A lázadó

Előszó

Az Egyesült Francia Könyvkiadó 1950-ben újból kiadta Jules Vallés regényét "A lázadó"-t! Kíséreljük meg beilleszteni ezt a művet a maga korába, abba a korba, melyet ma oly távolinak és túlhaladottnak látunk.
Jules Vallés 1832-től 1885-ig élt. 1852-ben, Badinguet államcsínyének évében, húsz esztendős. Párisban él, fiatal tanárjelölt, készül a vizsgáira. De már ekkor lázadozik a fennálló társadalmi rend ellen. Résztvesz egy összeesküvésben, melyet fiatal republikánusok szőnek a diktátorjelölt megbuktatására. Apja, öreg, bátortalan egyetemi professzor, aki félti az állását, a bolondok házába csukatja. Vallés hamarosan kiszabadul és kenyérkereset után néz. Nincs könnyű sora. Előbb tanulmányi felvigyázónak áll be egy kollégiumba. Egy-kettőre kiröpítik, mert képtelen alkalmazkodni az internátusi szokásokhoz. Ezután állásért folyamodik a szajnai prefekturához. Fölveszik irodatisztnek a vaugirard-i előljáróságra. Innét is szélnek eresztik, megint fegyelemsértés miatt!
Ekkor kezdődik kalandos, nyomorgó bohémélete. Eltökéli, hogy újságíró lesz. Ír mindenfélét: drámát, regényt, verseket. Cikkeket szállít az akkori napi- és hetilapok, egyebek közt a Figaro és a L'Événement szerkesztőinek. Kéziratokkal ostromolja Girardin-t és Villemessant-t. A legkülönfélébb tárgyakkal foglalkozik. A Figaro-nál a tőzsderovat szerkesztését bízzák rá. Kitanulja a tőzsde gépezetét és megírja "A pénz" című könyvében. Cikkeit így jegyzi: "Egy tőzsdésé vedlett író". Azt olvassuk bennük, hogy Franciaországban a tőzsde az úr, ami nagy szerencse, mert a spekuláció láza biztosítja az iparosodás sikerét, meg hogy a polgárerény elsősorban "a jólét szülötte"! Vissza