Bevezetés | 9 |
Közgazdasági és tudományelméleti alapvetés | |
A tudomány termelőerővé válásának folyamata és e folyamat jellegzetességei | 13 |
A kutatás-termelés láncolat sajátosságai | 16 |
Az állam tudomány-irányító tevékenysége | 18 |
Szervezeti feltételek | 18 |
A tudományos kutatás tervezése | 19 |
A tudományok irányításának eszközei | 20 |
Gazdasági aspektusok a kutatás-irányításban | 20 |
A kutatási-fejlesztési tevékenység forrásai | 20 |
A K + F-források felhasználása | 23 |
A K + F ráfordítások csatornái | 24 |
A kutatási-fejlesztési tevékenység hatékonysága | 25 |
A kutatás-fejlesztés mint áru | 26 |
A gazdaságirányítási modellek és a kutatás | 28 |
Jegyzetek az I. fejezethez | 31 |
A jogi eszközök szerepe a kutatás-fejlesztés területén | |
A jog szerepe általában | 45 |
A polgári jog sajátos szerepe a tudományos-műszaki fejlődés elősegítésében | 47 |
Jegyzetek a II. fejezethez | 51 |
A kutatások szerződéses irányításának gyakorlata külföldi államokban | |
Az összehasonlító módszer alkalmazásának lehetősége és célszerűsége a kutatási szerződések területén | 53 |
Az összehasonlításnál releváns tényezők | 54 |
A kutatási szerződések a tőkés államok gyakorlatában | 56 |
USA | 56 |
Franciaország | 59 |
Anglia | 61 |
NSZK | 62 |
Néhány más állam, illetve szervezet gyakorlata | 63 |
Közös és eltérő vonások a tőkés államok megoldásaiban | 64 |
Kutatási szerződések a szocialista államokban | 67 |
Szovjetunió | 67 |
NDK | 70 |
Csehszlovákia | 71 |
Románia | 72 |
Más szocialista államok | 73 |
Szocialista integráció a K + F területén | 74 |
Összefoglaló megállapítások | 74 |
Következtetések | 77 |
Jegyzetek a III. fejezethez | 79 |
A kutatási szerződések szabályozásának és gyakorlatának története Magyarországon | |
A régi mechanizmus gyakorlata | 96 |
A mechanizmus előtörténete a K + F területén | 97 |
Az Általános Feltételek megalkotása | 98 |
A kutatási szerződések gyakorlatának újabb tapasztalatai | 100 |
Jegyzetek a IV. fejezethez | 104 |
A kutatási kooperációban résztvevő alanyok | |
A kutatási láncolat pozíciói | 107 |
A megbízói pozícióban fellépő szervezetek | 108 |
A közvetlen felhasználó, mint megbízó | 108 |
Az állam, mint a kutatások megrendelője | 109 |
Egyéb megrendelők | 110 |
Kutatói pozícióban szereplő jogalanyok | 111 |
A kutató fogalma és típusai | 111 |
A kutatóintézetek | 112 |
Az egyetemek szerepe a kutatásban | 114 |
Vállalati kutatótevékenység | 115 |
Az egyéni kutató szerepe | 116 |
Összefoglaló megállapítások | 117 |
Jegyzetek az V. fejezethez | 118 |
A kutatási szerződés tárgya és tartalma, létrejötte és megszűnése | |
A kutatási szerződés tárgya és tartalma | 123 |
A kutató főszolgáltatása | 123 |
A megbízó főszolgáltatása | 127 |
Mellékszolgáltatások a kutatási szerződésben | 129 |
A kutatási szerződés létrejötte, módosulása és megszűnése | 130 |
A kutatási szerződés létrejötte | 130 |
A kutatási szerződés tartalma | 133 |
A kutatási szerződés módosítása | 134 |
A kutatási szerződés megszűnése | 134 |
A kutatási szerződés utóélete | 136 |
Együttműködés a kutatási szerződések területén | 136 |
A szélesebb kooperáció szerződéses eszközei | 137 |
Az együttműködés megszervezése a kutatási szerződésben | 138 |
A személyi elem fontossága | 139 |
Jegyzetek a VI. fejezethez | 141 |
A teljesítés és a szerződésszegés kérdései a kutatási szerződések körében | |
A szerződés teljesítésével összefüggő problémák | 148 |
A teljesítés helye és ideje | 148 |
A teljesítés módja | 150 |
A szolgáltatás átvétele és a teljesítés szerződésszerűségének vizsgálata | 152 |
Teljesítési hibák és konzekvenciáik | 154 |
A szerződésszegés általános kérdései | 154 |
Késedelem és lehetetlenülés | 155 |
A kutatási szerződések hibás teljesítése | 157 |
A kártérítési felelősség | 160 |
A szerződésszegés egyéb szankciói | 161 |
Összefoglalás | 161 |
Jegyzetek a VII. fejezethez | 163 |
A kutatási szerződés típusa és helye a szerződések rendszerében | |
A szerződések rendszere; szerződéstípusok | 168 |
A szerződéstípusok szerepe | 168 |
A típusalkotás és -rendszerezés kritériumai | 170 |
Kísérletek a kutatási szerződések elhelyezésére a hagyományos szerződéstípusokban | 172 |
Kutatási szerződés és gazdasági szerződés | 172 |
A kutatási szerződés mint vállalkozási szerződés | 173 |
A megbízás mint a kutatási szerződések típusa | 175 |
A kutatási szerződés mint társasági szerződés | 177 |
Az államigazgatási szerződések kategóriájának használhatósága | 177 |
A sui generis kutatási szerződés | 179 |
A kutatási szerződések szabályozása | 184 |
Jegyzetek a VIII. fejezethez | 188 |
A kutatási eredmények bevezetését szolgáló eszközök | |
A tudományos-műszaki eredmények létrehozásának és bevezetésének általános összefüggései | 195 |
A kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének szerződéses módszerei | 196 |
A kutatási eredmény mint szellemi alkotás | 198 |
A szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozás szerepéről a K + F területén általában | 198 |
A kutatási eredmény védelme | 199 |
A tudományos-műszaki eredmények forgalma | 200 |
Jegyzetek a IX. fejezethez | 202 |
Rövidítések | 205 |
Tárgymutató | 211 |
Névmutató | 217 |