kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
Oldalszám: | 1.157 oldal |
Sorozatcím: | A kultúra világa |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 17 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. |
Matematika | |
Előszó | 7 |
Mi a matematika? | 9 |
Néhány szó a matematikáról | 9 |
Néhány megoldatlan probléma | 11 |
A szám | 15 |
A természetes számok | 15 |
Számolás természetes számokkal | 16 |
Az egész számok | 18 |
A számok írása | 19 |
Számrendszerek | 21 |
Kettes számrendszer | 22 |
Játékok a kettes számrendszer segítségével | 23 |
Számelmélet | 25 |
A prímszámok | 25 |
Egy fontos kitérő | 27 |
A számelmélet alaptétele | 31 |
A számok osztói és többszörösei | 32 |
Osztó és többszörös | 32 |
Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös | 34 |
Az eukleidészi algoritmus | 36 |
A kongruencia | 38 |
Egy kis kitérő | 39 |
A kongruencia maradékosztályai | 41 |
Az általános aRb ekvivalencia relációi | 42 |
Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés | 43 |
Halmazok ekvivalenciáj | 43 |
Számolás kongruenciákkal | 45 |
Diophantészi egyenletek | 48 |
Oszthatósági szabályok | 50 |
A kilences próba és a tizenegyes próba | 53 |
A kínai maradéktétel | 54 |
Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról | 55 |
Algebra | 59 |
Kombinatorika | 59 |
Permutáció | 60 |
Ismétléses permutáció | 62 |
A binomiális tétel | 62 |
Variácó | 66 |
Ismétléses variáció | 70 |
Kombináció | 71 |
Ismétléses kombináció | 73 |
Sorozatok. Számtani sorozat | 75 |
Egyenletek | 81 |
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek | 81 |
Kétismeretlenes egyenletrendszerek | 89 |
Determinánsok | 90 |
A másodrendű determináns néhány tulajdonsága | 90 |
Matrix | 95 |
Háromismeretlenes egyenletrendszer | 95 |
A racionális számok | 108 |
A számegyenes | 123 |
A valós számok | 134 |
Intervallumskatulyázás | 146 |
A halmazelmélet elemei | 151 |
A másodfokú egyenlet | 172 |
A hatványozás általánosítása | 179 |
A logaritmus | 186 |
A logaritmusokra vonatkozó azonosságok | 188 |
A logarléci | 197 |
A másodfokú egyenletek megoldása | 197 |
Számolás komplex számokkal | 204 |
Komplex szám, mint vektor | 206 |
A harmadfokú egyenlet | 214 |
A harmadfokú egyenlet megoldó képlete | 219 |
Valós együtthatós harmadfokú egyenletek gyökeinek minősége | 222 |
A negyedfokú egyenlet | 226 |
Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez | 229 |
Elemi síkgeometria | 233 |
Bevezetés | 233 |
A geometria tárgya és feladata | 234 |
Néhány alapfogalom | 236 |
Egyenes, félegyenes, távolság | 236 |
A szög | 237 |
A kör | 238 |
Mértani hely | 239 |
A szög mérése. A szögfajták | 239 |
Párhuzamos egyenesek | 241 |
Párhuzamos szárú szögek | 243 |
Merőleges szárú szögek | 243 |
A geometriai transzformáció | 244 |
Párhuzamos eltolás | 244 |
Forgatás | 245 |
A tengelyes szimmetria | 246 |
A sokszögek | 247 |
A háromszög | 247 |
A háromszögek legfontosabb vonalai | 248 |
Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai | 249 |
A háromszög szögei | 249 |
A külső szög | 250 |
Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között | 251 |
Összefüggés a háromszög oldalai között | 252 |
A háromszögek egybevágósága | 252 |
A háromszögek egybevágóságának esetei | 253 |
Geometriai szerkesztés | 253 |
Alapszerkesztés | 255 |
Nevezetes négyszögek | 261 |
A trapéz | 261 |
Paralelogrammák | 262 |
A paralelogramma-tételek megfordításai | 263 |
Deltoid | 265 |
Szerkesztési feladatok | 265 |
A kör | 265 |
Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete | 269 |
Két kör kölcsönös helyzete | 271 |
A kerületi szög | 271 |
A körbe és a kör köré írt sokszögek | 276 |
A háromszög nevezetes pontjai | 277 |
A hasonlóság | 277 |
Távolságok mérése | 279 |
A háromszögek hasonlósága | 280 |
A sokszögek hasonlósága | 281 |
Szerkesztési feladatok | 287 |
Arányos távolságok | 288 |
Osztásarányok meghatározása | 290 |
A súlyvonalak metszéspontja | 290 |
Területátalakítások | 291 |
Pitagorasz tétele | 292 |
Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között | 298 |
A geometriai közép | 300 |
Mértani közepek a derékszögű háromszögben | 300 |
Trigonometria | 302 |
A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése | 302 |
Néhány különleges szög függvényei | 303 |
Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között | 303 |
A derékszögű háromszög megoldása | 304 |
A hegyesszögű háromszög megoldása | 306 |
Sinus-tétel | 310 |
Cosinus-tétel | 310 |
A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre | 312 |
Az ívmérték | 312 |
Inverz függvények. Ciklometrikus függvények | 315 |
Összegzési tételek | 317 |
Szögek összegének függvényei | 321 |
Szögek különbségeinek függvényei | 323 |
A szög kétszeresének, illetve felének függvényei | 323 |
A tangens-tétel | 326 |
A tompaszögű háromszög megoldása | 328 |
Trigonometrikus azonosságok és egyenletek | 333 |
A szabályos sokszögek | 341 |
A szabályos sokszög szögeinek meghatározása | 341 |
Térgeometria | 342 |
Az egyenes és a sík | 342 |
Az egyenesek hajlásszöge | 349 |
A lapszög. Merőleges síkok | 352 |
Három sík kölcsönös helyzete | 353 |
Testszöglet | 354 |
A triéder tulajdonságai | 354 |
Szögletes testek | 355 |
Euler tétele | 356 |
A hasáb | 361 |
Cavalieri tétele | 363 |
A gúla | 364 |
A csonkagúla | 366 |
A görbelapú testek | 366 |
A henger | 366 |
A kúp | 367 |
A csonka kúp | 368 |
A göm | 368 |
Gömbháromszögtan | 374 |
Gömbi távolság | 374 |
Gömbháromszög | 375 |
A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne | 376 |
A gömbháromszög megoldása | 376 |
A derékszögű gömbháromszög | 376 |
A gömbháromszögtan sinus-tétele | 377 |
A gömbháromszögtan cosinus-tétele | 378 |
Távolságmeghatározás a földgömbön | 379 |
Nem-eukleidészi geometria | 381 |
Történelmi fejlődés | 381 |
A háromféle lehetséges geometria | 382 |
A sík három különböző formája | 383 |
Analitikus geometria | 384 |
Koordináta-rendszerek | 384 |
Koordináta-rendszer az egyenesen | 384 |
Koordináta-rendszer a síkban | 387 |
Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása | 390 |
Koordináta-rendszer a térben | 391 |
Vektorok | 395 |
Az egyenes egyenletei | 396 |
Vektorok a térben | 403 |
Irányok, iránycosinusok | 409 |
A sík egyenlete | 412 |
Kúpszeletek | 414 |
A kör | 415 |
Parabola | 415 |
Ellipszis | 417 |
Hiperbola | 421 |
Párhuzamos eltolás | 423 |
Analízis | 429 |
A határérték (limes) fogalma | 430 |
Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke | 430 |
Monoton sorozatok | 435 |
Mértani sor | 444 |
Végtelen sorok | 444 |
Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról | 455 |
A természetes logaritmus alapszáma | 458 |
A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium | 460 |
Bolzano-Weierstrass-tétel | 461 |
Függvények határértéke | 462 |
Feladatok függvények határértékeinek kiszámítására | 466 |
Folytonosság | 469 |
Folytonos függvények tulajdonságai | 472 |
Az elemi függvények folytonosságai | 474 |
Összetett függvény folytonossága | 476 |
Monoton függvény folytonossága | 476 |
A differenciálhányados | 477 |
Néhány feladat a differenciálási szabályok gyakorlására | 484 |
Függvények szélső értékei | 489 |
Folytonosság és differenciálhatóság | 488 |
Integrálszámítás | 489 |
A határozott integrál | 496 |
Differenciál- és integrálszámítás | 496 |
Primitív függvény fogalma | 500 |
A differenciálszámítás középérték-tétele | 506 |
Néhány szó differenciál-egyenletekről | 518 |
Matematikai logika | 522 |
A matematikai logika helye a tudományok rendszerében | 522 |
A matematikai logika rövid története | 523 |
Néhány példa a matematikai logika tárgyában | 524 |
Az ítéletkalkulus | 525 |
Összefüggések a logikai műveletek között | 529 |
A logikai függvénykalkulus | 531 |
A kvantorok | 533 |
Néhány szó a lineárius programozásról | 535 |
Függelék | 538 |
Matematikai jelölések és elnevezések | 538 |
A számok logaritmusa 1-1000-ig | 540 |
A szögfüggvények értéke | 542 |
A szöggüggvények logaritmusa | 546 |
Fizika | |
Előszó | 553 |
Mi a fizika? | 555 |
Megfigyelés-kísérlet-mérés-törvény | 556 |
A fizika helye a tudományok világában. - Mivel foglalkozik a fizika? | 556 |
Tiszta fizika - alkalmazott fizika és a technika | 557 |
A fizika felosztása | 558 |
Mechanika | 559 |
Az erő | 559 |
Az erő mérése | 559 |
A kilogrammsúly, a kilopond | 560 |
A fajsúly | 560 |
A nyomóerő és a nyomás | 562 |
A rugalmassági erők | 563 |
A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei | 565 |
A testek állásának biztonsága | 566 |
A munka | 567 |
A munkasiker | 568 |
Elektromos munkavégzés | 570 |
8 ezermillió kilowattóra | 570 |
Az energia | 571 |
Sokféle energia van | 573 |
Fogy-e az energia munkavégzés közben? | 574 |
Gépeink hatásfoka | 574 |
Megoldhatatlan és megoldható problémák | 575 |
A mozgást akadályozó erők | 576 |
A súrlódás | 576 |
A közegellenállás | 579 |
Az egyszerű gépek | 583 |
Az erőátviteli eszközök | 584 |
A lépcső és a szerpentinút fizikája | 590 |
Az iránymennyiségek, vektorok | 591 |
A folyadékok és a gázok | 592 |
A folyadékok összenyomhatósága - A hidraulikus fék | 594 |
A hidraulikus prés | 595 |
A vízvezeték. - A közlekedőedények | 596 |
A felhajtóerő | 597 |
Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? | 598 |
A levegő súlya | 599 |
Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők | 601 |
Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? | 601 |
Hogyan működik a vérnyomásmérő? - A nyomásmérők | 602 |
Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 603 |
Folyadékok és gázok áramlása | 607 |
A molekulásk között ható erők | 612 |
A molekula | 612 |
A felületi feszültség | 613 |
Hogyan keletkezik a felületi feszültség? | 613 |
A hajszálcső | 614 |
A molekulák örökös mozgása | 614 |
Diffúzió oldatok esetében | 616 |
A mozgások tudománya | 616 |
A kinematika | 616 |
Dinamika | 624 |
Periodikus mozgások | 635 |
A forgómozgás | 635 |
A hullámmozgás | 646 |
Hangtan (Akusztika) | 651 |
A hang hullámmozgása | 651 |
Az ultrahang alkalmazásai | 652 |
Hangvisszaverődés, szóródás | 653 |
Rezonancia a hangtanban | 654 |
A hangszín | 655 |
A hang rögzítése | 655 |
A hangerő | 657 |
Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? | 658 |
Fénytan (Optika) | 660 |
A fénysugarak | 660 |
Fénytani eszközök | 680 |
A fény hullámtermészete | 683 |
A fény hullámmozgása | 686 |
Vékony lemezek színei | 686 |
Bevont felületű lencsék | 688 |
Hőtan | 690 |
A molekulák és mozgásuk | 690 |
A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 691 |
A hőmérő | 691 |
A meleg mennyisége | 693 |
A hőtágulás a gyakorlati életben | 694 |
A hő terjedése | 696 |
A hő terjedésének módjai | 696 |
A hővezetés | 696 |
Hőterjedés áramlással | 697 |
A hő terjedése sugárzással | 698 |
Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 699 |
Halmazállapotváltozások | 700 |
A fémek hőkezelése | 700 |
Az olvadás-fagyás | 701 |
Párolgás-forrás | 703 |
A cseppfolyósodás. Lecsapódás | 704 |
Alkalmazások | 705 |
A hő mint energia | 708 |
Az elektromosság | 713 |
Az elektromos áram | 724 |
Az elektromos áram hatásai | 731 |
A hőhatás és alkalmazásai | 731 |
Az áram vegyi hatása és alkalmazása | 735 |
A mágnesesség és az elektromos áram | 739 |
Az áramtekercs mágneses hatása | 741 |
Az elektromos energiaátvitel | 753 |
Kihozzuk a vezetőből az elektronokat | 756 |
Az elektroncső | 761 |
A fényelektromos hatás. - A fény elektronokat szabadít ki | 765 |
Elektromos rezgések | 767 |
Az elektromos sűrítő, kondenzátor | 767 |
Az önindukció | 770 |
Az elektromos rezgőkör | 773 |
Az elektromágneses hullámok | 775 |
A televízió | 777 |
A radar | 780 |
A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában | 784 |
Az atommag fizikája | 789 |
A gammasugárzás | 789 |
Az alfasugárzás | 790 |
A bétasugárzás | 791 |
Az atomenergia természetes felszabadulása | 792 |
A ködkamra és a számlálócső | 793 |
Az atommag alkotórészei | 794 |
Az atommagok összetétele | 795 |
A radioaktív elemátalakulási sor | 796 |
A rádium a polónium és a többi sugárzó elem | 796 |
A természetes atommagátalakulás | 797 |
A mesterséges atommagátalakítások | 798 |
A mesterségesen felgyorsított lövedékek | 799 |
A relativisztikus tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése | 800 |
A betatron úgy működik, mint a transzformátor | 801 |
Az óriásgyorsítók | 802 |
A magátalakítás tipikus esetei | 802 |
Az atomenergia mesterséges felszabadítása | 805 |
A magösszetételkor felszabaduló energia | 810 |
A sugárzás modern elmélete | 815 |
A sugárzó atom | 817 |
A kozmikus sugárzás | 819 |
A relativitás elmélete | 824 |
Az általános relativitás elve | 829 |
Kémia | |
Előszó | 837 |
Az anyag és átalakulásai | 839 |
Néhány szó a kémia tudományáról | 839 |
Mivel foglalkozik a kémia? | 841 |
A világ anyagi egysége | 844 |
Földünk, az elemek mintakollekciója | 846 |
Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig | 851 |
Az életelixírtől a mérlegig | 857 |
Az atom felfedezése | 860 |
A nagy rendszer | 865 |
A periódusos rendszer ma | 867 |
Az atomszerkezet néhány részlete | 873 |
Atomok egymással és egymás ellen | 881 |
A kristálytól a plazmáig | 888 |
A kémia sajátos nyelve | 900 |
A szervetlen kémia birodalma | 911 |
Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk | 911 |
Az égés, a láng és a magja | 921 |
Kémiai változás és energia | 930 |
A hidrogén, világunk építőköve | 935 |
Oxidáció és redukció | 940 |
Egy "különös" folyadék | 944 |
Savak-bázisok-sók | 952 |
Egy kis rendcsinálás a reakciók között | 956 |
A kémia és a villamosság | 962 |
A "valódi" és a kolloid oldatok | 972 |
Kalandozás az elemek között | 979 |
A szénvegyületek kémiája | 1012 |
A szerves kémia és az életerő | 1012 |
A "csodálatos" szénatom | 1014 |
A nyílt szénláncú vegyületek | 1019 |
Nyílt láncú vegyülete több elemmel | 1028 |
Szervzetünk néhány alapvető építőanyaga | 1052 |
A benzol és származékai | 1061 |
Egyéb gyűrűs vegyületek | 1077 |
Az óriásmolekulák világából | 1079 |
Néhány szó a biokémiáról | 1088 |
Felhasznált főbb irodalmi források | 1100 |
Kémiai elemek periódusos rendszere | 1101 |
Név- és tárgymutató | 1103 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.