A latin nyelvű magyar nyelvészeti irodalom terminusai

Tartalom

BEVEZETÉS 9
Az értekezés témája 9
A téma időszerűsége és jelentősége 10
A kutatás célja 11
A téma szakirodalma 12
Az eddigi kutatások fontosabb megállapításainak összefoglalása 13
A vizsgált anyag, a vizsgálat módszere 17
A vizsgált kérdések 20
A munka felépítése 20
I. fejezet. A VIZSGÁLT ROKON NYELVI GRAMMATIKÁK
BEMUTATÁSA 23
A korai finn grammatikák 24
II. fejezet. VARIABILITÁS A KORAI MAGYAR GRAMMATIKÁK
TERMINOLÓGIÁJÁBAN 33
A klasszikus grammatikák szókincsének kialakulása 33
A terminológia megújításának eszközei a latin nyelvű
magyar művekben 38
Terminológiai következetlenségek a latin nyelvű magyar
grammatikai irodalomban 39
A terminológiai változékonyság okai 45
Közszó vagy szakszó? Két réteg a grammatikákban 46
Ugyanaz a szó hol terminusként, hol közszóként 47
III. fejezet. A SOKESETES NÉVRAGOZÁSI RENDSZER
FELISMERÉSÉNEK TÖRTÉNETE
Az ablativus a korai magyar és finn grammatikákban 51
Klasszikus grammatika: a névszói esetek formális alapú
meghatározása 52
A névragozás leírása a korai finn és magyar grammatikákban 54
Kevés esetes rendszer, ablativus nélkül 63
Sokesetes rendszer, ahol az ablativust egy esetnek tekintik
a többi közül 66
IV. fejezet. ÚTBAN A MORFÉMA ALAPÚ ELEMZÉS FELÉ
Az affixum a korai magyar és finn grammatikákban 69
Klasszikus grammatika: a szó oszthatatlanságának elve 69
A héber grammatika és az affixum terminus 70
Az affixum a korai magyar és rokon nyelvi grammatikákban 72
Az affixum a korai finn és lapp szerzőknél 74
Az affixum tenninus a magyar grammatikusoknál 78
Az affixum elméleti megítélése 84
V. fejezet. KÜLÖNBÖZŐ NYELVLEÍRÁSI HAGYOMÁNYOK
EGYÜTTÉLÉSE
A particula terminus Szenczinél és a korai magyar grammatikákban 91
A particula szó definiált használata 91
A particula szó nem definiált használata 94
A kétféle használat történeti előzményei 97
A particula a korai magyar grammatikákban:
definiált és nem definiált használat 100
A fordítás 101
VI. fejezet. PERESZLÉNYI PÁL NYELVTANÁNAK
TERMINUSAIRÓL 103
Terminológiai megoldások 1. - Átértelmezések 104
Terminológiai megoldások 2. - Jelzős szerkezetek 106
Terminológiai megoldások 3. - Új terminusok 107
A futurum optativus és a coniunctivus praesens kérdése 108
Az affixumokról 111
A határozóragok különféle megnevezései 114
VII. fejezet. TERMINOLÓGIAI RENDSZEREK ÜTKÖZÉSE A KORAI
NYELVHASONLÍTÁSBAN
A deklinációk összevetésének kérdései Sajnovics és Gyarmathi
munkáiban 117
Módszertani nehézségek 117
A névragozási rendszerek eltérő leírása a finnugor nyelvekben.
Az egységesítés akadályai 118
Terminológiai zűrzavar az Affinitásban
1. A megnevezések sokfélesége 121
Terminológiai zűrzavar az Affinitásban
2. Az eset: forma vagy funkció? 122
VIII. fejezet. AFFINITÁS: SZERKEZETI HASONLÓSÁG
VAGY GENETIKAI ROKONSÁG?
A nyelvhasonlítás terminológiájának kezdetei 125
Az affinitás a Gyarmathi előtti nyelvészeti irodalomban 126
Az affinitás Gyarmathinál 130
A kortársi felfogás és szóhasználat a nyelvek közti kapcsolatra
vonatkozóan 131
Verseghy nézetei és szóhasználata 136
ÖSSZEGZÉS 139
A FORRÁSMUNKÁK SZAKSZÓJEGYZÉKE
SZINONIMÁKKAL 149
IRODALOMJEGYZÉK 163
Források 163
Felhasznált irodalom 167

Témakörök