kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Minerva |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.151 oldal |
Sorozatcím: | A kultúra világa |
Kötetszám: | 3 |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér fotókat, illusztrációkat, reprodukciókat tartalmaz. |
A KÉPZŐMŰVÉSZETEK | |
Végvári Lajos: Előszó | 7 |
Kampis Antal: Az európai művészet története | 15 |
Az őstársadalom művészete | 17 |
Az őskorszak (paleolitikum) emlékei | 17 |
Az új kőkorszak (neolitikum) emlékei | 19 |
A fémkorszak (rézkor, bronzkor, vaskor) emlékei | 20 |
A rabszolgatársadalom művészete | 21 |
Az ókori Kelet művészete | 21 |
Egyiptom | 21 |
Építészet | 23 |
Szobrászat | 25 |
Festészet és iparművészet | 33 |
A mezopotámiai népek művészete | 35 |
Égei kultúra | 39 |
Az ókori görög és római művészet | 42 |
A görög művészet | 42 |
Mykene | 44 |
Geometrikus stílus | 45 |
Építészet | 49 |
Szobrászat | 64 |
Festészet | 66 |
Vázafestészet | 68 |
A római művészet | 69 |
Építészet | 71 |
Szobrászat | 74 |
Festészet | 76 |
A provinciák művészete | 77 |
A bomló rabszolgatársadalom korának művészete | 77 |
Ókeresztény és bizánci művészet | 77 |
Katakombák | 78 |
Építészet | 83 |
Szobrászat | 84 |
Festészet | 89 |
Iparművészet | 93 |
A feudális társadalom művészete | 93 |
Az európai középkor kultúrája | 93 |
Karoling-művészet | 93 |
Építészet | 95 |
Festészet | 96 |
Szobrászat | 97 |
A román stílusú művészet | 97 |
Építészet | 99 |
Szobrászat | 112 |
Festészet | 122 |
Könyvfestészet | 127 |
Iparművészet | 129 |
A gótikus stílusú művészet | 130 |
Építészet | 131 |
Szobrászat | 146 |
Festészet | 157 |
Iparművészet | 186 |
A korai kapitalizmus művészete | 187 |
Renaissance | 187 |
Építészet | 188 |
Szobrászat | |
Festészet | 226 |
A bomló feudalizmus, az ipari forradalom, az abszolút monarchiák korának művészete | 268 |
A barokk stílusú művészet | 268 |
Építészet | 288 |
Szobrászat | 301 |
Festészet | |
A kapitalizmus virágkorának, az imperializmus és a proletárforradalmak korának művészetew | 339 |
A klasszicizmus | 339 |
Építészet | 340 |
Szobrászat | 343 |
Festészet | 346 |
Romantika | 348 |
Építészet | 349 |
Szobrászat | 351 |
Festészet | 354 |
Realizmus | 364 |
Az impresszionizmus | 374 |
A XX. század művészete | 380 |
Kampis Antal: Magyar művészettörténet | 399 |
A honfoglalás és államalapítás korának művészete | 401 |
A román stílusú művészet | 402 |
A gótikus stílusú művészet | 410 |
A renaissance művészet | 426 |
A barokk stílusú művészet | 436 |
A XIX. és a XX. század művészete | 461 |
Molnár antal: Út a komoly zenéhez | 557 |
Szabolcsi Bence: A zene története rövid összefoglalásban | 557 |
A zene történeti alapfogalmai | 569 |
Az anti világ zenéje | 572 |
Középkor | 576 |
Francia, olasz, flamand és német renaissance | 579 |
Barokk | 583 |
Rokokó és klasszicizmus | 588 |
Romantika | 597 |
A XX. század | 600 |
Szabolcsi Bence: A magyar zene története rövid összefoglalásban | 609 |
Őstörténet: Finnugor és török-mongol örökség | 611 |
Írásnélküli emlékezet | 612 |
Magyar gregoriánum | 613 |
Énekmondók hivatása | 614 |
Nyugatias udvari kultúra | 615 |
Históriás ének | 615 |
Humanizmus | 617 |
Magyar protestáns korál | 617 |
Hajdútánc | 618 |
Városok | 619 |
Rezindenciák | 620 |
Virginálzene, magyar barokk | 621 |
Egyházi kompozíciók: magyar kantátaforma kísérlete | 621 |
Kollégiumok, magyar rokokó | 622 |
A németes dal | 624 |
Verbunkosok | 625 |
Cigányok | 628 |
Magyar opoera | 629 |
Népies dal, nóta | 630 |
"Magyarosodunk" | 631 |
Romantikus program | 632 |
A százdaforduló nyugatos visszahatása | 634 |
Új magyar zene | 637 |
Molnár antal: Zenei alapismeretek | 641 |
Bevezető | 643 |
Kottaolvasás | 643 |
Szolmizáció | 648 |
A dúrskála | 651 |
A hangrendszer | 658 |
További hangsorok | 665 |
A hangnemek | 675 |
A hangnemrokonság | 685 |
Általános hangköztan | 688 |
Egy kis zenei ritmika | 694 |
A tempóról | 710 |
A hangerősségről | 718 |
A hangforrásokról | 725 |
Kóstoló a zenei formatanból | 737 |
Gál György: A könnyű múzsa | 755 |
Könnyű zene- komoly zene | 757 |
Az operett | 760 |
A tánczene | 775 |
A jazz | 780 |
Gál György Sándor: A XX. század nagy előadóművészei | 787 |
Nagy mesterek - nagy iskolák | 787 |
Színpad- és hangversenydobogó | 787 |
Zongoraművészek | 789 |
Mai magyar mesterek | 793 |
Századunk nagy hegedűművészei | 793 |
Nagy lengyel és orosz mesterek | 794 |
Német mesterek | 795 |
Az énekművészet mesterei | 797 |
SZÍNHÁZ | |
Staud Géza: Mit kell tudni a színházról? | 805 |
Két álarc | 807 |
A befejezetlen művek írója | 808 |
Egy furcsa épület | 810 |
Egy nyitott szoba | 812 |
A színházi üzem | 814 |
A színész | 816 |
Az ezerfejű Cézár | 819 |
A láthatatlan színház | 821 |
Hegedűs Géza: A görök színháztól a szovjet színházig | 823 |
Az éneklő kecskék | 825 |
Harmincezer néző, háromnapos előadás | 826 |
Komédia a kocsmában | 834 |
Szertelenségek színháza | 839 |
A "Földgömb"-ről elnevezett színház | 845 |
A nagy világszínház | 850 |
Rögtönzött színművek, selyemruhás pásztorok | 853 |
A függöny felgördül | 855 |
Zokog a nézőtér | 860 |
Színházi csata | 866 |
Múzeum a színpadon | 870 |
Alkonyati csodabogarak | 876 |
Fehér madár és függönyön | 883 |
Mindenki színháza | 888 |
Pukánszkyné Kádár Jolán: A magyar színészet története | 897 |
Előzmények | 899 |
Harc a nemzeti színészetért | 900 |
A második kísérlet | 903 |
Keresztül-kasul az országon | 905 |
Megtelepülés Budán | 907 |
Megvalósult álom | 909 |
Az első évek | 910 |
A műsor kialakulása | 912 |
Nehéz évek | 915 |
A Budai Népszínház | 917 |
A Nemzeti Színház aranykora | 918 |
A Népszínház és az Opera | 922 |
Paulay utódai | 925 |
A Vígszínház és az új magánvállalkozások. A Thália | 927 |
A magyar színészet vidéken | 931 |
A tanácsköztársaság színházai | 933 |
Két háború között | 935 |
A felszabadulás után | 940 |
A FILM | |
Balázs béla: A film eszétikája | 945 |
Péreli Gabriella: Hogyan készül a film? | 953 |
Pánczél Lajos: A film világtörténete | 977 |
Így kezdődött | 979 |
1896-1916 | |
Az első film | 983 |
Burleszkek és drámák | 984 |
Trükk- és rajzfilmek | 987 |
Németország és Dánia a franciák nyomában | 988 |
Az amerikai film indulása | 991 |
A filmpartitura és gépmozgás | 992 |
Új művészeti irányok jelentkeznek | 993 |
Így indulnak a filmkarrierek | 995 |
1916-1926 | |
Griffith-Lubitsch-Chaplin | 996 |
A művészi filmért | 100 |
Az olasz film | 1003 |
Az osztrák némafilm | 1005 |
A svéd filmművészet | 1005 |
A némafilm nagy korszaka | 1010 |
Megjelenik a szovjet filművészet | 1012 |
1926 | |
A hangosfilm múltja | 1017 |
A film megszólal | 1018 |
A nagy Chaplin-filmek | 1023 |
A hangosfilm győzelme | 1027 |
A szovjet hangosfilm | 1032 |
A francia film fejlődése | 1037 |
Az olasz film előretörése | 1040 |
A németnyelvű film a másidik világháború után | 1043 |
Az észeki filmgyártás | 1044 |
Új országok előretörése a filmművészetben | 1046 |
Megjelenik a szélesvásznú film | 1051 |
Mit hoz a jövő? | 1055 |
Szinetár György: A magyar film története | 1057 |
Az első mozgóképek Budapesten | 1059 |
Született 1901-ben | 1061 |
A magyar filmmávészet bölcsője: Kolozsvár | 1065 |
A magyar film a viharban | 1067 |
A film a forradalomban | 1071 |
A vesztett háború után | 1072 |
Megszólal a film | 1074 |
Az első siker | 1075 |
Vissza a művészethez | 1079 |
A felszabadulástól az állomosításig | 1080 |
Az államosítás után | 1082 |
Névmutató | 1089 |
Betűrendes képjegyzék | 1137 |
A lapélek enyhén foltosak. A kötés javított. A címlapon tulajdonosi pecsét látható.
Védőborító nélküli példány.