A kultúra világa I-V.

A világmindenség-Az élő világ-Az egészséges ember/Technika/A képzőművészetek-A zene-A színház és a film/Irodalom-Filozófia-Nevelés/Matematika-fizika-kémia

Szerkesztő

Budapest

'Sándor Pál: A kultúra világa I-V. ' összes példány

Kiadó:	Minerva-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1964
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	5.213 oldal
Sorozatcím:	A kultúra világa
Kötetszám:	1-5
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A munkájában egyre inkább specializálódó mai ember érthető kíváncsisággal fordul a művészetek, a különböző tudományok, a technika haladása felé. Tájékozódni akar a legfrissebb eredményekről, a fejlődés irányairól, meg akarja ismerni korát, amelyben él. Ezt az igényét természetesen nem különleges előképzettséget kívánó szakkönyvekkel elégítheti ki, hanem olyan ismeretterjesztő művekkel, amelyek tájékoztatják egy-egy tudomány- vagy művészeti ág történetéről, fejlődéséről.
Ezt a célt szolgálja A kultúra világa 5 kötetből, 12 részből álló ismeretterjesztő könyvsorozat, amelyhez hasonló összefoglaló mű a tudományok és művészetek világából hosszú idő óta nem jelent meg magyar nyelven. A sorozat legkiválóbb szakembereink és tudósaink közreműködésével készült.

Tartalom

I. kötet
A kultúra Világa elé	5
A VILÁGMINDENSÉG
Előszó	15
Bevezetés	17
Pillantás az csillagos égboltra	29
Az égitestek távolsága	44
A Hold és a bolygók távolsága	46
Milyen messze vannak a csillagok?	48
A csillagok látszólagos és valóságos fényessége	49
Távolságmeghatározás változó csillagok segítségével	51
A csillagok természetrajza	53
Színképelemzés	53
Színképtípusok	57
A csillagok hőmérséklete	58
A csillagok belső szerkezete	60
A Russel-diagramm	61
A Tejútrendszer	65
A Tejútrendszer szerkezete	65
Csillagok és csillaghalmazok	79
Polulációk	80
A tejútrendszer története	81
Rádiócsillagászat	82
Változó csillagok	86
Novák	89
A csillagok eredete	92
A föld keletkezése	99
Mit tud a tudomány a Föld koráról?	99
Hogyan és miből keletkezett a Föld?	100
A Naprendszer főbb sajátságai	101
A Naprendszer keletkezésére vonatkozó elméletek	103
A Smidt-féle kozmoginiai elmélet	109
A bolygók kialakulása	110
A bolygók azonos pályasíkja a menetiránya	110
A bolygók pályájának alakja	111
Bolygórendszerünk	117
A Naprendszer "madártávlatból"	117
Az egyetemes tömegvonzás	119
A bolygók konfigurációi	121
Az élet forrása: a Nap	125
A Nap néhány adat tükrében	125
Milyen messze van a Földtől a Nap	126
A nap energiaforrása	127
Milyen fényes a Nap?	131
A Nap felépítése és felszíni képződményei	134
A napfelszín és a naplégkör képződményei	137
A napfáklyák	141
A protuberanciák	142
A flerek	144
Séta a bolygók világában	145
A földtípusú és jupitertípusú bolygók	145
A bolygók fizikai tulajdonságai	145
A bolygók légköre	146
A földtípusú bolygók	150
A kisbolygók	167
A kisbolygók fizikai tulajdonságai	169
A kisbolygók eredete	172
Az óriásbolygók világában	175
A távoli bolygók felfedezése	185
A Naprendszer határövezetében	188
A mellékbolygók	191
A Hold	193
Az üstökösök és hullócsillagok világában	205
Hogyan dolgoznak az üstököskutatók?	205
Az üstökösök szerkezete	207
Valóban olyan veszedelmes égitestek az üstökösök?	212
A visszatérő üstökösök	215
Az üstökösök keletkezése	219
Az üstökösök pusztulása	222
A hullócsillagok	224
A meteorok útja a légkörban	225
Egy rendkívüli meteorhullás	229
Meteoráramok	236
Az állatövi fény	238
A Föld	241
A Föld mozgásai	241
A Föld mozgása a csillagközi térségben	248
Útban a világűr felé	251
Rakéták, mesterséges holdak és űrrakéták	251
Az első kozmikus sebesség	252
A második kozmikus sebesség	252
A rakéta	254
A mesterséges holdak	256
Holdrakéták, űrrakéták	257
Fontosabb forrásmunkák jegyzéke	259
AZ ÉLŐ VILÁG
Előszó	263
Az élő természet határai	265
Az élet lényege és az élő anyag keletkezése	267
Különböző elképzelések az élet keletkezéséről	267
Az élő anyag fizikai és kémiai tulajdonságai	270
Az élő anyag keletkezése	273
Az élő anyag szerveződése	277
Az élő anyag és a sejt	277
A különböző sejtelméletek	278
A sejtek alakja, nagysága, száma	278
A citoplazma	279
A sejtmag	279
A sejtfal és a sejthártya	280
A sejtszervek	280
A sejtek osztódása	281
A kolóniák	285
A szövetek	286
Szerv, szervrendszer szervezet	289
Az életjelenségek	291
Az anyagcsere	291
Az asszimiláció	291
Az autotróf szervezetek asszimilációja	293
Anyagátalakulás a növényekben	295
A heterotróf szervezetek asszimilációja	295
A disszimiláció	297
A fermentumok	300
A vitaminok	301
Az ásványi anyagok és a víz	302
Az anyagcserefolyamatok egysége	303
Ingerlékenység és mozgékonyság	306
Az ingerlékenység elemi megnyilvánulási formái	309
Idegrendszer és ingerlékenység	309
Feltétlen és feltételes reflexek	311
Az idegrendszer fejlődése	312
A magasabb idegműködés	314
Szaporodás	317
A megtermékenyítés	319
Az egyedfejlődés	321
A növények egyedi fejlődése	323
Az állatok egyed fejlődése	324
A fejlődés belső tényezői	325
A fejlődés külső tényezői	330
A regeneráció	331
Szövettenyésztés, szövetátültetés	332
Öröklődés és változékonyság	332
Az öröklődés törvényszerűségei	333
A Mendel-féle szabályok és magyarázatuk	335
A mennyiségi jellegek öröklődése	339
Az anyai öröklés	340
A változékonyság törvényszerűsége	341
A kiválogatás alakító hatása	341
Az alkalmazkodás	342
Az öröklés és változékonyság a gyakorlatban	344
Örökléstan a mezőgazdaságban	345
Az élőlény és környezete	347
Az élet feltétei a Földön	347
Az élettelen környezet	348
Az éghajlat	350
Az élő környezet	355
Az élő világ rendszere	359
A növényvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése	361
A legegyszerűbb élőlények	361
A vírusok és a bakteriofágok	362
A baktériumok	365
Moszatok vagy algák	365
Kékesmoszatok	366
Sejtmagvas moszatok	369
A gombák	375
A zuzmók	376
A mohák	378
A harasztok	381
A nyitvatermők	383
A zárvatermők	385
Első ágazat	391
Második ágazat	394
Harmadik ágazat	399
Negyedik ágazat	403
Az egyszikűek	403
Ötödik ágazat	412
Hatodik ágazat	413
Növénytársulások	419
Magyarország növényzetének kialakulása	421
Az állatvilág fejlődéstörténeti rendszerének áttekintése	421
Egysejtű állatok	421
Egyféle magvú egysejtűek	421
Kétféle magvú egysejtűek	423
Többsejtű állatok	424
Sejthalmazos állatok	424
Szedercsíraszerűek	424
Álszövetes állatok	424
Szivacsok	424
Szövetes állatok	425
Csalánozók	425
Bordás meduzák	427
Lapos férgek	427
Hengeresférgek	430
Villágférgek	431
Gyűrűsférgek	431
Féreglábúak	433
Ízeltlábúak	434
Rákok	435
Százlábúak	438
Rovarok	438
Puhatestűek	450
Tapogatókoszorúsok	453
Nyílférgek	454
Tüskésbőrűek	454
Előgerinchúrosok	456
Gerincesek	456
Fej-gerinchúrosok	456
Körszájúak	457
Halak	458
Kétéltűek	463
Hüllők vagy csúszómászók	465
Madarak	468
Emlősök	477
Az evolúció	493
A fajok rokonsága	493
Az evolúció elmélete	495
A törzsfejlődés	495
Az első élőlények	495
A Föld őskorának élővilága	496
A földtörténeti ókor	496
A földtörténeti középkor	497
A földtörténeti újkor	500
Az emberré válás	502
A munka szerepe az emberré válásban	505
A fejlődés törvényszerűségei	506
A fajok változékonysága	506
Az átalakulás módjai és okai	507
Az ember és az élő világ	509
Néhány érdekesség az élők világából	521
A növényvilág óriásai és törpéi	521
Az orcihidea-vadászok	523
Elektromos halak	525
Méhek, hangyák, termeszek	526
A madarak költözéséről	531
AZ EGÉSZSÉGES EMBER
Előszó	537
Az emberi test ismeretének története	541
Az ember helye az élő világban	547
Az emberhez vezető fejlődés útja	551
Az előembertől az ősemberig	554
Milyen volt az ősember?	558
Az emberi szervezet fejlődése	561
A test szövetei	564
A hámszövet	564
Kötőszövet, porcszövet, csontszövet	565
Az izomszövet	566
Az idegszövet	567
A szervrendszerek fejlődése	568
A mozgásszervek	568
A táplóló berendezés	569
A légző berendezés	569
A vizeletkiválasztó berendezés	570
A nemi berendezés	570
A keringési rendszer	571
Az idegrendszer	571
Az érzékszervek	573
Az anyagcsere	575
A fehérjék	575
A szénhidrátok	576
A zsírok	577
A víz	577
Az ásványi anyagok	578
A vitaminok	578
Az A-vitamin	579
A B-vitamin	579
A C-vitamin	581
A D-vitamin	581
Az ember energiaszükséglete	581
Legfontosabb táplálékaink	582
A tej	582
Tejtermékek	582
A tojás	583
A hús	584
A növényi táplálékok	584
Mozgásszervek	585
Csontváz	585
A csontok, ízületek sérülései	589
Az angolkór	590
Izomzat	591
A vérkeringés	595
Az érrendszer	596
A szív	597
A vérkeringés vezérlése	601
Az elektrokardiográfia	602
Extraszisztolé	603
A vérnyomás	603
Keringési betegségek	604
Magas vérnyomás	604
Alacsony vérnyomás	605
Az érelmeszesedés	606
Szívtrombózis	606
Az angina pectoris	607
Reumás szívgyulladás	607
A szívbillentyű megbetegedése	607
A vér	609
A csontvelő	611
A lép	611
A vér vizsgálatai	612
A vércsoportok	612
A véralvadás	614
A vér betegségei	614
A vérzékenység	614
A vészes vérszegénység	615
A fehérvérőség	615
A vér mint gyógyszer	615
A nyirok és a nyirokerek	617
Retikuloendoteliális rendszer	619
A zsigerek	621
A tápláló berendezés	622
A szájüreg	622
A garat	624
A nyelőcső	624
A gyomor	624
A vékonybél	626
A vastagbél	628
A felszívódott tápanyagok sorsa a szervezetben	630
A tápcsatorna és az emésztőrendszer betegségei	631
A székrekedés és a hasmenés	631
A fekélybetegség	632
A gyomor- és bélrák	632
A bérelzáródás	633
Epekólika	634
Az épekő	634
A sárgaság	634
A járványos májgyulladás	635
A"vakbélgyulladás"	636
A lélegző berendezés	637
Az orrüreg	637
A légcső és a hörgők	638
A tüdők	639
A légzés	640
A légzőszervek egyes megbetegedései	641
A tuberkulózis	641
A légzőizmok bénulása	643
A belső légzés és a bőrlégzés	643
Mesterséges légzés	644
Légzés és sport	644
A hangadás szervrendszere	644
A hangadás	646
A kiválasztás	647
A vese szerkezete és működése	647
A vizelet	649
A vese megbetegedései	649
A művese	649
A szaporodás	651
A férfi nemi berendezése	651
A férfi nemiszervek betegségei	654
A férfi nemei hormon	654
A férdi magtalansága	655
A női nemi berendezés	656
A női ivarszervek működése és a megtermékenyülés	659
A petesejt fejlődése	661
Az ikerkérdés	665
A méhen kívüli terhesség	665
A terhesség	666
Terhességi betegségek	668
A női ivarszervek betegségei	668
A női ivarmirigyek homonműködése	670
Nemi betegségek	671
A szülés	672
A gyermekágy	674
A magzat méhen belüli fejlődése	674
Az újszülött	676
A gyermek növekedése és fejlődése	676
A gyermek szellemi fejlődése	677
A csecsemőkor	678
A gyermekkor	679
A kamaszkor	682
A csecsemő és a gyermek életrendje	684
Testüregek	687
A sérv	689
Hormonok	691
Pajzsmirigy	692
Mellékpajzsmirigy	693
Hasnyálmirigy	694
Mellékvesék	694
A hipofizis	695
A gyógyétrendek	699
A kültakaró	701
A haj és a szőrzet	702
A bőr mirigyei	703
A festékanyag	705
A szervezet védőpajzsa	705
A bőr ápolása	707
A bőrbetegségekről	710
Az idegrendszer	711
Az idegsejt működése	713
A központi idegrendszer	716
Az agyvelő	716
Az agykéreg	719
A gerincvelő	722
A perifériás idegrendszer	724
A vegetatív idegrendszer	724
A feltételes reflexrendszer	727
A második jelzőrendszer	730
Intelligencia, tehetség	731
Az ismeretszerzés	731
Az emlékezés	732
Az akarat	733
A lelki alkat	734
A neurózis	735
Alvás és álom	736
Hipnózis és szuggesztió	737
Az elmebetegségek	738
Az érzékszervek	739
Az ízlelés	739
A szaglás	740
A hallás és egyensúlyozás	740
A hallószerv működése	742
A fül betegségei	743
A látás	744
A szem	744
A látótevékenység	746
A látás pályái és központja	749
A szem betegségei	751
Egészség - betegség - halál	753
A környezet a klíma hatásai, frontbetegségek	753
Az élő kórokozók	755
Fertőzés, járvány	758
A leggyakoribb kórokozó baktériumok	759
Haemophilus pertussis	760
A diftéria	760
A pneumococcus	761
A gümőkor bacilus	761
A vörheny	762
A tífusz	762
A paratífusz	762
Botulinus bacilusok	762
A dizentéria	763
A kolera	763
A meningococcus	763
Tetanuszról	764
A gázvizenyőket és a gázos üszkösödést előidéző baktériumok	764
A lépfene	764
A takonykór	764
Pestis	765
A máltai láz	765
A leptospirák	765
A lepra	765
A vírusbetegségek	765
A hímlő	765
A bárányhimlő	766
A herpesz	766
Az övsömör	766
A kanyaró	766
A rózsahimlő (rubeola)	766
Az influenza	766
Trachoma	767
Veszettség	767
A járványos gyermekbénulás vírusáról	767
Sárgaláz	768
Járványos májgyulladás	768
Fültőmirigy gyulladás	768
Öregedés, életkor, halál	768
Járványok a történelemben	773
Amit rosszul tudunk	783
"Anyagcserém van..."	783
"Rossz EKG-m van..."	785
"Vérnyomásom van..."	787
"Reumám van..."	788
"1000 gammás B12-t kérek..."	790
Név és tárgymutató	793
A világmindenség	793
Az élő világ	803
Az egészséges ember	828
II.kötet - TECHNIKA
Előszó (Dr. Csűrös Zoltán)	7
A technika kezdetei (Lukáscs Ernőné)
Az első lépések	12
Mesterségek az őskorban	14
A szervezet társadalom kialakulása	15
Nagy találmányok - nagy feltalálók	20
Megszületik a gép	22
Technika a feudalizmus korában	26
Döntő fontosságú találmányok	27
A tudomány áttöri a gátakat	30
A születő kapitalizmus	33
Megjelennek a gőzgép ősei	35
Még nagyobb lépés: az elekromosság	38
Energiaforrásaink és erőgépeink (Gáspár László - Várhelyi Tamás)
Legfőbb energiaforrásaink szülőanyja	43
Napenergia közvetve és közvetlenül	43
Mi köze a szélnek és a víznek a Naphoz?	43
Fűtőanyag és táplálék	45
Kozmikus energiák	45
Közvetlenül hasznosítható energia a Napból	46
Mérhetetlen energiatömeg	46
Napsugárzásból hőenergia	46
Napenergiából mechanikai munka	47
Napenergiából kémiai energia	49
Napból - elektromosság	50
Munkára fogjuk a szél erejét	51
Vitorla helyett szárnyakerék	53
Néhány tudnivaló a szélről	53
A repülőgép példát mutat	54
Egy tanulságos képlet	55
Néhány szó a magyarországi széljárásról	56
Így gazdálkodhatunk jobban a szélenergiával	57
A vízerő versenytársa	57
Megnyergelt folyók és hullámok	57
Két fontos tényező	58
Hogyan növelhetjük a folyók munkaképességét?	59
Völgyzárógát és duzzasztómű	59
A vízikeréktől a vízturbináig	60
A francis-turbina és a Pelton-kerék	61
Vegyünk példát a hajócsavarról!	62
Erőmű-óriások és hazai erőműveink	62
Hidraulikus energiatárolás vízerőműveknél	64
Energia a tenger vizéből	66
Tengeri erőmű-óriások	67
Jobb vízgépeket!	70
Hőenergia vegyi energiából	71
A tüzelőanyagok vegyi energiája	71
Mesterséges olaj és egyéb tüzelőanyagok	74
Harc a hatásfokért	75
Hőpazarló gőzgépek	76
A belsőégésű motorok már gazdaságosabbak	79
Bánki Donát feltalálja az első üzembiztos karburátort	81
A diesel-motorok családja	82
Teljesítmény és élettartam	85
Miért fontos a kompresszor?	86
A gázturbinától a sugárhajtásig	88
Newton már tudta	91
A gázturbinák előnyei	92
Légcsavaros gázturbinák	94
Új erőgép a gázturbinából és a dugattyús motorból	94
Az álomautó	95
Mivel kecsegtet?	96
Rakétamotorok	96
Motor, amelynek nincs szerkezete	97
Energiatöltényes segédszerkezetek	97
Vegyi energiából elektromos energia	99
Galvánelemek és akkumulátorok	99
Akkumulátorok töltése és kisütése	100
Schenek és Farbaky akkumulátorok	101
Az akkumulátorok előnyei és hátrányai	102
Villamos áram - közvetlenül szénből	103
Rövidzárlat az atomok között	103
Közvetlen tüzelőanyag-elemek	104
Az első tüzelőanyag-elem	104
99 százalékos hatásfok	105
Áram a durranógáz-reakcióból	106
Hőerőművek versenytársa?	107
Atomenergia (Fülöp Zoltán - Vámos Tibor)
Az ember és az energia	111
A leghatalmasabb energiatároló - az atommag	114
A maghasítás - az ember második tűzgyújtása	119
Egy gramm fűtőanyaggal Budapest és Hegyeshalom között kétszer oda-vissza	120
Amíg az uránércből fütőanyag lesz	122
Kritikus mért - a reaktorépítés kulcskérdése	125
Neutrongazdálkodás	126
Robbanásveszély és fékezés	128
Az ősreaktor	129
A sugárzás	130
A sugárveszély leküzdhető	131
Mérjük a sugárzást	133
A sugárvédő falak	136
Az atomerőmű	137
Manipulátor - a meghosszabbított emberi kéz	139
Hogyan szabadulhatunk meg a radióaktív salaktól?	141
A képek beszélnek	143
Hasadóanyagtenyésztés	145
Mi mindenre jó az atomenergia?	146
A radióaktív izotópok felhasználása	148
Nukleáris fegyverek interkontinentális rakéták	450
A jövő a haladó emberé	155
Bányászat (Hont László)
A turkálástól a nagyiparig	159
Amig a termelés megindul	164
Korszerű bányaművelési módzserek	472
A föld alatti szénelgázosítás	180
A föld feletti bányaüzem	180
Kohászat (Forbáth Róbert)
Az érctől a fémig	185
Az ércek előkészítése	187
Kohászat = redukció	190
Magyarország érckincse	191
Vaskohászat	192
A mangán, a Bakony kincse	202
Az aluminium, a magyar fém	203
A beuxitfeldolgozás egyéb fémei	208
Magnézium, a jövő ígérete	211
Néhány szó a fémek csoportosításáról	212
Réz, az elektromosság féme	213
Cink és ólom a gyöngyösoroszi ércből	215
Ón és higany a hiánylistán	216
Az acél szövetségesei	217
A nemesfémek	218
Porkohászat	220
Gép az iparban (Dr. Darvas Pál)
A gép jelentősége	225
Szerszámgépek	228
Vas- és fémipari gépek	228
Faipari gépek	242
Gépgyártás	243
Élelmiszeripar	246
Tejipar	246
Húsipar	249
Hűtőipar	250
Malomipar	254
Sütő- és tésztaipar	258
Cukor- és csokoládégyártás	258
Tartósítóipar	260
Szeszipar	263
Sörgyártás	265
Gép a mezőgazdaságban	267
Hogyan készül a ruházatunk	270
A fonalkészítés	271
A kelmekészítés	273
A kikészítés, festés	278
Konfekciósipar	280
Cipőgyártás	281
Papirosgyártás	282
Gépek az építőiparban	285
A magas- és mélyépítőipar gépei	285
Építőanyagipar	290
Műszeripar	292
A fizikai nagyság mérése	293
Mennyiségmérés	293
Hőfok mérése	294
A nyomás mérése	294
Az erőmérés	294
Az időmérés	294
Sebességmérés	294
Villamos műszerek	294
Kémia a technika szolgálatában (Forbáth Róber)
A kémia helye a technikában	297
Hol találkozunk a kémiával	297
A technika és a kémia	297
Vegyipar, kémiai technológia	298
A kémiai technológia régen és ma	299
A kémiai technológia felosztása	303
A kémiai ipar nyersanyagai	303
Szervetlen anyagok nemesítése	306
A levegő - a legolcsóbb nyersanyag	307
A kénsavról	313
A kősóra épült iparok	317
Mészkősziklából - gumi	324
Átlátszó anyagok ipara	327
Hogyan készül a színes film?	332
Fémek és festékek	35
Az atomenergia anyagai	340
Amit nem volna szabad eltüzelni	348
A szerves technológiából	358
A fekete kincsesbánya	363
Olajkémia nélkül nincs közlekedés	367
Műanyag, de nem pótanyag	373
A jobb és szebb ruházkodásért	381
A háztartás vegyi segítőtársai	385
A szépség szolgálatában	391
A növények védelmében	397
A konyha és környéke	401
Az egészség szolgálatában	406
Merre tart a magyar vegyipar	411
A fény a tudomány és technika szolgálatában (Öveges József)
A fény terjedése	418
A fény egyenesvonalú terjedése	418
A fény visszaverődése	419
Hogyan keletkezik a tárgyak képe a síktűkörben - hogyan a papírlapon	422
Mikor keletkezik tiszta (éles) kép és mikor fényes kép?	424
Egy fontos következmény: a fénytörés	425
Az üveghasáb - prizma	427
A teljes visszaverődés	428
A lencsék mint fénytörő és képalkotó eszközök	429
Így alkot képet a gyűjtőlencse	431
A messzelátó	434
A mikroszkóp	439
A sztreoszkóp	441
A színszóródás. A színkép, a spektrum	442
Mi a fény?	443
Hullám vagy anyagi részecske?	443
Fénytalálkozás: fényinterferencia	445
Egy közismert interferencia-jelenség és érdekes alkalmazása	446
Bevont felületű lencsék optikai műszerekben	447
A hullámelhajlás	449
A fényelhajlás - egyszínű fényben	449
Fényelhajlás - fehér fényben	451
A fényelhajlás és a messzelátó, mikroszkóp	452
A színképelemzés	454
Amit a színkép a testek anyagáról és távoli csillagokról elárul	454
A színképelemző készülék	455
A Nap és a csillagok színképe	456
A színkép láthatatlan részei. A vörösöntúli sugarak	457
A színkép ibolyántúli része	459
A hőmérsékletemeléssel előidézett energiasugárzás alaptörvényei	460
A fénykvantum - a foton	462
Hogyan keletkezik a fény?	464
Hogyan sugároz az atom?	464
Az izzítás rossz eljárás	465
Új gondolat - az elektrongyorsítás	466
A luminoforok	467
A fény kémiai hatása	468
A fény elektronokat szabadít ki	469
Milyen hullámmozgás a fény?	471
A fénysarkítás - poláros fény	471
A poláros fény alkalmazásai	473
A fény kettős természete	474
A fénymérés	475
A sugárzás erősség	475
A fénymérésben használt egységek	475
A napsugaras vetített kép	477
Az egyre tökéletesebb képalkotás felé	477
Lencsehibák. a színi eltérés	477
Másik hiba: a gömbi eltérés	479
Az anasztigmát lencse	479
A lencsék fényereje	480
A messzelátók fényereje	482
A fénymikroszkópban látható kép tökéletesedése	483
A mikroszkóp megvilágító berendezése. az utramikroszkóp	485
Nyomdaipar a művelődés szolgálatában (Löblin Imre)
A gondolatközlés eszközei, az írás fejlődése	491
A papiros	497
A könyvnyomtatás feltalálása. Gutengerg működése. A könyvnyomtatás elterjedése	500
Betűkészítés	503
A könyvnyomtatás elterjedése	507
A nyomtatás formái	508
Bető és betűöntés	509
A szedés	512
A magasnyomtatás	521
A tömöntés (stereotípia)	528
Galvanoplasztika	530
A magasnyomás illusztrálási eljárásai	531
A képsokszorosítás mechnaizálódása. Fotomechanikai képsokszorosítás	533
Vonalas klisé (Fototípia)	534
Autotípia	534
A háromszín nyomtatás	539
Síknyomás. Litográdia és offset-nyomtatás	542
Siknyomás a fémről	543
Offset-nyomtatás	547
Fénynyomtatás (Lichtdruck)	549
A mélynyomtatás	548
Művészi mélynyomó eljárások	549
A rakel mélynyomtatás. Íves és rotációs mélynyomtatás	553
Nyomóforma előállítása a rakel mélynyomtatásnál	554
A diapozitívek készítése	555
Szerelés (montirozás)	555
Pigmentpapír	556
Másolás	557
Átvitel a rézhengerre, előhívás	557
A maratási eljárás	558
Nyomtatás, papír, festék	559
A nyomdafestékekről	561
A nyomdafesték alkotórészei	562
Könyvkötészet	566
A nyomdatechnika új eljárásai	569
A villamosság (Tábori Róbert-Valkó Iván Péter)
Röviden a villamosságról	575
Az elektronmos energia	575
Mit tudunk az elektromosságról?	577
Az áramfejlesztés használatos módszerei	580
Mindenütt jelenlevő energia	583
Váltóáram-egyenáram?	589
Hogyan állítunk elő a villamos energiából más energiafajtát?	594
A villamosság a mindenapi életben	598
A hírközlés útja	611
A híradástechnika őskora	611
Az első távíró	615
Villamos távírás	618
Morse és a többiek	621
Betűnyomó távírógépek	623
Távgépíró készülék	625
A hang továbbítása	627
A távbeszélő készülék	631
A távbeszélő központ	633
Az automatikus távbeszélő központ	635
A hang legyőzi a távolságot	640
Légvezeték és kábel	642
Az elektromágneses hullámok	643
A rádió gyermekora	649
Az elektroncső	650
Mikrofon és hangszóró	653
A rádió átalakítja a világot	657
A mai rádiókészülék	659
A rádiózás legújabb fejlődése	662
Mit hoz a tranzisztor?	665
Hogyan történik a rádióadás?	669
A fonográftól a beszélő könyvig	670
A mágneses hangrögzítés	674
A hangosfilm	677
A szélesvásznú mozi	679
Televizíó	682
A képátvitel elve	682
Képfelbontás	686
Adóállomás-vevőberendezés	690
Elektronsugárcső	695
Az ikonoszkóp	697
Színes televízió	698
Radar	701
Történelmi visszapillantás	701
Felhasználjuk az elektromágneses hullámokat	704
A berendezés	706
A sugárzások (Öveges József)	713
A sugárzások	713
Fajtáik	714
Az elektronsugár	716
Hogyan keletkezik az elektronsugár?	718
Az elektronsugár terjedési irányának megváltozása elektromos és mágneses térben	719
A katódsugár - oscilligráf - a rajzoló elektronsugárcső	720
Az elektronmikroszkóp	722
Ezt tudja -így született	722
A pontvetítős elektronmikroszkóp	723
Az elektronlencsék	724
Az elektronmikroszkóp	726
Az ionsugár - az anódsugár	729
Milliomodrésznyi pontossággal mérjük a láthatatlant	729
Röntgensugár	731
A röntgensugarak tulajdonságai	731
A röntgensugár alkalmazása	732
Sugárözönben élünk. A természetes sugárzások	733
Új világ születése a fizikában	733
A rádióaktív sugarak	734
A háromféle rádióaktív sugárzás	735
Az atomenergia természetes felszabadulása	737
A rádium	738
Az atomsugárzások megfigyelésére szolgáló eszközök	740
A legegyszerőbb eszköz - az elektroszkóp	740
Egyetlen részecske jelzése - számlálócsővel	741
A ködkamra	742
A felvillanások módszere - a szcintillációs számláló	743
A fényérzékeny lemez módszere	744
A kozmikus sugárzás	744
Egyszerű jelenség - izgalmas kérdés	744
A pozitron - az energia tömeggé alakulása - a mezon	745
Miből áll a kozmikus sugár?	747
A mesterséges rádióaktivitás	748
A műszaki forradalom küszöbén (Dr. Tarján Rezső)
Bevezetés	753
Automaták régen és most	755
Hogyan működik ez az egyszerű automata?	756
Egy kis kóstoló egy pilóta feladataiból	760
Hogyan működik a robotpilóta?	761
Szabályozás - vezérlés	763
A rádióirányítás alapelvei	763
A modern automata bevonul a termelésbe	765
Hogyan működik a másoló eszterga?	766
A marógép megtanul rajzot olvasni	769
Elektronikus digitális számológépek	771
Mi szükséges az automatikus számoláshoz?	772
Hogyan érintkezik a gép a külvilággal?	774
Hogyan "emlékszik" a számológép?	777
Hogyan működik az elektronikus számológép?	782
Néhány példa	783
Néhány szó a modern nagyüzem problémáiról	785
Útban az ember nélküli gyár felé	794
Mi mindent jelenthet egy utasítás?	795
A modern nagyüzem - közelről	796
A számológép átveszi a termelés irányítását	798
Hivatal hivatalnokok nélkül	800
Hol tartunk most?	803
A közlekedés fejlődése (Dr. Czére Béla)
Legyőzzük a távolságot és az időt	809
Így kezdődött	812
Az ókor népei szárazon és vízen	819
Készülődik az ipari forradalom	830
A közlekedés forradalma	853
A géphajózás korszaka	883
A közút forradalma: a gépkocsi	895
Meghódítjuk a levegőt is	906
Útban a világűr felé	920
Epilógus, avagy térjünk vissza egy pillanatra a Földre	933
Név- és tárgymutató	935
III. Kötet
A KÉPZŐMŰVÉSZETEK
Végvári Lajos: Előszó	7
Kampis Antal: Az európai művészet története	15
Az őstársadalom művészete	17
Az őskorszak (paleolitikum) emlékei	17
Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei	19
A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei	20
A rabszolgatársadalom művészete	21
Az ókori Kelet művészete	21
Egyiptom	21
Építészet	23
Szobrászat	25
Festészet és iparművészet	33
A mezopotámiai népek művészete	35
Égei kultúra	39
Az ókori görög és római művészet	42
A görög művészet	42
Mykene	44
Geometrikus stílus	45
Építészet	49
Szobrászat	64
Festészet	66
Vázafestészet	68
A római művészet	69
Építészet	71
Szobrászat	74
Festészet	76
A provinciák művészete	77
A bomló rabszolgatársadalom korának művészete	77
Ókeresztény és bizánci művészet	77
Katakombák	78
Építészet	83
Szobrászat	84
Festészet	89
Iparművészet	93
A feudális társadalom művészete	93
Az európai középkor kultúrája	93
Karoling-művészet	93
Építészet	95
Festészet	96
Szobrászat	97
A román stílusú művészet	97
Építészet	99
Szobrászat	112
Festészet	122
Könyvfestészet	127
Iparművészet	129
A gótikus stílusú művészet	130
Építészet	131
Szobrászat	146
Festészet	157
Iparművészet	186
A korai kapitalizmus művészete	187
Renaissance	187
Építészet	188
Szobrászat
Festészet	226
A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete	268
A barokk stílusú művészet	268
Építészet	288
Szobrászat	301
Festészet
A kapitalizmus virágkorának, az imperializmus és a proletárforradalmak korának művészetew	339
A klasszicizmus	339
Építészet	340
Szobrászat	343
Festészet	346
Romantika	348
Építészet	349
Szobrászat	351
Festészet	354
Realizmus	364
Az impresszionizmus	374
A XX. század művészete	380
Kampis Antal: Magyar művészettörténet	399
A honfoglalás és államalapítás korának művészete	401
A román stílusú művészet	402
A gótikus stílusú művészet	410
A renaissance művészet	426
A barokk stílusú művészet	436
A XIX. és a XX. század művészete	461
Molnár antal: Út a komoly zenéhez	557
Szabolcsi Bence: A zene története rövid összefoglalásban	557
A zene történeti alapfogalmai	569
Az anti világ zenéje	572
Középkor	576
Francia, olasz, flamand és német renaissance	579
Barokk	583
Rokokó és klasszicizmus	588
Romantika	597
A XX. század	600
Szabolcsi Bence: A magyar zen története rövid összefoglalásban	609
Őstörténet: Finnugor és török-mongol örökség	611
Írásnélküli emlékezet	612
Magyar gregoriánum	613
Énekmondók hivatása	614
Nyugatias udvari kultúra	615
Históriás ének	615
Humanizmus	617
Magyar protestáns korál	617
Hajdútánc	618
Városok	619
Rezindenciák	620
Virginálzene, magyar barokk	621
Egyházi kompozíciók: magyar kantátaforma kísérlete	621
Kollégiumok, magyar rokokó	622
A németes dal	624
Verbunkosok	625
Cigányok	628
Magyar opoera	629
Népies dal, nóta	630
"Magyarosodunk"	631
Romantikus program	632
A százdaforduló nyugatos visszahatása	634
Új magyar zene	637
Molnár antal: Zenei alapismeretek	641
Bevezető	643
Kottaolvasás	643
Szolmizáció	648
A dúrskála	651
A hangrendszer	658
További hangsorok	665
A hangnemek	675
A hangnemrokonság	685
Általános hangköztan	688
Egy kis zenei ritmika	694
A tempóról	710
A hangerősségről	718
A hangforrásokról	725
Kóstoló a zenei formatanból	737
Gál György: A könnyű múzsa	755
Könnyű zene- komoly zene	757
Az operett	760
A tánczene	775
A jazz	780
Gál György Sándor: A XX. század nagy előadóművészei	787
Nagy mesterek - nagy iskolák	787
Színpad- és hangversenydobogó	787
Zongoraművészek	789
Mai magyar mesterek	793
Századunk nagy hegedűművészei	793
Nagy lengyel és orosz mesterek	794
Német mesterek	795
Az énekművészet mesterei	797
SZÍNHÁZ
Staud Géza: Mit kell tudni a színházról?	805
Két álarc	807
A befejezetlen művek írója	808
Egy furcsa épület	810
Egy nyitott szoba	812
A színházi üzem	814
A színész	816
Az ezerfejű Cézár	819
A láthatatlan színház	821
Hegedűs Géza: A görök színháztól a szovjet színházig	823
Az éneklő kecskék	825
Harmincezer néző, háromnapos előadás	826
Komédia a kocsmában	834
Szertelenségek színháza	839
A "Földgömb"-ről elnevezett színház	845
A nagy világszínház	850
Rögtönzött színművek, selyemruhás pásztorok	853
A függöny felgördül	855
Zokog a nézőtér	860
Színházi csata	866
Múzeum a színpadon	870
Alkonyati csodabogarak	876
Fehér madár és függönyön	883
Mindenki színháza	888
Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar színészet története	897
Előzmények	899
Harc a nemzeti színészetért	900
A második kísérlet	903
Keresztül-kasul az országon	905
Megtelepülés Budán	907
Megvalósult álom	909
Az első évek	910
A műsor kialakulása	912
Nehéz évek	915
A Budai Népszínház	917
A Nemzeti Színház aranykora	918
A Népszínház és az Opera	922
Paulay utódai	925
A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália	927
A magyar színészet vidéken	931
A tanácsköztársaság színházai	933
Két háború között	935
A felszabadulás után	940
A FILM
Balázs béla: A film eszétikája	945
Péreli Gabriella: Hogyan készül a film?	953
Pánczél Lajos: A film világtörténete	977
Így kezdődött	979
1896-1916
Az első film	983
Burleszkek és drámák	984
Trükk- és rajzfilmek	987
Németország és Dánia a franciák nyomában	988
Az amerikai film indulása	991
A filmpartitura és gépmozgás	992
Új művészeti irányok jelentkeznek	993
Így indulnak a filmkarrierek	995
1916-1926
Griffith-Lubitsch-Chaplin	996
A művészi filmért	100
Az olasz film	1003
Az osztrák némafilm	1005
A svéd filmművészet	1005
A némafilm nagy korszaka	1010
Megjelenik a szovjet filművészet	1012
1926
A hangosfilm múltja	1017
A film megszólal	1018
A nagy Chaplin-filmek	1023
A hangosfilm győzelme	1027
A szovjet hangosfilm	1032
A francia film fejlődése	1037
Az olasz film előretörése	1040
A németnyelvű film a másidik világháború után	1043
Az észeki filmgyártás	1044
Új országok előretörése a filmművészetben	1046
Megjelenik a szélesvásznú film	1051
Mit hoz a jövő?	1055
Szinetár György: A magyar film története	1057
Az első mozgóképek Budapesten	1059
Született 1901-ben	1061
A magyar filmmávészet bölcsője: Kolozsvár	1065
A magyar film a viharban	1067
A film a forradalomban	1071
A vesztett háború után	1072
Megszólal a film	1074
Az első siker	1075
Vissza a művészethez	1079
A felszabadulástól az állomosításig	1080
Az államosítás után	1082
Névmutató	1089
Betűrendes képjegyzék	1137
IV. Kötet- Irodalom - Filozófia - Nevelés
Előszó (Benedek Marcell)	7
Nyelv és irodalom (Erdődi József-Szende Aladár)
A nyelvek eredete	11
A nyelvek csoportosítása	14
Holt és mesterséges nyelvek	19
Az írás	19
A magyar nyelvről	20
Irodalmi nyelvünk fejlődéséről	20
Nyelvünk válotozatai	22
Nyelvünk összetevőiről	24
A szókincsről és életéről	24
A nyelvtani rendszer	28
Az író és a nyelv	31
Az író és a hangok	31
A szavak és az író	33
Az író és a mondat	37
A mondatrészek stilisztikájáról	39
Az összetett mondat stilisztikája	41
A stílusrétegek	43
Bevezető az irodalom világába (Benedek Marcell)
Az író, a mű és a közösség	48
Mi az irodalom?	48
Mit nevezünk irodalmi alkotásnak?	49
Az olvasóközönség	54
Irodalom és nem-irodalom	59
Néhány irodalomesztétikai fogalom	66
A szépség különböző fajtái	67
Az észtétikai élmány	71
Műfajok	73
Epikus (elbeszélő) költészet	73
A líra	81
A dráma	86
Határos területek	90
Esszé	91
Életrajz	92
Műbírálat	92
Irodalomtörténet	92
Újságírás	93
Az író munkájáról	94
Mi a stílus?	126
Kis verstan	138
Ritmus	138
Magyar nemzeti (hangsúlyos) verselés	139
Időmértékes vers	140
Rím	143
A próza kötöttsége	150
Irodalom és valóság (Nyírő Lajos)	151
A világirodalom (vázlatos áttekintés) (Benedek Marcell)
Mi a világirodalom?	165
A klasszikus irodalom	167
Görögök	168
Latin irodalom	185
A középkor századai	190
Újjáébredés	200
A barokk	218
A világosság százada	231
A romantika	248
Új társadalomkritika	265
A Polgári társadalom válságának kora: XIX. század második fele	277
Francia naturalizmus és szimbolizmus	277
Az orosz irodalom fénykora	283
Angolok	291
Németek	296
Északiak	300
Déliek	305
A két utolsó emberöltő	307
Franciák	308
Angol nyelvű irodalom	317
Németek	320
Skandináv irodalmak	325
Északi szláv népek	326
Déli szláv népek	328
Román irodalom	329
Török irodalom	331
Spanyol és portugál nyelvű irodalmak	331
Olaszok	332
A szovjet irodalom	333
Magyar irodalom
A régebbi magyar irodalom (Lengyel Dénes, Miklós Róber, Nemeskürty István és Pálmai Kálmán)
A magyar irodalom a felvilágosodásig ( - 1772)	347
Ősköltészet. A latin nyelvű világi és egyházi irodalom	347
A magyar nyelvű irodalom kezdetei	348
A humanizmus, janus Pannonius, kolostori irodalom	349
XVI. századi homanisták, énekmondók. A reformáció irodalma	351
Balassi Bálint	355
A XVII. század irodalma	357
Zrínyi Miklós	359
A kuruc költészet és az emigráns kuruc irodalom	361
A XVIII. századi emlékiratírók. A műköltészet. Az irodalomtörténetírás kezdetei	362
A felvilágosodás (1772-1825)	364
Bessenyei György. A nemesi ellenállás írói	364
a magyar verselés megújítói	366
A magyar jakobinus írók	366
Szentimentalizmus	368
Csokonai Vitéz Mihály és költőbarátai	369
Kazinczy és a nyelvújítás	373
Két korszak határán	374
Nemzeti drámánk: Katona Bánk bánja	375
A reformkor és a szabadságharc korának irodalma (1825-1849)	379
A politikai helyzet és az irodalom	379
Kölcsey Ferenc	380
Kisfaludy Károly	381
Vörösmarty mihály	383
Vörösmarty költő társai	388
Petőfi Sándor	388
A regény kezdetei	395
A dráma	397
Irodalmunk az önkényuralom és a kiegyezés korában	399
Az ország és az irodalom helyzete az önkényuralom idején	399
Arany János	400
Tompa Mihály	406
Jókai Már	407
Kemény Zsigmond	412
Madách Imre	412
Irodalmunk és a kiegyezés	416
Gyulai Pál és a század második felének kritikája	417
Vajda János	419
Az ellenzési lírikusok	421
Arany László	421
Tolnai Lajos	422
Mikszáth Kálmán	423
A realista próza	426
A magyar drámáért	427
A magyar irodalom a XX. században (Szabolcsi Miklós)
Előzetes megjegyzés	433
Az új magyar irodalom kezdetei (1890-1905)	434
A modern magyar irodalom kibontakozása (1905-1918)	440
Ady Endre	443
Móricz Zsigmond	447
A szocialista irodalom kezdetei az első világháború előtt	464
Az első világháború évei (1914-1918)	465
A forradalmak tüzében (1918-1919)	468
A két világháború között (1919-1944)	470
A konzervatív irodalom	471
A Nyugat és köre	473
A "népi" írók mozgalma	483
A forradalmi irodalom 1919 után	494
József Attila	507
A felszabadulás utáni magyar irodalom	519
A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ KORSZAKAI
Előszó (Dr. Sándor Pál)	529
A rabszolgatartó társadalmak filozófiája
Az ókori Kelet filozófiája	535
Az indiai filozófia	535
A kínai filozófia	538
Az antik filozófia	540
Forrásai	540
A görök filozófia kezdetei	541
A materialista természetbölcselet új szakasza	548
A szofisztika. Sokrates és Platon	552
Aristoteles	559
A hellenisztikus kori filozófia	565
A késő antik filozófia	569
A hűbériség korának filozófiája
A keresztény dogmatika kiépülése	575
Az ókori gondolkodás válsága	575
A patrisztika	579
Augustinus	581
A dogmák filozófiai igazolása	583
A skolasztika hajnalhasadása	583
Realizmus és nominalizmus vitája. Pierre Abélard	584
Az arab tudomány. Az averroizmus	586
Párizs és Oxfrod. a skolasztika fénykora	588
A renaissance előestéje	591
A feltörekvő polgárság filizófiája
A renaissance filozófiája	595
Az új világszemlélet alapjai	595
A firendzei Akadémia	596
Nicolaus Cusanus	597
Aristoteles ellen	599
A természettudományok születése	599
Az új társadalombölcselet	600
A gondolkodás szabadsága	603
Giordani Bruno	604
A filozófia fejlődése a korai polgári forradalmak időszakában	606
A természettudományok fellendülése	606
Francis Bacon és a kísérleti tudományok	607
Hobbes materializmusa	610
Descartes és a kartezianizmus	611
Spinoza	616
A newtoni világkép	618
Locke	619
Leibniz idealizmusa	620
A felvilágosodás filozófiája	624
Az ész trónraemelése	624
A győztes angol polgárság filozófiája	625
Az enciklopédia	627
A felvilágosodás gondolkodásformája	628
A természetszemlélet alapvonásai	632
Az ismeretelmélet kérdései	633
Új erkölcstan	634
A felvilágosodás eszméinek elterjedése	637
A német klasszikus filozófia	639
A francia forradalom és a német filozófia	939
Kant	640
Fichte	645
Schelling	649
Hegel	653
Feuerbach	660
Az orosz forradalmi demokrácia filozófiája	664
Az orosz fejlődés	664
Az orosz forradalmi demokrácia előzményei	665
Új szakasz az orosz filozófia történetében	666
Belinszkij	667
Hercen	669
Csernisevszkij és Dobroljubov	671
Az orosz forradalmi demokrácia jelentősége	674
A marxizmus filozófiai forradalma
A marxista filozófia kialakulása	679
Új korszak a gondolkodás történetében	679
A hegelianizmus felbomlása és a fiatal Marx	681
A dialektikus materializmus kialakulása	686
A történelmi materializmus megteremtése	689
Alap és felépítmény	693
A kifejtés marxi módszere	695
Marx tőkéje és a dialektika problémái	696
Engels filozófiai főművei	699
A marxista filozófia fejlődésének lenini szakasza	705
A leninizmus	705
A materializmus továbbfejlesztése	707
Lenin és a dialektika kérdései	709
A kommunista tudatosság és pártosság	713
A marxista filozófia fejlődése a szocializmus korszakában	715
A polgári filozófia válsága
Általános vonások	723
A polgári filozófia a marxizmus megjelenése után	723
A polgári filozófia válságának tünetei	725
Egyes irányzatok	731
Schopenhauer és Nietzsche	731
Újkantizmus és újhegelizmus	734
Az empiriokriticizmus	737
Az "életfilozófia"	739
Egzisztencializmus	744
Pragmatizmus	746
Objektív idealista rendszerek	748
Logikai pozitivizmus	750
NEVELÉS
Bevezető	757
Lélektan (Kardos Lajos)
Általános lélektan	761
A lélektan ágai és részterületei	761
A lélektan alkalmazásai és feladata	762
A lélektan tárgya	763
A lelki jelenségekről	763
Az érzékelés	764
Az érzékelés formái	764
Az érzékelés lélektanának problémái	765
A figyelem	766
Az emlékezés	767
A képzet	768
A képzelet	769
A nyelv és a valóság tükrözésének magasabb formája	770
Beszéd és munka	770
Beszéd és megismerés	771
Gondolat és fogalom	772
Analízis, szintézis, absztrakció, általánosítás	772
Tudatosság	772
Következetesség, gondolkodás	773
Az érzelmi élet	773
A cselekvés és az érzelem	774
A cselekvés és akarás	775
Elhatározás és szándék	776
A személyiség és jegyei	776
Gyermeklélektan (Hermann Alice)
A gyermeklélektan - fejlődéslélektan	780
A csecsemő (0-1 év)	782
A kisgyermek (1-3 év)	785
Az óvodáskorú gyermek (3-6 év)	788
A kisiskolás (6-10 év)	790
A serdülő és az ifjú (10-19 év)	793
Mire tanít a neveléslélektan? (Radnai Béla)
A neveléslélektan feladatai	797
A szerkezet és funkció összefüggése	799
A Transzfer (átvitel)	800
Az érdeklődés fejlesztése	801
Az életkori sajátosságokról	802
Az emlékezet fejlesztése, a tanulás	803
A fantázia fejlesztése	805
A gondolkodás fejlesztése	806
Nevelés
Nevelés és neveléstudomány (Hermann Alice)	811
A nevelés fogalma	813
A nevelés lehetőségei és korlátai	817
A neveléstudomány	818
A nevelés területei	819
A nevelés egysége	821
Mi a nevelés célja (Székely Endréné)
A nevelés célja az ősközségi társadalomban	822
Hogyan vélekedtek az ősi Kínában a nevelés céljáról	823
Nevelési cél a régi Egyiptomban	824
Görög nevelési eszmények az ókorban	824
Nevelési célkitűzések Rómában	826
Középkori nevelési célkitűzéek	828
Újkor: az ember és a világ felfedezée	829
A magyar nevelésügy kezdetei	831
Polgárosodást és nemzetté válást elősegítő nevelési célkitűzések	832
A francia felvilágosodás pedagógiai célkitűzései	835
A polgári társadalom nevelési céljai	837
Magyar nevelési törekvések a XIX. században	840
A marxizmus-leninizmus tudományosan feltárja a nevelés mibenlétét	844
Korunk nevelési célkitűzései	846
A magyar nevelésügy jelenlegi célkitűzései	847
Nevelési intézményekről
Az óvoda történetéből (Vág Ottó)
A legfiatalabb intézmény	851
Az első óvodák	851
Óvodák és népóvodák	853
Az óvoda az imperialista országokban	853
Óvodák a Szovjetunióban	855
Hogyan foglalkoztatják a gyermekeket az óvodáinkban	855
Az iskolarendszer történeti típusai (Zibolen Endre)
Az iskolarendszer felépítése	860
Az iskola fokozatai	861
Az iskola rendszer szétágazása	863
Az egységes iskola programja	864
Alapvető iskolarendszeri típusok	865
Kitenkintés	867
Modern pedagógiai törekvések (Faragó László)
A kulturális domokrácia elveinek megvalósítása a világ különböző országaiban	869
Tankötelezettség korhatárának kiterjesztése és az ezzel kapcsolatos problémák	869
Harc az egységes iskolarendszer megteremtéséért	871
A magániskolák kérdése. Állam és egyház viszonya	876
A nevelés két sarkpontja: tartalom és módszer	878
A társadalmi igények: a szakoktatás, a politechnikai képzés, a munkára nevelés	878
Az új szovjet iskolareform	879
A polgári reformpedagógiai mozgalmak ismertetése	880
Az új nevelői mozgalmak és a szocialista pedagógia. Mekarenko, krupszkaja	889
Gyógypedagógia (Bárczi Gusztáv)	891
A gyógypedagógia fogalma, alapelvek	892
Új utakon	892
A gyógypedagógiai iskolák és osztályok általános szempontjai	894
Az értelmi fogyatékosok nevelése	894
Nagyothalló gyerekek nevelése gyógypedagógiai intézet süketnémák számára	898
Csökkentlátók és vakok	900
Nyomorék gyermekek nevelése gyógypedagógiai intézetekben	902
Hibásbeszédű gyermekek	902
A rendellenes lelkületű gyermekek és ifjak gondozása	903
Gyógypedagógusok képzése	904
A nevelés időszerű kérdései
A politechnikai képzés (Gordos István)
A politechnikai előkészítés	909
Régi ismeretek új jelleggel	910
Új tárgyak az iskolában	911
Közelebb az üzemhez	912
A szocialista nevelés módszerei (Szarka József)
A hogyanról	914
A közösség	914
A meggyőzés	916
A gyakorlás	917
Az ellenőrzés	917
Az értékelés	918
Jutalmazás - büntetés	919
Alapelvek	920
Az erkölcsi nevelésről (Szávai Nándor)
Az erkölcsi nevelés nehézségei	921
Mi az erkölcs	925
A gyermek fejlődése és az erkölcsi nevelés	928
Befejezésül	935
A népművelés (Ibos Ferenc, Maróti Andor)
A szélesebbkörű népművelés kezdetéről	939
A szabadművelődésről	942
A szocialista népművelés első lépéseiről (1948-1956)	944
Ismeretterjesztés	945
Műkedvelő művészeti együttesek	946
Új népmávelési intézmények	946
Gondok, nehézségek,	947
A népművelés új útjai 1956 után	948
A népművelés szervezetéről	951
Szemelvények (Székely Béla)
Plutarchos: A spártai nevelésről (Párhuzamos életrajzok)	955
Platon: az athéni nevelésről (Protagoras)	957
Aristoteles: A nevelésről (Politika)	958
Ciceró: A gyermek nevelhetősége	960
Quintilianus: A tanító erkölcseiről és kötelességeiről	961
Erasmus: Miért kell a gyermeket tanítani és nevelni. A gyermekek nevelése. A tanulmányok módszere	961
Rebelais: Hogyan nevelte Gargantuát Ponokrates	963
Montaigne: Gyermekeinket érdemeik szerint szeressük	965
Montaigne: Az atya és a gyermekek bizlamasságáról	966
Aeneas Sylvius: A gyermeknevelés	966
Mátyás nézetei a nevelésről	967
Comenius amos János: Az ifjúságot közösségben kell nevelnünk és ehhez iskolákra van szükség	967
Apáczai Csere János: A bölcsesség tanulásáról	968
Condillac: A jó tanulmányoknak jelenlegi akadályairól	970
Rousseau: A természetes nevelésről. A gyermeket lássák gyermeknek	972
Rousseau: A szeretet, általában az érzelmek szerepe (Emil, vagy a nevelésről)	974
Helvétius: A nevelés mindenható	974
Diderot: A zongoralecke. (Rameau unokaöccse)	975
Pestalozzi: A szemléletről. (Hogyan tanítja Gertrud gyermekeit?)	977
Owen: Az új erkölcsi világ könyve	978
Herbart: A képzetkörök	979
Táncsics Mihály: Miért kell nevelni? (Életpályám)	981
Marx: Fiatalkorúak és gyerekek munkája	982
Marx: Gépi berendezés és nagyipar	983
Engels: A munkásosztály helyzete Angliában	984
Lenin: Hogyan nevelődik az ifjúság kommunistává	985
Makarenko: Fegyeleme	987
Makarenko: A közösségről	990
N.K. Krupszkaja: Tanítsuk-e a fiúkat is "női" munkára?	991
N.K. Krupszkaja: Az iskola céljainak kérdéséhez	993
N.K. Krupszkaja: Közösségi nevelés	993
Névmutatók és irodalomjegyzék	995
V. KÖTET
MATEMATIKA
Előszó	7
Mi a matematika?	9
Néhány szó a matematikáról	9
Néhány megoldatlan probléma	11
A szám	15
A természetes számok	15
Számolás természetes számokkal	16
Az egész számok	18
A számok írása	19
Számrendszerek	21
Kettes számrendszer	22
Játékok a kettes számrendszer segítségével	23
Számelmélet	25
A prímszámok	25
Egy fontos kitérő	27
A számelmélet alaptétele	31
A számok osztói és többszörösei	32
Osztó és többszörös	32
Legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös	34
Az eukleidészi algoritmus	36
A kongruencia	38
Egy kis kitérő	39
A kongruencia maradékosztályai	41
Az általános aRb ekvivalencia reláció	42
Kölcsönösen egyértelmű megfelelkezés	43
Halmazok ekvivalenciája	43
Számolás kongruenciákkal	45
Diophantészi egyenletek	48
Oszthatósági szabályok	50
A kilences próba és a tizenegyes próba	53
A kínai maradéktétel	54
Megjegyzések a magasabbfokú kongruenciákról	55
Algebra	59
Kombinatorika	59
Permutáció	60
Ismétléses permutáció	66
A binomiális tétel	67
Variáció	70
Ismétléses variáció	71
Kombináció	71
Ismétléses kombináció	73
Sorozatok. Számtani sorozat	75
Egyenletek	81
Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek	81
Kétismeretlenes egyenletrendszerek	83
Determinánsok	89
Matrix	92
Háromismeretlenes egyenletrendszer	95
n-ed rendű determináns. n ismeretlenes egyenletrendszer	105
A racionális számok	107
A számegyenes	122
A valós számok	134
Intervallumskatulyázás	146
A halmazelmélet elemei	151
A másodfokú egyenlet	172
A hatványozás általánosítása	179
A logaritmus	183
A logaritmusokra vonatkozó azonosságok	188
A logarléc	192
A másodfokú egyenletek megoldása	197
Számolás komplex számokkal	204
Komplex szám, mint vektor	207
A harmadfokú egyenlet	214
A negyedfokú egyenlet	226
Megjegyzések az n-ed fokú egyenlethez	229
Elemi síkgeometria	233
Bevezetés	233
A geometria tárgya és feladata	234
Néhány alapfogalom	236
Egyenes, félegyenes, távolság	236
A szög	237
A kör	238
Mértani hely	239
A szög mérése. A szögfajták	239
Párhuzamos egyenesek	241
Párhuzamos szárú szögek	243
Merőleges szárú szögek	243
A geometriai transzformáció	244
Párhuzamos eltolás	244
Forgatás	245
A tengelyes szimmetria	246
A sokszögek	247
A háromszög	247
A háromszögek legfontosabb vonalai	248
Az egyenlőszárú háromszög szimmetriájából következő tulajdonságai	249
A háromszög szögei	249
A külső szög	250
Összefüggés a háromszög oldalai és szögei között	251
Összefüggés a háromszög oldalai között	252
A háromszögek egybevágósága	252
Geometriai szerkesztés	255
Alapszerkesztések	256
Nevezetes négyszögek	261
A trapéz	261
Paralelogrammák	262
A paralelogramma-tételek megfordításai	263
Deltoid	265
Szerkesztési feladatok	265
A kör	266
Az egyenes és a kör kölcsönös helyzete	270
Két kör kölcsönös helyzete	271
A kerületi szög	272
A körbe és a kör köré írt sokszögek	275
A háromszög nevezetes pontjai	277
A hasonlóság	279
Távolságok mérése	279
A háromszögek hasonlósága	280
A sokszögek hasonlósága	283
Szerkesztési feladatok	287
Arányos távolságok	288
Területátalakítások	291
Pitagorasz tétele	292
Összefüggés a körcikk ívhossza és területe között	298
A geometriai közép	300
Trigonometria	302
A hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése	302
A derékszögű háromszög megoldása	304
A hegyesszögű háromszög megoldása	306
Sinus-tétel	310
Cosinus-tétel	310
A szögfüggvények értelmezése tetszőleges szögre	311
Az ívmérték	312
Inverz függvények. Ciklometrikus függvények	315
Összegezési tételek	317
Szögek összegének függvényei	321
Szögek különbségének függvényei	323
A szög kétszeresének, illetve felének függvényei	323
A tangens-tétel	326
A tompaszögű háromszög megoldása	327
Trigonometrikus azonosságok és egyenletek	333
A szabályos sokszögek	340
Térgeometria	342
Az egyenes és a sík	342
Az egyenesek hajlásszöge a térben	349
A lapszög. Merőleges síkok	352
Három sík kölcsönös helyzete	353
Testszöglet	354
A triéder tulajdonságai	354
Szögletes testek	355
Euler tétele	356
A hasáb	361
Cavalieri tétele	363
A gúla	364
A csonkagúla	366
A görbelapú testek	366
A henger	366
A kúp	367
A csonka kúp	368
A gömb	368
Gömbháromszögtan	374
Gömbi távolság	374
Gömbháromszög	375
A gömbkétszög és gömbháromszög felszíne	376
A gömbháromszög megoldása	376
A derékszögű gömbháromszög	376
A gömbháromszögtan sinus-tétele	377
A gömbháromszögtan cosinus-tétele	378
Távolságmeghatározás a földgömbön	379
Nem-euklidészi geometria	381
Történelmi fejlődés	381
A háromféle lehetséges geometria	382
A sík három különböző formája	383
Analitikus geometria	384
Koordináta-rendszerek	384
Koordináta-rendszer az egyenesen	384
Koordináta-rendszer a síkban	387
Koordináta-rendszer párhuzamos eltolása	390
Koordináta-rendszer a térben	391
Vektorok	396
Az egyenes egyenletei	400
Vektorok a térben	409
Irányok, iránycosinusok	409
A sík egyenlete	412
Kúpszeletek	415
A kör	415
Parabola	417
Ellipszis	419
Hiperbola	421
Párhuzamos eltolás	423
A koordináta-tengelyek forgatása. A kúpszeletek általános egyenlete	426
Analízis	429
A határérték (limes) fogalma	429
Sorozatok fogalma, sorozatok határértéke	430
Monoton sorozatok	435
Mértani sor	441
Végtelen sorok	444
Néhány szó a végtelen sorokkal való számolásról	450
A természetes logaritmus alapszáma	458
A Cauchy-féle általános konvergencia kritérium	460
Bolzano-Weierstrass-tétel	461
Függvények határértéke	462
Folytonosság	469
A differenciálhányados	477
Függvények szélső értékei	485
Folytonosság és differenciálhatóság	488
Integrálszámítás	489
A határozott integrál	489
Differenciál- és integrálszámítás	496
Primitív függvény fogalma	500
A differenciálszámítás középérték-tétele	506
sin x és cos x hatványsora	510
Logaritmustáblázat készítése	512
Néhány szó differenciál-egyenletekről	518
Matematikai logika	522
A matematikai logika helye a tudományok rendszerében	522
A matematikai logika rövid története	523
Az ítéletkalkulus	525
Összefüggések a logikai műveletek között	529
A logikai függvénykalkulus	531
A kvantorok	533
Néhány szó a lineáris programozásról	535
Függelék	538
Matematikai jelölések és elnevezések	538
A számok logaritmusa 1-1000-ig	540
A szögfüggvények értéke	542
A szögfüggvények logaritmusa	546
FIZIKA
Előszó	553
Mi a fizika?	555
Mechanika	559
A mozgást akadályozó erők	576
A súrlódás	576
A közegellenállás	579
Az egyszerű gépek	584
Az erőátviteli eszközök	584
A lépcső és a szerpentinút fizikája	590
Az iránymennyiségek, vektorok	592
A folyadékok és a gázok	594
Folyadékok és gázok áramlása	607
A molekulák között ható erők	612
A kinematika	616
Dinamika	624
Periodikus mozgások	635
A forgómozgás	635
A hullámmozgás	646
Hangtan (Akusztika)	651
Fénytan (Optika)	660
A fénysugarak	660
Fénytani eszközök	681
A fény hullámtermészete	686
Hőtan	690
A meleg mennyisége	693
A hőtágulás a gyakorlati életben	694
A hő terjedése	696
Halmazállapotváltozások	700
A hő mint energia	708
Az elektromosság	713
Az elektromos áram	723
Az elektromos áram hatásai	731
A hőhatás és alkalmazásai	731
Az áram vegyi hatása és alkalmazása	735
A mágnesség és az elektromos áram	739
Az áramtekercs mágneses hatása	741
Az elektromos energiaátvitel	753
Kihozzuk a vezetőből az elektronokat	756
Elektromos áram a légritka térben	756
Az elektroncső	761
A fényelektromos hatás - A fény elektronokat szabadít ki	765
Elektromos rezgések	767
Az elektromos sűrítő, kondenzátor	767
Az önindukció	770
Az elektromos rezgőkör	773
Az elektromágneses hullámok	775
A televízió	777
A radar	780
A félvezetők forradalmat okoznak az elektronikában	784
Az atommag fizikája	789
Az atomenergia természetes felszabadulása	792
A radioaktív elemátalakulási sor	796
A magátalakítás tipikus esetei	802
Az atomenergia mesterséges felszabadítása	805
A magösszetételkor felszabaduló energia	810
A sugárzás modern elmélete	815
A sugárzó atom	817
A kozmikus sugárzás	819
A relativitás elmélete	824
Az általános relativitás elve	829
KÉMIA
Előszó	837
Az anyag és átalakulásai	839
Néhány szó a kémia tudományáról	839
Mivel foglalkozik a kémia?	841
A világ anyagi egysége	844
Földünk, az elemek mintakollekciója	846
Életterünk, a külső kéreg	848
A szerves élet geokémiai hatása	848
Az ember mint geokémiai tényező	849
Thot istentől a királyt elnyelő éhes szürke farkasig	851
Az alkímia születése	851
Mi volt az alkimisták tévedése?	853
A kémia hajnala	853
Az alkímia "aranykora"	854
Az alkímia hanyatlása	856
Az életelixírtől a mérlegig	857
Az orvosi kémia	857
A rózsakeresztesek	858
Az alkímia vége	859
A flogiszton-elmélet	860
Egy döntő mérés	860
Az atom felfedezése	862
Gázok az előtérben	862
Az atomelmélet serkentő hatása	864
A nagy rendszer	865
Az elemek periódusos vagy természetes rendszere	965
Szakaszok és csoportok	866
Teljesült jóslatok	866
A periódusos rendszer ma	867
A sorrend kérdése	868
A rendszer fizikai értelmezése	868
A nyolcas szám szerepe	870
A viharos fejlődés korszaka	871
Az atomszerkezet néhány részlete	873
A mag	874
Az elektron	875
Az atom	876
Az izotópok	878
A lantanidák és az aktinidák	879
A pauli-elv	879
Milyen tömör az atom?	880
Összefoglalás	881
Atomok egymással és egymás ellen	881
A molekula	882
A molekula születése	883
Az ionos kötés	883
A kovalens kötés	885
A poláris molekula	886
A kristálytól a plazmáig	888
Rendező és összetartó erők	888
Fémek és kristályok	889
A szilárd anyagok	890
Amorf anyagok	892
A folyadékokról	893
A gázok	894
A gáztörvények	896
Hideg és meleg - nyugalom és mozgás	898
A plazma vagy a negyedik halmazállapot	900
A kémia sajátos nyelve	902
A kémikusok gyorsírása, a vegyjelek	902
A képletek	903
Az ionos képlet	904
Kémiai események jelekben: a reakcióegyenletek	905
A hőhatás	906
Amit a reakcióegyenlet még elárul és amit nem fejez ki	907
A szerkezeti képletek	908
A szervetlen kémia birodalma	911
Az oxigén, éltetőnk és ellenségünk	911
A levegő	912
A nemesgázok	914
Egy fontos tapasztalat	915
Hogyan képzeljük el a katalizátor működését?	918
Az égés, a láng és a magja	921
Az égés - láncreakció	922
A láng fénye	923
Amikor nem vagyunk a láng urai	926
Gyors és lassú oxidáció	927
Fémeink ellensége, az oxigén	928
Marad-e elég oxigén?	929
Kémiai változás és energia	930
Mi az energia?	930
Az energia formáinak átalakulása	931
A kémiai energia	932
A nyomás és a legkisebb ellenállás elve	933
A hidrogén, világunk építőköve	935
Égi és földi hidrogén	935
A legkönnyebb elem	937
A hidrogén fontos ipari nyersanyag	937
Oxidáció és redukció	939
Az általánosított fogalom	940
Oxidáció és redukció a gyakorlatban	941
Kohászat	942
Egy "különös" folyadék	944
Fizikai "rendetlenségek"	945
Biztosan H2O a víz képlete?	946
A víz - legfontosabb oldószerünk	948
Oldás és oldat	950
Savak - bázisok - sók	952
Szín és kémhatás	952
A disszociáció	953
A sók	955
Egy kis rendcsinálás a reakciók között	956
Egyesülés és bomlás	956
A kiszorítás	957
A cserebomlás	959
Egyéb reakciótípusok	960
A komplexképző reakciók	961
A kémia és a villamosság	962
Elsőrendű vezetők	963
Másodrendű vezetők	964
Kémiai változás áram hatására	966
Az olvadékok elektrolízise	967
Kémiai reakcióból - villamos energia	969
Az elektromosságtároló, az akkumulátor	971
A "valódi" és a kolloid oldatok	972
A fázis és eloszlása	973
Hol találunk kolloidokat?	974
A kolloidok egyes tulajdonságai	976
Kalandozás az elemek között	979
Fémek - félfémek - nemfémek	979
A fémek bemutatkoznak	980
Az alkáli földfémek	981
A földfémek	984
A középső főcsoportok fémei	987
A színek és az elektronok	990
A molibdén és a wolfram	991
A VII. és VIII. főcsoport fémei	992
A platinafémek	994
A mellékcsoportok fémei	995
A radioaktív elemek	999
A halogénelemek	1001
A kén és rokonai	1003
A középső csoportok nemfémei és félfémei	1005
A szilícium, a bór és a szén	1008
A szénvegyületek kémiája	1012
A szerves kémia és az életerő	1012
A "csodálatos" szénatom	1014
A telített kötés	1015
Telítetlen vegyületek	1015
A gyűrűs vegyületek	1016
További kombinációk	1016
Ami közös és ami eltér a szervetlen kémiától	1017
A szerves kémia felosztása	1018
A nyílt szénláncú vegyületek	1019
A paraffinsor	1019
Elágazó láncok	1021
Telítetlen szénhidrogének vagy olefinek	1022
A hármas kötésű szénhidrogének	1025
Nyílt láncú vegyületek több elemmel	1028
Halogénezett szénhidrogének	1028
Az alkoholok	1029
Az éterek	1034
Aldehidek és ketonok	1035
A karbonsavak	1038
Egyéb karbonsavak	1042
Aminosavak és aminok	1046
Fémorganikus vegyületek	1048
Néhány fontos vegyület	1050
Szervezetünk néhány alapvető építőanyaga	1052
A fehérjék	1053
A zsiradékok	1055
A szénhidrátok	1057
A benzol és származékai	1061
A metilbenzolok	1064
Kondenzált gyűrűk	1065
Halogén- és alkil-benzol-szénhidrogének	1066
A fenolok	1068
Aromás nitrogénvegyületek	1069
Aromás szulfonvegyületek	1072
Aromás karbonsavak	1073
Egyéb gyűrűs vegyületek	1077
Az aliciklusos vegyületek	1077
Heterociklusos vegyületek	1079
Az óriásmolekulák világából	1083
Néhány szó a biokémiáról	1088
Az enzimek	1089
A nukleinsavak	1094
Felhasznált főbb irodalmi források	1100
Kémiai elemek periódusos rendszere	1101
Név- és tárgymutató	1103

Témakörök

Művészetek > Táncművészet
Lexikonok > Egyéb
Lexikonok > Műszaki
Lexikonok > Irodalom
Lexikonok > Művészet
Lexikonok > Természettudomány
Művelődéstörténet > Kultúra > Története
Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Művészetek
Művelődéstörténet > Eszmetörténet > Tudományok
Művelődéstörténet > Technikatörténet > Egyéb
Pedagógia > Nevelés > Egyéb
Műszaki > Technika > Technikatörténet
Műszaki > Technika > Egyéb
Irodalomtörténet > Lexikon, kézikönyv
Természettudomány > Fizika > Lexikonok, kézikönyvek
Természettudomány > Fizika > Története
Természettudomány > Kémia > Lexikonok, kézikönyvek
Természettudomány > Kémia > Története
Természettudomány > Matematika > Lexikonok, kézikönyvek
Természettudomány > Matematika > Története
Természettudomány > Csillagászat > Lexikonok, kézikönyvek
Természettudomány > Csillagászat > Világegyetem
Művészetek > Zene > Komolyzene > Lexikonok, kézikönyvek
Természettudomány > Általános természettudomány > Lexikonok, enciklopédiák
Természettudomány > Általános természettudomány > Az ember
Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Élővilág
Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Az emberi test
Természettudomány > Biológia > Biológia, általános > Kézikönyv, lexikon
Természettudomány > Biológia > Fajfejlődés > Az Élet > Általában
Pedagógia > Lexikonok, kézikönyvek
Sorozatok > Lexikonok, enciklopédiák
Művészetek > Film > Kézikönyvek, lexikonok
Művészetek > Színház > Kézikönyvek, lexikonok
Filozófia > Témaköre szerint > Lexikonok, kézikönyvek
Műszaki > Lexikonok, kézikönyvek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem