A kulturális örökség

Fülszöveg

Az elmúlt évtizedekben a kulturális örökség fogalma a politikai és a tudományos diskurzusokban egyaránt látványosan elterjedt. Talán e gyors terjedéssel is magyarázható, hogy magyarul mindeddig nem jelent meg olyan tudományos igényű könyv, amely e fogalom tisztázására vállalkozott volna. Sőt, általánosságban elmondható, hogy a magyar tudományosság viszonylag lassan reagál azokra a politika felől érkező kihívásokra, amelyek a kulturális örökség kultúrpolitikai kulcsfogalommá válásával járnak. A fogalom értelmezése még annak ellenére várat magára, hogy az elmúlt néhány évben több, a kulturális örökséget nevében hordozó intézmény jött létre, és a nemzeti örökség törvényi meghatározását célzó, egyre intenzívebb kodifikációs folyamat számos tudományterületre gyakorol jelentős hatást.
A fogalomhoz kötődő változások kortárs jellege, időbeli közelsége miatt nem bocsátkozhatunk jóslásokba arra vonatkozóan, hogy a szárnyát próbálgató ezernyi pillangó közül melyek fognak vihart kavarni.... Tovább

Fülszöveg

Az elmúlt évtizedekben a kulturális örökség fogalma a politikai és a tudományos diskurzusokban egyaránt látványosan elterjedt. Talán e gyors terjedéssel is magyarázható, hogy magyarul mindeddig nem jelent meg olyan tudományos igényű könyv, amely e fogalom tisztázására vállalkozott volna. Sőt, általánosságban elmondható, hogy a magyar tudományosság viszonylag lassan reagál azokra a politika felől érkező kihívásokra, amelyek a kulturális örökség kultúrpolitikai kulcsfogalommá válásával járnak. A fogalom értelmezése még annak ellenére várat magára, hogy az elmúlt néhány évben több, a kulturális örökséget nevében hordozó intézmény jött létre, és a nemzeti örökség törvényi meghatározását célzó, egyre intenzívebb kodifikációs folyamat számos tudományterületre gyakorol jelentős hatást.
A fogalomhoz kötődő változások kortárs jellege, időbeli közelsége miatt nem bocsátkozhatunk jóslásokba arra vonatkozóan, hogy a szárnyát próbálgató ezernyi pillangó közül melyek fognak vihart kavarni. Kötetünkbe olyan tanulmányokat válogattunk tehát, melyek a kulturális örökség kialakulása és jelen helyzete körüli izgalmakat, tanácstalanságot, bosszúságokat és reményeket mutatják be. Mivel egy általános és születőben lévő paradigmáról van szó, félrevezető és a bizonyosság hamis látszatával kecsegtető lett volna a teljesség vagy az egzaktság igényével összeállítani ezt a kézikönyvet. Ehelyett engedtünk a téma jellegének, és tematikus felosztásba rendeztük a térben és néha időben is igen heterogén, ám annál érdekesebb tanulmányokat, elfogadva, sőt, értékelve a gyakran megnyilvánuló személyes hangot és percepciót.
Munkánk eredménye egy könyvvé transzformált Kunstkammerként is felfogható, melyben a kulturális örökségről eddig felhalmozott tudást e fogalom leginkább kitapintható aspektusai alapján rendeztük egységekbe, vagy ha úgy tetszik, termekbe. A látogatás első szakaszában az emlékezet és az örökség kapcsolatával foglalkozunk, majd megismerhetjük az örökség szerepét a nemzetépítésben, illetve a lokális identitások formálásában. Ezek után következik az örökség intézményesülésének, majd a leginkább érintett tudományágakhoz való viszonyának bemutatása. A tematikus egységeket a szédítő méreteket öltő és igen összetett örökségípar néhány elemének vizsgálata zárja. A látogatás végén a kulturális örökségre vonatkozó további információkat a kötetet záró bibliográfiában és honlap-ismertetőben szerezhet az érdeklődő. Vissza