1.067.073

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A latin nyelv története

Az indoeurópai alapnyelvtől a klasszikus latinig

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Argumentum Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 281 oldal
Sorozatcím: Apollo Könyvtár
Kötetszám: 30
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 15 cm
ISBN: 978-963-446-537-9
Megjegyzés: Néhány fekete-fehér illusztrációval, fotóval.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek. Ezek a tények már önmagukban is mutatják, hogy milyen jelentőssé vált a Kr. e. 5. században még csak szűk területen, a nyelvnek is nevet adó Latiumban beszélt lingua Latina, a latin nyelv. E munkában a nyelvi változások tudományos igényű leírásán túlmenően az olvasó általánosabb kérdésekre is választ kaphat: Milyen módszerekkel közelíthető meg a nyelvi őstörténet ott, ahol nem állnak rendelkezésünkre írott források? Hogyan tárhatók fel a nyelvek közötti rokonsági viszonyok? Hogyan alakult ki az a latin ábécé, amelyet mi is használunk? Az F betűnek hogyan alakult ki az f hangértéke, s miért pont G-vel jelöljük a g hangot? Milyen... Tovább

Fülszöveg

A latin nyelv az európai kulturális örökség legmeghatározóbb része. Latin volt a középkori és koraújkori Európa legfontosabb közvetítő nyelve. A latin ábécé az egész világ kulturális arculatára nagy hatást gyakorolt, hiszen az európai nyelvek nagy részének lejegyzésére ezt az ábécét alkalmazták. A latin nyelvből születtek meg a román vagy újlatin nyelvek. Ezek a tények már önmagukban is mutatják, hogy milyen jelentőssé vált a Kr. e. 5. században még csak szűk területen, a nyelvnek is nevet adó Latiumban beszélt lingua Latina, a latin nyelv. E munkában a nyelvi változások tudományos igényű leírásán túlmenően az olvasó általánosabb kérdésekre is választ kaphat: Milyen módszerekkel közelíthető meg a nyelvi őstörténet ott, ahol nem állnak rendelkezésünkre írott források? Hogyan tárhatók fel a nyelvek közötti rokonsági viszonyok? Hogyan alakult ki az a latin ábécé, amelyet mi is használunk? Az F betűnek hogyan alakult ki az f hangértéke, s miért pont G-vel jelöljük a g hangot? Milyen nyelvi változások és kulturális tényezők hozták létre a klasszikus latinnak nevezett nyelvváltozatot, amelyen Cicero, Caesar, Vergilius és társaik máig ható irodalmat hoztak létre? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre találhat választ az érdeklődő olvasó az első magyar nyelvű latin nyelvtörténetben.
Adamik Béla (1969, Budapest) 1989-1996 között végezte latin, majd ógörög szakos egyetemi tanulmányait az ELTE BTK-n. Ugyanitt védte meg 2000-ben PhD-disszertációját. Az ELTE BTK Latin Tanszékén 1995-től tanársegédként, majd 2001-től mint adjunktus oktatja és kutatja a latin nyelvtörténetet. Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 9
Gyakrabban használt rövidítések és jelek 12
1. fejezet
A LATIN NYELV TÖRTÉNETÉNEK KORSZAKOLÁSA 15
1. Az őstörténeti és a történeti kor elhatárolása 15
2. A latin nyelv őstörténeti kora 16
3. A latin nyelv történeti kora 17
3.1. Egy késő antik korszakolást kísérlet 17
3.2. Modern korszakolások 18
3.3. A latin nyelv történetének végpontja 21
3.4. A legújabb periodizációs javaslat 22
4. A latin nyelv történeti korának periodizációja 23
2. fejezet
A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 1.
AZ INDOEURÓPAI ALAPNYELV ÉS ŐSHAZA 28
1. A hazai tudománytörténeti háttér 28
2. A rekonstrukciós módszer 29
2.1. A külső rekonstrukció 29
2.2. A belső rekonstrukció 31
3. Nyelvészeti paleontológia és az indoeurópai szókincs rekonstrukciója 32
3.1. A nyelvészeti paleontológia módszere 33
4. Az indoeurópai őshaza lokalizációja és datálása 35
4.1. A felbomlás előtti alapnyelv keltezése 36
4.2. A fémnév-terminológia 36
4.3. A földművelési terminológia 40
4.4. Az állattenyésztési terminológia 42
4.5. Az indoeurópai őshaza lokalizációja 45
3. fejezet
A LATIN NYELV ŐSTÖRTENETI KORA 2.
AZ ÉSZAKNYUGAT-INDOEURÓPAI KÖZTES NYELVEGYSÉG 47
1. Az indoeurópai nyelvcsalád belső rokonsági viszonyai 47
2. Módszertani alapvetés 48
3. Az északnyugat-indoeurópai nyelvegység 5o
3.1. Északnyugat-indoeurópai izoglosszák 51
3.2. Az északnyugat-indoeurópai tömb belső tagolódása 54
4. fejezet
A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 3.
AZ ITALIKO-KELTA NYELVEGYSÉG 56
1. Tudománytörténeti háttér 56
2. Az italiko-kelta elmélet 57
2.1. Fonológiai izoglosszák 58
2.2. Morfológiai izoglosszák 61
5. fejezet
A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 4.
AZ ITALIKUS NYELVÁG SZABELL ÁGA ÉS AZ ITALIKUS ALAPNYELV 69
1. A szabell (oszk-umber) ág nyelvei 69
1.1. Az oszk nyelv és emlékei 70
1.1.1. Oszk nyelvemlékek 71
1.2. Az umber nyelv és emlékei 71
1.2.1. Umber nyelvemlékek 72
1.3. A délpicén nyelv és emlékei 73
1.3.1. Egy délpicén nyelvemlék 73
2. Az italikus alapnyelv rekonstrukciója 75
3. Az italikus nyelvek közös sajátságai: hangtani izoglosszák 75
4. Az italikus nyelvek közös sajátságai: alaktani izoglosszák 84
5. Eltérések az italikus nyelvek között 90
6. fejezet
A LATIN NYELV ŐSTÖRTÉNETI KORA 5.
AZ ITALIKUS NYELVÁG LATIN-FALISZK ÁGA 98
1. A faliszk nyelv jelentősége 98
2. Falerii és a faliszk nyelv 98
2.1. A faliszk nyelv és ábécé 99
3. Faliszk nyelvemlékek 100
3.1. Ófaliszk nyelvemlékek 100
3.2. Középfaliszk nyelvemlékek 101
3.3. „Újfaliszk" nyelvemlékek 102
4. A faliszk nyelv helyzete az italikus nyelvágban: latin-faliszk hangtani izoglosszák 103
5. Latin-faliszk alaktani izoglosszák 105
6. Eltérések a latin és a faliszk nyelv között 110
7. Latin dialektus-e a faliszk nyelv? 111
8. Az „újfaliszk nyelv": kései faliszk vagy ólatin? 113
7. fejezet
A LATIN NYELV TÖRTÉNETI KORA 1.
AZARCHAIKUS LATIN KORSZAK 115
1. Az archaikus latin korszak határai és a latin ábécé kialakulása 115
1.2. Az archaikus latin ábécé 115
2. Archaikus latin nyelvemlékek 119
3. Az archaikus latin nyelv jellegzetességei: fonológia 135
4. Az archaikus latin nyelv jellegzetességei: morfoszintaxis 139
5. Területi nyelvváltozatok az archaikus korban 142
5.1. Irodalmi hagyományozású területi változatok 143
5.2. Feliratos hagyományozású területi változatok 143
6. Átmenet az ólatin korszakba: radikális hangváltozások a 4. században 144
7. Megértési szakadék az archaikus és ólatin nyelv között 148
8. fejezet
A LATIN NYELV TÖRTÉNETI KORA 2.
AZ ÓLATIN KORSZAK 150
1. Az ólatin korszak határai és a latin ábécé fejlődése 150
1.1. Korszakhatárok 150
1.2. A latin ábécé fejlődése 150
2. Ólatin nyelvemlékek 154
3. Az ólatin nyelv jellegzetességei: hangtan 163
4. Az ólatin nyelv jellegzetességei: morfoszintaxis 180
5. Területi nyelvváltozatok az ólatin korban 189
5.1. Irodalmi hagyományozású területi változatok 189
5.2. Feliratos hagyományozású területi változatok 190
9. fejezet
A LATIN NYELV TÖRTÉNETI KORA 3.
A KLASSZIKUS LATIN KORSZAK 192
1. A klasszikus latin korszak határai és a latin ábécé fejlődése 192
1.1. Korszakhatárok 192
1.2. A latin ábécé fejlődése 193
2. Klasszikus latin kori nyelvemlékek 195
3. A nyelvi normalizáció kezdetei és kultúrtörténeti háttere 196
3.1. Út a nyelvi normalizáció felé: Terentius és kortársai 198
3.2. Tudatos nyelvi normatörekvések Luciliusnál 198
3.3. A grammatikaoktatás kezdetei és szerepe a nyelvi normalizációban 201
3.4. A retorikaoktatás kezdetei és szerepe a nyelvi normalizációban 203
3.5. A nyelvi norma meghatározása a klasszikus szerzőknél 205
3.6. A normalizáció fogalma a latin nyelvre vonatkoztatva 210
3.7. A római nyelvtervezés két hulláma: státusztervezés és korpusztervezés 213
4. Nyelvi változások a klasszikus kori latin nyelvben 213
4.1. A kiejtés és a helyesírás normalizációja 214
4.2. Normalizáció a morfoszintaxisban 218
4.2.1. Nyelvi gazdaságosság 219
4.2.2. Nyelvi szabatosság 226
4.2.3. Nyelvi átláthatóság 229
4.2.4. Nyelvi következetesség és logikusság 231
5. A normalizáció eredménye és következménye 234
MELLÉKLETEK 231
BIBLIOGRÁFIA 251
Források 251
Gyakrabban használt fordítások 251
Szakirodalom 252
NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ 267

Adamik Béla

Adamik Béla műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Adamik Béla könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem