A kutatás-fejlesztést és az innovációt segítő módszerek és alkalmazásuk tapasztalatai az OECD-országokban és Magyarországon

Tartalom

Előszó 3
Jávorka Edit: Az állami támogatások eszmevilága és szabályai 5
Bevezetés 5
Az innováció és a pénzügyi rendszer összefüggéséről 6
Az innovációval kapcsolatos tendenciákról 6
A pénzügyi piacok növekvő szerepéről a produktív tőke elosztásában 8
Az innovációfinanszírozás nemzeti rendszerei 9
Kormányzati támogatás 9
A tudomány és a gazdasági szféra együttműködése 10
Költségvetésen kívüli kiadások 12
Fogalmi meghatározások 12
Elosztáspolitikai eszközök 13
„Átjárási" lehetőségek 13
Közvetlen kölcsönök 14
Kölcsön jelzálogjoggal, vagy adólevéllel 15
A bankkölcsönök kormányzati kezességvállalása ; 15
A kormánykölcsönök költségei 16
Közületi vállalatok, testületek 17
Közületi vállalatok és az EU transzparencia-irányelvei 17
Az állami támogatások szabályozása 18
Az EU szabályozása 18
Az Európai Bizottság által kibocsátott másodlagos szabályok 22
A csoportmentességi rendeletekről 23
Kutatás-fejlesztés (K+F) támogatásának szabályozása 25
Hatálya: 25
Fogalmak: 25
Elszámolható költségek 26
Speciális feltételek: 27
Csernenszky László: Az innováció és a kutatás-fejlesztés közvetlen pénzügyi
támogatása az OECD-országokban 29
Bevezetés 29
Meghatározások 30
A támogatások nagyságrendje és a támogatási formák közti arányok 33
A vállalati innováció és a K+F állami támogatása melletti közgazdasági érvek 34
Magyarországi támogatási arányok nemzetközi összehasonlításban 35
Az EU Bizottság jelentése a nemzetállamok állami támogatásairól 36
Támogatás a vállalati szektorban 36
Közvetlen támogatások a feldolgozóiparban 40
Magyarországi közvetlen támogatások innovációhoz, K+F tevékenységhez 43
Regionális kockázati tőkealap 48
Kis- és középvállalati K+F tevékenység közvetlen támogatása 49
Az OECD vizsgálata 49
A kis- és középvállalatok innovációs képességek, szándékok szerinti arányai az EU-ban 50
Kis- és közepes vállalatok innovációs és K+F tevékenységének
közvetlen támogatása Magyarországon 56
Beruházások támogatása 58
OECD 58
Beruházás-ösztönzés eszközei Magyarországon 59
Multinacionális és a külföldi vállalatok ösztönzése 62
Külföldi működő tőke vonzása egyes OECD országokban 64
Regionális fejlesztés 68
Innováció és K+F tevékenység regionális támogatásának gyakorlata Magyarországon 74
K+F emberi tőke fejlesztés feltételeinek és a magasan képzett
munkaerő mobilitásának támogatása 74
A kutatói és a vállalati szféra közti mobilitás 75
Nemzetközi kutatói mobilitás 78
Következtetések, összefoglaló megállapítások 78
Nádudvari Zoltán: A K+F tevékenységet ösztönző adókedvezmények az
OECD-országokban és Magyarországon 81
Bevezetés 81
Az adóösztönzés indokai 83
Stabilitás és dinamika 84
A társasági adó kedvezményei a kutatási-fejlesztési (K+F)
tevékenységhez 86
A K+F ráfordítások beszámítható része az adókedvezmények igénybevételénél 86
K+F folyó költségeinek számbavétele 88
A személyi költségek beszámítható része és az értékhatárok 90
A K+F külső megbízásai költségeinek beszámítható része 91
Kutató-fejlesztő konzorcium együttes kedvezményei 92
Külföldről származó K+F munkák kedvezményei 93
K+F folyó költségei volumenének ösztönzése 94
K+F növekményének ösztönzése 98
K+F beruházások ösztönzése 100
Szelektív adókedvezmény a K+F tárgya és a szervezet nagysága szerint 102
Kedvezmény az ágazat vagy tudományág szerint 103
Kedvezmény az induló és a kisvállalkozásoknak 104
K+F regionális kedvezményei 106
A K+F kedvezmények igénybe vétele veszteséges működés esetén.. 109
A K+F kedvezmény több évre átvihető 109
A kedvezmény pénzbeli juttatása 111
Személyi jövedelmek, bérek adókedvezményei az OECD-országokban 112
K+F személyi költségeinek adókedvezménye a munkaadónak 113
Természetes személy K+F adókedvezménye 114
Hatásmérések módszerei és eredményei 116
Összegzett mutatószám a K+F adóösztönzőire (B-index) 117
A közvetlen támogatási és az adóösztönzési politikák típusai 119
A K+F pénzügyi ösztönzésének változása, 1981-1996 122
A befektetéseknek az adókedvezmények révén elért határhozamai 125
Ipari nagyvállalatok K+F ösztönzőinek hatása 126
Felhasznált irodalom 128
Osman Péter: A K+F tevékenységet és az innovációt segítő
tőkepiaci intézmények 133
Bevezetés 133
A tőkepiaci finanszírozás alapvető eszközei 133
Részvény 134
Tőzsde 135
A tőkepiaci intézmények szerepe az innovációs fejlesztési
tevékenységek finanszírozásában 135
Az innováció finanszírozásának kockázata 136
A technológiai-intenzív vállalatok (TI V-k) finanszírozásának sajátos problémái 136
Az innovációs fejlesztés stádiumai és a tőkepiacról bevonható finanszírozás 137
A tőkepiaci finanszírozás szerepe az alapkutatás finanszírozásában 137
A tőkepiaci finanszírozás szerepe az alkalmazott K+F finanszírozásában 138
Éven túli futamidejű hitel, ill. pénzkölcsön felvételével 138
Kötvény kibocsátás révén 138
Részvény kibocsátás 139
A tőkepiaci finanszírozás szerepe a piacközeli stádium finanszírozásában 139
A tőkepiaci finanszírozás szerepe a piaci stádium finanszírozásában 140
A kockázati tőke 140
A kockázati tőke meghatározó jellemzői 141
A kockázati tőke a vállalkozás érettségének megfelelő
ügylet típusai 142
Magvető tőke befektetés 142
Indulótőke biztosítása 142
A vállalkozás korai szakaszának finanszírozása 142
Terjeszkedés finanszírozása 143
Menedzseri kivásárlás 143
A menedzsmentbe való bevásárlás 143
Menedzseri kivásárlás, ill. a menedzsmentbe bevásárlás hiteltámogatással 144
Megfordítás finanszírozása 144
A kockázati tőke a nemzetgazdaság számára legfontosabb jellemzői... 144
A vállalkozások számára legfontosabb jellemzői 145
Az innováció és a korai szakasz visszaszorulása a finanszírozásban 146
Az európai kockázati tőke iparág teljesítményének néhány
jellemző adata az EVCA az európai kockázati tőke cégek
tevékenységére vonatkozó adatszolgáltatása alapján 148
A kockázati tőke innovációt finanszírozó tevékenységének
nemzetgazdasági hozamához 152
A kockázati tőke befektetések állami (közösségi) támogatása 153
Támogatás a vállalkozások innovációs tevékenységéhez 154
Adóösztönzők 155
Támogatás hitelfelvételhez 155
Tőkejuttatás a kockázati tőke cégnek kedvezményes feltételekkel 156
Társbefektetés a kockázati tőke céggel, kedvezményes feltételekkel 156
Támogatás a kockázati tőke cég működési költségeihez 156
Megtérülési garancia 156
Megtérülési garancia kockázati tőke cégbe történt befektetésre 157
Állami kockázati tőke befektetés vállalkozásoknak 157
Kedvező feltételeket biztosító értékpapír piacok létrehozása 157
A vállalkozások működési feltételeinek javítása 157
A kockázati tőke és a tőkepiaci befektetői számára alkalmas
adminisztratív keretek biztosítása 158
A kockázati tőkébe történő befektetés lehetőségeinek megnyitása,
ill. szélesítése az adminisztratív szabályozási keretek között működő
pénztulajdonosok számára 158
Jó növekedési képességű kisebb vállalatokra szakosodott értékpapír piacok 159
NASDAQ 159
EASDAQ 160
Euró NM 160
Üzleti angyalok 160
Kormányzati támogatás 163
A kormányzati kommunikáció révén adott támogatás 163
A vállalatközi fejlesztőtőke befektetés 166
Kormányzati támogatás 166
A kockázati tőke forrásgyűjtő és befektető tevékenységének
magyarországi szabályozása és támogatása 166
Melléklet: Az innovatív vállalkozásokat támogató konstrukciók az OECD
országokban (táblázat) 173
Zólyomi Péter: A vállalkozói innováció lehetséges belső forrását jelentő nyereség
alakulása az OECD tagállamokban 211
A jövedelmezőségi mutatók 212
A bevételarányos jövedelmezőség változása 214
Az eszközarányos jövedelmezőség alakulása 216
A tőkearányos jövedelmezőség változása 218
Összefoglalás 221
Tardos Károly Gergely: A vállalati forrásstruktúra jellemzői, a hosszú lejáratú források
jelentősége az innovációkban, egyes OECD országok és a
magyar adatok összehasonlító elemzése alapján 223
A vállalati pénzügyek kapcsolódó fejezeteinek rövid összefoglalása 224
A lehetséges források közötti választást meghatározó tényezők 224
Forrásbevonás és innovatív vállalatok 227
Empirikus tapasztalatok 229
Bank - és tőkepiac alapú finanszírozási rendszerek 229
Egyes OECD tagállamok finanszírozási szerkezete 230
Amerikai Egyesült Államok 230
Japán 233
Euró-övezet 234
Magyarország 237
Összefoglalás 240
Felhasznált irodalom 242
Kádár Imre: A kutatás és a vállalkozások közti kapcsolatok ösztönzését
szolgáló hídképző intézményrendszer az OECD országaiban 243
Bevezetés 243
Technológia diffúzió 243
Állami szerepvállalás 244
A technológiai információ terjesztésére szakosodott szervezetek 248
Diffúziós szervezetek 252
Hollandia 252
Franciaország 253
Németország 253
Koreai Köztársaság 254
Üzleti és Innovációs Központok 256
Technopoliszok, tudományos és technológiai parkok,
technológiai központok 257
Definíció 257
Parkok néhány OECD országban 258
Kanada 258
Franciaország 259
Németország 260
Egyesült Királyság 261
Finnország 262
Ausztrália 263
A tudományos és gazdasági szféra együttműködésének ösztönzése 264
Együttműködési és információs hálózatok 264
Nemzeti és nemzetközi szövetségek 264
Eredmények, tapasztalatok 266
Hazai körkép 267
A technológia diffúzió magyar intézményei 268
Összefoglalás 268
Melléklet 271
Tamás Pál: Szakember-behozatali és -kiviteli szabályozás az ipari országokban 279
Bevezetés 279
Bevándorlás-politikák 280
Brain drain szabályozás 284
Következtetések 286
Hazai tennivalók 287
Felhasznált irodalom 289
Függelék 293
l.sz. Függelék 295
A K+F és az innováció statisztikai jellemzői 296
I. A kutatás-fejlesztés (K+F) alakulása 1999. évben 297
II. A tudomány és technológia OECD által ajánlott mérési módszerei 301
1. Szabadalmi statisztika 301
2. A technikai fizetési mérleg 302
3. A bibliametriai statisztika 302
4. Innovációs statisztikák 302
5. A tudomány és technológia emberi erőforrásai 304
6. A gazdasági ágazatok és termékek technológiai tartalom szerinti osztályozása 307
7. A fejlett gyártási technológia használatának mérése 312
2.sz. Függelék 313
A K+F és az innováció állami támogatása Magyarországon 1996-2000.* 313

Témakörök