A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI-XIV. században

Tartalom

BEVEZETÉS 5
I. RÉSZ: SZENT ISTVÁN INTELMEI 11
Az Intelmek problematikája 11
Békefi, Balogh, Guoth, Deér, Horváth, Bónis kutatásainak eredménye; a bencés szempont hiánya
Az Intelmek forrásai, bencés jellege és hitelessége 15
A mű stiláris és tárgyi elemzése s kapcsolata Szt. Benedek regulájával és életrajzával. A Szt. István-kori eredetre vonatkozó nehézségek megoldása.
Az Intelmek szerzőjének kiléte 58
Thancmar hildesheimi mesterkanonok és Thancmar korvevi bencés azonosítása. Thancmar és Bernward hildesheimi püspök; a gandersheimi per. Thancmar élete Bernward halála (1022) után. Magyarországi működésének nyomai: az általa készített Bernward-életrajz és az Intelmek frazeológiai és tárgyi egyezései; Korvey és Hildesheim magyar vonatkozásai. Thancmar irodalmi és közéleti műveltsége
II. RÉSZ: LEGENDAIROB ALMUNK KIBONTAKOZÁSA 99
Szt. Zoerard András és Benedek legendája 101
A mű főforrása élőszóbeli értesülés. A bencés Mór püspök irodalmi kultúrája.
Szt. István nagyobb legendája 105
Szerzője pécsváradi bencés: írott forrásai és a szájhagyomány. A mű jellemzése.
Szt. István kisebb legendája 119
Keletkezésének ideje; forrásai. A pannonhalmi bencés író stílusának klasszicitása, rímes prózája, reális életszemlélete.
Szt. Gellért kisebb legendája 133
Keletkezési idejének problémája; forrásai. Szerkezeti, tartalmi és formális rokonsága Szt. István Kisebb legendájával; a két mű szerzőjének azonossága.
Hartvik püspök Szt. István-legendája 154
Hartvik kiléte, műveltsége, közéleti tevékenysége. A legenda forrásai; a Szt, Imre-legendával való kapcsolata, keletkezési ideje. Hartvik egyéni alkotása: Asztrik, Anasztáz, Sebestyén szerepeltetése; a „Szt. korona-tan" és az „Apostoli királyság" fiktív eszmei alapvetése. A szerző és a mű jellemzése.
Szt. Imre legendája 199
Írásának helye Pannonhalma, ideje a XII. század közepe. Forrásai: a Szt. Imre halálával kapcsolatos látomás: Hartvik hatása. A szerző munkamódszere, célja, alkotása.
Szt. László legendája 226
Forrásai; a Pray-kódexszel való kifejezésbeli és tárgyi egyezése közös szerzőre utal. Keletkezési helye és ideje: Pannonhalma, II. Endre uralkodásának első évtizede. A mű stílusának liturgikus, felépítésének hagiografikus jellege.
Szt. Gellért nagyobb legendája 263
Madzsar és Horváth felfogása a mű szerkezetéről és keletkezése körülményeiről. A legenda forrásai; az 1336-ban kiadott „Summi Magistri"-bulla, Anonymus és a Chronica Hungarorum hatása; a budai minoritával és a Képes Krónika írójával való kapcsolata. Az 1340 táján Pannonhalmán dolgozó szerző írói egyénisége.
Legendáink forrásai 328
(Összefoglalás). Legendairodalmunk színvonala és bencés színezete,
III. RÉSZ: TÖRTÉNETI IRODALMUNK KIFEJLŐDÉSE ÉS
KAPCSOLÓDÁSA HAGIOGRÁFIÁNKKAL 333
Őstörténetünk forrásai. A szájhagyomány.
A nyugati írók 334
Regino és „continuator"-a s az R. levél írója 335
A bencés Regino és „continuator"-a, rendtársa, Adalbert. Az R. levélíró minden bizonnyal Regino.
Az „Exordia Scythica" 339
A mű valószínűleg Monté Cassinóról került hozzánk.
Widukind és Jordanes 340
Widukind munkáját tanítványa, Thancmar hozhatta hazánkba, a Widukind által említett Jordanes könyve pedig megvolt a XI. századi monte-cassinói könyvtárban.
Történetírásunk korszakai 341
A kezdetek 341
A Pannonhalmi évkönyveik 342
Létesülésük helye, ideje és módja.
Chronica Hungarorum 344
A mű létkérdése; keletkezési helye és ideje: Pannonhalma, az 1060-as évek; az Altachi Évkönyvekkel való kapcsolata; tartalma; műfajilag Reginót követte. Horváth János felfogása az első magyar történelemről s annak szerzőjéről; a felfogás bírálata.
Szt. Zoerard András és Benedek legendába 364
Szt. László kora 365
Szt. István nagyobb legendája 366
Regino és Adalbert művének és a Chronica Hungarorumnaik a használata.
A magyarság pogány-kori története: a Gesta Ungarorum 369
A gesta létkérdése; tartalma: a magyarság származása és őshazája, a csodaszarvas, Emese álma; a honfoglalás, az országvásárlás, a fehér ló-monda; a kalandozások, Léi és Bulcsu halála. A valószínűleg pannonhalmi szerző a szájhagyomány, Regino, Adalbert, az Exordia Scythica, Widukind és Jordanes alapján dolgozott. A mű címe.
Béla és fiai története: a Chronica Hungarorum folytatása 395
Béla párviadala; Salamon jellemzése.
Könyves Kálmán kora 398
Szt István kisebb legendája 399
A szerzőnek a legenda- és történetíró elődeire vonatkozó bírálata. Jordanes és Regino hatása.
Szt. Gellért kisebb legendája 404
Hartvik püspök Szt. István-legendája 405
A történetírás 406
A korábbi lendület viszonylagos elhanyatlása. A Horváth-féle „Kálmán-kori Gesta" létkérdése.
Az Álmos-ág kora 410
Szt. Imre legendája 411
Krónikaírásunk 412
A XI. századi hagyomány átdolgozása. Szt. István idealizálása: Szt. Adalbert által való megkeresztelkedése; a hithirdető és keresztelő király; Vazul megvakítása ódiumának áthárítása Gizellára. András, Béla és Levente Szár Lászlótól való származtatása. A „korona és kard"-jelenet. Salamon király, Géza és László herceg ellentéte. Az advena-lista.
Anonymus és Gesta Hungaroruma 427
Kinek a jegyzője volt Anonymus? 428
A III. Béla mellett érvelő Domanovszky, Erdélyi, Szilágyi, Györffy cáfolása. A II. Bélát valló Jakubovich, Heilig, Horváth, Pais és Kniezsa felfogásának támogatása. Nem főpap (püspök, prépost), csak iskolamester volt a Gesta szerkesztője.
Hol működött és hol írta a Gesta Hungarorumot Anonymus? 453
A történetírás nyugati központjai a XII. század közepén a bencés apátságok. A Gesta tárgyi, személyi és frazeológiai vonatkozásai, melyek Pannonhalma XII. századközépi scriptoriuma felé utalnak.
A Gesta Hungarorum forrásai — Anonymus kultúrája 495
A külföldi (párizsi) iskolázás kérdése. A Gesta irodalmi s élőszóbeli forrásai és Pannonhalma. A szentírás stiláris, szerkezeti és felfogásbeli hatása az iskolamesterre, a királyi udvar notariusa. A gesta célja, tartalma, sorsa, hatása. — Anonymus és a Trója-regény.
A Chronica Hungarorum folytatása és egységesítése 513
A II. Géza-, illetőleg III. István-kori történetírás rekonstruálása; a pannonhalmi író működése, kultúrája.
A XIII. század 525
Szt. László legendája 526
A Chronica Hungarorum hatása.
Nemzeti Krónika 527
Léte, elnevezése. Keletkezési ideje a XIII. század második tizede. A pannonhalmi eredetre utaló nyomok a Bársonyos-monda, a somogyi tizedek hangsúlyozása, a Vencelin nemzetség kiemelése, Bátor Opos mondája, Vid és Ernei története. Salamon, Géza, László szerepének új erkölcsi megítélése; Salamon és felesége bencés kapcsolata; a Szt. László-legendák.
A Hun történet 562
Tartalma, forrásai. A szerzőség kérdése: a Kézait valló többséggel szemben Domanovszky álláspontja. A VII. fejezet elemzése s egyéb nyelvi és tárgyi nyomok (a pannonhalmi Sabaria, Szt. Márton, Szt. Benedek, Monte Cassinó) alapján a legnagyobb valószínűség szerin': egy pannonhalmi író a tatárjárás után szerkesztette meg olasz és magyar bencés vonatkozásokban bővelkedő „történeti regényét.
A hun és magyar történet egyesítése 591
Hómannak Kézai, Domanovszkynak egy V. István-kori névtelen, Györffynek Ákos prépost szerzőségére vonatkozó felfogása. Györffy érveinek cáfolása, Dornanovszkynak helyeslése. Az író eljárása.
Kézai Simon Gesta Hungaroruma 599
Kézai kultúrája, forrásai, kritikus egyénisége, kisnemesi társadalomszemlélete; alkotása.
Egy III. András-kori történetíró 602
A XIV. század közepe 603
Szt, Gellért nagyobb legendája 603
Az író történeti forrásai.
A budai minorita krónikája 604
A mű jelentősége a szerző eljárása. A Budai Krónika és családja.
A Képes Krónika 809
A XII. századból származó interpolációk; Szt. László és Szt. Gellért nagyobb legendájának hatása. Az író személye ismeretlen.
ÖSSZEFOGLALÁS 619
Árpád-kori latin nyelvű történeti irodalmunk: Szt. István Intelmei, a legendák, krónikák és gesták Kézai Simonig bencés alkotások. Ezt a történeti tradíciót a későbbi írók szinte változtatás nélkül származtatták tovább.
FÜGGELÉK 623
Szt István „első" legendájának problémája 628
Tóth Zoltán a Ransanus művében található Géza ábrázolásból, Gerics József pedig Koppány népének kétféle büntetéséből következtetett egy elveszett legenda létezésére. Indokolásuk elégtelensége: problémájuk megoldása.
A Hóman-féle Szent László-kori Gesta Ungarorum létkérdése 647
A különféle kül- és belföldi forrásokból merített érvek nem képesek egy 1091-ig tartó, összefoglaló jellegű magyar történet egykori létét bizonyítani.
RÖVIDÍTÉSEK 673
NÉVMUTATÓ 674

Témakörök