I. kötet | |
Bevezetés | |
A társadalmi-kulturális intézmények szerepéről | 5 |
A beszédcselekvés színterei | 10 |
A művelődési otthonok és előzményeik | 13 |
A kultúra és a "tömegkultúra" műhelyei | 16 |
A könyv szerkezetéről | 20 |
Nemzetközi áttekintés | |
Az újkor küszöbén | 25 |
Anglia példája | 30 |
A társadalmi-kulturális intézmények kialakulása Nagy-Britanniában és elterjedésük Európában | 39 |
A klubok | 39 |
A népoktatás, az iskolai és a felnőttoktatás kezdetei | 44 |
A vasárnapi iskoláktól a "műszerészi intézetekig" és a "public hall"-ig, ismeretterjesztés, népművelés, munkásművelődés | 51 |
Irástudók és karénekesek nemzete a "tömegkultúra" és a "tisztesség" iskoláiban: "nevelés a legjobb rendőrség" elve, a könyvtárak és a karének | 73 |
Felnőttoktatás felső fokon és a szociálpolitikával ötvözött népművelés. "extension university" és "settlement-mozgalom". A brit szocialisták és a Munkáspárt | 87 |
Nők Intézete, YMCA, Üdvhadsereg, Cserkészet | 109 |
A "jóléti állam" és a közösségi művelődés | 114 |
Európa felzárkózik | 146 |
Németország | 152 |
Kis államok nagy birodalma | 153 |
Reformok, felvilágosodás, a kultura és a polgári nyilvánosság | 155 |
Olvasótársaságok és diákegyesületek, liberális törekvések és a korai munkásegyletek | 158 |
Nemzeti egység. alulról vagy fölülről? Az ipari forradalom és a korporációk | 163 |
Új német birodalom és az európai munkásmozgalom centruma. Szociáldemokrácia és keresztényszocializmus | 168 |
Ismeretterjesztés, népotthonok, "népfőiskolák" | 174 |
A szociáldemokrácia és a munkásművelődési mozgalom. Harc a helyiségekért a sörözőktől a székházakig | |
Szakszervezeti és "német" népházak | 183 |
Szocialista művelődési eszmények és művészetpolitika | 188 |
A Szabad Népszínház-mozgalom | 196 |
Munkásdalos-mozgalom | 199 |
Népházak | 203 |
Skandináv példa: a népfőiskola | 215 |
Oroszország | 238 |
Forradalom, proletárkultúra, kulturális felvilágosító tevékenység és művelődési klubok a Szovjetunióban | 260 |
Szabadidő-politika és kulturális intézmények a tőkés országokban a két világháború között | 279 |
A francia Népfront törekvései | 283 |
Szabadidő-politika és kulturális intézmények a második világháború után | 285 |
A hetvenes évtized a koncepciók tükrében | 309 |
Az intézmények a hetvenes évtizedben | 317 |
Az ifjúság és az intézmények | 328 |
A jövő század intézményei | 338 |
A két világrendszer versengése | 354 |
Intézményegyesülés, kulturális politika és a nem szűnő utópiák | 363 |
Mellékletek | |
V. Z. Bulikov: Tanulmány egy szovjet kerületi művelődési ház látogatói körében végzett kutatásról | 376 |
A francia Ifjúsági és Népművelési Egyesületek Országos Bizottságának felhívása 1970-ben | 380 |
Németh Gyula: A török népházak ismertetése | 384 |
Jegyzetek | 389 |
II. kötet | |
Emlékezet az előzményekre és az objektív adatok | 7 |
Társas élet, legitimáció és a polgári Magyarország | 12 |
A polgári nyilvánosság kezdetei és a nemzeti törekvések | 37 |
(Ünnepek, céhek, lövöldék, vendéglők, kocsmák, kávéházak, népkert, szabadkőműves páholyok, olvasókabinetek) | |
A reform sodrában | |
"Jelszavaink valának haza és haladás" | 45 |
(Kaszinók, olvasókörök, egyesületek, társaságok.) | |
Egy máig élő kulturális palota: a Vigadó | 54 |
A Munkások Újsága és a Nép Barátja | 57 |
A neoabszolutizmus, az önkényuralom kora | 65 |
Egyesületek és népművelés a dualista Magyarországon | 71 |
(Kaszinók, klubok, demokrata körök, népoktatási körök, érdekvédelmi és önsegélyező egyesületek, kulturális egyesületek, sportegyletek, olvasókörök, gazdakörök, vallási-kulturális egyesületek, népkönyvtárak, közművelődési egyesületek, szabadkőművesek, szociáldemokrata és polgári radikális művelődési törekvések, szociális és kulturális intézmények) | |
Egyesületek és művelődéspolitika a forradalmi időkben | 119 |
Egyesületek a Horthy-rendszerben | 168 |
(Az egyesületek főbb adatai, jellegük, megoszlásuk, és történelmi megítélésük; "hazafias", vallásos, "bajtársi", kulturális, művészeti és irodalmi, tudományos, sport-, jótékony, önsegélyező, érdekképviseleti egyesületek, társaskörök, "úri kaszinók", gazdakörök, munkásművelődési egyesületek, olvasókörök; országos szervezetek: Faluszövetség, KALOT, KIE stb.) | |
Intézménytörténet | |
Munkásotthon | 231 |
Közösség és művelődés | 237 |
Kávéházak, vendéglők, kocsmák | 274 |
Művelődési intézmények, állami népművelési és vállalati szabadidő-politika a századfordulótól a felszabadulásig | 290 |
Szabadoktatási intézmények | 291 |
"Kultúrpaloták" | 293 |
Népotthon | 297 |
Népházak, "kultúrházak" | 298 |
Gyári szabadidő-mozgalom | 318 |
Még egyszer a "tömegkultúra kisipari műhelyeiről", a gittegyletről, a népszínműről, avagy lejöttünk-e a falvédőről? | 335 |
Összefoglalás | 377 |
Melléklet | |
A társas élet, szokások, művelődési intézmények története egy szociológiai kutatás tükrében. (Vélemények a település korábbi művelődési életéről és a művelődési otthon történetéről) | 383 |
Dokumentáció a munkásotthonokról | 401 |
Épületek, helyiségek 1943 novemberében (SZDP-pártszervezetek, szakszervezetek Budapesten és Pest környékén | 419 |
Jegyzetek | 123 |
III. kötet | |
"Szabadművelődési" korszak 1945-1948. Pártok, egyesületek, tömegszervezetek, szabadművelődési intézmények | 5 |
A kultúrházak helyzete 1945-1948 között | 59 |
Átmenet az új népművelési rendszerbe | 79 |
A kultúrotthon-építő mozgalom és a gazdaságpolitika | 99 |
A békési művelődési otthon | 103 |
... és a kacsalábon forgó vár meg a székhiány | 105 |
A művelődésiotthon-jellegű intézmények a statisztika tükrében | 121 |
Munkaerkölcs és termelési agitáció, csasztuska és "rigmus vita", az "Acélhang" sorsa a "vas és acél országában", avagy egy adaptáció (és népművelési módszertani elképzelés) kudarca | 131 |
Az ismeretterjesztés és az értelmiségi klubok | 181 |
Az "olvasóköri vita" és utóélete | 201 |
A művelődésiotthon-hálózat fejlesztése 1957-től | 225 |
Hogyan tovább? | 233 |
Jegyzetek | 241 |
Mutatók az I-III. kötethez | |
Tárgymutató | 281 |
Helynévmutató | 319 |
Névmutató | 329 |
Rezümé | 359 |
Résumé | 362 |
Abstact | 365 |