sérült ápolásával felmerült kórházi költség megtérítésének kérdése is. Az 1.083. sz. határozat hk. | 276 |
| Védő | |
| Az 1951: III. tv. 49. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása szempontjából nem lehet figyelembe venni a halmazatra megállapított általános büntetőjogi szabályokat. Helye lehet azonban védő kirendelésének a 49. § (3) bekezdése alapján. A 99. sz. ezzel ellenkező határozat hk. | 153 |
| Igazolás | |
| A törvény szövegéből következik, hogy a bíróság egyedül a kérelemben előterjesztett, illetőleg a kérelemmel bemutatott adatok és bizonyítékok alapján határoz. A 119. sz. határozat felesleges | 276 |
| Magánindítvány | |
| Az ítélkezési gyakorlat magáévá tette azt az elvet, hogy a magánindítvány hatályának elbírálásában az indítványban panaszolt cselekmény, nem pedig annak minősítése az irányadó. A 100. sz. határozat felesleges | 267 |
| A magánindítványt az új Bp. 88. §-ának (3) bekezdése nem köti alakszerűséghez. Egyébként is közismert a gyakorlatban az a helyes megállapítás, hogy a magánindítvány vagy meghatalmazás szabályszerű szöveget hivatalból kell ugyan vizsgálni, azoknak hiányossága azonban nem egyértelmű a jogérvényes magánindítvány vagy meghatalmazás hiányával, hanem a hiányosságot - amennyiben a törvény arra módot nyújt - utólag pótolni lehet. Az 1.069. sz. határozat felesleges | 266 |
| Tárgyalás előkészítése | |
| Nincs ingadozás abban, hgoy az eljárás megindítását nem lehet megtagadni azon az alapon, hogy a bíróság a cselekményt a felhozott adatokkal nem ltja bizonyítottnak. Ezért a 189. sz. határozat felesleges | 148 |
| Nincs izgadozás az ítélkezési gyakorlatban abban a kérdésben, hgy mikor függessze fel a bíróság az eljárást valamely előzetes kérdés eldöntésének bevárása céljából. A 91. sz. határozat felesleges | 270 |
| Bírósági tárgyalás | |
| A gyakorlat egyésges abban, hogy a kirendelt védő helyett helyettesének jelenléte nem semmiségi ok. Ezért a 83. sz. T. Ü. H. felesleges | 154 |
| Az újabb jogszabályok bizonyos kivételeket állapítanak meg az alól a szabály alól, hogy a törvényszék előtti főtárgyalást a vádlott jelenléte nélkülnem szabad megtartani. A 236. sz. határozat felesleges | 270 |
| Ítélet kihirdetése után, szökés veszélye miatt az előzetes letartóztatás a fegyveres erő tényleges szolgálatban álló tagja ellen is elrendelhető (A 102. sz. határozat új szövege.) | 103 |
| Itélet és egyéb határozatok | |
| Átment a gyakorlatba, hogy a vád és eljárás tárgyának meghatározásánál az előadott tényállás és nem a vádló által megjelölt törvényszakasz irányadó. Ezért a 224. sz. határozat felesleges | 145 |
| A következetes bírói gyakorlat szerint a cselekmény - rágalmazásra irányuló vád ellenére - a tettazonosság körében becsületsértésnek is minősíthető. A 730. sz. határozat felesleges | 224 |
| Nem tekinthető vitásnak, hogy ugyanazon cselekményre vonatkozóan felmentésnek és egyúttal más bírósághoz való áttételnek helye nem lheet. A 109. sz. határozat felesleges | 272 |
| Az új Bp. alapján kialakuló gyakorlattal kapcsolatban kell majd szabályozni, hogy az ítéletalkotás munkája a felmentés milyen esetében ér véget a történeti igazság megállapításával és mikor van szükség ajogi igazság kereséséhez a bizonyítékok mérlegelésén túl a tények jogszabályhoz mért értékelésének értelmi munkájára. A 916. sz. határozat hk | 264 |
| A Btá. 54. §-ából világosan következik, hogy az előzetes fogvatartás beszámítása felől életfogytig tartó börtönbüntetés kiszabása esetében is endelkezni kell.A 14. sz. J. D. felesleges | 274 |
| Fellebbezési eljárás | |
| Az újabb jogszabályok a cselekmény elkövetése után elmebetegségbe esett vádlottal szemben is elhetőséget adnak a biztonsági őrizetbe helyezés elrendelésére. Ezért incs szükség az elsőfokú bíróság nem jogerős ítéletének meghozatala után elmebetegségbe esett vádlott ellen az eljárás felfüggesztésére. A 1.070. sz. határozat felesleges | 267 |
| Az új Bp. 208. § (2) bekezdése folytán nem lehet vitás, hogy ha a másodfokú bíróság a bűncselekmény tettesét a 180. § a) pontja alapján felmenti, a bűnsegédet akkor is fel kell mentenie, ha a bűnsegéddel szemben az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. Az 1.076. sz. határozat felesleges | 273 |
| Perújítás | |
| Az 1951: III. tv. 213. § (1) bekezdése 4. pontjával ellentétes a Bv. 18. §-ának (B. H. Ö. 407.), a Btk. 92. §-ának (Btá. 51. § (3) vagy a Bn. 1. §-ának (Bté. 55. §) alkalmazására irányuló perújítás kizárása. Az 1.079. sz. határozat hk | 278 |
| Az újabb jogszabályok mellett nem lehet vitás, hogy az összbüntetés kiszabása után felmerült ténybeli adatok alapján az összbüntetés kiszabásának alapjául szolgált egyik bűnügyben is helye van perújításnak. A 884. sz. határozat felesleges | 276 |
| A bírói gyakorlat az 1951: III. tv. 216. §-ának (1) bekezdésével megerősítetten egységes abban, hogy a perújítási eljárásra nem az összbüntetést kiszabó, habnem az a bíróság hivatott, amely az alapügyben első fokon ítélkezett. Az 1.085. sz. határozat második tétele felesleges | 208 |
| A bírói gyakorlatban nincs ingadozás abban a kérdésben, hogy amennyiben a perújítás során a bíróság az alapügyben hozott határozatot a bűnösség és a cselekmény minősítése tekintetében hatályában fenntartja, a büntetés kizsabására nézve sem tehető változtatás és a Btá. 55. §-a sem alkalmazható. Az 562. sz. határozat felesleges | 279 |
| Az 1951: III. tv. 221. §-ának (3) bekezdéséből világos, hogy a perújítási eljárásban nem a vád, hanem az alapügyben hozott ítélet a bírói döntés alapja. A 38. § (3) bekezdése az ítélet után a vádelejtést kizárja. Ezért a 98. sz. határozat felesleges | 154 |
| Perorvoslat a törvényesség érdekében | |
| I. A bűnösségi körülmények értékelése és ezen keresztül a bűntetés kiszabása kérdésében is helye van törvényességi perorvoslatnak, ha a megtámadott hibás értékelés a büntető ítélkezés helytelen irányba terelését vagy a dolgozó nép igazságérzetéből fakadó megbotkánkozását eredményezheti | 190 |
| Különleges eljárások | |
| A bírói gyakorlatban nincs vita az elsőfokú ítélet hozatalától az ítélet jogerőre emelekdéséig kiállott előzetes letartóztatás beszámítása kérdésében való utuólagos határozathozatal módja felől. A 209. sz. határozat felesleges | 274 |
| A fiatalkorú bírói határozaton alapuló őrizetbentartásával a kapcsolatos kártalanítási igénykizárása indokolatlan. A 747. sz. határozat hk. | |
| A rögtönítélő bíróság eljárását szabályozó rendeleteka rögtönbíráskodás hatálya alá vonják a kísérletet és a bűnrészességet is. A 763. sz. határozat felesleges | |
| A bírói gyakorlat nem mutat ingadozást abban a kérdésben, hogy a rögtönítélő bíróságról szóló rendelet a mellékbüntetésekre vonatkozóan érintetlenül hagyta a Btk. rendelkezéseit. A 761. sz. határozat felesleges | |
| I. Az 1936: III. tv. hatálya alá tartozó személyek fegyelmi ügyeiben hozott jogerős határozat vagy egyéb intézkedés ellen helye van a II. Bp 82. §-a által módosított Bp. 441. §-a szerinti perorvoslatnak a törvényesség érdekében. - II. kivételesen a bűntető eljárás folyamatbaléte alatt is folytatható a fegyelmi eljárás, de cska addig, amíg a folytatást nem gátolja a büntető eljárás eredménye. - III. a hivatalvesztésnek az a hatálya, amelyet az 1936: III. tv. 12. §-a a egyelmi eljárás során hozott hivatalvesztésre szóló ítélethez fűz, beáll akkor is, ha az id. tv. alá tartozó személyt a büntetőbíróság ítéli hivatalveztésre, a büntetőbíróság rendelkezséét pedig fegyelmi eljárás mellőzésével haladéktalanul végre kell hajtani. Ha tehát a büntető bíróságnak a hivatalvesztést kimondó ítélete jogerőre emelkedik, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni | |
| Büntetés végrehajtása. Bűnügyi költség | |
| A 133. sz. elvi határozat szövege a következő: Arra az ítéletre nézve, aki szabadságvesztésbüntetését a Bp. 506. §-ának második bekezdése alapján az ítélet jogerőre emelkedése előtt megkezdi, a büntetés a tényleges megkezdés napjától számítható. Sérti tehát a törvényt azolyan ítélet, amely a büntetés tényleges megkezdésének napjától az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig eltelt időt a Btk. 94. §-a alapján beszámítás tárgyábá tezi. - A határozat elvi kijelentést nem tartalmaz, enntartása felesleges | 108 |
| A 132. sz. elvi határozat szövege a következő: Az az ítélet, amely ellen perorvoslat használható, a Bp. 494. §-ának második bekezdése értelmében akkor emelkedik jogerőre, midőn a bíróság a perorvoslatot visszautasította vagy elutasította. - A vádlott előzetes letartóztatása vagy vizsgálati fogsága az ítélet jogerőre emelkedésével megszűnvén, annak helyébe a szabadságvesztésbüntetés végrehajtása lép; amiből következik, hogy az ítélet ellen használt perorvoslat visszautasítása vagy elutasítása iránt hozott határozatnak keltétől annak kihirdetéséig letelt időtartam az előzetes letartóztatásnak és vizsgálati fogságnak a büntetésbe beszámítása vagy be nem számítása s milyen tartamban leendő beszámítása felett a Bp. 505. §-ának máodik bekezdéséhez képest hozandó határozat tárgyává nem tehető. A kérdés törvényes szabályozása világos, az elvi határozat fenntartása felesleges | 107 |
| A 124. sz. elvi határozat szövege a következő: A Bp. 480. §-át sérti a törvényszék, int fellebbviteli bíróságnak oly ítélete, amely a vádlott fellebbezése folytán megtartott fellebbviteli tárgyalás folyamán felmerült bűnügyi költséget annak ellenére is az államkincstár terhére utalja, hogy a vádlott bűnösségét megállapító ésa vádlott által viszonvádolt egyént felmentő elsőbírósági ítélet helybenhagyja. - A 125. sz. elvi határozat szövege a következő: A magánvádlónak a törvényszék, mint másodfokú bíróság előtt megtartott fellebbviteli tárgyalásra megjelenési kötelezettség nélkül történt megidéztetése nem szünteti meg a bűnösnek kimondott vádlottnak azt a kötelezettségét, mely szerint a magánvádló képviselőjének a fellebbviteli tárgyaláson való megjelenéséből származó bűnügyi költségeket, neezetesen a vagánvádló képvisleőjének megfelel őíjat és készkiadásait megtéríteni tartozik. - A 126. sz. elvi határozat szövege a következő: EGyedül magánvád alapján foyltatott eljrásban a vádlott elmentése esetében az összes bűnügyi költségeket, beleértve a terhelt képviselőjének és a védőnek megfelelő díjat és készkiadásait is, a magánvádló köteles megtéríteni. - A 127. sz. elvi határozat szövege a következő: Egyedül magánvád alapján folytatott eljárásban a vádlott felmentése esetében a vűnügyi költség a magánvádló által térítendő meg. Ezen a kötelezettségen nem változtat az a körülmény, hogy a magánvádló feljelentése nem találtatott minden alapot nélkülözőnek. - A határozatok által érintett kérdéseket a bűnvádi perrendtartás világos rendelkezésekkel szabályozza. A gyakorlat nem mutat ingadozást. Ezért a határozatok fenntartása felesleges | 105 |
| A bűnügyi költségek kölcsnös megszüntetésének helye nincs. A felmentett vádlott csak a védelmével járt és a vétkes mulasztásával okozott költségekben marasztalható el.A 122. sz. határozat első mondata nem lehet vitás, második mondata a törvényt idézi. Fenntartása felesleges | 104 |
| Nem vitás, hogy ha az eljárás tárgyalás nélkül szüntettetik meg, a bíróság a költségek viselése felől az érdekelt fél kérelmére külön határozhat. A 919. sz. határozat felesleges | 275 |
| Magától értetődik, hgoy a magánvádlónak a védői díj megtérítésére vonatkozó kötelezettségét nem érinti, hogy a védő a felmentett terhelttől vagy társadalmi szervezettől kapta-e a megbízását. Az 518. sz. határozat felesleges | 270 |
| Mentelmi jog | |
| A törvényhatósági bizottsági tagok mentelmi joga tárgytalan. A helyi tanácsok tagjaira új határozat hozatala időelőtti. A 884. sz. határozat hk. | 209 |
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal