A láthatatlan ember I-III.

Előszó

A mai angol regényírók között egyike a legérdekesebbeknek. Nagyszerű gondolatait pompásan tudja beöltöztetni egy eredeti, izgalmas, elejétől végig érdekes történet köntösébe. Mondanivalója mindenkit érdekel, mert a mai élet jelentségeit tárja elénk elevenen, megkapóan, elragadó temperamentummal.
Szereti a hihetetlent belevinni a mindennapi élet egyhangúságába, megszokottságába. Szeretné fölrázni a gondolattalanul, szinte közönyös életet élő embert, hogy eszméljen arra: ez a világ tele van csodálatos jelenségekkel, történésekkel, melyek bőven megérdemlik, hogy foglalkozzanak velük, hiszen csak ezért érdemes élni, ezért a csodálkozásért. A többi: robot, keserves munka, nyűg és teher.
Majdnem mindegyik munkájával ezt példázza: rámutat arra, hogy a lehetetlen megvalósul a mi megszokott egyhangú életünkben, a milyen nehezen tudjuk megérteni, ami meglepőt és megdöbbentőt az élet nekünk pazar kézzel nyújt.
H. G. Wells nagyszerű tehetségét önmaga nevelte és fejlesztette naggyá, mert oly viszonyok között élt fiatalkorában, melyek épen nem alkalmasak arra, hogy az ember írói tehetségét - ha van benne - kifejlődésre juttassa: ez a nagy népszerűségnek és nagy tekintélynek örvendő író fiatalkorában - kereskedősegéd volt. Micsoda energia, komolyság, fegyelmezettség, jellem kellett ahhoz, hogy megtegye az utat a pult mellől az író dolgozószobájába! Életpályának, ugyebár, már ez is fantasztikus?
"A láthatatlan ember" című fantasztikus regénye tele van írója minden pompás értékével: tele van kitűnő fordulatokkal, története megkapó és lebilincselő, megdöbbentő s emellett igen mulatságos - a mai angol humor egyik legjobb példája. Vissza