A külkereskedelmi ügylet

Szerző

Bendigné dr. Csánky Hanna

Lektor

Budapest

'Bendigné dr. Csánky Hanna: A külkereskedelmi ügylet ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	478 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-18-2843-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
A külkereskedelmi ügylet makrokörnyezete és résztvevői	9
A külkereskedelmi ügylet gazdasági és jogi környezete (Mikolay Lászlóné)
A kereskedelempolitika	11
Kereskedelempolitikai irányzatok	12
A kereskedelempolitika érvényesülése az államközi kapcsolatokban	13
A kereskedelempolitika szabályozásának nemzetközi intézményei	14
A kereskedelempolitika belső eszközrendszere: a kereskedelempolitika belföld felé irányuló hatása	16
A gazdaságpolitika közvetlen eszközei a külgazdasági kapcsolatok szabályozásában	17
A gazdaságpolitika pénzügyi eszközei a külgazdasági kapcsolatok szabályozásában	20
A kereskedelempolitika külső eszközrendszere: a kereskedelempolitika külföld felé irányuló hatása	32
Kereskedelmi szerződések	33
Árucsere-forgalmi megállapodások	33
A nemzetközi elszámolások rendjére vonatkozó megállapodások	36
Nemzetközi áruegyezmények	40
Regionális kereskedelmi együttműködésének és kereskedelmi preferenciák	42
A KGST országok külkereskedelmi és pénzügyi együttműködését szabályozó megállapodások	45
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok irányításának és szervezésének állami intézményei	50
Jogegységesítések a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban	54
A jogegységesítés szükségessége	54
A KGST kereskedelmi joga: az Általános Szállítási Feltételek	56
Új nemzetközi adásvételi törvény: a Bécsi Egyezmény	57
A szokások szabályozó ereje a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban	57
A külkereskedelmi ügylet résztvevői és közreműködői (Mikolay Lászlóné és Simon Lenke)	60
A termék útja a termelőtől a felhasználóig. A disztribúció (Mikolay Lászlóné)	60
Az értékesítési út	61
A fizikai elosztás	63
Kereskedőtípusok az értékesítési úton	64
Viszonteladók	64
Közvetítő kereskedők	67
A termelő saját értékesítési szervezete	70
Ügyletszervezés a nemzetközi kereskedelemben: indirekt és direkt értékesítés és beszerzés	71
A kereskedelmi tevékenységet folytató szervezetek formái jogi szempontból	73
A gazdasági társaságok	73
"Nemzetközi" vállalatok	77
A nemzetközi kereskedelemben közreműködő gazdálkodó szervezetek kapcsolatrendszere	78
A kapcsolatrendszer formái	78
A konzorcium (Simon Lenke)	80
A külkereskedelem szervezeti kérdései Magyarországon (Mikolay Lászlóné)	86
A külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendje	87
A külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok és belföldi partnereik szerződéses kapcsolatai	90
A külkereskedelmi adásvételi ügylet	101
A külkereskedelmi ügylet előkészítése és létrejötte (Törzsök Éva)	103
A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai	103
A külkereskedelmi ügylet folyamatai	104
A külkereskedelmi ügylet feltételeit befolyásoló tényezők	106
Az ajánlati tevékenység	111
Az ajánlat fajtái	113
Az ajánlat és az ajánlatkérés megjelenési formái	115
Az ajánlati tevékenység részfeladatai	116
Az ajánlat tartalma	118
Ajánlatkérés - az ajánlatok értékelése	119
Alkukapcsolatok eladó és vevő között	120
Személyes eladás a külkereskedelemben	121
A személyes eladás jelentősége	121
A legismertebb tárgyalás-stratégiai modellek	124
Az idegen kultúrák és az üzleti tárgyalások	126
A külkereskedelmi szerződés létrejötte, tartalma	127
A külkereskedelmi szerződés tartalma	127
A külkereskedelmi szerződés tipikus formái	131
Az adásvételi szerződés létrejöttének sajátos formái: az árverés és a versenytárgyalás (Simon Lenke)	134
Az árverés	134
Az árverés fogalma és intézményi jellemzői	134
Az aukció fajtái	139
Értékpapír-aukciók	140
A versenytárgyalás (tender)	141
A versenytárgyalás fogalma, a tenderkiírás	141
A tenderajánlati munka	158
Az eladó kötelezettségei az adásvételi szerződésben (Törzsök Éva)	165
Az áru megnevezése és minősége	165
Az áru csomagolása	168
Az áru mennyisége	170
A szállítási határidő	171
A külkereskedelmi adásvételi szerződésben az eladói teljesítést igazoló okmányok	173
Hatósági engedélyek	174
Fuvarozási okmányok	174
Számlák	175
Bizonyítványok, különféle bizonylatok	179
Értékpapírok az adásvételi szerződés okmányai között	182
Fuvarparitás az adásvételi szerződésben	184
Az Incoterms-ben szabályozott kérdések	186
Az Incoterms 1980 fuvarparitásai	186
Járulékos paritások	192
Alkalmazandó fuvarparitások az ÁSZF előírásai szerint	192
A fuvarparitás megválasztásának szempontjai	194
Az adásvételi ár (Törzsök Éva)	196
Az ár kialakítása	196
A külkereskedelmi tevékenység költségei	196
Kalkuláció a külkereskedelemben	200
Árképzés- az árat befolyásoló legfontosabb tényezők	205
A kalkuláció és az árképzés sajátosságai egyes termékcsoportoknál	209
Az árdokumentáció szerepe az adásvételi ár kialakításában	216
Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben	218
Fixáras ügyletkötések	218
Mozgó- (csúszó-) áras megállapodások	218
Az áru ellenértékének kifizetése (Törzsök Éva)	221
A fizetési módra irányuló alku szempontjai	221
A fizetési mód megválasztásával kapcsolatos előírások a magyar külkereskedelemben	223
Fizetési eszközök a nemzetközi kereskedelemben	223
A váltó	224
A váltó fogalma és jogi szabályozása	224
A váltóügylet résztvevői	225
A váltó fajtái	225
A váltó kellékei	226
A váltó átruházása	228
A váltókövetelés érvényesítése	230
Az angolszász váltójog sajátosságai	231
A váltó szerepe a külkereskedelmi ügyletekben	231
Csekk	233
A csekk fogalma és jogi szabályozása	0233
A csekkügylet létrejötte és szereplői	234
A csekk alaki kellékei	235
A csekk lejárata	235
A csekk bemutatása és a fizetés	236
A csekk átruházása	236
Csekk-változatok a nemzetközi fizetési forgalomban	237
A csekk szerepe a külkereskedelemben	238
Az adásvételi ügylet valutája	238
A szerződéses valuta megválasztása	238
A valautáris kockázatok elleni védekezés lehetőségei	240
Fizetési módok a nemzetközi kereskedelemben (Törzsök Éva)	244
Előrefizetés	244
Akkreditív	245
Az akkreditív fogalma és jelentősége	245
Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokvány	247
Az akkreditív ügylet résztvevői	247
Az akkreditív által létrehozott jogviszonyok	252
Az akkreditív feltételei	253
Az okmányfelülvizsgálás és a fizetés	258
Akkreditív-változatok	259
Okmányos beszedvény fogalma és jellemzői	267
Az okmányos beszedvény fogalma és jellemzői	267
Okmányos beszedvény-változatok az eladó biztonsága szerint	268
Okmányos beszedvény-változatok a fizetés időpontja szerint	272
Utólagos elfogadású inkasszó	275
Az utólagos elfogadású inkasszó technikája	276
A fizetési mód szabályozása az ÁSZF-ben	276
Nyitvaszállítás	279
Céghitel	280
A céghitelnyújtás szempontjai	280
A céghitel időtartama, az átlagos hitelfutamidő	281
A hitelnyújtás költségeinek figyelembevétele az eladási árban	283
A céghitelnyújtás fedezete	284
A céghitel refinanszírozása	285
A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása - A szerződés teljesítése (Törzsök Éva)	291
A lebonyolítói munka felelőssége	291
A külkereskedelmi ügylet nyilvántartásba vétele - adatszolgáltatási kötelezettségek	293
Az ügylet hatósági nyilvántartásba vétele Magyarországon	293
Az ügylet adatainak vállalati nyilvántartása	294
A lebonyolításhoz szükséges okmányok beszerzése	295
A külkereskedelmi tevékenység bizonylati rendje	295
A külkereskedelmi tevékenység bizonylatai	295
A lebonyolítás okmányainak kiállítása, illetve beszerzése	297
Az áruszállítással kapcsolatos feladatok	298
Az áruszállítással kapcsolatos üzletkötési feladatok	298
Az árutovábbítással kapcsolatos lebonyolítási teendők	299
A szállítmány biztosítása fuvarozási károk ellen	304
Az ellenérték befolyásával kapcsolatos teendők	306
Az akkreditívvel kapcsolatos teendők	307
Az okmányos inkasszdóval kapcsolatos teendők	309
Az utólagos elfogadású inkasszóval kapcsolatos lebonyolítási tennivalók	310
A céghitelnyújtással kapcsolatos teendők	310
A lejárt kintlevőségekkel kapcsolatos teendők	315
Az eladó hibás teljesítésével összefüggő lebonyolítási tennivalók	316
A devizahatósági előírások teljesítése Magyarországon	318
Utókalkuláció, elszámolások	319
Különleges külkereskedelmi ügyletek	323
Árucsere ügyletek (Törzsök Éva)	325
A nemzetközi csereügylet fogalma és típusai	325
A nemzetközi cserekereskedelem résztvevői	325
Elnevezésbeli különbségek a vállalatközi árucsere-kereskedelemben	326
A vállalatok közötti árucsereügyletek tipikusnak tekinthető változatai	328
Barterügylet	328
Kompenzációs ügylet	328
Viszontvásárlásos ügylet	330
Offset ügylet	332
Visszavásárlásos ügylet	332
A nemzetközi csereügyletek különböző típusainak rendszerezése	335
A szerződéskötési folyamat	336
Az ügylet előkészítése	336
A tipikus szerződéses feltételek	338
Hosszú lejáratú nyilvántartási számlás megállapodások	341
A nemzetközi cserekereskedelem világméretűvé válásának okai	342
Reexport és Switch ügyletek (Csánky Hayna)	344
Reexport ügylet	344
A reexport ügylet fogalma és a reexport feltételei	344
A reexport ügylet fajtái	344
Switch ügylet	347
A swich ügylet fogalma	347
A switch ügylet típusai	348
A reexpsort típusú ügyletek speciális kockázatai	351
A reexport ügyletek legfontosabb lebonyolítási követelményei	352
A Magyar Külkereskedelmi Bank gesztori szerepe	353
Termeltetés-típusú külkereskedelmi ügyletek, lecserélés (Szalai Ibolya)	354
Bérmunkaügylet	354
A bérmunka fogalma	354
Aktív bérmunka	355
Passzív bérmunka	357
Devizahitel ügyletek - feldolgozás és lecserélés	358
A devizahitel-konstrukció jellemzői	358
A devizahitel keretében megvalósuló ügyletek szabályozása	359
A feldolgozásos ügylet	359
A lecseréléses ügylet	362
Rendszerexport (Csánky Hayna)	364
A rendszerexport fogalma	364
A rendszerexport előfeltételei	365
A rendszerexport-ügylet szakaszai	366
A rendszerexport-ügylet előkészítése	367
Az ajánlattal szembeni követelmények	368
A rendszerexport-ügyletre vonatkozó szerződéstípusok és azok tipikus vonásai	369
Szerződés-típusok	369
Tipikus szerződéses feltételek	370
A rendszerexport sajátos kockázatai és kockázatviselése	371
A rendszerexporthoz kapcsolódó fenntartási, javítási és működtetési szolgáltatások	372
A rendszerexport lebonyolításának legelterjedtebb formái	374
Rendszerexport fővállalkozás keretében Magyarországon	374
A rendszerexport fővállalkozói szervezete	374
Az exportfővállalkozást segítő intézkedések	375
Szolgáltatások és az exportfővállalkozói tevékenység	376
A project management feladatai	376
A consulting engineering tevékenység	377
Banki szolgáltatások a rendszerexportban	379
Lízing (Csánky Hayna)	380
A lízing fogalma, kialakulása	380
A lízingügylet alaptípusai	381
A pénzügyi (finanszírozási) lízing	381
Az operatív (működési) lízing	381
A lízing egyéb típusai	382
A lízingügylet szereplői	383
A lízingszerződés tipikus feltételei	384
A lízingtevékenység előnyei	385
A lízing előnyei a bérbevevő szempontjából	385
A lízing előnyei a bérbeadó részére	386
A lízinggel kapcsolatos tipikus szabályozások	387
Lízing Magyarországon	388
A lízing bevezetésének igénye és előnyei	388
Importlízing a magyar gyakorlatban	388
Exportlízing a magyar gyakorlatban	390
A lízing ára Magyarországon	390
A lízinggel kapcsolatos főbb kedvezmények	390
A szellemi termékekre köthető külkereskedelmi ügyletek (Csánky Hayna)	391
A szellemi termék fogalma	391
Szabadalom	391
Know-how (tudni hogyan)	391
Franchising (kihasználási szerződés)	392
Licencia	392
A technológia fogalma, a technológia mint sajátos áru	393
A technológiai-piac és résztvevői	393
A licenciaügylet	394
A licenciaügylet előkészítése	395
Ajánlati tevékenység	396
A licenciaszerződés és tipikus feltételei	397
A nemzetközi kooperáció (Mikolay Lászlóné)	401
A nemzetközi kooperáció fogalma	401
A nemzetközi kooperáció típusai	403
A kooperációs szerződés jellege	405
A kooperációs szerződés tartalma	407
Külföldi beruházások (Mikolay Lászlóné)	410
Fogalmak	411
Működőtőke-kapcsolatok létesítésének indítékai és feltételei	412
A külföldi beruházásokra vonatkozó nemzeti szabályozások modelljei	415
A külföldi beruházások szabályozásának elvei	416
A külföldi beruházások állami szabályozásának módszerei	418
Szektorvédelem	418
Engedélyezési bejegyzési mechanizmus	418
A külföldi tőkehányad mértékének szabályozása	419
A gazdasági társaság formájának szabályozása	419
A tőkekivitel szabályozása	421
Adózási és pénzügyi szabályok	421
Külkereskedelmi szabályozás	422
A vámszabadterületi társaságok	422
A külföldi beruházásokkal kapcsolatos nemzetközi szabályozások	424
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények	424
A beruházásvédelmi megállapodások	425
A Nemzetközi Beruházásbiztonsági Ügynökség (MIGA)	426
Egyezmény az Államok és más Államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről	426
A külföldi beruházásokra vonatkozó egyéb nemzetközi szabályozások	427
Az árutőzsde (Simon Lenke)	428
A tőzsdék kialakulása, fejlődése	428
A tőzsdék létrejöttének okai	428
A tőzsdék működésének feltételrendszere	428
Határidős kereskedelem a tőzsdén	434
A spekulánsok jelenléte	434
A határidős tőzsdei szerződések jellemzői	435
A határidős szerződések terminológiája	436
A határidős szerződések technikai lebonyolítása	436
A tőzsdei opciós ügylet	438
A tőzsdeműveletek alkalmazása	441
A tőzsdei ügyletek rendszerezése	441
A fizikai piac és a határidős piac kölcsönhatásai	441
Spekulatív célú ügyletek	444
Fedezeti célú (hedge) ügyletek	447
A tőzsdézés információs háttere	453
Információs források	454
Az információk hasznosítása a tőzsdei döntésekben	455
A határidős piacok világkereskedelmi szerepe	458
A kockázatviselési funkció	458
A tőzsdék működésének közgazdasági feltételei, értékelése	460
Irodalomjegyzék	461