A külkereskedelmi politika eszközei

Fülszöveg

Kultúrtörténeti szenzáció gróf Bánffy Miklós első, nagyobb lélegzetű
műve, mely az ismeretlenség homályában maradt az eltelt több mint
száz év alatt. Benne a közéleti Bánffy jelenik meg, s történik mindez
a századforduló és 1902 között, nem sokkal azután, hogy a szerző
befejezte tanulmányait és gyakornoki időszakát Kolozsváron, illetve
Budapesten és Berlinben. A munkát kézikönyvnek szánta azoknak,
akik akkoriban a külkereskedelem terén tevékenykedtek, illetve azon
érdeklődők, tudorok számára, akik a korabeli nemzetgazdaság egészének összefüggéseit szerették volna megérteni.
Műve gyakorlatilag teljes Monarchia-„látlelet", politikai-gazdasági
térkép a korabeli birodalmi világpolitikáról, külkapcsolatokról Indokínával, Belső-Ázsiával, Közép-Amerikával - Bánffy szavaival: Siámmal,
Persiával, Guatemalával -, gazdaságpolitikáról, konzuli feladatokról
és kereskedelmi rendszerekről: mindarról a kölcsönösségről vagy
függőségről, ami alapján a nemzetállamok és nagyhatalmak egymáshoz viszonyultak - kontinenséken át. A szerteágazó tematikai és
összefüggés-láttatás ugyanakkor megvillantja a diplomata Bánffyt
is, aki ugyan éppen két évtizeddel később lett külügyminiszter, de e
kuriózum alapján nem túlzás kijelenteni: a gazdasági-kereskedelmi
szakma kisujjában volt már a századelőn. A sors fintora, hogy miniszterként már nem ültethette át a gyakorlatba mindazt, amit a Monarchiáról ily részletesen és alaposan tudott és megírt. Vissza