I. kötet (1963) | |
A Világmindenség | |
Előszó | 15 |
Bevezetés | 17 |
Pillantás a csillagos égboltra | 27 |
Az égitestek távolsága | 43 |
A Hold és a bolygók távolsága | 45 |
Milyen messze vannak a csillagok? | 47 |
A csillagok látszólagos és valóságos fényessége | 47 |
Távolság meghatározás változó csillagok segítségével | 49 |
A csillagok természetrajza | 52 |
Színképelemzés | 52 |
Színképtípusok | 55 |
A csillagok hőmérséklete | 56 |
A csillagok belső szerkezete | 58 |
A Hertzsprung-Russel diagram | 59 |
A tejútrendszer | 63 |
A tejútrendszer szerkezete | 63 |
Csillagok és csillaghalmazok | 76 |
Populációk | 77 |
A tejútrendszer története | 78 |
Rádiócsillagászat | 79 |
Változó csillagok | 83 |
Optikai változó csillagok | 92 |
A csillagok eredete | 93 |
A Föld keletkezése | 99 |
Mit tud a tudomány a Föld koráról? | 99 |
A naprendszer főbb sajátságai | 100 |
A naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletek | 103 |
Bolygórendszerünk | 112 |
A naprendszer "madártávlatból" | 112 |
Az egyetemes tömegvonzás | 114 |
A bolygók konfigurációk | 116 |
Az élet forrása a Nap | 119 |
A Nap néhány adat tükrében | 119 |
Milyen messze van a Földtől a Nap? | 120 |
A Nap energiaforrása | 121 |
Milyen fényes a Nap? | 125 |
A Nap felépítése és felszíni képződményei | 128 |
A napfelszín és a naplégkör képződményei | 130 |
A napfáklyák | 135 |
A protuberanciák | 135 |
A flerek | 137 |
Séta a bolygók világában | 138 |
A földtípusú és a jupitertípusú bolygók | 138 |
A bolygók fizikai tulajdonságai | 138 |
A bolygók légköre | 139 |
A földtípusú bolygók | 143 |
A kisbolygók | 160 |
A kisbolygók fizikai tulajdonságai | 162 |
A kisbolygók eredete | 165 |
Az óriásbolygók világában | 168 |
A távoli bolygók felfedezése | 178 |
A naprendszer határövezetében | 181 |
A mellékbolygók | 184 |
A Hold | 186 |
Az üstökösök és hullócsillagok világában | 198 |
Hogyan dolgoznak az üstököskutatók? | 198 |
Az üstökösök szerkezete | 200 |
Veszedelmes égitestek-e az üstökösök? | 205 |
A visszatérő üstökösök | 208 |
Az üstökösök keletkezése | 212 |
Az üstökösök pusztulása | 215 |
A hullócsillagok | 217 |
A meteorok útja a légkörben | 217 |
Egy rendkívüli meteorhullás | 222 |
Meteoráramok | 228 |
Az állatövi fény | 230 |
A Föld | 232 |
A Föld mozgásai | 232 |
A Föld mozgása a csillagközi térségben | 239 |
Csillagászat és űrkutatás | 241 |
Mesterséges égitestek | 243 |
Új műszerek az űrben | 244 |
A földi megfigyelő hálózat | 247 |
Rakétára, léggömbre szerelt távcső | 249 |
Amit már megtudtunk | 250 |
A Hold túlsó oldala | 251 |
A naprendszer kutatása | 253 |
A csillagászati egység kérdése | 254 |
A Hold ostroma | 255 |
A Nap titka | 256 |
Csillagászati obszervatórium az űrben | 257 |
Néhány tudományos feladat | 260 |
Távolabbi tervek | 262 |
Fontosabb forrásmunkák jegyzéke | 264 |
Az élő világ | |
Előszó | 267 |
Az élő természet határai | 269 |
Az élet lényege és az élő anyag keletkezése | 271 |
Különböző elképzelések az élet keletkezéséről | 271 |
Az élő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai | 273 |
Az élő anyag keletkezése | 276 |
Az élet lényege | 279 |
Az élő anyag szerveződése | 286 |
Az élő anyag és a sejt | 286 |
A különböző sejtelméletek | 287 |
A sejtek alakja, nagysága, száma | 287 |
A citoplazma | 287 |
A sejtmag | 288 |
A sejtfal és a sejthártya | 289 |
A sejtszervecskék | 289 |
A sejtek osztódása | 290 |
A koloniák | 294 |
A szövetek | 295 |
Szerv, szervrendszer, szervezet | 299 |
Az életjelenségek | 299 |
Az anyagcsere | 299 |
Az asszimiláció | 299 |
Az autotróf szervezetek asszimilációja | 300 |
Anyagátalakulás a növényekben | 305 |
A heterotróf szervezetek asszimilációja | 303 |
A disszimiláció | 304 |
A fermentumok | 308 |
A vitaminok | 308 |
Az ásványi anyagok és a víz | 310 |
Az anyagcserefolyamatok egysége | 310 |
A szén, a nitrogén, az oxigén és a víz körforgalma | 311 |
Az anyagcsere formáinak kialakulása | 314 |
Ingerlékenység és mozgékonyság | 315 |
Az ingerlékenység elemi megnyilvánulási formái | 317 |
Az idegrendszer és ingerlékenység | 318 |
Feltétlen és feltételes reflexek | 320 |
Az idegrendszer fejlődése | 322 |
A magasabb idegműködés | 322 |
Szaporodás | 324 |
A szaporodás módjai | 325 |
Ivartalan szaporodás | 325 |
Ivaros szaporodás | 327 |
A megtermékenyítés | 328 |
A megtermékenyítést biztosító tényezők | 329 |
A két ivarsejt egybeolvadása | 330 |
Szűznemzés, vagy parthenogenezis | 331 |
Egyedfejlődés | 333 |
Növekedés és fejlődés | 333 |
A növekedés tényezői | 333 |
A fejlődés tényezői | 335 |
Öröklődés és változékonyság | 343 |
A változékonyság mint az öröklődés ellentéte | 344 |
Az öröklődés törvényszerűségei | 347 |
Az öröklődés Mendel-féle szabályainak magyarázata | 348 |
Sejttani alapok | 351 |
Biokémiai alapok | 354 |
Általános érvényű-e az öröklődés DNS-elmélet? | 360 |
Az élőlények változékonysága | 363 |
Fokozatos megváltozások | 364 |
A változékonyság okai | 364 |
Az élőlény és környezete | 371 |
Az élet feltételei a Földön | 371 |
Az élettelen környezet | 372 |
Az éghajlat | 374 |
Az élő környezet | 375 |
Az élővilág rendszere | 378 |
A növényvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése | 382 |
A legegyszerűbb élőlények | 383 |
A vírusok és a bakteriofágok | 383 |
A baktériumok | 385 |
Moszatok vagy algák | 388 |
Sejtmagvas moszatok | 389 |
A gombák | 392 |
A zuzmók | 400 |
A mohák | 401 |
A harasztok | 403 |
A nyitvatermők | 406 |
A zárvatermők | 408 |
Kétszikűek osztálya | 410 |
Egyszikűek osztálya | 425 |
Növénytársulások | 433 |
Magyarország növényzetének kialakulása | 438 |
Az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése | 441 |
Az állatok rendszerezése | 442 |
Egysejtű állatok | 444 |
Egyféle magvú egysejtűek törzse | 445 |
Kétféle magvú egysejtűek törzse | 445 |
Soksejtű állatok | 452 |
Szivacsok törzse | 453 |
Csalánozók törzse | 454 |
Testüreges állatok | 456 |
I. csoport: ősszájúak | 456 |
Laopsférgek tözse | 457 |
Hengeres férgek törzse | 469 |
Villásférgek törzse | 461 |
Gyűrűsférgek törzse | 461 |
Féreglábúak törzse | 464 |
Ízeltlábúak törzse | 464 |
Pókszabásúak | 489 |
Puhatestűek törzse | 490 |
II. csoport: újszájúak | 493 |
Tüskésbőrűek törzse | 494 |
Előgerinchúrosok törzse | 494 |
Gerincesek törzse | 495 |
Halak | 496 |
Kétéltűek | 507 |
Hüllők | 510 |
Madarak | 516 |
Emlősök | 537 |
Méhlepényes emlősök | 543 |
Főemlősök | 561 |
Az evolúció | 573 |
Az első élőlények | 573 |
A Föld őskorának élővilága | 573 |
A földtörténeti ókor | 574 |
A földtörténeti középkor | 575 |
A földtörténet újkora | 577 |
Az emberréválás | 579 |
A munka szerepe az emberréválásban | 582 |
A törzsfejlődés törvényszerűségei | 583 |
Az ember és az élővilág | 587 |
Néhány érdekesség az élők világából | 598 |
A növényvilád óriásai és törpéi | 598 |
Az orchidea-vadászok | 600 |
Elektromos halak | 602 |
Méhek, hangyák, termeszek | 603 |
A madarak költözéséről | 608 |
Név- és tárgymutató | 611 |
A világmindenség | 611 |
Az élő világ | 619 |
II. kötet (1964) | |
Matematika | |
Előszó | 7 |
Mi a matematika? | 9 |
Néhány szó a matematikáról | 9 |
Néhány megoldatlan probléma | 11 |
A szám | 15 |
A természetes számok | 15 |
Számolás természetes számokkal | 16 |
Az egész számok | 18 |
A számok írása | 19 |
Számrendszerek | 21 |
Kettes számrendszer | 22 |
Játékok a kettes számrendszer segítségével | 23 |
Számelmélet | 25 |
A prímszámok | 25 |
Egy fontos kitérő | 27 |
A számelmélet alaptétele | 31 |
A számok osztói és többszörösei | 32 |
Osztó és többszörös | 32 |
Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös | 34 |
Az eukleidészi algoritmus | 36 |
A kongruencia | 38 |
Egy kis kitérő | 39 |
A kongruencia maradékosztályai | 41 |
Az általános aRb ekvivalencia relációi | 42 |
Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés | 43 |
Halmazok ekvivalenciáj | 43 |
Számolás kongruenciákkal | 45 |
Diophantészi egyenletek | 48 |
Oszthatósági szabályok | 50 |
A kilences próba és a tizenegyes próba | 53 |
A kínai maradéktétel | 54 |
Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról | 55 |
Algebra | 59 |
Kombinatorika | 59 |
Permutáció | 60 |
Ismétléses permutáció | 62 |
A binomiális tétel | 62 |
Variácó | 66 |
Ismétléses variáció | 70 |
Kombináció | 71 |
Ismétléses kombináció | 73 |
Sorozatok. Számtani sorozat | 75 |
Egyenletek | 81 |
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek | 81 |
Kétismeretlenes egyenletrendszerek | 89 |
Determinánsok | 90 |
A másodrendű determináns néhány tulajdonsága | 90 |
Matrix | 95 |
Háromismeretlenes egyenletrendszer | 95 |
A racionális számok | 108 |
A számegyenes | 123 |
A valós számok | 134 |
Intervallumskatulyázás | 146 |
A halmazelmélet elemei | 151 |
A másodfokú egyenlet | 172 |
A hatványozás általánosítása | 179 |
A logaritmus | 186 |
A logaritmusokra vonatkozó azonosságok | 188 |
A logarléci | 197 |
A másodfokú egyenletek megoldása | 197 |
Számolás komplex számokkal | 204 |
Komplex szám, mint vektor | 206 |
A harmadfokú egyenlet | 214 |
A harmadfokú egyenlet megoldó képlete | 219 |
Valós együtthatós harmadfokú egyenletek gyökeinek minősége | 222 |
A negyedfokú egyenlet | 226 |
Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez | 229 |
Elemi síkgeometria | 233 |
Bevezetés | 233 |
A geometria tárgya és feladata | 234 |
Néhány alapfogalom | 236 |
Egyenes, félegyenes, távolság | 236 |
A szög | 237 |
A kör | 238 |
Mértani hely | 239 |
A szög mérése. A szögfajták | 239 |
Párhuzamos egyenesek | 241 |
Párhuzamos szárú szögek | 243 |
Merőleges szárú szögek | 243 |
A geometriai transzformáció | 244 |
Párhuzamos eltolás | 244 |
Forgatás | 245 |
A tengelyes szimmetria | 246 |
A sokszögek | 247 |
A háromszög | 247 |
A háromszögek legfontosabb vonalai | 248 |
Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai | 249 |
A háromszög szögei | 249 |
A külső szög | 250 |
Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között | 251 |
Összefüggés a háromszög oldalai között | 252 |
A háromszögek egybevágósága | 252 |
A háromszögek egybevágóságának esetei | 253 |
Geometriai szerkesztés | 253 |
Alapszerkesztés | 255 |
Nevezetes négyszögek | 261 |
A trapéz | 261 |
Paralelogrammák | 262 |
A paralelogramma-tételek megfordításai | 263 |
Deltoid | 265 |
Szerkesztési feladatok | 265 |
A kör | 265 |
Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete | 269 |
Két kör kölcsönös helyzete | 271 |
A kerületi szög | 271 |
A körbe és a kör köré írt sokszögek | 276 |
A háromszög nevezetes pontjai | 277 |
A hasonlóság | 277 |
Távolságok mérése | 279 |
A háromszögek hasonlósága | 280 |
A sokszögek hasonlósága | 281 |
Szerkesztési feladatok | 287 |
Arányos távolságok | 288 |
Osztásarányok meghatározása | 290 |
A súlyvonalak metszéspontja | 290 |
Területátalakítások | 291 |
Pitagorasz tétele | 292 |
Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között | 298 |
A geometriai közép | 300 |
Mértani közepek a derékszögű háromszögben | 300 |
Trigonometria | 302 |
A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése | 302 |
Néhány különleges szög függvényei | 303 |
Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között | 303 |
A derékszögű háromszög megoldása | 304 |
A hegyesszögű háromszög megoldása | 306 |
Sinus-tétel | 310 |
Cosinus-tétel | 310 |
A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre | 312 |
Az ívmérték | 312 |
Inverz függvények. Ciklometrikus függvények | 315 |
Összegzési tételek | 317 |
Szögek összegének függvényei | 321 |
Szögek különbségeinek függvényei | 323 |
A szög kétszeresének, illetve felének függvényei | 323 |
A tangens-tétel | 326 |
A tompaszögű háromszög megoldása | 328 |
Trigonometrikus azonosságok és egyenletek | 333 |
A szabályos sokszögek | 341 |
A szabályos sokszög szögeinek meghatározása | 341 |
Térgeometria | 342 |
Az egyenes és a sík | 342 |
Az egyenesek hajlásszöge | 349 |
A lapszög. Merőleges síkok | 352 |
Három sík kölcsönös helyzete | 353 |
Testszöglet | 354 |
A triéder tulajdonságai | 354 |
Szögletes testek | 355 |
Euler tétele | 356 |
A hasáb | 361 |
Cavalieri tétele | 363 |
A gúla | 364 |
A csonkagúla | 366 |
A görbelapú testek | 366 |
A henger | 366 |
A kúp | 367 |
A csonka kúp | 368 |
A göm | 368 |
Gömbháromszögtan | 374 |
Gömbi távolság | 374 |
Gömbháromszög | 375 |
A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne | 376 |
A gömbháromszög megoldása | 376 |
A derékszögű gömbháromszög | 376 |
A gömbháromszögtan sinus-tétele | 377 |
A gömbháromszögtan cosinus-tétele | 378 |
Távolságmeghatározás a földgömbön | 379 |
Nem-eukleidészi geometria | 381 |
Történelmi fejlődés | 381 |
A háromféle lehetséges geometria | 382 |
A sík három különböző formája | 383 |
Analitikus geometria | 384 |
Koordináta-rendszerek | 384 |
Koordináta-rendszer az egyenesen | 384 |
Koordináta-rendszer a síkban | 387 |
Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása | 390 |
Koordináta-rendszer a térben | 391 |
Vektorok | 395 |
Az egyenes egyenletei | 396 |
Vektorok a térben | 403 |
Irányok, iránycosinusok | 409 |
A sík egyenlete | 412 |
Kúpszeletek | 414 |
A kör | 415 |
Parabola | 415 |
Ellipszis | 417 |
Hiperbola | 421 |
Párhuzamos eltolás | 423 |
Analízis | 429 |
A határérték (limes) fogalma | 430 |
Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke | 430 |
Monoton sorozatok | 435 |
Mértani sor | 444 |
Végtelen sorok | 444 |
Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról | 455 |
A természetes logaritmus alapszáma | 458 |
A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium | 460 |
Bolzano-Weierstrass-tétel | 461 |
Függvények határértéke | 462 |
Feladatok függvények határértékeinek kiszámítására | 466 |
Folytonosság | 469 |
Folytonos függvények tulajdonságai | 472 |
Az elemi függvények folytonosságai | 474 |
Összetett függvény folytonossága | 476 |
Monoton függvény folytonossága | 476 |
A differenciálhányados | 477 |
Néhány feladat a differenciálási szabályok gyakorlására | 484 |
Függvények szélső értékei | 489 |
Folytonosság és differenciálhatóság | 488 |
Integrálszámítás | 489 |
A határozott integrál | 496 |
Differenciál- és integrálszámítás | 496 |
Primitív függvény fogalma | 500 |
A differenciálszámítás középérték-tétele | 506 |
Néhány szó differenciál-egyenletekről | 518 |
Matematikai logika | 522 |
A matematikai logika helye a tudományok rendszerében | 522 |
A matematikai logika rövid története | 523 |
Néhány példa a matematikai logika tárgyában | 524 |
Az ítéletkalkulus | 525 |
Összefüggések a logikai műveletek között | 529 |
A logikai függvénykalkulus | 531 |
A kvantorok | 533 |
Néhány szó a lineárius programozásról | 535 |
Függelék | 538 |
Matematikai jelölések és elnevezések | 538 |
A számok logaritmusa 1-1000-ig | 540 |
A szögfüggvények értéke | 542 |
A szöggüggvények logaritmusa | 546 |
Fizika | |
Előszó | 553 |
Mi a fizika? | 555 |
Megfigyelés-kísérlet-mérés-törvény | 556 |
A fizika helye a tudományok világában. - Mivel foglalkozik a fizika? | 556 |
Tiszta fizika - alkalmazott fizika és a technika | 557 |
A fizika felosztása | 558 |
Mechanika | 559 |
Az erő | 559 |
Az erő mérése | 559 |
A kilogrammsúly, a kilopond | 560 |
A fajsúly | 560 |
A nyomóerő és a nyomás | 562 |
A rugalmassági erők | 563 |
A súlypont és a testek egyensúlyi helyzetei | 565 |
A testek állásának biztonsága | 566 |
A munka | 567 |
A munkasiker | 568 |
Elektromos munkavégzés | 570 |
8 ezermillió kilowattóra | 570 |
Az energia | 571 |
Sokféle energia van | 573 |
Fogy-e az energia munkavégzés közben? | 574 |
Gépeink hatásfoka | 574 |
Megoldhatatlan és megoldható problémák | 575 |
A mozgást akadályozó erők | 576 |
A súrlódás | 576 |
A közegellenállás | 579 |
Az egyszerű gépek | 583 |
Az erőátviteli eszközök | 584 |
A lépcső és a szerpentinút fizikája | 590 |
Az iránymennyiségek, vektorok | 591 |
A folyadékok és a gázok | 592 |
A folyadékok összenyomhatósága - A hidraulikus fék | 594 |
A hidraulikus prés | 595 |
A vízvezeték. - A közlekedőedények | 596 |
A felhajtóerő | 597 |
Hogyan működnek az úszó sűrűségmérők? | 598 |
A levegő súlya | 599 |
Milyen lesz az időjárás? A légnyomásmérők | 601 |
Mekkora mértékben nyomható össze a levegő és a gázok? | 601 |
Hogyan működik a vérnyomásmérő? - A nyomásmérők | 602 |
Nyomáskülönbségen alapuló eszközök | 603 |
Folyadékok és gázok áramlása | 607 |
A molekulásk között ható erők | 612 |
A molekula | 612 |
A felületi feszültség | 613 |
Hogyan keletkezik a felületi feszültség? | 613 |
A hajszálcső | 614 |
A molekulák örökös mozgása | 614 |
Diffúzió oldatok esetében | 616 |
A mozgások tudománya | 616 |
A kinematika | 616 |
Dinamika | 624 |
Periodikus mozgások | 635 |
A forgómozgás | 635 |
A hullámmozgás | 646 |
Hangtan (Akusztika) | 651 |
A hang hullámmozgása | 651 |
Az ultrahang alkalmazásai | 652 |
Hangvisszaverődés, szóródás | 653 |
Rezonancia a hangtanban | 654 |
A hangszín | 655 |
A hang rögzítése | 655 |
A hangerő | 657 |
Alkalmas-e minden terem szónoklásra, hangversenyre? | 658 |
Fénytan (Optika) | 660 |
A fénysugarak | 660 |
Fénytani eszközök | 680 |
A fény hullámtermészete | 683 |
A fény hullámmozgása | 686 |
Vékony lemezek színei | 686 |
Bevont felületű lencsék | 688 |
Hőtan | 690 |
A molekulák és mozgásuk | 690 |
A molekulák mozgása és a hőmérséklet | 691 |
A hőmérő | 691 |
A meleg mennyisége | 693 |
A hőtágulás a gyakorlati életben | 694 |
A hő terjedése | 696 |
A hő terjedésének módjai | 696 |
A hővezetés | 696 |
Hőterjedés áramlással | 697 |
A hő terjedése sugárzással | 698 |
Fűtés, tüzelés, szellőztetés | 699 |
Halmazállapotváltozások | 700 |
A fémek hőkezelése | 700 |
Az olvadás-fagyás | 701 |
Párolgás-forrás | 703 |
A cseppfolyósodás. Lecsapódás | 704 |
Alkalmazások | 705 |
A hő mint energia | 708 |
Az elektromosság | 713 |
Az elektromos áram | 724 |
Az elektromos áram hatásai | 731 |
A hőhatás és alkalmazásai | 731 |
Az áram vegyi hatása és alkalmazása | 735 |
A mágnesesség és az elektromos áram | 739 |
Az áramtekercs mágneses hatása | 741 |
Az elektromos energiaátvitel | 753 |
Kihozzuk a vezetőből az elektronokat | 756 |
Az elektroncső | 761 |
A fényelektromos hatás. - A fény elektronokat szabadít ki | 765 |
Elektromos rezgések | 767 |
Az elektromos sűrítő, kondenzátor | 767 |
Az önindukció | 770 |
Az elektromos rezgőkör | 773 |
Az elektromágneses hullámok | 775 |
A televízió | 777 |
A radar | 780 |
A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában | 784 |
Az atommag fizikája | 789 |
A gammasugárzás | 789 |
Az alfasugárzás | 790 |
A bétasugárzás | 791 |
Az atomenergia természetes felszabadulása | 792 |
A ködkamra és a számlálócső | 793 |
Az atommag alkotórészei | 794 |
Az atommagok összetétele | 795 |
A radioaktív elemátalakulási sor | 796 |
A rádium a polónium és a többi sugárzó elem | 796 |
A természetes atommagátalakulás | 797 |
A mesterséges atommagátalakítások | 798 |
A mesterségesen felgyorsított lövedékek | 799 |
A relativisztikus tömegnövekedés zavaró hatása és megszüntetése | 800 |
A betatron úgy működik, mint a transzformátor | 801 |
Az óriásgyorsítók | 802 |
A magátalakítás tipikus esetei | 802 |
Az atomenergia mesterséges felszabadítása | 805 |
A magösszetételkor felszabaduló energia | 810 |
A sugárzás modern elmélete | 815 |
A sugárzó atom | 817 |
A kozmikus sugárzás | 819 |
A relativitás elmélete | 824 |
Az általános relativitás elve | 829 |
Kémia | |
Előszó | 837 |
Az anyag és átalakulásai | 839 |
Néhány szó a kémia tudományáról | 839 |
Mivel foglalkozik a kémia? | 841 |
A világ anyagi egysége | 844 |
Földünk, az elemek mintakollekciója | 846 |
Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig | 851 |
Az életelixírtől a mérlegig | 857 |
Az atom felfedezése | 860 |
A nagy rendszer | 865 |
A periódusos rendszer ma | 867 |
Az atomszerkezet néhány részlete | 873 |
Atomok egymással és egymás ellen | 881 |
A kristálytól a plazmáig | 888 |
A kémia sajátos nyelve | 900 |
A szervetlen kémia birodalma | 911 |
Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk | 911 |
Az égés, a láng és a magja | 921 |
Kémiai változás és energia | 930 |
A hidrogén, világunk építőköve | 935 |
Oxidáció és redukció | 940 |
Egy "különös" folyadék | 944 |
Savak-bázisok-sók | 952 |
Egy kis rendcsinálás a reakciók között | 956 |
A kémia és a villamosság | 962 |
A "valódi" és a kolloid oldatok | 972 |
Kalandozás az elemek között | 979 |
A szénvegyületek kémiája | 1012 |
A szerves kémia és az életerő | 1012 |
A "csodálatos" szénatom | 1014 |
A nyílt szénláncú vegyületek | 1019 |
Nyílt láncú vegyülete több elemmel | 1028 |
Szervzetünk néhány alapvető építőanyaga | 1052 |
A benzol és származékai | 1061 |
Egyéb gyűrűs vegyületek | 1077 |
Az óriásmolekulák világából | 1079 |
Néhány szó a biokémiáról | 1088 |
Felhasznált főbb irodalmi források | 1100 |
Kémiai elemek periódusos rendszere | 1101 |
Név- és tárgymutató | 1103 |
III. kötet (1963) | |
A zene | |
Út a komoly zenéhez | 7 |
A zene története rövid összefoglalásban | 17 |
A zene történeti alapfogalmai | 19 |
Hang, hangsor, hangrendszer | 19 |
Többszólamúság, összhang, formák, műfajok | 19 |
Hangszerek | 20 |
Az antik világ zenéje | 22 |
Görög zene | 22 |
Róma zenéje | 24 |
Bizánc zenéje | 24 |
Antik népi hagyomány | 25 |
Középkor | 25 |
Ókeresztény zene és gregoriánum | 25 |
A kor fontosabb alakjai | 26 |
Többszólamúság | 26 |
Világi dalkultúra | 26 |
A kor fontosabb alakjai | 28 |
Francia, olasz, flamand és német renaissance | 29 |
Ars Nova, klasszikus kórus-zene | 29 |
A kor fontosabb alakjai | 31 |
Barokk | 34 |
Az opera | 34 |
Hangszeres zene | 35 |
Négy énekkari művészet | 36 |
A kor fontosabb alakjai | 37 |
Rokokó és klasszicizmus | 47 |
A kor fontosabb alakjai | 50 |
Romantika | 57 |
A korszak főbb alakjai | 62 |
A XX. század | 85 |
A korszak főbb alakjai | 89 |
A magyar zene története rövid összefoglalásban | 111 |
Őstörténet: finnugor és török-mongol örökség | 111 |
Írásnélküli emlékezet | 113 |
Magyar gregoriánum | 114 |
Énekmondók hivatása | 115 |
Nyugatias udvari kultúra | 116 |
Históriás ének | 117 |
Humanizmus | 117 |
Magyar protestáns korál | 119 |
Hajdútánc | 119 |
Városok | 120 |
Rezidenciák | 121 |
Virginálzene, magyar barokk | 122 |
Egyházi kompozíciók: Magyar kantátaforma kísérlete | 123 |
Kollégiumok, magyar rokokó | 123 |
A németes dal | 124 |
Verbunkos | 126 |
Cigányok | 127 |
Magyar opera | 130 |
Népies dal, nóta | 131 |
"Magyarosodunk" | 132 |
A romantikus program | 133 |
A századforduló nyugatos visszahatása | 134 |
Új magyar zene | 136 |
Zenei alapismeretek | 143 |
Bevezető | 145 |
Kottaolvasás | 145 |
Szolmizáció | 150 |
A dúrskála | 153 |
A hangrendszer | 160 |
További hangsorok | 167 |
A hangnemek | 177 |
A hangnemrokonság | 186 |
Általános hangköztan | 190 |
Egy kis zenei ritmika | 196 |
A tempóról | 212 |
A hangerősségről | 220 |
A hangforrásokról | 227 |
Kóstoló a zenei formatanból | 238 |
A könnyű múzsa | 257 |
Könnyű zene - komoly zene | 259 |
Az operett | 262 |
A tánczene | 277 |
A jazz | 282 |
A XX. század nagy előadóművészei | 291 |
Nagy mesterek - nagy iskolák | 293 |
Színpad- és hangversenydobogó | 293 |
Zongoraművészek | 295 |
Mai magyar mesterek | 299 |
Századunk nagy hegedűművészei | 299 |
Nagy lengyel és orosz mesterek | 300 |
Német és francia mesterek | 301 |
Az énekművészet mesterei | 303 |
A tánc | |
A tánc története rövid összefoglalásban | 311 |
Bevezetés | 313 |
A tánc keletkezése és társadalmi funckiója | 313 |
Ősi formák, ősi tartalmak | 316 |
Formai és tartalmi differencializálódás | 318 |
Rabszolgatartó birodalmak | 318 |
Egyiptomi táncművészet | 318 |
Ősi India táncai | 321 |
Krétai és görög táncművészet | 323 |
Etruszk és római táncművészet | 328 |
Antik és barbár mozgáskincs találkozása | 330 |
Feudalizmus táncművészete | 330 |
Korai középkor | 330 |
A késői középkor lovagi táncai | 331 |
Tudatos európai formaalkotás | 331 |
Korai kapitalizmus táncművészete | 332 |
Renisance tankönyvek és illemtanok | 332 |
A ballo és a balletto | 332 |
Az olasz tánckincs sorsa a francia udvarban | 334 |
Intermedium, mascarade, trionfo | 337 |
Az francia klasszikus balett kialakulása | 338 |
Udvari balett - Akadémiai tánc | 338 |
Barokk táncok | 343 |
A rokokó balett és a felvilágosodás | 348 |
Noverre balettreformja | 348 |
A balettdráma megteremtése | 352 |
Noverre elmélete | 353 |
Noverre tanítványai és követői | 354 |
Nemzeti mozgalmak, 1848-as forradalmak táncai | 354 |
Valcer, polka, mazurka, polonaise, körmagyar, csárdás | 357 |
Olasz balettdráma | 357 |
Angiolini, dioia és vigano | 358 |
Az orosz táncművészet népi és udvari gyökerei | 358 |
Romantikus balettművészet | 360 |
A romantikus balett mesterei | 361 |
Blasis - Perrot - Saint Léon | 366 |
A nyugati balettművészt hanyatlása | 366 |
A romantikus balett klasszicizálódása Oroszországban | 368 |
A Gyagilev-féle orosz balett-társulat | 370 |
Fokin balettreformja | 370 |
Balettellenes irányzatok | 370 |
Szabad tánc - mozgásművészet | 373 |
A modern nyugati balett | 373 |
Szovjet balettművészet | 376 |
A magyar balett rövid története | 383 |
A színház | |
Mit kell tudni a színházról? | 393 |
Két álarc | 395 |
A befejezetlen művek írója | 396 |
Furcsa épület | 398 |
Egy nyitott szoba | 409 |
A színházi üzem | 401 |
A színész | 404 |
Az ezerfejű Cézár | 406 |
Hogyan születik az előadás? | 408 |
A láthatatlan színház | 416 |
A görög színháztól a szovjet színházig | 419 |
A tragédia születése | 421 |
Harmincezer néző, háromnapos előadás | 422 |
Komédia a kocsmában | 430 |
Szertelenségek színháza | 435 |
A "földgömb"-ről elnevezett színház | 441 |
A nagy világszínház | 445 |
Rögtönzött színművek és pásztorjátékok | 448 |
A függöny felgördül | 451 |
Az érzelmes színjáték | 455 |
Hernani csatája | 461 |
A korhűség és a naturalizmus | 465 |
Formalista kísérletek | 471 |
Fehér madár a függönyön | 478 |
Mindenki színháza | 483 |
A magyar színészet történte | 491 |
Előzmények | 493 |
Harc a nemzeti színészetért | 494 |
A második kísérlet | 497 |
Keresztül-kasul az országon | 500 |
Megtelepedés Budán | 502 |
A megvalósult álom | 504 |
Az első évek | 505 |
A műsok kialakulása | 507 |
Nehéz évek | 509 |
A budai Népszínház | 511 |
A Nemzeti Színház aranykora | 514 |
A Népszínház és az Opera | 518 |
Paulay utódai | 520 |
A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália | 523 |
A magyar színészet vidéken | 527 |
A Tanácsköztársaság színházai | 529 |
A két háború között | 531 |
A felszabadult színház | 537 |
A bábszínházról | 547 |
A bábjátékról | 549 |
A film | |
Ki tudja, mi a film? | 565 |
Amíg egy film elkészül | 560 |
Filmkészítés - írógéppel | 572 |
Tervek, tervek, tervek | 583 |
A gép forog és senki sem pihen | 593 |
Vágástól - keverésig | 613 |
A film világtörténete | 625 |
A film világtörténete | 627 |
Így kezdődött | 627 |
Az első film | 631 |
Második állomás: burleszkek és drámák | 632 |
Három úttörő | 635 |
Németország és Dánia a franciák nyomában | 636 |
Az amerikai film indulása | 639 |
A filmpartitúra és a gépmozgás | 640 |
Új művészeti irányok jelentkeznek | 641 |
A némafilm nagy korszaka | 658 |
Megjelenik a szovjet filmművészet | 660 |
A hangosfilm múltja | 666 |
Az amerikai hangosfilm további útja | 689 |
A francia film fejlődés | 698 |
Az olasz film előretörése | 709 |
A német nyelvű film a második világháborúban | 716 |
Az északi filmgyártás | 720 |
Lengyelország filmművészetének múltja és fejlődése | 722 |
Japán: ahol a legtöbb film készül | 724 |
Röptében a világ filmgyártása körül | 726 |
A világ legjobb filmjei | 738 |
A magyar filmművészet rövid története | 747 |
A némafilm | 749 |
A hangosfilm | 758 |
A 30-as évek | 758 |
Ismeretterjesztő és dokumentum- és rajzfilmek | 768 |
A magyar filmművészet története képekben | 771 |
Név- és tárgymutató | 869 |
A zene - A tánc | 869 |
A színház | 885 |
A film | 895 |
IV. kötet (1965) | |
Magyar irodalom | |
Előszó | 7 |
A régi magyar irodalom (A kezdetektől a XIX. századig) | 9 |
Az ősköltészet (kb. a XI. századig) | 11 |
A középkor (a XI. századtól a XVI. század elejéig) | 14 |
A reneszánsz (a XV. század közepétől a XVII. század elejéig) | 23 |
A barokk (a XVIII. század elejétől a XVIII. század végéig) | 42 |
A magyar irodalom a XIX. században | 59 |
A magyar felvilágosodás kora (1772-1820) | 61 |
Reformkor. Romantika (1820-1844) | 88 |
Az utóromantikának és a realizmus kialakulásának kora (1844-1867) | 109 |
A realizmus kora (1867-1900) | 148 |
A magyar irodalom a XX. században | 163 |
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905) | 165 |
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918) | 173 |
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt | 201 |
Az első világháború évei (1914-1918) | 203 |
A forradalmak tüzében (1918-1919) | 206 |
A két világháború között (1919-1944) | 208 |
A konzervatív irodalom | 209 |
A Nyugat köre | 211 |
A "népi" írók mozgalma | 222 |
A forradalmi irodalom 1919 után | 234 |
A felszabadulás utáni magyar irodalom (Rövid áttekintés) | 268 |
Bibliográfia | 276 |
A magyar nép története | |
Előszó | 281 |
Őstörténet | 283 |
A honfoglalás és a feudális társadalom kialakulása | 287 |
A feudalizmus korai szakasza (XI-XII. század) | 293 |
A feudális anarchia kibontakozása (XIII. század) | 300 |
A királyi hatalom megszilárdulása és a társadalom rendi tagozódásának kialakulása (1312-1382) | 309 |
A rendi-képviseleti monarchia kialakulása (1382-1458) | 317 |
A centralizáció kísérlete és bukása (1485-1526) | 326 |
Magyarország három részre szakadása (1526-1571) | 339 |
A Habsburg-hatalom válsága és az erdélyi fejedelmek országegyesítő kísérlete (1571-1660) | 347 |
Kuruc szabadságharcok a Habsburg-abszolutizmus ellen (1660-1711) | 357 |
A Habsburg-abszolutizmus és a magyar rendek kompromisszuma (1711-1790) | 368 |
Rendi-nemzeti ellenállás, köztársasági mozgalom, forradalomellenes kompromisszum és nyílt abszolutizmus (1790-1825) | 380 |
A polgári-nemesi reformmozgalom kibontakozása és zsákutcája (1825-1847) | 390 |
Polgári forradalom és nemzeti függetlenségi háború (1848-1849) | 417 |
Az abszolutizmus kora (1849-1867) | 441 |
Gazdaság és társadalom az átmenet éveiben | 444 |
Az abszolutizmus válsága (1859-1861) | 449 |
A kiegyezés útján (1861-1867) | 456 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia fénykora (1867-1890) | 462 |
A dualista rendszer megszilárdulása (1867-1875) | 462 |
A nyugalom időszaka (1875-1890) | 470 |
A gazdasági és társadalmi fejlődés fő vonalai | 475 |
A Monarchia alkonya | 490 |
Az egyensúly megbomlása | 490 |
Az 1905-1906. évi politikai válság | 503 |
A koalíciós kormány és ellenzéke | 507 |
Úton a világháború felé | 513 |
A világháború és a Monarchia felbomlása | 516 |
A polgári demokratikus forradalom | 526 |
A Magyar Tanácsköztársaság | 533 |
Az ellenforradalmi rendszer uralomra jutása, gazdasági és politikai berendezkedése (1919-1929) | 543 |
Gazdasági válság, további fasizálódás a második világháború előkészítésének idején (1929-1938) | 559 |
Magyarország a második világháborúban | 574 |
A magyar népi demokrácia története | 592 |
Küzdelem a munkáshatalom győzelméért (1944-1948) | 592 |
A szocializmus építésének útján | 614 |
Történelmi kronológia | 622 |
Név- és címmutató | 629 |
V. kötet (1965) | |
A Föld országai | |
Előszó | 7 |
Európa | |
Európa felszíne | 11 |
Európa éghajlata | 13 |
Európa vízrajza | 13 |
Európa növényzete, talaja és állatvilága | 14 |
Európa lakossága | 17 |
A nemzetközi gazdasági együttműködés szervezetei Európában | 20 |
Észak-Európa (Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Grönland és Izland) | |
Norvégia | 22 |
Svédország | 27 |
Finnország | 32 |
Dánia | 36 |
Grönland | 39 |
Izland | 40 |
Nyugat-Európa (Nagy-Britannia, Írország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország, Monaco és Andorra) | |
Nagy-Britannai és Észak-Írország Egyesült Királyság | 43 |
Írország | 57 |
Hollandia | 59 |
Belgium | 64 |
Luxemburg | 68 |
Franciaország | 69 |
Monaco | 83 |
Andorra | 83 |
Dél-Európa (Spanyolország, Portugália, Olaszország, Vatikán-állam, San Marino) | |
Spanyolország | 84 |
Portugália | 92 |
Olaszország | 98 |
Vatikán-állam | 109 |
San Marino | 109 |
Közép-Európa (Svájc, Liechenstein, Német Szövetségi Köztársaság, Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaroszág) | |
Svájc | 110 |
Liechtensein | 114 |
Ausztria | 114 |
Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) | 120 |
Német Demokratikus Köztársaság (NDK) | 132 |
Lengyelország | 138 |
Csehszlovákia | 148 |
Magyarország | 148 |
Délkelet-Európa (Románia, Bulgária, Jugoszlávia, Albánia, Görögország) | |
Románia | 220 |
Bulgária | 229 |
Jugoszlávia | 235 |
Albánia | 240 |
Görögország | 244 |
Szovjetunió | |
A Szovjetunió részei | 255 |
Szudán | |
Nyugat-Szudán óceán-parti országai | 436 |
Belső országok | 438 |
Felszabadult országok a Guineia-öböl partján | |
Guineai Köztársaság | 442 |
Sierra Leone | 443 |
Libéria | 444 |
Elefántcsontpart Köztársaság | 444 |
Ghana Köztársaság | 445 |
Togo | 446 |
Dahomey Köztársaság | 447 |
Nigéria | 447 |
Kamerunk Szövetségi Köztársaság | 448 |
Az egyenlítő környékén (Kongó-terület) fekvő országok | |
Gabon Köztársaság | 449 |
Kongói Köztársaság | 449 |
Közép-Afrikai Köztársaság | 449 |
Kongó Köztársaság | 450 |
Angola | 452 |
Kelet-Afrika | |
Etiópia | 453 |
Szomália | 456 |
Francia-Szomálipart | 456 |
A Kelet-Afrikai Magasföld | 457 |
Kenya | 458 |
Uganda | 459 |
Tanzania | 460 |
Rwanda Köztársaság és Burundi királyság | 462 |
Zambia, Malawi és Rhodézia | 462 |
Dél-Afrika | |
A Dél-afrikai Köztársaság | 468 |
Délnyugat-Afrika | 473 |
Basuto-, Swazi- és Becsuániföld (Brit Dél-Afrika) | 473 |
Mocambique | 474 |
Madagaszkár | 474 |
Az Északnyugat-atlanti part szigetvilága | |
Észak és Dél-Amerika | 479 |
Észak-Amerika | 483 |
Közép-Amerikai | 513 |
Dél-Amerika | 525 |
Ausztrália és Új-Zéland | 570 |
Antarktisz | 590 |
A világ népei | |
Előszó | 597 |
Európa néprajza | 599 |
Az európai népek etongenezisének főbb problémái | 599 |
Az európai lakosság hagyományos életmódjának fejlődése, e fejlődés rugói és csomópontjai | 612 |
A magyar nép etnikai fejlődése | 696 |
Ázsia népei | 741 |
Bevezetés | 741 |
Török népek | 742 |
Kaukázus népei | 760 |
Szibéria népei | 767 |
Az Arab-félsziget népei | 789 |
Irán népei | 800 |
Afganisztán népei | 805 |
India népei | 809 |
Ceylon népei | 827 |
Délkelet-Ázsia népei | 829 |
Belső- és kelet-ázsiai népei | 877 |
Kína népei | 888 |
Korea népe | 902 |
Japán népei | 905 |
Afrika népei | |
Afrika útja az őskortól a történelmi időkig | 910 |
Afrika antropológiai és nyelvészeti képe | 916 |
Gyűjtögető és vadász kultúrák | 921 |
A legrégibb földműves kultúrák | 924 |
Őserdei-földművelés kultúrák | 938 |
Nomád pásztorkultúrák | 955 |
Észak-Afrika népei | 961 |
Amerika népei | |
Észak-Amerik természeti népei | 981 |
Dél-Amerikai természeti népei | 1008 |
Óceánia és Ausztrália népei | |
Óceánia | 1020 |
Ausztrália | 1047 |
Tájékoztató irodalom "A világ népei" c. részhez | 1061 |
A földrajzi felfedezések kronológiája | 1064 |
"A világ népei" szövegében előforduló törzs- és népnevek | 1077 |
"A világ népei" név- és tárgymutatója | 1085 |
Tartalomjegyzék | 1107 |
VI. kötet (1963) | |
Az emberiség története | |
Előszó | 7 |
Ókor | |
A történelem kezdetei | 11 |
A legkorábbi osztálytársadalmak | 19 |
Mezopotámia | 24 |
Egyiptom | 30 |
India | 32 |
Kína | 35 |
A Közel-Kelet államai a perzsa hódításig | 35 |
Az Ókori Görögország | 35 |
Az égei világ | 52 |
A görög történelem archaikus kora (i. e. VIII-VII. század) | 58 |
A görög történet klasszikus kora | 68 |
Imperium Romanum | 94 |
Itália és Róma legrégibb története | 94 |
A Földközi-tenger medencéjének meghódítása | 107 |
A Római Köztásraság utolsó évszázada | 111 |
A római császárság | 123 |
A római birodalom válsága és bukása | 134 |
Az Imperium bukása után | 145 |
Középkor | |
Az európai feudalizmus kialakulása | 155 |
A római osztálytársadalom és a germán nemzetségi rend összeolvadása feudális társadalommá | 155 |
A Karoling-birodalom: az európai feudalizmus egységének kohója | 163 |
A Karoling-birodalom: felbomlása és a nyugat-európai feudális államok kialakulása | 171 |
A szláv ősközösség és a nomád népek feudalizmusa: a kelet-európai feudalizmus államok | 183 |
Az ázsiai feudális államok | 191 |
Az arab birodalom | 192 |
India és Kína nagy századai | 201 |
A mongol hódítás és az ázsiai feudális államok hanyatlása | 213 |
A nyugat-európai feudalizmus virágkora | 220 |
A nyugat-európai feudalizmus virágkora | 220 |
Az európai város újjászületése | 229 |
A pápák és császárok küzdelmei. A keresztes háborúk | 239 |
A nyugat-európai rendi monarchiák kialakulása | 250 |
A nyugat-európai feudalizmus kezdődő felbomlása | 256 |
A feudális gazdálkodás felbomlásának kezdetei | 256 |
A német - római birodalom széthullása | 268 |
A politikai központosítás előrehaladása az atlanti orzságokban | 278 |
A feudalizmus virágkora Kelet- és Észak-Európában | 286 |
Bizánc, a délszlávok és az oroszok harca az ázsiai hódítókkal | 286 |
A kelet-európai és a skandináv rendi monarchiák | 293 |
A feudalizmus válsága és az abszolutizmus kialakulása Nyugat-Európában | 307 |
A felfedezések és a gyarmatosítás kezdetei | 309 |
A tőkés gazdálkodás kibontakozása | 318 |
A középkori technikai találmányok a tőkés fejlődés szolgálatában | 324 |
A polgári forradalom "második felvonás"-a : a németalföldi szabadságharc | 351 |
Az angol és francia abszolút monarchiák felemelkedése, a spanyol despotizmus hanyatlása | 360 |
Kelet-Európa és a Baltikum a "második jobbágyság" kialakulásának korszakában | 371 |
Az osztrák Habsburgok és a harmincéves háború | 382 |
Újkor | |
Az angol forradalom a francia forradalomig | 395 |
Az angol forradalom | 396 |
A polgári rendszer kifejlődése Angliában | 414 |
Az abszolutizmus fénykora és válsága Franciaországban | 423 |
A polgári átalakulás kezdetei a közép- és dél-európai államokban | 438 |
Oroszország felemelkedése Észak- és Kelet-Európa vezető hatalmává | 448 |
Az Európán kívüli világ: az amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca | 462 |
A nagy francia forradalom. Napóleon birodalma és Európa (1789-1814) | 477 |
Forradalmi válság kialakulása Franciaországban és a forradalom kitörése | 477 |
Az alkotmányos monarchia (1789-1792) | 482 |
A polgári köztársaság (1792-1793) | 489 |
A jakobinus diktatúra | 493 |
A thermidori konvent és a direktórium | 501 |
A konzulátus és Napóleon császársága | 504 |
A szentszövetség kora (1815-1848) | 515 |
Az 1848-1849. évi európai forradalmak | 562 |
A szabadversenyes kapitalizmus virágzása és előretörése a XIX. század ötvenes-hatvanas éveiben | 576 |
Az imperializmus kialakulása és uralkodóvá válása a XIX. század végén és a XX. század elején (1871-1914) | 614 |
Az első világháború (1914-1918) | 744 |
Legújabb kor | |
A háború utáni forradalmi válság idején (1917-1923) | 763 |
A kapitalizmus ideiglenes stabilizációjának évei (1924-1929) | 834 |
A gazdasági világválságtól a második világháborúig (1929-1939) | 884 |
A második világháború (1939-1945) | 969 |
Időrendi táblázat | 1041 |
Névmutató | 1067 |
VII. kötet (1964) | |
Az egészség | |
Előszó | 7 |
Az emberi test megismerésének rövid története | 11 |
Az ember törzsfejlődése | 20 |
Az ember helye az élővilágban | 20 |
Az emberhez vezető fejlődés útja | 23 |
Az előembertől az ősemberig | 26 |
Milyen volt az ősember? | 29 |
Az ember egyedi fejlődése | 31 |
Az emberi test felépítése | 36 |
Mozgásszervek | 36 |
A mozgás aktív szervei | 43 |
A kültakaró | 47 |
A vérkeringés | 58 |
A keringési szervek fejlődése | 58 |
A szív anatómiája | 62 |
A szívizomzat tulajdonságai | 63 |
A szív munkája | 64 |
Elektrokardiográfia | 96 |
A szív vérellátása | 70 |
Artériás vérnyomás | 73 |
A keringési rendszer szabályozása | 75 |
Vérkeringés a hajszálerekben | 80 |
Vérkeringés a vénákban | 82 |
A keringési elégtelenség | 85 |
A vér | 86 |
A vörös vérsejtek | 86 |
A szervezet fertőzések elleni védekezése | 90 |
A fehér vérsejtek fajtái. A minőségi vérkép | 92 |
Retikulóendoteliális rendszer | 95 |
A vérlemezkék | 96 |
A vérplazma | 97 |
A vérfehérjék | 99 |
Vérátömlesztés, vércsoportok | 100 |
Véralvadás | 104 |
A légzés | 106 |
A légzőszervek | 107 |
A légzés élettana | 111 |
A gázcsere | 114 |
A légzés szabályozása | 117 |
Légzésbénulás | 118 |
A veseműködés | 126 |
A vizelekiválasztó rendszer fejlődése | 127 |
A vese anatómiája és működése | 127 |
A veseműködés vizsgálata | 129 |
A veseműködés szabályozása | 131 |
A vizelet | 132 |
A vese megbetegedései | 133 |
Az emésztés | 137 |
A tápcsatorna fejlődése | 139 |
A hasüreg | 139 |
Az emésztőcsatorna | 143 |
A felszívodótt tápanyagok sorsa a szervezetben | 154 |
A tápcsatorna és az emésztőrendszer betegségei | 156 |
Az anyagcsere | 163 |
A fehérjék | 163 |
A szénhidrátok | 165 |
A zsírok | 166 |
A víz | 166 |
Az ásványi sók | 167 |
A vitaminok | 167 |
Az ember energiaszükséglete | 175 |
Legfontosabb táplálékaink | 176 |
A gyógyétrendek | 178 |
A hormonok | 184 |
A pajzsmirigy | 185 |
A mellékpajzsmirigy | 187 |
A hasnyálmirigy | 188 |
A mellékvese | 188 |
A nemi mirigyek | 193 |
A hipofízis | 196 |
A szaporodás | 201 |
A nemi szervek fejlődése | 201 |
A férfi nemi szervei | 203 |
A női nemi szervek | 206 |
Nemi betegségek | 213 |
A terhesség | 216 |
A szülés | 219 |
A gyermekágy | 222 |
Az újszülött csecsemő és a gyermek | 222 |
A gyermek szellemi fejlődése | 226 |
Az idegrendszer | 233 |
Az idegrendszer fejlődése | 234 |
Az idegsejt (neuron) szerkezete | 235 |
Az idegsejt működése | 235 |
A központi idegrendszer | 239 |
A perifériás idegrendszer | 246 |
A lelki alkat | 257 |
A neurózis | 258 |
Alvás és álom | 260 |
Hipnózis és szuggesztió | 261 |
Az elmebetegségek | 261 |
Az érzékszervek | 263 |
Az ízlelés | 263 |
A szaglás | 263 |
A hallás és egyensúlyozás | 264 |
A látás | 268 |
Öregedés, életkor, halál | 277 |
Pillantás a járványok történetébe | 284 |
Pestis | 284 |
Himlő | 288 |
Tífuszok | 290 |
Malária | 294 |
Lepra | 296 |
Vérbaj | 299 |
Kolera | 300 |
Diftéria, influenza | 304 |
Lélektan | |
Általános lélektan (Dr. Kardos Lajos) | 315 |
Alkalmazott pszichológia (Lénárd Ferenc) | 340 |
Gyermeklélektan (Dr. Hermann Alice) | 363 |
Nevelés | |
Nevelés, neveléstudomány (Bakonyi Pál) | 387 |
A szocialista nevelés célja, tartalma, feladatai (Bolyai Imréné) | 392 |
A nevelés tényezői és módszerei (Pataki Ferenc) | 401 |
Az oktatás | 421 |
A nevelés történetének vázlatos áttekintése | 426 |
A Magyar Népköztársaság köznevelési rendszere (Bakonyi Pál) | 521 |
A jövő útjain | 537 |
Szakmunkásképzésünk (Székey Endréné) | 544 |
A gyermekvédelem fejlődése és intézményei | 549 |
Gyógypedagógia (Dr. Bárczi Gusztáv) | 551 |
Népművelés | 564 |
Szemelvények (összeállította: Székely Béla) | 587 |
Sport és testkultúra | |
Előszó | 655 |
A testkultúra és sport rövid története (dr. Földes Éva) | 657 |
Testnevelés sport a szocialista Magyarországon (Terényi Imre) | 717 |
A versenysport napjainkban | 731 |
Testneveléstudomány | 851 |
A testkultúra tömegigény | 881 |
Orvostudomány és sport | 912 |
VIII. kötet (1966) | |
A technika fejlődése | |
Előszó (Dr. Csürös Zoltán) | 7 |
A technika kezdetei (Lukács Ernőné) | 9 |
Az első lépések | 12 |
Mesterségek az őskorban | 14 |
A szervezett társadalom kialakulása | 15 |
Nagy találmányok - nagy feltalálók | 19 |
Megszületik a gép | 21 |
Technika a feudalizmus korában | 25 |
Döntő fontosságú találmányok | 26 |
A tudomány áttöri a gátakat | 29 |
A születő kapitalizmus | 32 |
Megjelennek a gőzgép ősei | 34 |
Még nagyobb lépés: az elektromosság | 37 |
Energiaforrásaink és erőgépeink (Gáspár László - Várhelyi Tamás) | 39 |
Legfőbb energiaforrásaink szülőanyja | 41 |
Közvetlenül hasznosítható energia a Napból | 44 |
Munkára fogjuk a szél erejét | 53 |
A megnyergelt folyók és hullámok | 61 |
Hőenergia vegyi energiából | 75 |
Vegyi energiából elektromos energia | 105 |
Atomenergia (Rasszl Károly) | 117 |
Energiaforrások - energiaigény | 119 |
Az új korszak története | 122 |
A magfizika alapjai | 129 |
Magreakciók | 133 |
Reaktorok alapismeretei | 136 |
A nukleáris berendezések szerkezeti anyagai | 141 |
Sugárvédelem | 148 |
Magenergetikai berendezések felépítése, üzeme | 155 |
Az atomenergia egyéb alkalmazási lehetőségei | 181 |
Bányászat (Bozsik Valéria) | 193 |
A turkálástól a föld alatti gyárig | 195 |
Felderítés a föld mélyében | 197 |
Külszíni fejtés | 208 |
Bányaépítés | 209 |
Szállítás | 216 |
A bányában leselkedő veszélyek elhárítása | 220 |
Külszíni berendezések | 227 |
Ércek bányászata | 234 |
A bauxit bányászata | 240 |
Nemes fémes ásványok kitermelése | 241 |
Olajbányászat | 242 |
A jövő bányája | 243 |
Kohászat (Forbáth Róbert) | 247 |
Az érctől a fémig | 249 |
Az ércek előkészítése | 251 |
Kohászat = redukció | 254 |
Magyarország érckincse | 255 |
Vaskohászat | 256 |
A mangán, a Bakony kincse | 265 |
Az alumínium, a magyar fém | 266 |
A bauxitfeldolgozás egyéb fémei | 271 |
A magnézium, a jövő ígérete | 274 |
Réz, az elektromosság féme | 276 |
Cink és ólom a gyöngyösoroszi ércből | 277 |
Ón és higany a hiánylistán | 279 |
Az acél szövetségesei | 280 |
A nemesfémek | 280 |
Porkohászat | 282 |
A gép az iparban (Dr. Darvas Pál) | 285 |
A gép jelentősége | 287 |
A szerszámgépek | 291 |
A vas- és fémipari gépek | 291 |
A faipari gépek | 316 |
Az élelmiszeripar | 326 |
A gép a mezőgazdaságban | 352 |
Hogyan készül a ruházatunk? | 352 |
A papirosgyártás | 370 |
Gépek az építőiparban | 373 |
A műszeripar | 381 |
A kémia és technika szolgálatában (Forbáth Róbert) | 387 |
A kémia helye a technikában | 389 |
A szervetlen anyagok nemesítése | 399 |
A szerves technológiáiból | 450 |
A petrokémia | 460 |
Merre tart a magyar vegyipar | 500 |
A nyomdaipar a művelődés szolgálatában (Löblin Imre) | 503 |
A gondolatközlés eszközei, az írás fejlődése | 505 |
A papiros | 510 |
A könyvnyomtatás feltalálása. Gutenberg működése. A könyvnyomtatás | 514 |
A nyomtatás formái | 520 |
Galvanoplasztika | 535 |
A magasnyomtatás illusztrális eljárásai | 537 |
Síknyomtatás. Litográfia és ofszetnyomtatás | 545 |
A mélynyomtatás | 552 |
A nyomdafestékről | 563 |
Könyvkötészet | 564 |
A nyomdatechnika új eljárásai | 566 |
Technika a háztartásban (Ambrózy Andrásné) | 571 |
Technika a háztartásban | 573 |
A konyha | 574 |
A fürdőszoba | 584 |
A szobák | 589 |
Röviden a villamosságról (Ambrózy Andrásné - Tábori Róbert) | 595 |
Az elektromos energia | 597 |
Mit tudunk a villamosságról? | 599 |
Az áramfejlesztés használatos módszerei | 600 |
A mindenütt jelenlevő energia | 609 |
Váltóáram - egyenáram? | 615 |
Hogyan állítunk elő villamos energiából más energiafajtákat? | 622 |
A hírközlés újta (Tábori Róbert - Dr. Valkó Iván Péter) | 631 |
A híradástechnika őskora | 633 |
A távíró | 638 |
Az első távíró | 638 |
Villamos távírás | 640 |
A telefon | 649 |
A hang továbbítása | 653 |
A hang legyőzi a távolságot | 663 |
Az elektromágneses hullámok | 666 |
A rádió gyermekkora | 671 |
Mikrofon és hangszóró | 676 |
A rádió átalakítja a világot | 680 |
A mágneses hangrögzítés | 702 |
A hangosfilm | 702 |
Hírek a világűrből | 708 |
A zajokról | 708 |
Az első jelek a világűrből | 711 |
Műholdak a távoközlés szolgálatában | 714 |
A drágakő elektronikája | 723 |
A televízió | 723 |
Radar | 742 |
A sugárzások (Öveges József) | 751 |
A sugárzások | 753 |
Az elektronsugár | 755 |
Az elektronmikroszkóp | 763 |
A röntgensugár | 772 |
Sugárözönben élünk. A természetes sugárzások | 775 |
Az atomsugárzások megfigyelésére szolgáló eszközök | 782 |
A kozmikus sugárzás | 787 |
A műszaki forradalom küszöbén (Dr. Tarján Rezső) | 793 |
Bevezetés | 795 |
Elektronikus digitális számítógépek | 808 |
Számítógépek és automatizálás | 823 |
Útban az ebmer nélküli gyár felé | 840 |
A közlekedés fejlődése (Dr. Czére Béla) | 863 |
A közlekedés forradalma | 902 |
A géphajózás korszaka | 944 |
A közút forradalma: a gépkocsi | 961 |
Meghódítjuk a levegőt is | 975 |
Űrhajózás és rakétatechnika (Nagy Ernő) | 1009 |
Bevezetés | 1011 |
A rakéta | 1013 |
A rakéta fő részei | 1020 |
Rakétahajtóművek | 1025 |
A rakéták kormányzása | 1032 |
Légkörkutató rakéták | 1038 |
Mesterséges égitestek | 1041 |
Az ember űrrepülése | 1047 |
A rakétatechnika jövője | 1049 |
Az űrkutatás gyakorlati alkalmazásai | 1052 |
Epilógus, avagy térjünk vissza egy pillanatra a Földre | 1054 |
Név- és tárgymutató | 1057 |
IX. kötet (1963) | |
A képzőművészetek története | |
Végvári Lajos: Előszó | 7 |
Az Európai művészet története | |
Az őstársadalom művészete | 19 |
Az őskőkorszak (paleoltikum) emlékei | 19 |
Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei | 22 |
A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei | 22 |
A rabszolgatársadalom művészete | 23 |
Az ókori Kelet művészete | 23 |
Egyiptom | 23 |
A mezopotámiai népek művészete | 38 |
Égei kultúra | 42 |
Az ókori görög és római művészet | 45 |
A görög művészet | 45 |
A római művészet | 72 |
A bomló rabszolgatársadalom korának művészete | 81 |
Ókeresztény és bizánci művészet | 81 |
A feudális társadalom művészete | 98 |
Az európai középkor kultúrája | 98 |
Karoling művészet | 98 |
A román stílusú művészet | 102 |
Építészet | 104 |
Szobrászat | 116 |
Festészet | 128 |
Könyvfestészet | 133 |
Iparművészet | 135 |
A gótikus stílusú művészet | 135 |
Építészet | 137 |
Szobrászat | 153 |
Festészet | 165 |
Iparművészet | 197 |
A korai kapitalizmus művészete | 198 |
Renaissance | 198 |
Építészet | 199 |
Szobrászat | 220 |
Festészet | 239 |
A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete | 285 |
A barokk stílusú művészet | 285 |
Építészet | 285 |
Szobrászat | 306 |
Festészet | 318 |
A kapitalizmus virágkorának, az imperializmusnak és a proletárforradalmak korának művészete | 357 |
A klasszicizmus | 358 |
Romantika | 368 |
Realizmus | 384 |
Az impresszionizmus | 395 |
A XX. század művészete | 402 |
Építészet | 402 |
Szobrászat | 421 |
Festészet | 446 |
Iszlám, Távol-Kelet és az Újvilág ősnépeinke művészete | |
Az iszlám | 497 |
India | 513 |
Kína | 527 |
Tibet | 545 |
Korea | 547 |
Japán | 549 |
Újvilág | 562 |
A magyar művészet története | |
A honfoglalás és államalapítás korának művészete | 571 |
A román stílusú művészet | 577 |
A gótikus stílusú művészet | 593 |
A renaissance művészet | 624 |
A barokk stílusú művészet | 640 |
A XIX. és a XX. század művészete | 671 |
Névmutató | 773 |
X. kötet (1964) | |
Világirodalom | |
A nyelv | 7 |
Mi a nyelv? A nyelvrokonság | 9 |
Anyanyelvünk eredete | 21 |
Az uráli alapnyelv és a magyar nyelv | 26 |
A magyar nyelv történetének főbb szakaszai | 40 |
A mai magyar nyelv | 76 |
A beszédhangok: szavaink építőanyaga | 76 |
Szavaink élete | 82 |
A szófajok használatáról | 92 |
Az egyszerű mondat | 104 |
Az összetett mondat | 110 |
A világirodalom (Vázlatos áttekintés) | 115 |
Mi az irodalom? | 117 |
Mi a világirodalom? | 119 |
A klasszikus irodalom | 121 |
Hellénisztikus korszak | 142 |
Latin irodalom | 144 |
A középkor századai | 150 |
Világi líra. Trubadur-költészet | 154 |
Újjáébredés | 171 |
A barokk | 196 |
Több világosságot! | 212 |
A romantika | 239 |
Új társadalomkritika | 264 |
A polgári társadalom válságának kora: A XIX. sz. második fele | 282 |
Formarombolás és új világszemlélet | 320 |
A toronyőr pillantása | 392 |
Bevezető az irodalom világába | 397 |
Néhány szó az irodalomról | 401 |
Irodalmi hagyomány és újítás | 412 |
Az alkotó-folyamat | 414 |
Egyetemes stílusok, stílusváltozatok és stílusirányzatok | 419 |
Az irodalmi mű | 441 |
Az irodalmi művek rendszere | 444 |
A szocialista realizmus | 469 |
Az irodalmi élmény | 473 |
Ajánlott könyvek | 478 |
A nyelv | 478 |
Bevezető az irodalom világába | 479 |
A világirodalom | 480 |
Filozófia | |
Előszó (Dr. Sándor Pál) | 485 |
A filozófia történetének fő korszaka | |
A rabszolgatartó társadalmak filozófiája | 493 |
Az ókori Kelet filozófiája | 493 |
Az antik filozófia | 497 |
A hűbériség korának filozófiája | 525 |
A feltörekvő polgárság-filozfóiája | 541 |
A marxizmus filozófiai forradalma | 610 |
A polgári filozófia válsága | 643 |
A marxista filozófia fő kérdései | |
A dialektikus materializmus | 675 |
A történelmi materializmus | 752 |
Név- és címmutató | 863 |