Előszó
A szervezetben végzett alkotó szellemi munka, így a kutatás, hatékonyságának egyik legfontosabb tényezője a kutatók közvetlen vezetése, a kutatások közép- és felsőszintű irányítása. Az alkotó...
Tovább
Előszó
A szervezetben végzett alkotó szellemi munka, így a kutatás, hatékonyságának egyik legfontosabb tényezője a kutatók közvetlen vezetése, a kutatások közép- és felsőszintű irányítása. Az alkotó szellemi munka jelentősége a tudományos-műszaki forradalom eredményeként növekvőben van. Az alkotó szellemi munka - kutatás, fejlesztés, műszaki tervezés, gazdasági tervezés, szervezés - "nagyüzemei", sőt ezek tervszerűen együttműködő hálózatai, korunk legjellemzőbb szervezettípusát képviselik. Szerepük egyre jelentősebb, nemcsak a tudományos kutatásokban, hanem ugyancsak korunk jellemzőjeként, a kormányzati döntések előkészítésében, a műszaki-, gazdasági és társadalmi fejlődésben.
Érthető, hogy világszerte a kutatás kutatása, a szervezett kutatás szervezésének és vezetésének módszerei mind nagyobb érdeklődést váltanak ki, s az ilyen irányú vizsgálatok eredményeinek egyre tudatosabb alkalmazására törekszenek.
Eddigi vizsgálataink s a szakirodalom arról győztek meg, hogy a szervezéselmélet általános, minden szervezett emberi tevékenységre, szervezetre, vezetésükre és szervezésükre vonatkozó megállapításai érvényesek az alkotó szellemi munka szervezésére is. Ezen belül azonban az ilyen munkát végző szervezetek, vagy szervezeti egységek (vállalati fejlesztő, kutató, konstrukciós részlegek) önálló, a többitől alapvetően eltérő szervezettípusként kezelendők. Mivel pedig a szervezettípusok különleges és a vizsgált szervezeteknek a szervezettípusuk különleges vonásaiból képzett szervezési karakterisztika segítségével megállapítható egyedi jellemzőiből származnak szervezési problémáik, más szervezettípusok - pl. az iparvállalatok - kidolgozottabb szervezési - vezetési megoldásai és módszerei csak igen durva analógiákként kezelhetők, közvetlen alkalmazásuk pedig inkább hatékonyságrontó, konfliktusokat teremt a kutatószervezetekben. De az ilyen durva analógiák alkalmazása ellent is monda a tudományos szervezés lényegének, amely éppen a különféle tevékenységek optimális feltételei és lebonyolítási megoldásának módszere. Az utóbbi évtizedben kialakulóban van a szellemi munkát végző szervezetek, vezetésük és szervezésük elmélete és módszertana.
Vissza